Ujság, 1936. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1936-01-22 / 17. szám

a Nagymértékben drágultak tavaly óta a budapesti piacon az élelmiszerárak A budapesti háziasszonyok joggal panasz­kodhatnak a nagy drágaság miatt. Az utóbbi hónapokban rohamosan drágultak a legfon­tosabb élelmiszerek és a most közzétett hiva­talos kimutatás szerint, nincs egyetlen élelmi­szer sem, amely tavaly óta ne drágult volna. A főváros közélelmezési bizottságának pén­teki ülésén Rosta János tanácsnok számol be Budapest közélelmezési helyzetéről. A jelen­tés megemlíti, hogy a fővárosba felhozott élelmiszerek mennyisége a múlt évben majd­nem­­pontosan annyi volt, mint az előző esztendőben. 2.343.500 méter mázsa különböző élelmiszert fogyasztott tavaly a főváros lakos­sága. Különösen emelkedett a főzelékfélék, a burgonya és egyes gyümölcsfélék fogyasztása, ellenben a zöldségneműek, baromfifélék, to­jás fogyasztása lényegesen csökkent. Paradi­csomból 10.000, tökből 43 000, burgonyából 175.000, vöröshagymából 15.000, szőlőből 90.000, déligyümmölcsből 34.000, dinnyéből 5000 métermázsával volt több a felhozatal és ennek nyomán a fogyasztás, ellenben a zöld­­ségnevvűekből 165.000, a baromfiból 34.000, tojásból 7000, belföldi gyümölcsökből 160.000 méter mázsával csökkent a felhozatal és a fogyasztás. A budapesti állatvásárokor­ az állatfelhaj­tás és vágás tetemesen növekedett. Főleg a sertésfelhozatal emelkedett ugrásszerűen. A húsforgalom a duplájánál is magasabbra emelkedett. A vágóhidakról 316.778 méter­mázsa húst szállítottak el, 147.115 méter­­mázsával többet, mint az előző évben. Buda­pest közönsége a múlt évben 750.256 méter­mázsa húst fogyasztott, úgy hogy egy millió lakost véve alapul, a napi húsfogyasztási adag 20,55 deka volt, az előző évi 20.41 deka­­grammos tejadaggal szemben. A tejfogyasztásban tovább folytatódott a visszaesés. A múlt év folyamán valamivel több, mint 102 millió liter tejet szállítottak fel a fővárosba, 6 millió literrel kevesebbet, mint egy évvel előbb. A napi felhozatal 305.786 liter volt, míg az előző évben naponta 322 888 liter tejet szállítottak Budapestre. Figyelemreméltó a jelentésnek az a része, amely a budapesti élelmiszerpiac áralakulá­sáról számol be. Az élelmiszerek tavaly óta kivétel nélkül drágultak, sőt sok élelmiszer lényegesen felülmúlta a békebeli árnivót is. Különösen a szárazfőzelék ára drágult nagy­mértékben. A szárazbab, a tavalyi 28 fillér helyett 52 fillérbe kerül és 4 fillérrel drágább, mint a háború előtt. A szárazborsó tavaly óta­­9 fillérrel drágult, a háború előtti árral szem­ben 3 fillérrel kerül többe, míg a lencse egy év alatt 7 fillérrel drágult. A vöröshagyma is nagy árkarriert futott be, amennyiben a ta­valyi 10 fillér helyett, ma 23 fillérbe kerül, holott a legutolsó békeévben csak 21 volt egy kilogramm ára. A gyümölcs közül az alma tartja a drágulás rekordját. Tavaly az alma átlagos ára 63 fillér volt, ma 85 fillér, a há­ború előtt pedig 50 fillér volt. A főzelékfélék közül a kelkáposzta viszi el a drágulás pál­máját A tavalyi 16 fillérről az idén 24 fillérre emelkedett kilogrammja, ami több mint két­szer annyi, mint a háború előtti