Ujság, 1935. november (11. évfolyam, 250-273. szám)
1935-11-26 / 269. szám
c E legálisan öltözködhet kényelmesen fizethet Schwarzl Ferencnek. Szólt tehát sógorának, Madarasa Aurél dr. esztergom-szentgyörgymezei plébánosnak és másik sógorának, Strassenzeller nyugalmazott csrnai bírónak, hogy társuljanak az üzlethez. A két, meglehetős vagyonnal rendelkező, előkelő társadalmi állású sógor készséggel sietett nővérük férjének segítségéért és többszázezer pengőt adtak össze — talán több rokontól is kértek még pénzt —, úgy hogy a rákosi telkeket Schwarz megvásárolta. A telekspekuláció azonban balul ütött ki. A telkek ára lement, egyéb kellemetlenségek is támadtak, ugyannyira, hogy amikor Schwarzl dr., akár veszteséggel is, túl akart adni a telkeken, de ez nem sikerült. Értékesíteni akarta azt a félházrészét is, amely az egyik budapesti házból őt megilleti, hogy valamiképpen kikerüljön a bajból, de erre sem tudott megfelelő pénzt kapni, úgy hogy a bajok veszedelmesen összehalmozódtak feje felett. Gondok, bajok, idegesség Hetek óta húzódtak ezek a gondok, amelyekből, úgy látszott, nincsen kiút, ugyannyira, hogy Schwarzl Ferenc dr., talán túlontúl érzékenységében, kétségbeesett. Rokonai, felesége is gyermekei, továbbá veje is, látták ugyan, hogy acsaládfő nagy gondokkal küzd és az utóbbi időben módfelett ideges, de nem tudták és nem hitték, hogy sötét gondolatokkal foglalkozik. Hétfőn délelőtt tíz óra tájban — előre megbeszélt terv szerint — felkereste őt sógora, Madarass Aurél dr. plébános. Órákhosszat tanácskoztak, miképpen lehet megmenteni az ügyvédet, azonban nem tudtak dűlőre jutni. Déli egy óra lehetett, amikor már ebédhez terítettek és egy kis asztalka körül ültek hárman: az ügyvéd, felesége és Madarass plébános Úgy határoztak, értesítik az ügy állásáról Strassenreiler nyugalmazott curiai bírót, akit három órára vártak a Tisza István utca 24. szám alatti lakásba, s ha SCHWARCZ TIBOR a szabója. ÁTMENETI RABAT vatelinozVa, mérték mint .90—120. TÉLKABAT dupla vatelinnal P 130-tól. DIVATÖLTÖNYÖK nagy válaszukban P 190-tól. VII., Erzsébet-kiirat 17. I. 7. klienseit sem volt hajlandó fogadni. — Az utóbbi időben valóban tapasztaltam rajta, hogy elszomorodott a lelke. Többször panaszkodott, hogy Rákoson levő telkeit nem tudja eladni. Említette, hogy emiatt olyan súlyos anyagi gondokkal küzd, amelynek következtében még házbérét sem tudja kifizetni és nem tudja elkerülni a kilakoltatást sem. „Sietni kell az irodába !“ — Tudok arról, szombaton járt nálam utoljára, hogy a nagy bajokat rendezendő, sógora, Madarass plébános hétfőn fel fogja keresni és rendezni igyekszik a dolgokat. Amikor szombaton nálam járt, egy darabig nyugodtan beszélgetett velem dolgairól, majd amikor a rákosi telkekre került a sor, hirtelen hamuszürkévé vált az arca, azután felugrott helyéről: „Bocsánatot kérek — mondotta most jut eszembe, halaszthatatlan dolgom van, sietni kell az irodába". — Azóta nem láttam szerencsétlen barátomat és csak most értesültem a tragédiáról. Annyira vallásos embernek ismertem Schwarzl Ferenc dr.-t, lehetetlenség, hogy józan ésszel követte volna el az öngyilkosságot. Egészen bizonyos, hogy sógorával való tárgyalás közben olyan idegállapotba került, amely már hasonlíthat az elmebajhoz és elmezavarodottságában ragadtathatta el magát, hogy önkezével vessen véget életének. Az öngyilkosság híte hamarosan elterjedt az V. kerületnek abban a részében, ahol nagyon jól ismerték a szerencsétlen sorsú ügyvédet, akinek halála osztatlan részvétet váltott ki. Schwarzl Ferenc dr.