Ujság, 1936. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1936-01-22 / 17. szám
a Nagymértékben drágultak tavaly óta a budapesti piacon az élelmiszerárak A budapesti háziasszonyok joggal panaszkodhatnak a nagy drágaság miatt. Az utóbbi hónapokban rohamosan drágultak a legfontosabb élelmiszerek és a most közzétett hivatalos kimutatás szerint, nincs egyetlen élelmiszer sem, amely tavaly óta ne drágult volna. A főváros közélelmezési bizottságának pénteki ülésén Rosta János tanácsnok számol be Budapest közélelmezési helyzetéről. A jelentés megemlíti, hogy a fővárosba felhozott élelmiszerek mennyisége a múlt évben majdnempontosan annyi volt, mint az előző esztendőben. 2.343.500 méter mázsa különböző élelmiszert fogyasztott tavaly a főváros lakossága. Különösen emelkedett a főzelékfélék, a burgonya és egyes gyümölcsfélék fogyasztása, ellenben a zöldségneműek, baromfifélék, tojás fogyasztása lényegesen csökkent. Paradicsomból 10.000, tökből 43 000, burgonyából 175.000, vöröshagymából 15.000, szőlőből 90.000, déligyümmölcsből 34.000, dinnyéből 5000 métermázsával volt több a felhozatal és ennek nyomán a fogyasztás, ellenben a zöldségnevvűekből 165.000, a baromfiból 34.000, tojásból 7000, belföldi gyümölcsökből 160.000 méter mázsával csökkent a felhozatal és a fogyasztás. A budapesti állatvásárokor az állatfelhajtás és vágás tetemesen növekedett. Főleg a sertésfelhozatal emelkedett ugrásszerűen. A húsforgalom a duplájánál is magasabbra emelkedett. A vágóhidakról 316.778 métermázsa húst szállítottak el, 147.115 métermázsával többet, mint az előző évben. Budapest közönsége a múlt évben 750.256 métermázsa húst fogyasztott, úgy hogy egy millió lakost véve alapul, a napi húsfogyasztási adag 20,55 deka volt, az előző évi 20.41 dekagrammos tejadaggal szemben. A tejfogyasztásban tovább folytatódott a visszaesés. A múlt év folyamán valamivel több, mint 102 millió liter tejet szállítottak fel a fővárosba, 6 millió literrel kevesebbet, mint egy évvel előbb. A napi felhozatal 305.786 liter volt, míg az előző évben naponta 322 888 liter tejet szállítottak Budapestre. Figyelemreméltó a jelentésnek az a része, amely a budapesti élelmiszerpiac áralakulásáról számol be. Az élelmiszerek tavaly óta kivétel nélkül drágultak, sőt sok élelmiszer lényegesen felülmúlta a békebeli árnivót is. Különösen a szárazfőzelék ára drágult nagymértékben. A szárazbab, a tavalyi 28 fillér helyett 52 fillérbe kerül és 4 fillérrel drágább, mint a háború előtt. A szárazborsó tavaly óta9 fillérrel drágult, a háború előtti árral szemben 3 fillérrel kerül többe, míg a lencse egy év alatt 7 fillérrel drágult. A vöröshagyma is nagy árkarriert futott be, amennyiben a tavalyi 10 fillér helyett, ma 23 fillérbe kerül, holott a legutolsó békeévben csak 21 volt egy kilogramm ára. A gyümölcs közül az alma tartja a drágulás rekordját. Tavaly az alma átlagos ára 63 fillér volt, ma 85 fillér, a háború előtt pedig 50 fillér volt. A főzelékfélék közül a kelkáposzta viszi el a drágulás pálmáját A tavalyi 16 fillérről az idén 24 fillérre emelkedett kilogrammja, ami több mint kétszer annyi, mint a háború előtti ár. Drágult erős mértékben a tojás is a tavalyi 8,5 fillérről 13,6 fillérre, ami még mindig másfél fillérrel több, mint a háború előtt. Nagymértékű drágulás fordul elő a többi élelmiszernél is, ezek azonban a háború előtti árak színvonala alatt vannak. Az élő marha 2 fillérrel drágult tavaly óta, de felénél olcsóbb, mint 1913-ban volt, az élő sertés 2 fillérrel drágult egy év alatt, de 40 fillérrel olcsóbb, mint a háború előtt. A zsír tavaly óta 33 fillérrel, mintegy 25 százalékkal drágult, a békebeli árhoz képest azonban 60 fillérrel olcsóbb. A vaj tavaly óta 30 fillérrel emelkedett, de 130 fillérrel olcsóbb, mint az utolsó békeévben. Hasonló mértékben drágult a többi élelmiszer, a liszt, kenyér, hal, baromfi is. Rosta János tanácsnok jelentésében rámutat azokra a