ár. Drágult erős mértékben a tojás is a tavalyi 8,5 fillér­ről 13,6 fillérre, ami még mindig másfél fil­lérrel több, mint a háború előtt. Nagymértékű drágulás fordul elő a többi élelmiszernél is, ezek azonban a háború előtti árak színvonala alatt vannak. Az élő marha 2 fillérrel drágult tavaly óta, de felénél ol­csóbb, mint 1913-ban volt, az élő sertés 2 fillérrel drágult egy év alatt, de 40 fillérrel olcsóbb, mint a háború előtt. A zsír tavaly óta 33 fillérrel, mintegy 25 százalékkal drá­gult, a békebeli árhoz képest azonban 60 fil­lérrel olcsóbb. A vaj tavaly óta 30 fillérrel emelkedett, de 130 fillérrel olcsóbb, mint az utolsó békeévben. Hasonló mértékben drá­gult a többi élelmiszer, a liszt, kenyér, hal, baromfi is. Rosta János tanácsnok jelentésében rámu­tat azokra a körülményekre, amelyek a nagy­fokú élelmiszerdrágulást előidézték és külö­nösen a tavalyi rossz terméssel igazolja a drágulást. Hét Interpelláció a Ház szerdai ülésén A képviselőház szerdai ülésén hét interpellá­ciót fognak előterjeszteni. Ifj. BALOGH István a termelők és kisiparo­soknak a német sertéskivitel körül felmerült sérelmei, SZÉCHENYI György gróf a hegyaljai adó­­végrehajtások,­­ MÓZES Sándor a kamilla- és gyógynövény­­-kartel káros működése, PULIN Jenő egyes közhivatalnokok fegyelmi felelősségrevonása, CZIRJAK Antal kíméletlen adóbehajtások, TÖRS Tibor a mozgóképüzemi engedélyek adományozása és a filmpolitika,­­ MÓZES Sándor a kiskőrösi községi bírójelö­­zés ügyében jegyeztek be interpellációt. ÚJSÁG SZERDA, 1936 JANUÁR 3. Tizenkétszeres gyermekgyilkos a bíróság előtt A mecklenburgi tartomány Jansl­u-je Berlin, január 21. (Inf.) Magából kivetkőzött emberszörnyeteg állott kedden délelőtt a schwe­­rini esküdtszék bírái előtt, hogy feleljen tizen­két kisgyermek szörnyű meggyilkolásáért és négy további gyermek megrontásáért. A hatvan­­ötéves Seefeld Adolfot a közvélemény a meck­­lenburgi tartomány Landrajének nevezi, mert ugyanolyan borzalmas kegyetlenséggel követte el a sorozatos gyilkosságokat, mint hirhedt fran­cia elődje. Az ügyészség vádirata szerint Seefeld Adolf eddig már huszonhárom évet töltött fegy­­házakban és börtönökben s valahányszor ki­szabadult, ugyanott folytatta, ahol elhagyta. Ál­landóan vándorbot volt a kezében, keresztül­­kasul járta Észak-Németországot • azzal az ürüggyel, hogy órákat javít, beférkőzött a több­gyermekes családok házaiba, behízelegte magát a gyermekeknél és azután kicsalta őket az er­dőbe, ahol merényletet követett el ellenük. A merénylet tizenkét esetben halálos kimenetelű volt, négy esetben pedig hosszú időre tönkre­tette a gyermekek egészségét. Az orvosi szak­értők szerint a mecklenburgi Landru súlyosan terhelt. Atyja kölönc természetű ember volt, aki állandóan ivott. Hosszabb ideig ápolták zárt in­tézetben is. Seefeld Adolfnak hét testvére volt, akik valamennyien szintén terhelten jöttek a világra. A schwerini monstre-per iránt az egész biro­dalomban nagy érdeklődés nyilvánul meg. A fő­tárgyalás hosszabb időt vesz igénybe, miután a vádlott csak az erkölcstelen merényleteket is­meri be, de makacsul tagadja, hogy áldozatait meg is gyilkolta volna. Az ügyészség a tizenkét­szeres