Ujság, 1938. május (14. évfolyam, 97-121. szám)

1938-05-03 / 98. szám

KEDD, 1938 MÁJUS 3 ÚJSÁG SZÍNHÁZ Svéd Sándor és Oláh Gusztáv sikere Firenzében A „Simone Boccanegra“ a firenzei Maggio Musicale megnyitóelőadásán Firenze, április 30. (Kiküldött munkatársunk­tól.) Napok óta pillanatokra sem tündököl a hagyományos és kötelező olasz-kék ég, a bol­dogító napsugár Firenzében. Makacsul ömlik az eső, az emberek dideregnek, a gót tornyok és a renaissance kupolák körvonalait bizony­talanná szürkili a kedvetlenül imbolygó köd. A Maggio Musicale megnyitó előadásán azon­ban, a Teatro Comunale előcsarnokában, már virágerdős, vidám, gondtalan tavasz várja az autók és esernyők védelme alól beözönlő elő­kelő vendégeket és a díszes közönséget. Este kilenc órakor érkezik az olasz trónörökös pár: Umberto, piemonti herceg és Mária, piemonti hercegné, aki­­ a firenzei muzsikáló május fő­védnöknője. Mialatt a zenekar a Marcia Reale-t és a Giovinezzá­ t játssza, az óriási számú közön­ség, a frakkok, estélyiruhák, ékszerek és szőr­mék kábító tengere a királyi páholy felé for­dulva, lelkes tapssal ünnepli a mosolygó, fiatal trónörököspárt. Féltízkor megkezdődik­ a Simone Bocca­­negra előadása. Verdi­nek ezt az operáját sok sorscsapás, átdolgozás és kevés siker érte. Az eredeti szöveg zavaros bonyodalma 1 Piave bűne. Az első átdolgozó Boito volt, a második Vertel. Igazi siker és őszinte elismerés csak alig néhány év óta ünnepli a Simone Boccanegrá­t. Ma elnézik, megbocsátják már a szövegkönyv indokolatlan mozzanatait, a zenét hallgatják csak, Verdi-t, akinek drámai ereje és lobogó fantáziája hatalmasan kivirágzik a Simoné Boc­­canegrá-ban. Firenzében az eredeti formájában mutatták be az operát, Piave szövegével. Simoné Boccanegrá-t Svéd Sándor énekelte rendkívül nagy sikerrel. Az óriási nézőteret elárasztotta gazdagon ömlő hangjával. Olaszo­san lágy és forró a hangszíne, énektechnikája az olasz iskola diadala. Olasz szövegkiejtése bámulatos, színészi produkciója ízléses és erő­teljes. A kitűnő együttesben nemcsak megállta a helyét, hanem feltűnt és a kényes intésű­ kö­zönség nyiltszíni tapsokkal jutalmazta. A női­­ főszereplő, Maria Caniglia, ünnepelt énekesnője­­: a milánói Scalá­nak. Csodálatos a­­ hangja, magasságban és mélységben egyformán csillogó és diadalmas, természetes és magától értődő, mint a madár­­éneke. Fantáziájának és tempera­mentumának ezer színe ellenállhatatlanul magá­­val ragadó. Fiesco-t Tancredi Pasero énekelte, előkelő kultúrával, komoran, tragikusan búgó, gyönyörű basszushangon. A tenorista, Paolo Civil Gabriele, szerelmes, szenvedélyes szerepé­nek drámai kitöréseiben kitűnő. Igazi hőstenor, hangjában nyoma sincs az olaszok Gigli­ t utánzó édes lírájának. Az előadás többi szereplője is kiváló: Vincenzo Guicciardi, Ugo Novelli, Cesare Masini Sparti és Gianna Birolo. Az opera rendezője Oláh Gusztáv, akinek a nevét m­ár az első felvonás után megtanulta az ünnepi előadás internacionális közönsége. Festői csoportjai, a tömegek zseniális mozgatása, min­den egyes szereplő világos és plasztikus beállí­tása Firenzében is akkora sikert aratott, mint Budapesten. Fájdalom, a díszleteket nem ő ter­vezte, hanem Cipriano Escsio Oppo, híresz olasz díszlettervező, aki azonban távolról sem közelíti meg Oláh rendkívüli tehetségét. Díszletei mester­kéltek, de nem artisztikusak, világításai édeské­sek és indokolatlanok. Nem látjuk és nem érez­zük a színpadon Genova sötét gótikáját, a ten­ger és az ég olasz kékjét. A karmester: Vittorio Gui. Tehetséges, művelt muzsikus, pontos és lelkiismeretes betanító. Hű­ségesen ragaszkodik a partitúra minden előírá­sához. Drámai kiáltásai őszinték és szenvedélye­sek, lírai ellágyulásai könnyedek és meghatóak. Biztos és fegyelmezett zenekara minden elképze­lését megvalósítja. Feltűnően szép hangok énekeltek a kitűnő száztagú kórusban. Az egész előadásban a sötét, fájdalmas és drámai elemek hatottak a legmeggyőzőbben. Éjjel egy órakor ért véget Verdi operája. 