-nak, a nobilis és páratlan jószívűségéről ismert ügyvédnek temetéséről még nem történt intézkedés. A hétfői utolsó tárgyalás A tárgyaláson jelen volt Schwarzl Ferenc dr. ügyvédtársa, Lissler Árpád dr. is, aki ugyancsak pontosan ismerte az ügyvéd anyagi helyzetének állását. A tárgyalás során egyszerre anélkül, hogy egyetlen szót szólt volna, felkelt helyéről Schwarzl Ferenc dr. és átment irodahelyiségébe, amely a lakással együtt van. Néhány pillanattal később fegisverdörrenés zaja hallatszott át az ebédlőbe. Azonnal az irodába rohantak, de már későn érkeztek. Az ügyvéd íróasztala előtt a szőnyegen feküdt, szétroncsolt arccal, vértócsa közepette, előtte pedig keresztben a földön karabélyból átalakított vadászpuska hevert, ezzel lőtte szájon magát az ügyvéd és a lövés azonnal megölte. Elképzelhetetlen izgalom és riadalom lett úrrá a családon. Egyik a telefonhoz rohant, másik a szobalányt küldte orvosért, a harmadik pedig élesztgetni próbálta a szerencsétlen ügyvédet. A szobalány a lépcsőn lerohanva, sikongatott: — Segítség! Segítség! A nagyságos az agyonlőtte magát! „Agyonlőtte magát!" A házban lakó egyik orvos és többen a lakók közül az ügyvéd lakásába rohantak, de megdöbbenve álltak meg az iroda küszöbén: látták, hogy már minden segítség hiábavaló. A mentők is már csak a beállott halált tudták konstatálni. Fél kettőkor már a rendőri bizottság holttestszálító autója állt meg a ház előtt, ahol óriási csődület leste kíváncsian, mi történhetett az előkelő bérpalotában. A rendőrségnek nem akadt dolga A család semmi felvilágosítást nem tudott adni a tragédiáról, csupán az áldozat felesége sírta, zokogta: — Nem tudom, mi baja lehetett, nem tudom, miért tehette, az idegeire mehetett az anyagi gond. . Délután három órakor megjelent a lakás előtt Strassenreiter nyugalmazott curiai bíró, aki a sógorához ment a megbeszélt találkozóra. A házban hallotta a borzalmas tragédiát. A lakásba már nem mehetett be, mert azt a családtagok lezárták és a délután fél háromkor induló esztergomi vonattal Szentgyörgymezőre utaztak. Oda vitte a családot magához Madarass Aurél plébános, hogy a szomorúságban vigasztalhassa őket Ortvay apát az öngyilkosról A tragédiával kapcsolatosan beszéltünk Ortvay Rezső dr.-ral, a Szent István-bazilika apátplébánosával, aki a szerencsétlenségről a következőket mondotta: — Rettenetesen megdöbbentett és lesújtott Schwarzl Ferenc dr. tragédiája. Tizenöt éve dolgozott a katolikus ügyért olyan szívvel, olyan szeretettel, ami valóban szinte példa nélkül áll. Schwarzl dr. volt a templom gondnoka is és mint ilyen, a legnagyobb örömét abban látta, ha a szegények ügyes-bajos dolgát elintézhette. Annyira lelkére vette a szegények ügyét, hogy minden szombaton délután fogadóórát tartott részükre és ilyekor még a legpénzesebb ÚJSÁG KEDD, 1035 NOVEMBER 28 ott rekonstruálják a három év előtti bűncselekményt. Ennek során valószínűleg kiderül, melyik Engler Imre gyilkosa a két betörő közül. Régi római erődöt ástak ki Nagytétényben Nagy Konstantin császár itt verte meg a sarmatákat Paulovics István dr., a Magyar Történeti Múzeum római osztályának igazgató őre előadást tartott a nagytétényi ásatásokról. A nagytétényi barackosokban 1934 őszén faültetésnél Málnásnak, a rómaiságba átplántált perzsa napistennek szóló feliratos oltár került napfényre ,mire ez év tavaszán a Nemzeti Muzeum az Akadémia Vigyázó-alapjának támogatásával az egész szentélyt feltáratta. Mindez, mind egyéb leletek felkeltették a figyelmet Nagytétény római emlékei iránt s a nyár folyamán a Műemlékek Országos Bizottsága ugyancsak Paulovics István dr. vezetésével nagyobb arányu ásatások megindítását rendelte el. s A mai országainak, az egykori római hadiutnak a község közepén levő, minden természetes okot nélkülöző, érthetetlen kihajlásából és egyéb jelenségekből Paulovics azt következtethette, hogy a