Ujság, 1938. március (14. évfolyam, 48-72. szám)
1938-03-20 / 64. szám
29 ÚJSÁG VASÁRNAP, 1938 MÁRCIUS . EGY ÉLET REGÉNYE OKMÁNYOKBAN A budapesti ügyvédi kamara választmánya nemrégiben a következő bejelentést kapta Leszlényi Imre dr. budapesti gyakorló ügyvédtől: „Tekintetes Kamarai Választmányt 1855 május 22-án születtem, tehát a nyolcvankettedik évet már meghaladtam. 1882 óta vagyok kamarai bejegyzett ügyvéd. Sok csapás ért. Ami pénzem volt, azt hadikölcsönbe fektettem, tehát elúszott. Legidősebb fiam, Alfréd 1914-ben hősi halált halt, másik fiam, Leszlényi Leó, akitől támogatásoma vártam, 1937 május 8-án váratlanul elhalt, pedig ő viselte a lakás és tartás túlnyomó részét. Megmaradt a leányom, Anna, ő azonban elvált asszony, aki maga is támogatásra szorul. 1937. év június és július havában ischiásban feküdtem a kórházban. Ebből a betegségből a mai napig sem gyógyultam ki, az csupán megenyhült. Úgy hiszem, hogy a korral előállott érelmeszesedés folytán többé mobil nem leszek. Jobb fülem süket és így csak azon bírói és tanúnyilatkozatokat hallom meg, amelyek tőlem balra hangzanak el. Rokkant vagyok , mert vagyonom nincsen, kérem, miszerint engem az ügyvédek jegyzékéből törölni és a rokkantellátás úgy a kisegítő segély folyósítása céljából kérvényemet pártolólag az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézethez átlem kegyeskedjék. Kitűnő tisztelettel Dr. LESZLÉNYI IMRÉÉ Az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet nem sokkal később közölte Leszlényi Imre dr.-ral, hogy évi 1080 pengő nyugdíjat és öregségi pótsegélyt szavaztak meg a számára. Az ügyvédi iroda felszámol Az Akadémia utca 9. számú ház második emeletén lakik az öreg ügyvéd, itt van az ügyvédi iroda is, amely most „felszámol." A pörök jogerősen befejeződtek, új ügyeket nem vállal már Leszlényi doktor úr. Egyetlen munkája, hogy irattárát rendezgeti. Hatalmas mappákba gyűjtött több régi papírt, okmányt. Emberöltők találkoznak ezekben a mappákban. Kicsit szimbólum, hogy a mappákat a pénzszekrényben őrzi az ügyvéd úr. Ma már csak ezek a hervadt, sárgult papírok a kincsei. Leülünk a szalonban, oldalt a zongora van, amponna világít. Az ügyvéd úr áhitatos mozdulattal felnyitja az első mappa tetejét. Közel százesztendős papírlap fekszik legfölül. „Mi, szabad királyi Győr városa polgármestere és községi tanácsa adjuk tudtára mindenkinek, akiknek illik, hogy ezen levelünknek elstmutatója: érdemes Leszlauer Áron úr gazdálkodó; minekutána mindazokat, melyekre egy polgár köteleztetik, rendesen elvégezvén, a tartozó hűség és felveendő polgári kötelesség iránt, a szokott esküvést letette volna, ezen szabad és királyt Győr város polgárai sorába felsőbb rendelet következtében, mai napon felvétetett légyen. Mire való nézve, mi említett érdemes Leszlauer Áron gazdálkodó urat ezen hites pecsétünkkel megerősített levelünknek erejénél fogva mindennemű törvényes igazaink és szabadságainknak részvényesévé, köztuladonosává tesszük. Kiadatott Győrött, az 1851-ik évi september hó 17. napján tartott községi tanácsi üléséből. FEHÉR ISTVÁN KLIMISCH JÓZSEF jegyző, polgármester." Leszlauer Áron a papa volt. Az öreg ügyvéd így emlékszik vissza rá: — Deák Ferencre emlékeztetett arca és alakja. Úgy is öltözködött, mint Deák. Leszlauer Áron