1938-ban a Maggio Musicale ünnepi előadásán Verdi késői, de szép kárpótlást kapott a Simone Boccanegrá­t 1857-ben ért velencei bukásáért,. Gách Máriásné Az olasz operaegyüttes búcsúelőadása Aida a Városi Színházban Az Aida előadásával búcsúzott el hétfőn este a budapesti közönségtől a római királyi operaház együttese. Igen nehéz helyzetben voltak az egyes művészek, mert ezeket a sze­repeket a mi Operaházunkban oly nagyszerű énekesek alakítják, akikkel csak az igazi világnagyságok vehetik fel méltóképpen a versenyt. Annál nagyobb érdeme az együt­tesnek, hogy még ezzel az emlékbeli meg­­terheltséggel szemben is sikert tudott aratni. A címszerepben Gina Cignát hallottuk, akinek a művészete már évek előtt meghódí­totta a közönséget. Aidája minden tekintet­ben kiváló alakítás, méltó a többihez, ame­lyekkel már annyi gyönyörűséget szerzett. Hangja töretlen fényében ragyogott, nagy­­­szerű énekművészeié pedig megkapó szép­ségekkel ékesen szólaltatta meg Verdi dalla­mait a lírai és drámai részekben egyaránt kifejező erővel teljes játéka is feltétlen elis­merést érdemel. Benedetti Mária Amnerise még szebb, még tökéletesebb alakítás, mint szombati Azuce­­nája volt. Meleg mezzoszopránján kulturál­tan, színesen és sok kifejezéssel juttatta ér­vényre énekszólamának minden szépségét, minden lehető hatását. Alfredo Mongolli fölényes muzikalitása és érces hangja ezúttal a főpap szerepében szer­zett igaz élvezetet a közönségnek, Ettore i Sava hatalmas baritonja pedig Amonasto énekszólamában harsogott. Francesco Merli Radames szerepében lé­pett a közönség elé. Ez inkább neki való, mint a Trubadúr Manrico-ja s néhány erő­sebb disztonálást leszámítva nagyobb gyö­nyörűséget is tudott szerezni benne. Giacomo Vásári a király szerepében mutatja meg, hogy jóhangú és képzett énekes. A főpapnő szólamát Dósa Mária énekelte bársonyos hangon, igen szépen, a hírhozó szerepében pedig ifj. Toronyi Gyula jeleske­dett. Az előadást ezúttal is Antonino Votto kar­mester vezette lendületesen, gondosan és meggyőzően, noha néhány helyen más tem­pókat vett, mint amelyek belénk idegződtek. A nagyszámú közönség melegen ünnepelte a szereplőkkel együtt.(«■ 1.) Honthy Hanna Londonban fog fellépni Honthy Hanna, a kiváló primadonna szer­­ződtetési ajánlatot kapott a közelmúltban Londonból. Egyik londoni szintházi vállal­kozás néhány operett főszerepét akarta a művésznővel eljátszatni. Az ajánlat nyomán levélben, telefonon és sürgönyileg megindul­tak a tárgyalások, amelyek most eredmény­nyel végződtek. Honthy Hanna szerződése szerint nyáron Londonban fogja egy operett főszerepét eljátszani. A szerződés azért szól csak egy operettre, mert a primadonna a jövő színházi évad kezdetén újra Buda­pesten akar lenni. Magyaros jelenetsorozat a Művész Színházban A Művész Színház legközelebbi újdonsága magyaros jelenetsorozat lesz, amelyet Paulini Béla irt.. A jelenetsorozat háromképes miszté­riummal kezdődik, amelyet kis dal- és tánc­játékok, egy legenda és két groteszk követ. A műsor zenéjét nyolc magyar, zeneszerző írta, a díszleteket nyolc magyar festőművész tervezi. A táncokat és a mozgásokat Miloss Aurél taní­totta be. A próbák már nagyban folynak a Művész Színházban Paulini Béla rendező irányí­­tása mellett. Premier körülbelül két hét múlva lesz. Nagyon érdekes, hogy az előadott jelenetek prózai részét is mozgással kísérik a színészek. Paulini Béla ezáltal reméli elérni, hogy az Eucharisztikus Kongresszus nemzetközi közön­­sége is megérti a színpadon történteket. * Énekkari hangverseny. Magas