Ujság, 1932. július (8. évfolyam, 144-170. szám)

1932-07-08 / 150. szám

10 Mérsékelt dijak poggyászszállításnál. Az Ú­j­s­á­g szerkesztősége ezúton értesíti valamennyi kereskedelmi és ipari érdekeltséget, hogy a vá­sárokra poggyászként szállítandó áruk közül az ezidőszerinti szállítási dijakkal szemben a ke­reskedelmi miniszter 50% mérsékelt dijakat engedélyezett, az ilyirányú mérsékelt poggyász­fuvarozási díjak már a mai naptól érvényben vannak. Az erre vonatkozó igazolások megszer­zése végett forduljanak az érdekeltek a vásáros kereskedők képviseletéhez vagy pedig a Keres­kedem­ és Iparkamarához. Védekeznek a vásárosok a csalók ellen. Moz­galom indult meg a vásáros kereskedők és ipa­rosok körében a vásárokon megjelenő külön­böző szélhámosok, vásáritolvajok (kilózók) eltá­volítására. A vásáros kereskedő- és iparososz­tály létérdekét képezi ezen káros elemeknek kiküszöbölése az országos vásárokról. Illegális uton megszerzett iparigazolvánnyal és külön­féle primitív árukkal egyeznek ezen kéteshírű exisztenciák a vevőközönség közelébe férkőzni, kiknek pénztárcájából bizonyos kézügyesség­gel a pénz nagy részét eltulajdonítják, ellopják (kilózók). Ezeknek az ártalmatlanná tétele nem fog nehézségekbe ütközni a hatóságoknak, mert hiszen a vásáros kereskedőtábor ezen parazitá­kat már régebben ismeri, sőt tudja, hogy egy ipartársulatnak tagjai, amely szükség esetén részükre védelmet nyújt, természetesen az ille­tékesek ezen ipartársulat ellen is a legszigorúbb vizsgálatot kérik ÚJSÁG PÉNTEK, 1932 JULIUS S Sikere van az Újság vásár­rovatának Két hete, hogy az Újság a vásári kereskedők­­és iparosok ügyének propagálását célul tűzte ki. Annak a munkásrétegnek, amely a vásárokat járva, akarja életszükségleteit megszerezni, nagyszerű támogatásul szolgál az Újság, mert tájékoztatja mindazokról az eseményekről ame­lyekről hivatása közben tudnia kell. Az érde­keltek körében az Újság vásárrovata igen nagy érdeklődést keltett. Ezt bizonyítja az a levél is, amelyet ma hozott a posta szerkesztőségünknek. Az „Újság" tekintetes Szerkesztőségének Budapest. Múlt hónap 24-én n. b. lapjában egy vásáros­­kereskedő és iparosokra vonatkozó cikk jelent meg, melynek megjelenése nagy örömet keltett az érdekeltek körében. A rovatban ígért támo­gatás bizalmat nyújt a részünkre, hogy a jövő­ben lesz egy lapunk, amely felismerve a vásáros kereskedő- és iparos­ tábor nehéz küzdelmét, tá­mogatónk lesz. Részünkre az a nélkülözhetetlen vásári tabella, amely b. lapjában megjelent, igen nagy anyagi megtakarítást is jelent és így bizo­nyos, hogy idővel minden egyes vásárt látogató kereskedő vagy iparos otthonában az Újság című lap nélkülözhetetlen lesz. Midőn úgy ma­gam, mint kortársaim háláját tolmácsolom a M. T. Szerkesztő Unnak, kérem továbbra is szíves támogatását. Maradtam mély tisztelettel. Sok vásáros nevében, Felcser József Országos vásárok 1932 julius 10—20-ig Vasárnap, julius 10. Alberti, Pest m. Csépa, Szolnok m. Hódmező­vásárhely, Csongrád m. Jászdózsa, Szolnok m.