körülményekre, amelyek a nagyfokú élelmiszerdrágulást előidézték és különösen a tavalyi rossz terméssel igazolja a drágulást. Hét Interpelláció a Ház szerdai ülésén A képviselőház szerdai ülésén hét interpellációt fognak előterjeszteni. Ifj. BALOGH István a termelők és kisiparosoknak a német sertéskivitel körül felmerült sérelmei, SZÉCHENYI György gróf a hegyaljai adóvégrehajtások, MÓZES Sándor a kamilla- és gyógynövény-kartel káros működése, PULIN Jenő egyes közhivatalnokok fegyelmi felelősségrevonása, CZIRJAK Antal kíméletlen adóbehajtások, TÖRS Tibor a mozgóképüzemi engedélyek adományozása és a filmpolitika, MÓZES Sándor a kiskőrösi községi bírójelözés ügyében jegyeztek be interpellációt. ÚJSÁG SZERDA, 1936 JANUÁR 3. Tizenkétszeres gyermekgyilkos a bíróság előtt A mecklenburgi tartomány Janslu-je Berlin, január 21. (Inf.) Magából kivetkőzött emberszörnyeteg állott kedden délelőtt a schwerini esküdtszék bírái előtt, hogy feleljen tizenkét kisgyermek szörnyű meggyilkolásáért és négy további gyermek megrontásáért. A hatvanötéves Seefeld Adolfot a közvélemény a mecklenburgi tartomány Landrajének nevezi, mert ugyanolyan borzalmas kegyetlenséggel követte el a sorozatos gyilkosságokat, mint hirhedt francia elődje. Az ügyészség vádirata szerint Seefeld Adolf eddig már huszonhárom évet töltött fegyházakban és börtönökben s valahányszor kiszabadult, ugyanott folytatta, ahol elhagyta. Állandóan vándorbot volt a kezében, keresztülkasul járta Észak-Németországot • azzal az ürüggyel, hogy órákat javít, beférkőzött a többgyermekes családok házaiba, behízelegte magát a gyermekeknél és azután kicsalta őket az erdőbe, ahol merényletet követett el ellenük. A merénylet tizenkét esetben halálos kimenetelű volt, négy esetben pedig hosszú időre tönkretette a gyermekek egészségét. Az orvosi szakértők szerint a mecklenburgi Landru súlyosan terhelt. Atyja kölönc természetű ember volt, aki állandóan ivott. Hosszabb ideig ápolták zárt intézetben is. Seefeld Adolfnak hét testvére volt, akik valamennyien szintén terhelten jöttek a világra. A schwerini monstre-per iránt az egész birodalomban nagy érdeklődés nyilvánul meg. A főtárgyalás hosszabb időt vesz igénybe, miután a vádlott csak az erkölcstelen merényleteket ismeri be, de makacsul tagadja, hogy áldozatait meg is gyilkolta volna. Az ügyészség a tizenkétszeres gyilkosságot jogi következtetésekkel akarja bizonyítani s számos tanár vonultat fel, akik többször látták Seefeld Adolfot olyan kisgyermekek társaságában, akiket később holtan találtak a mecklenburgi erdőkben. A vádlott a főtárgyalás megnyitásától kezdve állandóan minősíthetetlenül viselkedik. A fegyencruhát sem akarta levetni s erőszakkal kellett kényszeríteni őt, hogy polgári ruhában jelenjen meg a bíróság előtt. Arra a kérdésre, hogy mondja el élete folyását, azt válaszolja, hogy ami volt, az elmúlt és nem érdekli őt többé. Alig lehet rávenni őt, hogy válaszoljon az elnök kérdéseire. Amikor az elnök figyelmezteti, hogy szálljon magába, mert az életéről van szó, a hatvanötéves vádlott hangosan kacagni kezd és így kiált fel. — Nevetnem kell, igazán nevetnem kell. Erről igazán nem lehetek, ilyen a természetem. A vádirat felolvasása után a vádlott odafordult a főállamügyészhez és azt kiáltotta oda neki, hogy minden, amit mond, elejétől végéig hazugság. — Ember, ember — szólt ezután oda az elnöknek — nem látja, hogy mennyire félre akarja vezetni magukat ez a csaló? Egy magyar úriasszony részvétlevelet irt rokonának, az özvegy angol királynénak özv. idősb batthyányi és paksi Paksy Józsefné, született Rhédey Erzsébet grófnő lakásában siratja felséges rokonát Budapesten, a Szinyd-Merse utca 12/14. számú ház első emeletének 6. szám alatti kétszobás, régidivatú, biedermeier és egyéb korabeli bútorokkal berendezett lakásán özvegyasszony ül könnyes szemmel: siratja rokonát, V. György királyt, Anglia elhunyt uralkodóját. Az idős hölgy özvegy