baráti viszonyban volt Jókai Mórral, ő mondta el a nagy költőnek az egyedi kutya históriáját, amelyet Jókai több művében felhasznált. Születési bizonyítvány A második irat születési bizonyítvány. Arról szól, hogy 1855 május 22-én, Győrben, megszületett Leszlauer Áron fia, Leszlauer Imre. Lapozzunk tovább. Iskolai bizonyítvány, mely szerint Leszlauer Imre negyedik osztályú tanuló erkölcsileg magát dicséretesen viselte és jó tehetségei alkalmazása mellett az előírt tantárgyakat következőképen tanulta meg:... jeles ... jó ... jeles ... Egy élet regénye okmányokban elbeszélve. A szalonban szakálas, szemüves öreg úr ül, de látni a papírok mögött egy okoszemü kisfiút, aki „Gyár szabad királyi városában az 1869/70. tanévben a győri ág. ev. gimnázium IV. osztálya tanítványaként elsőrendű osztályzatokat kapott. Megérdemli, hogy az elsőrendű tanulók közé tétessék." Hány éve annak, hogy ezt a tanodai bizonyítványt kiadták? Hatvannyolc esztendeje. De ma is büszke rá Leszlényi Imre dr. Mint ahogy büszke a sok laudabiles-re, insignes-re, amelyeket régen a sírban nyugvó tanárai írtak be a Testimonium Maturatis-ba, az érettségi bizonyítványába. Egyházjog: Lukács László A következő irat: leckekönyv, mely igazolja, hogy a győri jogakadémia anyakönyvébe Leszlauer Imre mint nyilvános rendes tanuló 1874. április 23-án beiktattatott. — Nézze csak meg, kitől tanultam egyházjogot? — mutat a régi index egyik rubrikájára Leszlényi dr. — „Egyházjog: Lukács László.“ A magyar királyi belügyminisztérium 13.073 szám alatt 1875-ben értesítette Leszlauer Imrét arról, hogy nevének Leszlényire való magyarosítását megengedték. „A miniszter rendeletéből Nehrebeczky Sándor miniszteri tanácsos." Sárga cédula, állandó beléptijegy tiszteltcimű Leszlényi Imre diszőr ur részére a Győrvidéki Gazdasági Egyesület által rendezett termény- és iparkiálltás megtekintésére. A sárga cédula sarkában az áll: „Megőrzendő". Az ifjú Leszlényi Imre szót fogadott, évtizedeken át megőrizte az állandó beléptijegyet. Itt van egy igazolvány Leszlényi Imre részére, aki a győri gyorsírókör tagja és a Győri Figyelő belmunkatársa. Van egy „riport"-eiléke, amely olyan elevenen él benne ma is, amint mondja, mintha nemrégiben történt volna. Ferenc Ferdinánd magyar szerelme s Győrben, abban a házban, ahol mi laktunk, lakott egy gyönyörű szép, fiatal leány, Zámory Margit. Zámory Margitba szerelmes lett Ferenc Ferdinánd trónörökös. Persze, mi mindent tudtunk a házban. A szerelem úgy kezdődött, hogy a veszprémi nagy hadgyakorlatok idején a trónörököst Zámory Margit nagyanyjának kastélyában szállásolták el. Ferenc Ferdinand olyan szerelmes lett a gyönyörű magyar leányba, hogy elhatározta, feleségül veszi. Amikor Zámory Margit nagyanyja kastélyából hazament Győrbe, a trónörökös követte. Esténként láthatuk, hogyan vonulnak fel a vendégek Zámoryékhoz: tábornokok, katonai attasék a trónörökössel. Már úgy volt, hogy megtartják a kézfogót, valaki azonban Bécsben részletes jelentést tehetett Ferenc Józsefnek arról, hogy mi történik Győrben. A főhercegnek azonnal utaznia kellett, a kézfogó elmaradt. A szépséges Zámory Margit nagyon sokáig bánkódott. Az ügyvéd úr eltette az „Enflassing Certificat“-ot, amely arra vonatkozik, hogy önkéntesi évét leszolgálta. Eltette azt a