­­Mezőberény, Békés megye. Szőreg, Torontál megye. Hétfő, julius 11. Bonyhád, Tolna m. Hatvan, Heves m. Kar­­czag, Szolnok m. Moson, Moson m. Paks, Tolna m­. Ráckeve, Pest m. Seregélyes, Fejér m. Ózd, Borsod m. Vörs, Somogy m. Kedd, Julius 12. Gáva, Szabolcs m. Szentgál, Veszprém m. Szerda, julius 13. Aba-Szántó, Abaújtorna m. Balatonfüred, Zala m. Diósviszló, Baranya, Hajdúnánás, Hajdú m. Ostfraszonofa, Vas m. Székesfehérvár, Fejér m. Zalaszentgrót, Zala m. Csütörtök, julius 14. Balatonendréd, Somogy m. Edelény, Borsod m­. Mezőkövesd (h.), Borsod m. Marcall, Veszprém m f ■ A helyit* ser.5 3 — Ak>a£ Sertés Kirakó " . 3 - ,2 7 *2 •“ = 3 C £ a — — M s a o— 2 •« g­át Péntek, julius 15. £ V istrn ** ‹ Cl -5wJ «~— 35 Békésgyula Békés 16 15 15 17H — 28000 2600 2200 Csettger Szatmár 15 15 15 15H — 3200 100 500 Veszprém (h.) Veszprém 15 15 15 15 N­­­ — 1600 600 2000 Vasárnap, július 17. Baja Bácsb. 17 17 17 17H — 27000 800 800 Czegléd Pest 17 17 17 17H — 38000 900 1400 Érsekvadkert Nógrád 17 17 17 17 Dejtárz 3200 300 600 ■ Izsák Pest 17 17 17 17 N­2 7400 5500 350 Keczeg Pest 17 17 17' Hétfőn, július 18V, ' t ■ Győr Győr 18 17 18 18H — 50000 400 1400 Heves Heves 18 18 18 18H 2 10000 1800 2000 Mátészalka Szatmár 18 18 18 18H — 8900 1000 1500 Nagyatád Sortiogy 18 18 18 18H — 2000 300 500 Rakacza Borsod 18 18 18 18 Szakna 18 1000 1200 800 Som­lóvásárhely Veszprém 18 18 18 18H — 1800 1200 600 Szécsény Nógrád 18 18 18 19H — 4100 400 600 Szikszó A.­Torna 18 18 18 18 N­— 4900 600 1000 Szőny Kom.-Eszt. 18 18 18 18H — 5000 1200 900 Tokaj Zemplén 18 18 18 18H — 5200 600 800 Tüskevár Veszprém 18 18 18 18 N­— 1100 200 800 Vámosmikola Nógy-Hont 18 18 18 18 Szob 22 1300 700 400 Vém­énd Baranya 18 18 18 18H — 2100 400 200 Kedd, július 19. Szombathely Vas 19 19 19 19H — 40000 200 800 Szécsény Nógrád— — — 19H — 4100 200 600 Újpest Pest— — — 19H —­­ 60000— — Tamási Tolna 19 19 19 19 N­­— 6400 1400 400 Zalaszántó Zala 19 19 19 19 Sümeg 12 2300 100 800 Szerda, július 20. : Hosszuhetény Vas —. 20 20 20n — 3000 400 600 Körmend Vas 20 20 20 20H — 8000 1200 láfló Lébény Győr 20 20 20 20H —, • 3200 100 100 Szalkszentmárt. Pest­ 20 20 20 20H — 4000 1200 Gu­n Szaksz* (pótv.) T­olna 13 13 13 13 Ó­ Dolmánd 10 3200 700 1000 KÖZGAZDASÁG Kenéz Béla miniszter a kereskedelmi érdekképviseletekkel tanácskozott a keres­kedelem bajairól Kiszélesítik a kiskereskedelmi hitelellátást. Felállítják az üzletbér- egyeztető bíróságokat. Védelem a kereskedelemnek a gazdák moratóriumával szemben A főváros és a vidék kereskedőinek az utolsó hetekben történt megmozdulásai rámutattak a magyar kereskedelem kétségbeesett helyzetére. A behozatali tilalmak az importkereskedelmet egzisztenciájában veszélyeztetik, a gazdamora­tórium pedig a kereskedelemnek minden rétegét azzal fenyegette, hogy a fizetésképtelenségeknek egész sora fogja követni a gazdák fizetési köte­lezettségének felfüggesztését. Kenéz Béla kereskedelmi miniszter szükséges­nek találta, hogy az országos és fővárosi ke­reskedelm­i érdekeltségek veztőivel megbeszélést folytasson és­ megállapítsa, melyek azok a leg­sürgősebb tennivalók, amelyek alkalmasak a kereskedelem megnyugtatására. Tegnap fogadta a miniszter az OMKE, a Fő­városi Kereskedők Egyesülete, a Kereske­delmi Csarnok, az OKISz és a Baross Szö­vetség képviselőit, akiknek megbízásából Vértes Emil