Ujság, 1934. szeptember (10. évfolyam, 197-221. szám)
1934-09-25 / 216. szám
KEDD, 1934 SZEPTEMBER 25 ÚJSÁG KÁROLY BÁCSI, VAGY A VISEGRÁDI RÉM Amatőr Greta Garbótt és Lubítschok bemutatója A gyenge idegzetű olvasó a riasztó címtől ne ijedjen meg, ezúttal nem valami grandguignol történetről, hanem csak egy egyszerű mozibemutatóról akarunk beszámolni. Hétfőn este amatőr filmbemutatót rendezett az Amatőr Mozgófényképezők Egyesülete, amelyen a londoni nemzetközi amatőrversenyre készített filmek kerültek bemutatásra. Az AME a magyarországi amatőrfilmezőket foglalja közös egyesületbe, akik saját szórakoztatásukra kis gépeikkel szerzik meg maguknak a filmezés gyönyörűségeit. Ha Magyarországon nem is olyan „tömegsport" még az amatőrfilmezés, mint Franciaországban, vagy Amerikában, ahol a fényképezést nagy részben már ki is szorította és ahol a családi fényképalbumok mosolygós Pistikéi és Juliskái helyett a mama és papa kedvenceiről készített amatőrfimek örökítik meg az első járás, az első iskolába menés szenzációit, már nálunk is szép számban vannak követői ennek a kedves mulatságnak. Rohamosabb elterjedésének legnagyobb akadálya az amatőrfilmezés költséges mivolta: egy valamire való felvevő és leadó gép ára kétszázötven pengő körül mozog. A nyersfilm és az előhívás költségei is elég magasak: egy három percig tartó film ára négy-öt pengőbe kerül, ha a legkisebb, vagyis kilenc és fél milliméteres filmet vesszük számításba. Mindez azonban nem riasztotta vissza az embereket attól, hogy Magyarországon is ne alakuljon meg az amatőrfilmezők lelkes tábora. A rövid ideje fennálló és aránylag márisszépszámú tagra kiiterjeszkedő amatőregyesület nagyobb eredményeket ért el: számos nemzetközi pályázaton nyertek díjakat a magyar moziamatőrök pályaművei és a legutóbbi velencei nemzetközi filmversenyen a keskenyfilmpályázaton Magyarország tizenhét résztvevő közül a harmadik helyre került és megelőzött olyan országokat, mint például Németország. Most újból nagy eseményre készülnek a magyar amatőrfilmesek, nagyban fogadkoznak, hogy a Londonban megtartandó nemzetközi amatőrversenyen még az eddigieknél is szebb eredményeket fognak elérni. Andrew Lenard presents Hétfőn az amatőrök lelkes közönsége előtt azok az amatőrfilmek kerültek bemutatásra, amelyeket a londoni versenyre szántak producereik. A kis teremben vagy hetvenfőnyi közönség, a nézőtéren a szerzők, rendezők és primadonnák is helyet foglalnak. Az amatőrök ugyanis nem elégszenek meg utazások, családi események megörökítésével, hanem egész kis darabokat vesznek fel amatőrgépeikkel, melyeknek szcenáriumát maguk írják s melyeknek természetesen ők maguk a rendezői is. A szereplők többnyire az ismerősök köréből kerülnek ki, csak nagyritkán kérnek fel a főszerep eljátszására egy-egy hivatásost. E filmek között akadnak meglepően jók is, bár természetesen pillanatra sem tudják feledtetni, hogy technikai felszerelés hiányában készültek. Az előadás pontban este fél nyolc órakor kezdődik. Az első kép egy útleírás: Utazás a Tátra körül a címe. Rendezője Müller Albert, a legrégibb amatőrfilmesek egyike, egy szénbánya igazgatója. A film szép úti felvételeket mutat be a Tátrából. Egy-egy jól sikerült képnél lelkes tapsban törnek ki az amatőrfilmezők, akik közül sokan meggyőződéssel magyarázzák, hogy a híradókban soha ilyen szép képeket nem lehet látni. A következő film már igazi darab. Címe: ’A kaland. Az a hosszú névfelsorolás, amely a rendes mozidaraboknál halálra untat minket, míg megtudjuk, hogy ki rendezte, szerezte, zeneszerezte, fotografálta, vágta, magyar feliratozta a filmet, itt felesleges. A darabot a szerző rendezte és fotografálta is. Sőt még a producer is ő, mert ime a cím után megjelenik a vásznon a büszke felírás: dili, hogy a fiatalember fixírozni kezdi