A 25 éves Ujság mellékletei, 1927. december
A boldogulás lexikona
a késő esti tanítást, most hétköznap a délutáni órákban folyik a tanítás, azonban sok helyen már a délelőtt-délutáni oktatást is bevezették. Mintegy 70.000 főnyi beiskolázott tanonc van. Az iparostanonciskolai tanszemélyzet ipari irányban való továbbképzése céljából a kultuszkormány a nagy nyári szünidőben 6 hétig tartó tanonciskolai tanítói tanfolyamokat szervez, amelyeken évente összesen 180—200 tanító részesül továbbképzésben. Majdnem mindegyik nagyobb tanonciskola kebelében önképzőkör, ifjúsági énekkar működik és a tanoncok műkedvelő előadásokat rendeznek. Kisebb-nagyobb tanulmányi kirándulások egészítik ki az iskolai tanítás anyagát. A tanoncok a testnevelési törvény értelmében a leventeegyesületekben fejlesztik testi erejüket, a nagyobb iskolákban pedig mind sűrűbben szerveznek tanonccserkész-csapatokat. Az új ipartörvény és szervezet az elmúlt rövid idő alatt is hasznos eredményeket hozott létre, de a közgazdasági életünkre való igazi kihatásuk akkor lesz érezhető, amikor a ma beiskolázott iparostanonc-nemzedék belép a termelő munka szolgálatába. Gyógypedagógiai intézetek. A magyar gyógypedagógiai intézetek három csoportra oszlanak, úgymint siketnémák intézeteire, vakok tan- és foglalkoztató intézeteire és végül szellemi fogyatékosok intézeteire. Valamennyi gyógypedagógiai intézet arra törekszik, hogy növendékeinek fogyatékossága dacára megadja azt a műveltségi fokot, amely őket mint az államnak polgárait és a társadalomnak tagjait ,jogaik és kötelességeik megértésére és betöltésére képesíti, másrészt pedig képessé igyekszik tenni arra, hogy mint önálló munkások az iskolai nevelés-oktatás után önmaguk és családjuk fenntartásáról gondoskodjanak. A mai Magyarország területén 11 siketnéma intézet van. Ezek a következők: 1.) Váci kir. orsz. intézet, 2.) Budapesti szr. intézet, 3.) Budapesti állami intézet, 4.) Kaposvári áll. s. intézet, 5. Kecskeméti áll. s. intézet, 6.) Szegedi áll. s. intézet, 7.) Egri áll. s. intézet, 8.) Debreceni áll. s. intézet, 9.) Soproni áll. s. intézet, 10.) Váci leányfoglalkoztató intézet, 11.) Váci fiúfoglalkoztató intézet. A vakok tan- és foglalkoztató intézeteinek száma hat. És pedig: 1.) A Budapesti vakok József nádor kir. orsz. intézete, 2.) Budapesti központi foglalkoztató intézet, 3.) Lovag Wechselmann-féle szr. intézet, 4.) Szegedi áll. s. intézet, 6.) Szombathelyi áll. s. intézet, 6.) Miskolci foglalkoztató intézet. Ebből a vakok József nádor kir. orsz. intézete és a lovag Wechselmann-féle vakok intézete nevelő- és tanintézet, a vakok budapesti közp. fogl. intézete és ifjú vakok iskolája, továbbá a szegedi és szombathelyi ifjú vakok intézete a tanköteles koron túl megvakultak tanítását és nevelését, valamint a nevelőintézetekből kikerült vakok ipari képzését és foglalkoztatását látja el.A miskolci foglalkoztató intézetben csupán a felnőtt vakok foglalkoztatása folyik. Az elmefogyatékosok nevelés-oktatásával is mai Magyarország területén 4 intézet foglalkozik. Ilyen a budapesti állami gyógypedagógiai nevelőintézet, a gyulai egyesületi gyógypedagógiai nevelő- és foglalkoztató-intézet, továbbá a székesfőváros által létesített III. és X. kerületi gyógypedagógiai nevelő- és foglalkoztató-intézet. Hazánkban az 1920. évi népszámlálás adatai szerint 9035 (0.11%) siketnéma, 5783 (0.072%) vak és 10.601 (0.13%) gyengeelméjű egyén, összesen 25.419 (0.318%) fogyatékos volt, ami azt jelenti, hogy minden 10 ezer egyén közül 31 siketnéma, vak, vagy gyengeelméjű. Ha ezek képzés nélkül maradnának, amúgy is legnagyobb részt szegény hozzátartozóiknak tennék súlyosabbá megélhetésüket és akadályoznák azokat munkájukban, mindannyian pedig állandóan eltartásra szorulnának. Ellenben a gyógypedagógiai intézetekből kikerülő fogyatékosok jól állják meg a helyüket az éltben Most 970 siketnéma, 84 nagyothalló, 72 beszédhibában szenvedő, 507 vak, 228 gyengeelméjű és 1804 gyengetehetségű tanköteles van az intézetekben. A múltévi össztanuló-létszámmal szemben ezek az adatok 127 többzetet mutatnak. Elsőrendű érdek, hogy újabb ápoló- és nevelő foglalkoztató intézetek létesüljenek, mert a meglevő ilynemű intézeteink a tényleges szükségletnek csak kis részben képesek megfelelni. Elsőrendű kulturális érdek az is, hogy az elemi népiskola növendékanyaga, különösen nagyipari centrumokban, a szellemi képesség foka szerint szigorú pedagógiai rizs- kispesti gáknak vettessék alá és a kétségtelenül gyengetehetségűnek minősíthető tankötelesek — mint az elemi iskola munkájának gátlói — elkülönített osztályokban, egyéni oktatással taníttassanak. Ezek az úgynevezett kisegítő iskolák. Polgári iskolák. Az elemi népiskola és a középiskola közé eső művelődési igényeket a polgári iskoláké vannak hivatva kielégíteni. Ezt az iskolafajt az 1868. XXXVIII. t.-c. hívta életre és 6 évtized alatt a közoktatási intéz- ményeink egyik legjelentékenyebbjévé erősödött. A polgári iskolai oktatás mind a fiúk, mind a leányok részére négy évfolyamon át folyik és célja, hogy ez idő alatti, a tanulókat vallásos, erkölcsös és nemzeti szellemben gyakorlati irányú általános mű- veltséghez juttassa és ezzel őket közvetlenül a gyakorlati életre, vagy pedig a n.utt. Kispesti állami polgári fiúiskola. állami polgári fiúiskola. (Torna.) 0 51 . m*4Bse3KEBS2&E2&1&*!. A BOLDOGULÁS LEXIKONA