összegezte a kereskedelem kívánságait. Sürgette az üzlet­­bőr egyeztető bíróságok felállítását, hogy azok működésüket már az augusztusi évnegyedben megkezdhessék. Védelmet kért azon cégek ellen, amelyek a kiárusítások, likvidálások ürügye alatt a kereskedelem hitelét és versenyképességét rontják le. Rámutattak az érdekképviseletek ki­küldöttei arra, mennyire sérelmes a miniszté­riumnak az az intézkedése, amellyel a M­­BI közgyűlése által kiskereskedelmi hitel céljára megszavazott másfélmillió pengő folyósítását nem hagyták jóvá. Kérték, hogy az öregségi és rokkantsági biztosítás járu­lékainak fizetését átmenetileg függesszék fel. Megnyugtatást kértek a behozatali bizottsá­gok működése tekintetében és szóvátették egyes gyáripari vállalatok eladási politikáját, külö­nösen pedig a fogyasztók közvetlen kiszolgálá­sát. Végül a gazdamoratóriummal kapcsolat­ban a kereskedelem érdekeinek védelmét és az egyenlő elbánás biztosítását kívánták. Kenéz Béla miniszter közölte, hogy az ér­dekképviseletek által előterjesztett kívánságo­kat igyekszik teljesíteni, ha nem tárcájába tar­tozik, a szakminiszterek elött is képviselni fogja. Megállapította, hogy az üzletbezegyeztető bíróságok felállítását szükségesnek tartja és oda fog hatni, hogy az a közeljövőben meg­történjék. Bejelentette, hogy hajlandó hozzájá­rulni ahhoz, hogy a MABI tőkefeleslegeiből másfélmilliót a kiskereskedelem hitelellátása céljaira fordítsanak, azonban ezt az összeget elsősorban a vidéki kiskereskedők számára óhajtja felhasználtatni. A kiárusítások és likvi­dálások kérdését sürgősen meg fogja oldani, még­pedig az érdekképviseletek javaslatai alapján. A gazdamoratóriummal kapcsolatban közölte a miniszter, hogy hetek óta tárgyalásokat foly­tat erről a kérdésről Sándor Pállal, az OMKB elnökével és a rendeletben sikerült is keresztülvinni azt az álláspontot, hogy a gazdák személyes szükségletei fede­zésére igénybevett áruhitelekre a morató­rium ne terjedjen ki, de az üzemi jellegű árutartozások is minél tel­jesebb mértékben vonassanak ki a moratórium alól. Szerződésenkívü­li állapot Ausztriával ? Alig van remény a szerződés megkötésére. Példa: bútorkivételünket is teljesen meg akar­ják akasztani Ismeretes, hogy a június 30-án lejárt magyar­­osztrák kereskedelmi szerződés megújítására vonatkozó tárgyalások nem vezettek sikerre és ezért a régi szerződést provizórikus megállapo­dással július 15-ig hatályban tartották. Időköz­ben felváltva Budapesten és Bécsben folynak a tárgyalások, amelyek azonban értesülésünk szerint kedvezőtlen mederben haladnak. Ausztria a magyar agrárkivitel érdekében előter­jesztett javaslatok elől elzárkózik, de a magyar delegáció sem hajlandó hozzájárulni azokhoz a kívánságokhoz, amelyeket az osztrákok a bútor, papír, fém és fémáru, villamos készülékek és gépek behozatalára terjesztettek elő. Nehézségek mutatkoznak az utazási forgalom szabályozásá­nál is annál inkább, mert Magyarország a legközelebbi időben a kül­földre utazást újabb intézkedésekkel kívánja korlátozni. Július 15-ig ilyen körülmények között a szer­ződést aligha­­lehet megkötni s attól kell tartani, hogy Ausztria és Magyarország között szerződé­­sen kívüli állapot