kis papirlapot, amelyen a győri gyorsírókör igazolta, hogy tagsági diját, 50 krajcárt, 1879. év első felére a kör pénztárába befizette . Leszlényi Imre tudor Két kutyabőr, a jogtudományi és az államtudományi doktorátus, egy igazolvány. ..Tekintetes Leszlényi Imre dr. úr, mint a győri Közlöny rendes munkatársa és levelezője részére, kit ezennel meghatalmazok, hogy nyilvános előadások, látványok, ünnepélyek, gyűlések és egyéb, a közügyek körébe vugó összejövetelek alkalmával jelen legyen s a Győri Közlöny részére tüzetes tudósításokat adjon. Mersich József szerkesztő:" Lapozzunk tovább. Győr szabad királyi város választóinak az 1881. évre érvényes névsora, a 187. számú választó Leszlényi Imre tudor. A magyarosító mozgalmak idején volt ez, amikor a „doktor" szót is magyarosítani akarták tudorra. 1882 június 20-án őfelsége, a király nevében kihirdették előtte, hogy az ügyvédi vizsgát kiáltotta, ügyvédi oklevelén egy régi nagy biró energikus aláírása van: Manojlovits Ernő dr. 1883-ban kiöntött a Rába. Az árviz elől menekültek közül ötszáz embert Győrben a templomban helyeztek el. Itt van egy levél a mappában arról, hogy a felügyelet gyakorlásával Leszlényi Imre dr.-t bízták meg. A győri betegség esetekben ápoló- és segélyző egylet 1884. mártius hó 13.-án jegyzővé kérte fel. Függ Ágoston lövészmester értesítette, hogy a lövésztársulat egyleti titkárává választotta. Egy másik lapon „Szabad királyi Győr városi lövésztársulat által ezennel bizonyittatik, hogy Leszlényi Imre dr. ur az 1883. évi október hó 9. napján a győri lövölde országos céltábláján 100 szakadatlanul egymásután következő lövéssel 113 egységet lőtt, minek folytán általános elfogadott lövész-szokás szerint mesterlövésszé (Meisterschütz) avattatott 1. Házasságlevél Merengve nézi a következő okmány! — Hát ez a házasságlevél. 1880. május 23-án Szombathelyen Leszlényi Imre dr. feleségül vette a poroszországi származású Mendelsohn Jenny. Az a Mendelsohn család, amelyikhez a nagy muzsikus tartozott? Leszlényi Imre dr. bólint, bizony, a muzsikus és bankár nagy famíliájából származott az ő felesége is. Most már csak lapozzunk gyorsan. Beléptijegy a győri Lloydba az 1887. évre. Az Országos Dijnokegyesület megtisztelő diszokmányt küldött, a győri Korcsolyázó Egylet igazolja, hogy 3 forint tagsági dijat befizetett. — Szerettem korcsolyázni, — mondja mosolyogva, —. Még nyolcvan esztendős koromban is korcsolyáztam. Budapesten És egy sárga bejelentőlap, amely arról szól, hogy 1896. július 24.-én a Deák Ferenc utca 21. számú házba költözött Leszlényi Imre dr. Nem volt sok lakása Pesten. Tizennégy évig lakott a Deák Ferenc utcában, akkor az Akadémia utca 9-be költözött, ahol ma is lakik. A Magyar Kereskedelmi Csarnok tagsági igazolványa. A pesti Gyorsírókör levele arról, hogy örömmel üdvözlik Budapesten a győri gyorsíró iskola egykori lelkét és éltető elemét Illetőségi bizonyítvány 1899. május 7.-éről. — Az ilyesmi jó mostanában, — mondja az ügyvéd. A meggyilkolt főkonzul utolsó levele A Magyar Kertészeti Egyesület beválasztotta rendes tagjai közé. Az értesítést Emich Gusztáv elnök irta alá. Egy levél Sanghajból 1900. augusztus 2.