idősb, batthyányi és paksi Paksy Józsefné, született Rhédey Erzsébet grófnő. A nagyasszony Rhédey erdélyi fejedelem familiájának leszármazottja. Nagyatyja, Ferenc gróf, édestestvére volt László grófnak, annak, aki viszont a nagyapja volt Mary királynénak, az elhunyt V. György király hitvesének. Két fia és egy leánya van. Az egyik fia Paksy József kormányfőtanácsos, a Brassói Celluloze-gyár vezérigazgatója, másik fia pedig Paksy Jenő, a budapesti királyi törvényszék bírája. Leánya, Ella, Malatinszky István huszárezredes özvegye és első házassága révén sógora Somorjay Lajosnak, a MÁV egykori elnökigazgatójának is. Paksy Józsefné évek óta állandó levelezésben áll az angol udvarral, illetve Mary királynéval, aki hatalmas keretben sajátkezűleg aláírt fényképet is küldött rokonának. Paksy Józsefné természetesen részvétlevelet is intézett V. György király özvegyéhez. A részvétlevél szóról szóra így hangzik: „Király Felsége Mint Felségednek ezidőszerint gróf Rhédey ágon még az egyetlen életben levő másodunokatestvére, de úgy is, mint Felségednek a legidősebb rokona, hódolattal kérem, hogy őfelsége, a király elhunyta alkalmából úgy a magam, mint fiaim, Jenő, József és leányom, Ella, valamint az egész magyar rokonság nevében mélyen együttérző legbensőbb részvétemet kegyesen fogadni és azt a Király őfelségének is kegyesen tolmácsolni méltóztassék. Felségednek mélyen hódoló hive: Batthyányi is paksi Paksy Józsefné, született gróf Rhédey Erzsébet". A levelet lefordították angol nyelvre és expresszpostával ment el az özvegy Mary királynéhoz Londonba. Szerdán reggel kivégzik a Szabadság-téri bankrablókat Az éjszakát lelkészek társaságában töltötték a siralomházban. Bor és cigaretta volt az utolsó kívánságuk 1934 Szilveszterének napján délelőtt két álarcos rabló hatolt be a Kereskedelmi Bank Szabadság-téri fiókjába. Mindkét kezükben revolvert szorongattak és amint beléptek az ajtón, azonnal lövöldözni kezdtek. A revolvergolyók megölték Jól járt Géza és Róth Imre banktisztviselőket, azonkívül Benyák József kifutófiát, aki gazdája megbízásából járt a bankban. Wirth Frigyes banktisztviselő és Klemm József bankaltiszt a revolvergolyók következtében súlyos sérüléseket szenvedtek. A bankban tartózkodott véletlenül a Gyermekvédő Liga egy tisztviselője, akinél revolver volt. Előrántotta a fegyvert és a banditák felé lőtt. A tisztviselő golyója megsebesítette az egyik banditát A sebesült rabló, aki éppen a bank pénztárának drótkerítését feszegette, fájdalmában felkiáltott és menekülni kezdett. A másik rabló utána. Néhány lépésnyire, a Zoltán utcábam állott egy autó, amelyben a rablók harmadik társa begyújtott motorral várakozott. A rablók beugrottak az autóba, egy-két riasztólövést tettek, majd elszáguldottak. Néhány másodperc alatt játszódott le a dráma. Mire az emberek felocsúdtak, három halott feküdt a földön és két súlyos sebesült. A rablógyilkosok pedig eltűntek. A rendőrség bravúros nyomozással huszonnégy óra múlva kiderítette, hogy a rablást Szepesi László 35 éves, Tari Nándor 25 éves és Radovics László 21 éves autószerelő követték el Hamarosan kiderült, hogy hárman gangszerbandát alakítottak, amely éveken keresztül veszélyeztette a főváros közbiztonságát. Ők követték el a Klauzál-téri bankrablást, ők ütöttek le a Bank-utcában egy bankaltisztet és elrabolták a pénzestáskát, ugyancsak ők voltak, akik a Széchenyi-utcában rálőttek egy bankaltisztre és elrabolták táskáját. A törvényszék Gadd-tanácsa többnapos tár gyalás után a három bankrablót halálra ítélte. A tábla Jfá//oj/tanácsa, valamint a Curia Töregy-tanácsa is helybenhagyta a halálos ittletet, úgy hogy az jogerőssé vált. A három bankrabló előtt a Curia jogerős ítéletét a gyűjtőfogházban hirdették ki és ugyanakkor, mint ahogy a törvény a jogerősen elítélt raboknál előírja, elvették polgári ruhájukat és darócruhába öltöztették őket. A Curia ítélete azután a kabinetirodához