kezdődik. De ha mindkét­ or­szág részéről megvan a jóindulat, a tárgyalások folytatására, az új szerződés megkötése esetleg még hetekig fog tartani. Az Ausztriával kötendő új kereskedelmi szer­ződés tárgyalásaiból kiragadunk példának egy részletet, amely a helyzetet elég élesen illusz­trálja. Azt, hogy az osztrák kormány az eddigi bútorvámokat egységesen száz aranykoronában kívánja megállapíttatni. E­z a bejelentés azt je­lenti, hogy Magyarországból többé egyetlen da­rab bútort sem lehetne Ausztriába bevinni és az osztrák piac a magyar butor számára teljesen el­veszne. A magyar butor ausztriai elhelyezése pe­dig az elmúlt esztendőkben eléggé jelentős volt, mert a legutóbbi három év alatt oda irányuló kivitelünk a következőképpen alakult: 1922-ben 1300 szoba berendezés (100.000.­ P. értékben, 1930-ban 1050 szobaberendezés 900.000.— P. értékben, 1931 ben 2550 szobaberendezés 1,250.000— P. értékben . Az utóbbi hónapokban azonban a butorbevi­­tel már engedélyezési eljáráshoz volt kötve, ami a bevitelt nagymértékben megnehezítette, de a tervezett vámemelés még ennél is sokkal súlyo­sabb helyzetet teremt a magyar bútoripar szá­mára. Ugyanis, ha a magyar kormány engedne az osztrák részről megnyilvánuló kívánságnak, ez azt jelentené, hogy a vámok mellett a fuvar­díjnak és osztrák forgalmi adónak a figyelembe vétele mellett a magyar bútort kereken 100 szá­zalék vám és egyéb költség terhelné, ami a bo­rstért lehetetlenné tenné. A hasonló esetek egész sora merült még fel, ami ellen valamennyi ér­dekképviseletünk a legélesebben tiltakozik. A malmok emelték a liszt árát. A malmok két héten belül ma hamadszor emelték a liszt két héten belül ma harmadszor emelték a liszt jegyzéseit 80 fillérrel, a rozslisztét pedig 25 fillérrel. A ,,Pesti Tőzsde** új számában a számos információ és cikk mellett a textil, biztosítási, vas, és gépipari, vegyészeti rovatok is érde­kesek. HIVATALOS DEVIZA- ÉS VALUTAÁRFOLYAMOK Devizák: Amsterdam 230.60—231.80, Belgrád 10—10.10, Berlin 135.80—136.60, Brüsszel 79.55 —80.05, Bukarest 3.43—3.51, Kopenhága 110.60 —111.40, London 20.38-20.58, Milano 29.20— 29 40, Ne­wyork 571—574, Oslo 100.40—101.20, Paris 22 33—22.47, Prága 16.93—17.01, Szófia 4.08—4.19, Stockholm 104.50—105.30, Varsó 64.05—64.45, Zürich 110.80—111.40, Bécs kií­ráig árfolyam 80.454, Berlin kliring árfolyam 136.20, Par­s kliring árfolyam 22.401. Valuták: Angol font 20.55—20.95, belga 79.45 —80.05, cseh korona 16.96 — 17.06, dán korona 110 40 -111.40, dinár 9.08—10.10, dollár 570 50 — 573.50, francia frank 22 30—22.50, hollandi forint 230.40—231.80, lengyel zloty 63 95—64.45, lei 3 46—3.56, leva 4.06—4.19, líra 29.10—29.40, német márka 135.70—130.60, norvég korona 100 20—101.20, svájci frank 110.70—111.40, svéd korona 101.30—105.30. Budapesti értéktőzsde A mai értéktőzsdén zárlatkor az irányzat tartott volt. A piac forgalma ma is rendkívül csekély. Tovább javult az 1914. évi fővárosi kötvény. Zárlat: 6%-os I.