gyilkosságot jogi következtetésekkel akarja bizonyítani s számos tanár vonultat fel, akik többször látták Seefeld Adolfot olyan kis­gyermekek társaságában, akiket később holtan találtak a mecklenburgi erdőkben. A vádlott a főtárgyalás megnyitásától kezdve állandóan minősíthetetlenül viselkedik. A fe­­gyencruh­át sem akarta levetni s erőszakkal kel­lett kényszeríteni őt, hogy polgári ruhában je­lenjen meg a bíróság előtt. Arra a kérdésre, hogy mondja el élete folyását, azt válaszolja, hogy ami volt, az elmúlt és nem érdekli őt többé. Alig lehet rávenni őt, hogy válaszoljon az elnök kérdéseire. Amikor az elnök figyelmez­teti, hogy szálljon magába, mert az életéről van szó, a hatvanötéves vádlott hangosan kacagni kezd és így kiált fel. — Nevetnem kell, igazán nevetnem kell. Erről igazán nem lehetek, ilyen a természetem. A vádirat felolvasása után a vádlott odafor­dult a főállamü­gyészhez és azt kiáltotta oda neki, hogy minden, amit mond, elejétől végéig hazugság. — Ember, ember — szólt ezután oda az el­nöknek — nem látja, hogy mennyire félre akarja vezetni magukat ez a csaló? Egy magyar úriasszony részvétlevelet irt rokonának, az özvegy angol királynénak özv. idősb batthyányi és paksi Paksy Józsefné, született Rhédey Erzsébet grófnő lakásában siratja felséges rokonát Budapesten, a Szinyd-Merse­ utca 12/14. számú ház első emeletének 6. szám alatti kétszobás, régidivatú, biedermeier és egyéb korabeli búto­rokkal berendezett lakásán özvegyasszony ül könnyes szemmel: siratja rokonát, V. György királyt, Anglia elhunyt uralkodóját. Az idős hölgy özvegy idősb, batthyányi és paksi Paksy Józsefné, született Rhédey Erzsébet grófnő. A nagyasszony Rhédey erdélyi fejedelem familiájának leszármazottja. Nagyatyja, Ferenc gróf, édestestvére volt László grófnak, annak, aki viszont a nagyapja volt Mary királynénak, az elhunyt V. György király hitvesének. Két fia és egy leánya van. Az egyik fia Paksy József kormány­főtanácsos, a Brassói Celluloze-gyár vezérigazgatója, másik fia pedig Paksy Jenő, a budapesti királyi törvényszék bírája. Leánya, Ella, Malatinszky István huszár­­ezredes özvegye és első házassága révén sógora Somorjay Lajosnak, a MÁV egykori elnök­­igazgatójának is. Paksy Józsefné évek óta állandó levelezés­ben áll az angol udvarral, illetve Mary király­néval, aki hatalmas keretben sajátkezűleg aláírt fényképet is küldött rokonának. Paksy Józsefné természetesen részvétlevelet is intézett V. György király özvegyéhez. A részvét­­levél szóról­ szóra így hangzik: „Király Felsége Mint Felségednek ezidőszerint gróf Rhé­dey ágon még az egyetlen életben levő másodunokatestvére, de úgy is, mint Felsé­gednek a legidősebb rokona, hódolattal kérem, hogy őfelsége, a király elhunyta alkalmából úgy a magam, mint fiaim, Jenő, József és leányom, Ella, valamint az egész magyar rokonság nevében mélyen együtt­érző legbensőbb részvétemet kegyesen fo­gadni és azt a Király őfelségének is ke­gyesen tolmácsolni méltóztassék. Felségednek mélyen hódoló hive: Batthyányi is paksi Paksy Józsefné, született gróf Rhédey Erzsébet". A levelet lefordították angol nyelvre és expresszpostával ment el az özvegy Mary királynéhoz