római katonai erődnek, Campona castellumnak ez irhajlás és a Duna között kellett lennie. Az ásatás e feltevést teljes mértékben igazolta. A község lakott területén körülbelül harminc helyen húzott kutató árokkal teljesen megállapítható volt a 180—190 méter nagyságú, négyszögű vár középhala, külső falaival, egyik oldalkávájával, a Duna felőli porta praetoria-val és a két dunai hatalmas saroktoronnyal. Utóbbi helyeken a saroktoronyépítés összes fázisai megállapíthatók voltak. Kitűnt továbbá, hogy az országút egyenes folytatásában levő porta sinistra-t, biztonsági okokból a IV. század végén hatalmas fallal elzárták, mire a hadi út nem vezetvén többé a táboron keresztül, a tábor háta mögött a ma is meglevő kanyarulatot volt kénytelen felvenni. Sok kisebb emlék, csapattestek neveit viselő téglabélyegektömege feliratos és szobortöredékek kerültek az ásatások folyamán napfényre. Igen emeli az ásatási eredmények értékét az, hogy ókori kútfők szerint Nagy Konstantin császárnak egy nagy haditette fűződik éppen a camponai táborhoz. 322-ben ugyanis a sarmaták átkelvén a Dunán, a felsőbb részében fából épült erődöt tűzcsóvákkal támadták meg. A császár megjelenvén, szétverte őket, sőt a Dunán át is üldözve királyukkal egyetemben teljesen megsemmisítette, illetőleg elfogta a barbárokat. A nagytétényi római tábor feltalálása most már kétségtelen ténnyé emeli azt a feltevést, hogy az 1887-ben a tábor területén lelt, 40.585 darabból álló éremkincs mint tábori pénztár került egy másik, 330. év körüli sarmata-betörés alkalmával rejtekhelyére. Az ásatás folytatásától, most már magának a castellamnak a belsejéből, igen nagy eredmények várhatók. Három év előtti gyilkosság tettesei kerültek rendőrkézre Bolla Istvánt és Zsíros Andrást gyanúsítják Engler Imre állatorvostanhallgató meggyilkolásával Vasárnapról hétfőre virradó éjszaka az újabban rendszeresített razzia során a pestszentlőrinci határ környékét kutatták át a főkapitányság detektivjei. A rendőrgyűrűbe került emberek között feltűnt egy alacsony zömök férfi a detektiveknek, aki, ellentétben a többiekkel, nagyban méltatlankodott, milyen jogon igazoltatják őt. — Bolla István géplakatos vagyok — mondotta —, becsületes munkával tartom fenn magamat, nem követtem el soha semmit, engedjenek az utamra. A becsülettel való túlságos kérkedés tűnt fel az egyik detektívnek és ezért a főkapitányságon nagyobb gonddal vizsgálgatta Bolla István előéletét. Ennek során kiderült, hogy Bolla egyike a leghíresebb betörőknek, aki többízben volt már büntetve. Egy másik detektív, aki a bűnügyi nyilvántartóban más ügyben kutatott, meghallotta Bella István nevét. Figyelmeztette kollégáját, hogy Bellát már napok óta keresik, mert Pestszentlőrincen rálőtt egy rendőrre, amikor őt igazoltatni akarta. A „becsületes" Bolla A rendőrt csakhamar előkerítették. Szemtől-szembe állva, határozottan ráismert Boltéra. Kiderült, hogy a múlt hét péntekjén a rendőr két csomagot cipelő gyanús embert talált igazoltatni akarta őket, ezek közül azonban az egyik rálött és futásnak eredt. A rendőr hiába lőtt utána, nem talált és így sikerült egérutat nyerni a betörőnek. Csak a szökés után tudta meg a rendőr, hogy a közelben levő Nagyszombat utcában történt betörés, ahol többezer pengő értékű holmit zsákmányoltak a betörők. Bolla István a rendőrrel való szembesítés után egykedvűen vállat vont. — Igen, én lőttem rá a rendőrre, mert nem akartam fogházba kerülni. Néhány perc múlva Bolla még többet mondott. Elmondta, hogy három évvel ezelőtt Csepelen a József utca 92. számú házban ő és Zsíros András nevű társa betörtek egy garázsba, valaki észrevette őket és hogy jelt ne adhasson, Zsíros András revolverével agyonlőtte. Másnap