a hölgyet. Elmés és újszerű módját eszeli ki a megismerkedésnek: mikor a hölgy rá akar gyújtani, gyufát nyújt át az asztalához. Ezután drámai gyorsasággal peregnek az események. A fiatalember elmondja, hogy vidékről érkezett Budapestre, Károly bácsi, a nagybátyja meglátogatására. Ez érdekes és izgalmas közlés után a fiatalember táncolni hívja a hölgyet. A fiatal hölgy örömme beleegyezik, de, mint mondja, előbb hazamegy átöltözködni. El is indulnak és egy előkelő villa kapuja előtt állnak meg. Itt a lány bejelenti, hogy néhány perc múlva visszajön, de mivel nem akarja, hogy az apja megtudja elmenését, megkéri a fiatalembert, hogy ha akárki közeledik, akkor fütyüljön. Ezután egy tolvajkulccsal felnyitja a villa kapuját és besurran a villába. Ellentétben a közönséggel, amely kezdi észrevenni, hogy az ifjú hölgy rosszban töri a fejét, a fiatalember türelmesen vár a lányra. Egyszerre csak két detektív jelenik meg. A fiatalember fütyülni kezd, mire ,a detektívek kérdőre vonják. Kiderül, hogy a lány a villát kirabolta és most a fiatalembert gyanúsítják bűnrészességgel, s hogy a kaland még kellemetlenebb legyen, az utolsó percben megérkezik Károly bácsi. A villa ugyanis, mint kiderül, a nagybácsié volt, a nagybácsi, mikor megtudja a detektívektől a dolgot, kiátkozza unokaöccsét. E méla akkorddal véget is ér a darab. Találkozás a múlttal A következő film címe: Találkozás a múlttal, misztikus történet két részben. A darab rövid tartalma a következő: Két fiatalember és két fiatal lány kirándul Visegrádra, ahol a romok között megjelenik a várúr és leánya szelleme. A szellemek és gyanútlanul táncoló fiatalembereink között parázs verekedésre kerül a sor és e történet azzal a hamleti megállapítással végződik, hogy sok olyan dolog van a földön, amelyet az ember felfogni képtelen. Mindezt írta, rendezte és fotografálta Deutsch Richard, a leglelkesebb amatőrfilmezők egyike. A filmben közúti idézet Shakespeare-től ,a várúr és lánya korszerű öltözete egy ismert pesti jelmezüzletből való. Az egybegyűlt amatőrközönség lelkesen ünnepelte a filmeket és megállapíthattuk, hogy az amatőrfilmezés kedves és szórakoztató mulatság. Bár nem túlságosan olcsó, mert az előbb említett film előállítási költsége a szerző bevallása szerint 250 pengő volt. Ennyibe került ugyanis a nyersanyag. É s ebben még nincs is bent a szellemek ára. i. n. e. Andrew Lenard presents. A film tízperces tartama persze nem túli sokrétű cselekményre ad időt, de azért elég bonyodalmas történet pereg le szemünk előtt. Mint régi vérbeli mozikritikusok, röviden elmondjuk a film tartalmát (amelyet különben hosszan elég nehéz volna elmondani). A városligeti tejcsarnok asztalánál magányos hölgy ül.(A magányos hölgyet különben kivételesen vérbeli színésznő, a kedves és lehetséges Vadász Ify játssza.) A másik asztalnál egy csinos fiatalember foglal helyet. A bonyodalom ott kezdő- Főúri palotában, külön kapubejárattal híronszas, hallos lakás inaslakással, konyhával, fürdőszobával, öltözőszobával, etázsfűtéssel, mérsékelt bérért, Múzeum-negyedben, november 1-re kiadó. Érdeklődők forduljanak Reviczkyutca 4/c. Házfelügyelőhöz. Szovjet-Oroszország eladta keletkínai vasútérdekeltségét Japán kiszélesíti a vasúti síneket és előkészíti fegyverkezését Tokió, szeptember 24. A keletkínai vasutak ügyében keletkezett konfliktus Szovjet-Oroszország és Japán között végleg elsimult, mert létrejött az egyezség a szovjet kormány és a mandzsukuo kormány között a vasutak eladása tárgyában. Szovjet-Oroszország százhetvenmillió yen vételárért átengedi a mandzsukuo államnak a keletkínai vasutak orosz kézben lévő részvényeit. Ez az összeg kétszerese annak, amit néhány héttel ezelőtt Japán ígért. A szovjetkormány eredetileg négyszázmillió yen vételárat kért. A japán-orosz konfliktus elsimulását nem tekintik teljesen véglegesnek, bár a keletkínai vasutak átengedésével sikerült az útból elhárítani egy olyan ütközőpontot, amely állandóan konfliktusokra vezetett. Japánnak most már lehetősége van arra, hogy fokozottabban készítse elő fegyverkezését Szovjet- Oroszország ellen és a keletkínai vasutakon módjában áll majd a japán csapatokat egészen az orosz határig szállítani. A japán hatóságok első intézkedése az lesz, hogy a keletkínai vasutak sínpárjait kiszélesítik, mert Szovjet- Oroszországban keskenyvágányú vasúti vonalak vannak. 