Londonba. Szerdán reggel kivégzik a Szabadság-téri bankrablókat Az éjszakát lelkészek társaságában töltötték a siralom­házban. Bor és cigaretta volt az utolsó kívánságuk 1934 Szilveszterének napján délelőtt két ál­arcos rabló hatolt be a Kereskedelmi Bank Szabadság-téri fiókjába. Mindkét kezükben revolvert szorongattak és amint beléptek az ajtón, azonnal lövöldözni kezdtek. A revol­vergolyók megölték Jól járt Géza és Róth Imre banktisztviselőket, azonkívül Benyák József kifutófiát, aki gazdája megbízásából járt a bankban. Wirth Frigyes banktisztvi­selő és Klemm József bankaltiszt a revolver­­golyók következtében súlyos sérüléseket szen­vedtek. A bankban tartózkodott véletlenül a Gyermekvédő Liga egy tisztviselője, akinél revolver volt. Előrántotta a fegyvert és a banditák felé lőtt. A tisztviselő golyója meg­sebesítette az egyik banditát A sebesült rabló, aki éppen a bank pénztárának drót­kerítését feszegette, fájdalmában felkiáltott és menekülni kezdett. A másik rabló utána. Néhány lépésnyire, a Zoltán­ utcábam állott egy autó, amelyben a rablók harmadik társa begyújtott motorral várakozott. A rablók be­ugrottak az autóba, egy-két riasztó­lövést tettek, majd elszáguldottak. Néhány másodperc alatt játszódott le a dráma. Mire az emberek felocsúdtak, három halott feküdt a földön és két súlyos sebesült. A rablógyilkosok pedig eltűntek. A rendőr­ség bravúros nyomozással huszonnégy óra múlva kiderítette, hogy a rablást Szepesi László 35 éves, Tari Nándor 25 éves és Ra­dovics László 21 éves autószerelő követték el Hamarosan kiderült, hogy hárman gangszerbandát alakítottak, amely éveken ke­resztül veszélyeztette a főváros közbiztonsá­gát. Ők követték el a Klauzál-téri bankrab­lást, ők ütöttek le a Bank-utcában egy bank­altisztet és elrabolták a pénzestáskát, ugyan­csak ők voltak, akik a Széchenyi-utcában rá­lőttek egy bankaltisztre és elrabolták táská­ját. A törvényszék Gadd-tanácsa többnapos tár­ gyalás után a három bankrablót halálra ítélte. A tábla Jfá//oj/­tanácsa, valamint a Curia Töregy-tanácsa is helybenhagyta a halálos ittletet, úgy hogy az jogerőssé vált. A három bankrabló előtt a Curia jogerős ítéletét a gyűjtőfogházban hirdették ki és ugyanakkor, mint ahogy a törvény a jogerősen elítélt ra­boknál előírja, elvették polgári ruhájukat és darócruhába öltöztették őket. A Curia ítélete azután a kabinetirodához került. A legfelsőbb döntés hétfőn délután érkezett vissza a törvényszék elnökéhez, ahol azonnal megtették a szükséges intézkedéseket. Kedden kora hajnalban rabszállító autó hozta a gyűjtőfogházból a Markó­ utcai tör­vényszéki épületbe a három halálraítélt rabló­­gyilkost. Szuronyos őrök vették körül őket és a második emeleti tárgyalóterembe kísér­ték. Csakhamar bevonult a Gadó-tanács és zárt ajtók mögött hirdette ki a legfelsőbb döntést. Gadó István, a törvényszék elnöke, a legfelsőbb döntésre vonatkozóan megtagadta a közlési engedély kiadását, így tehát hiva­­talos titok, mi történt a zárt tárgyaláson. Tíz perc múlva feltárult a tárgyalóterem ajtaja és a tizenkét szuronyos börtönőr kö­zött feltűnt a három rablógyilkos alakja. Mindhárman vérvörös arccal léptek ki a te­remből és a