került. A legfelsőbb döntés hétfőn délután érkezett vissza a törvényszék elnökéhez, ahol azonnal megtették a szükséges intézkedéseket. Kedden kora hajnalban rabszállító autó hozta a gyűjtőfogházból a Markó utcai törvényszéki épületbe a három halálraítélt rablógyilkost. Szuronyos őrök vették körül őket és a második emeleti tárgyalóterembe kísérték. Csakhamar bevonult a Gadó-tanács és zárt ajtók mögött hirdette ki a legfelsőbb döntést. Gadó István, a törvényszék elnöke, a legfelsőbb döntésre vonatkozóan megtagadta a közlési engedély kiadását, így tehát hivatalos titok, mi történt a zárt tárgyaláson. Tíz perc múlva feltárult a tárgyalóterem ajtaja és a tizenkét szuronyos börtönőr között feltűnt a három rablógyilkos alakja. Mindhárman vérvörös arccal léptek ki a teremből és a börtönőrök visszakisérték a fogházba őket A fogházudvaron várakozott az ügyészség rabszállító autója és a három megbilincselt embert azonnal visszaszállította a gyüjtőfogházba. Fazekas Géza törvényszéki főigazgató szobájában jelentkezett Bogár János állami ítéletvégrehajtó segédeivel, Balázs Pállal és Rácz Jánossal. Átvették az utasításokat és azután ők is kimentek a gyüjtőfogházba. A főigazgató kiosztotta a kivégzéshez szóló belépőjegyeket, amelyek szerdán reggel nyolc órára szóltak. A gyűjtőfogház úgynevezett kis fogház épületében három cellát rendeztek be siralomháznak. A 10-es számú cellába került Radovics László, a 13-asba Tari Nándor, a 18-as számúba Szepesi László. Az ügyészség a halálraítéltek védőinek, Kádár Miklós, Vajda Béla és vitéz Varga Béla ügyvédeknek írásbeli engedélyt adott, hogy védenceiket felkereshetik. Ugyanilyen engedélyeket adtak id a halálraítéltek hozzátartozóinak is. Délben fél egykor érkeztek ki a hozzátartozók és az ügyvédek a gyűjtőfogházba, egy óráig azonban várakozniok kellett, mert csak fél kettőre készültek el a siralomházi cellák és ekkor léphettek be az elítéltekhez. Tari Nándor viselkedett a leghetykébben. Radovics László teljesen megtört, imakönyvot tartott a kezében és zsoltárokat énekelt, Szepesi László pedig Jókai Fekete gyémántok című regényének utolsó oldalait olvasta nagy mohósággal, hogy a regényt befejezhesse. Radovicsot meglátogatta az anyja és az apja. Szepesit az édesanyja és a nővére, Tari Nándort az édesanyja, a nővére és a bátyja. Tari menyasszonya nem jelentkezett látogatási engedélyért. A hozzátartozók hangos jajveszékeléssel és sírással borultak a halálraítéltek nyakába. Radovicsot felkereste vitéz Csia Lajos református lelkész, aki már a Markó-utcai börtönben is állandóan vigasztalta. A lelkész a késő esti órákig maradt Radovicsnál. Szepesit és Tarit római katolikus lelkész kereste fel. Mindketten megtörve fogadták a lelkészek vigasztaló szavait, Tari Nándor római katolikus vallású, kívánságára azonban elhívták a siralomházba Somogyi László dr. baptista lelkészt is. Tart ugyanis a bűncselekmények elkövetése előtt gyakrabban megjelent baptista istentiszteleteken, megismerkedett a lelkésszel és kijelentette, hogy lelkében baptistának érzi magát. Ezért kérte, hogy a baptista lelkész is látogassa meg. A három bankrabló délben jó étvággyal ebédelt és azután cigarettát kértek. Mindhárman kaptak cigarettát. Vacsorára pörköltet kívántak és teljesítették is kívánságukat. Ugyancsak teljesítették azt a kívánságukat is, hogy bort adjanak. Vacsorához mindegyikük félliter bort kapott. A hozzátartozók a késő esti órákig tartózkodtak a halálraítélteknél. . A lelkészek az éjszakára is ott maradtak. A délutáni órákban Radovicsot ismét felkereste védője, Kádár Miklós dr. és hosszasan beszélt vele. Szerdán reggel nyolc órakor Szőke Benedek dr. törvényszéki bíró, a Gadd-tanács tagja, hirdeti ki az ítéletet, a kivégzésnél az ügyészséget Grottó László dr. ügyész képviseli. i j jegyek kaphatók a HUNGÁRIA- i FÜRDŐBE, CSÁSZÁR FÜRDŐ fürdőibe az ÚJSÁG fő- és fiókkiadóhivatalában VI, Aradi utca 10 és VII. Erzsébet körút 43