18 napot kell dolgoznia, ha segélyt kap a fővárostól Miket tervez a főváros szociális reformja? A főváros, mint ismeretes, horribilis öszszeget költ segélyezésre, szociális kiadásokra. Ennek az összegnek bizonyos részét a szociálpolitikai ügyosztály úgy szeretné visszakapni, illetve megszolgáltatni, hogy a jövőben munkakötelezettséghez kötné a segélyezést. Minden munkabíró férfi, aki segélyt kap — legyen az pénzbeli adomány, ruházat, élelmiszer, lakás stb. —, köteles lenne bizonyos számú munkaórát a főváros számára teljesíteni. Az újításnak már május 1-én életbe kellett volna lépni, de ez még máig sem történhetett meg, mert Borvendég Ferenc főpolgármester — nagy elfoglaltságára való tekintettel — mindezideig nem foglalkozhatott az üggyel és így még kevésbé járulhatott hozzá ahhoz. Mindaddig pedig a főváros vezetősége a „saját szakállára" nem valósíthatja meg a reformot. A tervről vajmi kevés részlet szivárgott ezideig ki, mert azt a városházán hét lakás alatt őrzik. Ennek ellenére is az első híresztelések már meglehetős bonyodalmat idéztek elő, amit legjobban bizonyít az a nagyarányú felzúdulás, illetve éles kritika, amiben a terv a főváros közigazgatási bizottságának legutóbbi ülésén a baloldalról részesült. Peyer Károly tiltakozott a „munkászászlóaljak" — ő így nevezte — terve ellen, mert ezek a munkanélküliekből álló tömegek a többi munkás elől vonnák el a munkaalkalmakat. A jobboldal képviselőjének, Csilléry András dr.-nak más volt a véleménye, ő a munkás zászlóaljak megszervezését a munkanélküliség csökkentése és általános szociális szempontból nagyon fontosnak tartja. A szocialista felfogással ellentétben ő nem fél attól, hogy az itt foglalkoztatandó szegény emberek egyetlenegy munkásnak is elvennék a kenyerét, mert az illetők foglalkoztatása egészén más téren történnék. Felszólalásának az volt a csattanója, hogy sokkal helyesebb munkát, mint munkanélküli segélyt adni. Az Újság munkatársa illetékes helyen úgy értesült, hogy Borvendég Ferenc főpolgármester a közeli napokban fogadja Schuler Dezső tanácsnokát, a főváros szociálpolitikai ügyosztályának vezetőjét, aki ezúttal referál a segély ellenében való foglalkoztatás gondolatáról. Természetesen az egész elgondolás megvalósítása a főpolgármestertől függ és amennyiben az ő tetszésével nem találkozik úgy mindebből semmi sem lesz. Mia azonban hozzájárul ahhoz, akkor a közeljövőben segélyt a fővárostól bármiféle formában is csak munkaszolgáltatás ellenében kaphat bárki. Az elgondolás szerint mindenki, aki családja részére segélyt vesz igénybe a fővárostól, munkakészségét köteles bebizonyítani a segélyt adó várossal szemben. Ezért minden munkaképes családfő minden félesztendőben 18 napot, illetve a vasárnapok leszámításával három hetet köteles dolgozni. Ezzel szerzi meg azután az igényjogot a maga és családja számára a segély felvételére. Azok, akik a reformot kidolgozták, hang súlyozzák, hogy itt nem szakmunkák végzéséről van szó, amit a főváros egyébként is szakmunkásokkal végeztet. Ezek szerint tehát azok felzúdulása, akik a szakmunkások elhelyezkedésének megnehezülésétől tartanak, nem jogosult. Olyan munkák elvégeztetésére gondolnak, amelyekhez sem befektetés, sem anyag nem szükséges, jórészt