börtönőrök visszakisérték a fog­házba őket A fogházudvaron várakozott az ügyészség rabszállító autója és a három meg­bilincselt embert azonnal visszaszállította a gyüjtőfogházba. Fazekas Géza törvényszéki főigazgató szo­bájában jelentkezett Bogár János állami íté­letvégrehajtó segédeivel, Balázs Pállal és Rácz Jánossal. Átvették az utasításokat és azután ők is kimentek a gyüjtőfogházba. A főigazgató kiosztotta a kivégzéshez szóló be­lépőjegyeket, amelyek szerdán reggel nyolc órára szóltak. A gyűjtőfogház úgynevezett kis fogház­ épületében három cellát rendeztek be siralom­­háznak. A 10-es számú cellába került Rado­­vics László, a 13-asba Tari Nándor, a 18-as számúba Szepesi László. Az ügyészség a halálraítéltek védőinek, Kádár Miklós, Vajda Béla és vitéz Varga Béla ügyvédeknek írás­beli engedélyt adott, hogy védenceiket fel­kereshetik. Ugyanilyen engedélyeket adtak id a halálraítéltek hozzátartozóinak is. Délben fél egykor érkeztek ki a hozzátartozók és az ügyvédek a gyűjtőfogházba, egy óráig azon­ban várakozniok kellett, mert csak fél kettőre készültek el a siralomházi cellák és ekkor léphettek be az elítéltekhez. Tari Nándor viselkedett a leghetykébben. Radovics László teljesen megtört, imakönyvot tartott a kezé­ben és zsoltárokat énekelt, Szepesi László pedig Jókai Fekete gyémántok című regényé­nek utolsó oldalait olvasta nagy mohósággal, hogy a regényt befejezhesse. Radovicsot meg­látogatta az anyja és az apja. Szepesit az édes­anyja és a nővére, Tari Nándort az édesanyja, a nővére és a bátyja. Tari menyasszonya nem jelentkezett látogatási engedélyért. A hozzá­tartozók hangos jajveszékeléssel és sírással borultak a halálraítéltek nyakába. Radovicsot felkereste vitéz Csia Lajos református lelkész, aki már a Markó-utcai börtönben is állan­dóan vigasztalta. A lelkész a késő esti órákig maradt Radovicsnál. Szepesit és Tarit római katolikus lelkész kereste fel. Mindketten meg­törve fogadták a lelkészek vigasztaló szavait, Tari Nándor római katolikus vallású, kíván­ságára azonban elhívták a siralomházba So­mogyi László dr. baptista lelkészt is. Tart ugyanis a bűncselekmények elkövetése előtt gyakrabban megjelent baptista istentisztele­teken, megismerkedett a lelkésszel és kijelen­tette, hogy lelkében baptistának érzi magát. Ezért kérte, hogy a baptista lelkész is láto­­gassa meg. A három bankrabló délben jó ét­vággyal ebédelt és azután cigarettát kértek. Mindhárman kaptak cigarettát. Vacsorára pörköltet kívántak és teljesítették is kívánsá­gukat. Ugyancsak teljesítették azt a kívánsá­gukat is, hogy bort adjanak. Vacsorához mindegyikük félliter bort kapott. A hozzátartozók a késő esti órákig tartóz­kodtak a halálraítélteknél. . A lelkészek az éj­szakára is ott maradtak. A délutáni órákban Radovicsot ismét felkereste védője, Kádár Miklós dr. és hosszasan beszélt vele. Szerdán reggel nyolc órakor Szőke Bene­dek dr. törvényszéki bíró, a Gadd-tanács tagja, hirdeti ki az ítéletet, a kivégzésnél az ügyészséget Grottó László dr. ügyész képvi­seli. i j jegyek kaphatók a HUNGÁRIA- i FÜRDŐBE­­, CSÁSZÁR FÜRDŐ fürdőibe az ÚJSÁG fő- és fiókkiadóhivatalában VI, Aradi­ utca 10 és VII. Erzsébet­ körút 43

Next