tudták csak meg az újságokból, hogy az, akit agyonlőttek, Engler Imre állatorvostanhallgató volt. A szenzációs vallomás nagy feltűnést keltett a főkapitányságon. Előkeresték az ügy aktáit és megállapították, hogy a szerencsétlen orvostanhallgató halálos ágyán olyan személyleírást is adott a betörőkről, akik közül az egyik teljesen ráillik Bolla Istvánra. A detektívek tovább fogatták Bolla Istvánt, aki úgy látszik, vezekelni akart bűneiért, mert beismerte, hogy összesen tizenöt betörést követett el. Ezek közül az utolsó a nagyszombat utcai volt. Hiába faggatták azonban a Csepel- betörés körülményeiről, álhatatosan megmaradt amellett, hogy ő csak betörőtárs volt ebben az esetben, a gyilkosságot Zsíros András követte el. Meg is mondotta, hogy Zsíros egy ismerősénél lakik Vecsésen. Kézre kerül a betörő társ is A rendőrség telefonon értesítette a vecsési csendőrörsöt Zsíros András hollétéről, azzal az utasítással, azonnal fogják el és szállítsák erősen megvasalva Budapestre. Hétfőn este hét órakor elő is állították a vecsési csendőrök Zsíros Andrást. — Nem igazi Nem én lőttem agyon a fiatalembert! — tagadta Zsíros András Engler agyonlövését. — Bolla lőtt! — mondotta határozottan. A főkapitányságon nem akartak hétfőn részletesen foglalkozni a három év előtti gyilkosság ügyével és ezért úgy határoztak, hogy Borlát és Zsírost kedden erős renden fedezettel Csepelre viszik a József-utcába és Dr. Halom Dezsőné Horváth Margit felesége, dr. Szende Péter Pál és neje Halom Erzsébet, dr. Halom István gyerekei, Szemle Péter, Ferenc és Sándor unokái mély fájdalommal tudatják, hogy imádott jó férje, szeretett édesatyjuk, nagyatyjuk r.m Dezső életének 60. évében folyó hó 24-én elhunyt. Családunknak büszkesége, szemefénye, megértő irányítója és együttérző jóbarátja volt. A Megboldogultat november 26-án, kedden, déli 12 órakor temetjük a kerepesi úti Izraelita temető halottasházából. A Magyar Általános Ingatlanbank rt Igazgatósága, felügyelőbizottsága és tisztikara mélyen lesújtva tudatja, hogy az intézetnek megalapítása óta vezetője, irányítója, Dr. Ili Dezső m. kir. kormányfőtanácsos, a Magyar Általános Ingatlanbank r. alelnök-vezérigazgatója, a Magyar Általános Takarékpénztár rt. igazgatósági tagja, stb. november 24-én elhunyt. A Megboldogultban jeles képességű, kristálytiszta jellemű férfiút tiszteltünk, akiben a polgári kötelességtudás erényei nagy látókörrel, műveltséggel, tudással párosultak. Benne nemcsak vezetőnket tiszteltük, hanem a megbízható hű barátot és a tisztikar megértő, melegszívű, jóakaratú támogatóját. Az ő távozása nagy űrt hagy hátra. Megfogadjuk, hogy emlékét mindig szerető kegyelettel fogjuk megőrizni. A Magyar Általános Takarékpénztár Rt. Igazgatósága mélységes gyásszal tudatja, hogy igazgatóságának hosszú időn át kiváló és nagyrabecsült tagja. Dr. in Dezső m. kir. kormányfőtanácsos, a Magyar Általános Ingatlanbank rt. alelnök-vezérigazgatója, stb., november 24-én elhunyt A Megboldogultban Igazgatóságunk igen értékes, nagytehetségű szilárd jellemű tagját becsültük és nagyra értékeltük azt a buzgóságot és bölcs tanácsokat, amelyekkel intézetünk érdekeit mindenkor előmozdította. Nemes emlékét mindig kegyelettel fogjuk megőrizni. özv. Kohn Sándorné szül. Iréwy Katalin a maga és gyermekei: Rizsi dr. Iiiny Edéné, Ilona Hajdú Ignácné. Irén Baila Istvánná, valamint az egész rokonság nevében fájdalommal jelenti, hogy szeretett férje, a legjobb apa, após, nagyapa, testvér és rokonainak könyvkereskedő 60 éves korában hosszas szenvedés után elhunyt. Drága halottunkat november 2- án, kedden délután akkorkiveszek örök nyugalomra a rákoskeresztúri szr. temető halottasházából. Minden kütöt értesítés helvett