­V. Hadikölcsön 0.08, 5­/1%-os II. VII. 0.07, 1932. évi 6%-os állam­­pénztárjegy 100, 1914. évi fővárosi kölcsön­­kötvény 32.00%. — Az aranypiac irányzata tovább gyengült, de a forgalom igen mérsé­kelt. Előfordult tájékoztató árak: 5350—5330— 5310 és Napóleon arany 32.55—32.30—32.30 pengő körül mozogtak. Fizetési zavarok Az OVF­-nél és a Slagpar Hitelezői Védegyletnél ma nem történt fizetésképtelenségi bejelentés. Kényiszeregyezség Budapesten. A budapesti törvény- Kreisler Jenő (Teve­ u. 2) bej. malomnépgyáros ellen,­szék elrendelte a csődönkivüli kényszeregyezségi eljárást Vagyonfelügyelő Zsollánder Imre dr. Követelések beje­lentése július 25-ig. t'i­tdran­ak­is Budapesten. Brandt Jímén­­Széchenyi­n. Sí vegyeskereskedő ügyében szeptember 5-én délelőtt 11 órára tűzték ki a tárgyalást Kunszt Győző dr. törvény­­széki biró elé. Németország nagy búzatermése. Németország óriási erőfeszítéseket tesz évek óta mezőgazda­­sági termelésének nagyarányú növelésére, de még így is kénytelen volt évenként mintegy 15—20 millió­­ búzát importálni, hogy szükség­letét fedezze. Mint beviteli ország abban a helyzetben volt, hogy a búza árát szinte tetszése szerint szabhatta meg és pedig nem­csak magas vámok útján, hanem azáltal is, hogy az őrlésénél kényszerkeverési arányt állapitott meg s csak annyi külföldi búza fel­használását engedélyezte, amennyinél a bel­földi búzakészleteket teljes mértékben igénybe kellett venni. Ez a helyzet keltette a kelet­európai országokban azt a reményt, hogy ha Németország beviteli szükségletének tekinté­lyes részét tőlük vásárolja meg, akkor ez igen komoly segítség lett volna a mezőgazdasági válság enyhítésére. Most aztán egy hamburgi lap azt a hírt írja, hogy téli búzánál mintegy 35%-kal, tavaszinál pedig teljes 50%-kal na­gyobb a búzával bevetett terület, mint a háború előtti években volt és így, miután a termés is elég jónak ígérkezik, arra számítanak, hogy nemcsak a belső szükséglet fedezésére lesz elegendő a termés, hanem még kivitelre is fog jutni. Az talán kevéssé érdekel minket, hogy ilyen módon a német búza ára szintén világ­­paritásra fog hanyatlani, hanem inkább elő­térben áll az a sajnálatos körülmény, hogy exportfeleslegünk részbeni elhelyezését nem remélhetjük németországi export útján n ám oszlik fel az olasz miselyemkartel. Milánói ér­tesülés szerint az Italiavonban egyesített olasz mű­­­selyemkartelnek nem a feloszlatását, hanem mindössze átszervezését készítik elő. A szénatéri piaci árusok a polgármesternél. Ismeretes, hogy a szénatéri piacon azokat az árusokat, akik nem rendelkeznek külön bódék­kal, a főváros közélelmezési ügyosztályának rendelkezése folytán a szénatéri piacról el akarják távolítani. A kiadott rendelkezés sze­rint szombaton árusíthatnak utoljára. Ha ezt a rendelkezést végrehajtják, úgy száz család exisztenciájának pusztulása következik be. Az érdekelt piaci árusok nagyobb küldöttséggel keresték fel csütörtökön délben Sipőcz Jenő dr. polgármestert, aki előtt Berger Béla ipar­társulati titkár adta elő azt a kérést, hogy egyelőre ideiglenesen november 15-ig engedjék meg nekik a mostani helyükön való árusítást, mert a kibocsátott rendelkezés sérelmes és valamennyi érdekelt piaci árus teljes tönkre­tételét okozná. A polgármester kijelentette a küldöttségnek, hogy nagy jóakarattal veszi vizsgálat alá ügyüket és tekintettel a sürgős­ségre, már a holnapi napon meghozza