-i kelettel Az osztrák-magyar főkonzul írta a levelet — Szomorú története van ennek. Azon a napon, amikor ez a levél kelt, Sanghajban kitört a boxerlázadás, a főkonzult megölték. Utolsó teendői között volt, hogy aláírta a nekem szóló levelet. A Belvárosi Szabadelvű báró Podmaniczky Párt végrehajtó bizottsága alelnökké választotta. Dr. Kautz Gyula elnök és Láng Lajos ügyvezető elnök üdvözölték alelnökké választása alkalmából. Fodor Ármin dr. királyi itélőtáblai bíró 1901. április 23.-án közölte az ügyvéddel, hogy az igazságügyminiszter az ő észrevételeit a polgári perrendtartás tervezetéhez elolvasta és azokban több figyelemreméltó gondolatot talált. Egy „Idézés bűnügyben". Nem mint védő kapta, hanem mint esküdt 1915. december 2.-án. Egy levél a földmivelésügyi minisztertől. — Tudniillik dendrológus is vagyok... „Figyelemmel leszünk jó tanácsaira" — írta egy régi földmivelésügyi miniszter. Egy német levél balsarkában dombornyomásos betűk: „Büro des Reichspresidenten". Hindenburg volt a Reichspresident a levél elküldése idején. A Büro megköszönte Leszlényi Imre dr.-nak fontos közléseit, amelyek „további tárgyalásra alkalmasak". Az ügyvédi kamara választmányának 1930. december 11.-én tartott üléséről szóló jegyzőkönyv. Ezen az ülésen üdvözölték a legidősebb budapesti ügyvédeket, Leszlényit is. „Nagyságod majdani temetkezési helye“ Az utolsó okmány a hatalmas mappákban arról szól, hogy Leszlényi Imre dr. 1931. június 8.-án 100 pengőt fizetett le a rákoskeresztúri temető XVII. szakaszának 2. sorában lévő 35-ös számú sírhelyért. „Ez a nagyságod majdani temetkezési helyéről fentartott sírhely, amely egy másik sírral közös sírt alkot. A másik sír Mendelsohn Jennyé, aki 1931-ben, 71 esztendős korában meghalt, valamikor jogásza volt Leszlényi Imre dr.-nak, rajongva szerette gazdáját. Rajongását azzal fejezte ki, hogy fölvázolta az életrajzát. Az élete becsukódott Leszlényi Imre dr. halkan és tűnődve beszél arról, hogyan csukódott be mostanában az ő élete. A régi jelvényeket, győzelmi trófeumokat, sorra elajándékozta, sokat kapott belőlük a parlamenti múzeum, a Nemzeti Múzeum. Az ügyvédi irodának ma már csak az a dolga, hogy a befejezett pörök utáni követeléseket behajtsa. — Én meg csak élek... Nem tudja, hogy mi a hosszú élet titka — Mi a hosszú élet titka? Az mondja a nyolcvanhárom esztendős ügyvéd, hogy ő erre a kérdésre nem tud felelni. De biztosan a hosszú élethez segítette az is, hogy soha egyetlen cigaretta nem volt a szájában, soha Szeszes italt nem ivott, és általában... — Általában? Elpirult az ügyvéd úr. — Hát hogyis mondjam ... szolidan éltem. — Mi a különbség a régi világ és a mostani között? — Az a különbség, hogy a mai világ sokkal szebb, mint a régi volt. Hazugság ez a kifejezés: „Régi jó idők". Régi rossz idők voltak, ma akinek pénze van, szebben élhet és töbet élhet. Az emberek is legalább olyan rosszak voltak régen, mint ma. Az ügyvéd úr egyébként kibékült azzal a gondolattal, hogy az élete befejeződött. Jó étvágya van, békésen, nyugodtan alszik, szeret sétálni. És nagyon sok újságot olvas. Mert minden érdekli, ami mostanában történik a világon. LUKÁCS ISTVÁN Költő is A mappákon kívül vannak még írásos emlékek, például egy verseskönyv, amely nemrégiben hatodik kiadásban jelent meg. Német és magyar versek. Mert nemcsak lövészmester, dendrológus, gyorsiró, ügyvéd újságíró, kertész volt hosszú élete során Leszlényi Imre dr., hanem költő is. It egy kis verse, amelye nyolcvanadik születésnapjára ír önmagához: Ne búsulj szívem, Nem vagy te vén. Vagy úgy mint régen, Dacos legény. Tar fejem búbján Egy haj se bár, Irigyek súgják: Asztfaltbetyárs A verseskönyvet megjelenésekor elküldötte a kormányzónénak. Itt a válasz: „Magas megbízásból van szerencsém értesíteni, hogy a jóméltóságú asszony a felajánlott verseket elfogadni és megbízni kegyeskedett, hogy azért köszönetet tolmácsoltam. 