tehát maga a fizikai munka az, ami egyedül kell azok megvalósításához. Légióként talajegyengetés és más hasonló földmunka várna azokra, akiket a kötelező munkaszolgáltatás alapján a főváros ebbe az akcióba bevonhat. Csak azoknak a családfőknek a foglalkoztatására gondolnak, akik százszázalékos munkaképesek, de ha a családfő maga nem volna képes dolgozni, úgy a feltevések szerint nyilván akad a családban más munkaképes férfi, aki helyette ezt a félévenként kötelező tizennyolc napot ledolgozná. Azt, hogy hány személy volna ilyenformán foglalkoztatható, ma még a városházán se tudják, mert hiszen csak akkor kezdődhetnek meg a statisztikai adatgyűjtések, ha az egész tervhez az illetékesek megadják hozzájárulásukat. .A létszám természetesen attól függ, hány ezren veszik igénybe a főváros segélyét, illetve, hogy közöttük hányan vannak munkabíró férfiak? Ezeknek száma lehet ezer-kétezer, sőt tízezer is, aszerint, hogy reájuk vonatkoztathatók-e majd az újfajta munkakötelezettség szabályai. „Gazdasági kis-entente" Belgrád, szeptember 24. (Avala.) A belgrádi tisztikaszinó dísztermében hétfőn délután három órakor volt a kis-entente gazdasági tanácsa harmadik teljes ülésének ünnepélyes megnyitása. Jestics megnyitóbeszédében a jugoszláv kormány nevében üdvözölte a csehszlovák és romáin kiküldötteket, majd így folytatta:— A tanácskozás napirendjén szereplő kérdések a legfontosabb részét jelentik a három kis-entente állam együttműködése tárgyában kidolgozott programm megvalósításának. Legfontosabb a három ország közötti kereskedelmi forgalom kérdése. Meg kell vizsgálni és ki kell kutatni mindazokat a nehézségeket, amelyek a három ország közötti kereskedelem kifejlődését és lebonyolítását akadályozzák. Figyelmükbe ajánlom a kiküldötteknek a kompenzációs szerződések tárgyában előterjesztett javaslatot. Jeszics végül felsorolta a szakértői albizottságok által az értekezlet elé terjesztett kisebb javaslatokat, melyeknek tárgya a három állam közötti idegenforgalom emelése, a három állam postatakarékpénztárainak, valamint a dunai hajózási vállalatoknak az együttműködése, együttműködés a három ország egyes iparvállalatai és rádióállomásai között stb. Tabakovics, Románia kiküldötte, nagy bizakodással szólt a tanácskozás várható eredményeiről s azt a reményét fejezte ki, hogy a politikai kis-entente mellett majd kialakul a gazdasági kisentente. Stangler, a csehszlovák küldöttség vezetője, kiemelte, hogy a három ország közötti gazdasági együttműködésnek többet kell jelentenie, mint amit általában a kölcsönös kereskedelmi szerződések jelentenek. Okirathamisító társaságot fogott el a rendőrség Hétfőn délben nagyszabású okmányhamisító társaságot leplezett le a budapesti rendőrség. őrizetbe vették az egyik budapesti ügyvédi iroda alkalmazottját, aki számtalan okmányhamisítást követett el a nyomozás eddigi adatai szerint. Ugyancsak őrizetbe vették Kertész János dr. ügyvédjelöltet is, aki az egyik pesti kávéházban foglalkozott okmányhamisítással. Detektívek mentek ki Márkus György dr. ügyvédjelölt lakására is, a rendőrorvos azonban megállapította, hogy az ügyvédjelölt súlyos beteg és így a detektívek nem áldhatták elő. Az utóbbi ellen az a gyanú merült fel, hogy mint felhajtó szerepelt a társaságban. Az okmányhamisítók elsősorban külföldiek hamis oplálásával foglalkoztak. Belekapcsolódott a nyomozásba az Idegeneket Ellenőrző Hivatal is és a nyomozás jelenlegi állása szerint biztosra vehető, hogy rövidesen újabb letartóztatásokat fog a főkapitányság eszközölni. T „NEMZETI MUNKA A MAGYAR FÖLDÖN" Országos őszi Mezőgazdasági Terménybemutató és Kiállítás Budapesten, 1934. szeptember 29—október 8-ig a Városligeti Iparcsarnok egész területén Beléptidíj 60 fillér Féláru utazás az ország bármely részéből! Olcsó vízum! 5