dön­tését. A világ automobilállománya. Az amerikai kereskedelemügyi minisztérium a világ autó­készletét az 1931. évben 35,263.397 kocsira becsüli. Ezek közül 29,291.172 személygépkocsi, 5,609.441 tehergépkocsi és 362.784 autóbusz volt. Az előző évvel szemben a világ autó­­készlete 542.235 kocsival, vagyis kereken 1.5%-kal csökkent, és pedig a személygép­kocsikból 2.1%-kal volt kevesebb a forgalom­ban, viszont a tehergépkocsiállomány 1.4%-kal az autóbuszállomány pedig 6%-kal megnöve­kedett. .. , . . . TERMÉNYPIAC Búza 10, rozs 70, 6 árpa 75 fillérrel olcsóbb, tengeri korpa 10 fillérrel drágább Az amerikai piacok irányzata megszilárdult. Chica­góban gyengült kezdet után élénk fedezékek és cégek vételei, a túlsok csapadék miatt egyes vidékek panaszai szilárdítottak. Tengeriben az élénk kiviteli kereslet szi­lárdított. Winnipegben az árjavulás kisebb volt. Ked­vezőbb piaci h­írek és károkról szóló jelentések hoztak javulást. Brailai jelentés szerint a romániai gabonaforgalom a kedvezőtlen európai piaci helyzet miatt nemhogy megélénkült volna, de még sokkal nyugodtabb menetű. Az elhajózások is igen csekélyek. Csak Rotterdamba és Antwerpenbe vittek kisebb és egészen csekély tételeket Németországba Az adriai kikötőkbe kevés tengeri ment. A múlt hét keddje óta száraz meleg az időjárás, de ott, ahol jéggel párosult felhőszakadások voltak, a vetések­ben néhol igen sok kárt­ tettek. A­ kilátások általában, elég kedvezőek és kereskedői körökben ezért 1—2 hét múlva nagyobb belföldi kínálatra számítanak, miután ez jelenleg a mezei munkálatok, részben az alacsonyabb árak miatt elég gyenge. ,4 kanadai terméskilátások az utolsó hetek kedvező időjárása folytán mindenfelé j jók és csak elvétve egyes helyeken panaszkodnak rozsda miatt. A Norris Gra­n­do szerint június 17-ével a búza kivi­teli felesleget 134 millió bushelre becsülik az egy év előtti 131 millióval szemben. Varsói jelentés szerint a lengyelországi terméskilá­tások elég kedvezőek és ez is oka, hogy a malmok és kereskedők vételeikkel jelenleg rendkívül tartózkodóak. A kisebb gazdák már igen sok helyen az új termésből elég bőségesen kínálnak és ez az oka, hogy a betaka­rításig alig van kilátás az árak javulására. Főleg a búza és a rozs irányzata gyengült. A nabonatőzsdén a búza irányzata kisebb forgalom­ban gyengült. Liverpool első búzakurzusai 0,75 penny­vel drágábbak voltak. Jobb kínálattal szemben a keres­let tartózkodóbb volt. A malmok ma már új búzát is vettek és így mintegy 17 vagon kelt el. Uj búza elhe­lyezésére tárgyalnak Ausztriában és Csehszlovákiában kompenzációs alapon, de a kedvezőbb időjelzés gyengí­tette az irányzatot. A rozs üzlettelenül is gyenge és ol­csóbb volt. Az ó takarmánytarpa lanyha és olcsóbb, míg az úr változatlanul tartotta árát. A zab kis helyi üzletben lanyha volt. A tengeri jobb kereslet folytán javult. A köles jegyzését egyelőre üzlettelensége miatt tűtték. A repce gyengült. A bab nem változott. A mannák közül a bíborhere igen szilárd és emelkedő volt. Az úi­­etilénnek piacán a forgalom csekély. A mai h­ívek Usztáraikat Só­phiézzel emelték. A korpa is drá­gább volt. A határidőpiacon az októberi búza 20 fillérrel ma.

Next