1930. október 29. Scholtz. A rádiónak is beküldött verseket. Még szegény Szőts Ernő válaszolt: „Verseit klasszikus értékűeknek találtuk. Rövidesért előadásra kerülnek". Az öreg ügyvéd körülnéz a szaténban. Gondolkozik azon, mi van még. Egyszerre eszébe jutott valami. Hoz egy kis könyvet. Olyan a könyvecske, mint egy doktori disszertáció. J. u. dr Dominus Ede írta, a kis mű címe: „Dr Lesslényi Imre életrajzának vázlatét". Domine* Ede Cég fetünt idők farka emlékei SCRIBE JÖVEDELME A párisi „Gazella" szerint Scribe, a világhírű iró olyan termékeny, hogy évi jövedelme a 100.000 frankot is meghaladja. Ezenkívül nagy vagyonnal is rendelkezik, (1835. évből.) A SZIGORÚ ANGOL BÍRÁK A „Times" 1833-ban azt írja, hogy Londonban egy szegény asszonyt 40 shilling pénzbírságra ítéltek, mert a gyalogjárón egy kosarat helyezett el, amelyik a járáskelést gátolta. AZ „AQUA TOFANA“ MÉREG Nápolyban a 17. század végén egy különös méregre bukkantak, amelyet egy Tofana nevű asszony talált fel. Ez az asszony egy szicíliai, aki mérgével több mint száz embert megölt. A halál lassan, álomszerűen, minden fájdalom és görcs nélkül következett be. Az „Aqua Tofana" méreg átlátszó, vízszerű folyadék, amelynek titkát nem sikerült megtalálni, mert a gyilkos nőt kivégezték. A GŐZKOCSI MINT „TANK" 1835-ben A „United Service Journal" Portsmouthből 1835-ben azt írja, hogy ott egy gőzkocsit találtak fel, amely elég sebesen halad. — Miért nem használnánk fel mi is — fűzi hozzá a lap — e gőzkocsikat a legközelebbi háborúban, mint annak idején Sisera, Jabin syriai király hadvezére, aki 000 egyszeri kocsival támadta meg elleneit? Egy ilyen gőzkocsitámadás mindent letiporna, ami útját állja. Ha pedig valami, vagy valaki, ennek dacára még ellentállana, úgy a gőzkocsikat egyszerűen vissza lehetne fordítani ellenük. LORD BYRON LEÁNYA MINT JÓTTEVŐ Edinburghból jelentik 1835-ben, hogy Byron lord leánya, Ada, egy alkalommal a piacra ment, ahol egy férfi saját feleségét kínálta eladásra, mert nem volt miből élnie. Ada két guineáért megmásította a férj elhatározását. EGY ANGOL, AKI KÉNYELEMBŐL 15 ÉVIG NEM HAGYTA EL ÁGYÁT Londonban 1830-ban halt meg egy férfi 84 éves korában, aki arról volt nevezetes, hogy 15 évig nem hagyta el ágyát, de nem betegség miatt, hanem, mert ott jobban érezte magát. Ágyában 15 éven át folyton csak könyveket olvasott, így az öreg sokkal többet tudott a „világ folyásáról", mint az összes szomszédai, akik ágya körül naponta összegyülekeztek, hogy lássák az érdekes aggastyánt. A KUKORÉKOLÓ ANGOL KÉPVISELŐ A „Times" 1833-ban megjelent egyik száma élesen bírál egy alsóházi képviselőt, aki az ülés alatt azzal bosszantja ellenfeleit, hogy a Toryk beszéde alatt észrevétlenül „kukorékol". Eddig még nem tudták felfedezni, ki volt a kakas. NYIRY LÁSZLÓ