színvonalú hangversenyt rendezett a Fővárosi Altisztek Dalkara. Az együttes Ujj József dr. egyesületi karnagy vezetése mellett pompás összetanult­­sággal, finom kidolgozottsággal, színesen, élve­zetesen szólaltatta meg műsorszámait. A hang­versenyen a honvédzenekar Figedy Sándor ava­tott és gondos vezényletével néhány zenekari számot adott elő nagy sikerrel. Lengyel Gab­riella remekül megszólaltatott hegedűszámai és Kereszty Jenő igaz művészettel tolmácsolt or­gonaszámai egészítették ki a műsort, amelynek minden száma­­után melegen ünnepelte a­ kö­zönség az előadókat. Zárt ajtók fogadták a vizsgaelőadás közönségét Mi a szokatlan eset oka? Vasárnap délelőtt féltizenegyre hirdették az Országos Színészegyesü­let színiiskolájá­­nak vizsgaelőadását.­ A közönség már negyed­tizenegy körül gyülekezni kezdett a Royal Színház előtt, de a színház kapui zárva vol­tak és nem­ nyíltak ki még féltizenegykor sem. Az emberek csoportokba verődve tár­gyalták a különös dolgot: senki sem tudta elképzelni, hogy mi történhetett. Ha az elő­adás elmarad, azt táblának kell jeleznie az előcsarnokba. Táblának azonban nyoma sem volt, a színház jegyszedői pedig semmi fel­­világosítást sem tudtak adni. A színház belsejében ezalatt izgalmas ese­mények játszódtak le. A vizsga rendezői és a színház vezetősége között vita folyt. Arról volt szó, hogy a színház megnyithatja-e a kapuit a közönség előtt, annak ellenére, hogy az iskola­­ nem fizette ki előre a szín­ház bérét. A szenvedélyes hangú vita végre eredménnyel végződött: háromnegyed tizenegy előtt néhány perccel megnyíltak a színház kapui és a közönség elfoglalhatta a helyét a nézőtéren. A megegyezés úgy vált lehetsé­gessé, hogy a színház lefoglalta a pénztár­ban levő pénzt, a többi bérért pedig a ren­dező tanár személyesen vállalt garanciát. Az előzmények után a legnagyobb rend­ben zajlott le a vizsga, amelyen az iskola növendékei sok tehetségről és rátermettség­ről tettek tanúságot. Három egyfelvonásos került színre, ám ezekben az iskolának csak­nem minden növendéke találhatott nekivaló szerepet. Elsősorban Szilágyi Karolát emel­jük ki, aki szép beszédével, tehetségével, ki­tűnő játékával már nem is növendéknek, hanem teljesen rutinírozott, kész színésznő­nek mutatkozott. Gárdonyi Margit kitűnő megjelenésével, * intelligens játékával aratott viharos tapsokat. Takács Margit, Ágay Emil, Császár György, Kollár Béla és a többiek is jogosan vették ki részüket a vizsgaelőadás sikereb­ől. * Jubiláris hangverseny. A Műegyetemi Zenekar negyvenéves fennállásának meg­ünneplésére hétfőn este a Zeneművészeti Főiskola nagytermében hangversenyt rende­zett. A műsor Erkel Himnusz­ával kezdődött és a Rákóczi induló­val fejeződött be. Köz­­bül kizárólag magyar szerzőknek műveit adta elő az együttes Kenessey Jenő operaházi karmester kitűnő vezetése alatt. Az együttes, éppen úgy, mint máskor, ezúttal is pompá­san állotta meg a helyét. A zenekari számok között Koréh Endre, az Operaház tagja há­rom régi magyar népdalt énekelt el mélysé­ges átérzéssel és sok kifejezéssel. A daloknak zenekari kíséretét Kenessey Jenő hang­szerelte. Az egyik dalt a közönség zugó tapsaira meg is kellett ismételni. Zenei kisszakasz Az Operaház 277 tagú együttese kedden délután 3 óra 50 perckor tizenöt kocsiból álló különvonalon indul Firenzébe. Az elutazást — mint már megírtuk — nagy izgalom előzte meg. Az eredeti terv szerint a színház tagjai c­s­o­p­o­r­­t­o­s útlevéllel utaztak volna,, de pénteken értesítést kapott az Operaház vezetősége, hogy csakis egyéni útlevéllel lehet utazni. A rend­őrség előzékenysége folytán vasárnap el is ké­szítették mindenki számára az ideiglenes, csupán tizenkét napra érvényes útlevelet. Hétfőn az­tán megjött az engedély, hogy kivételesen el­fogadják a csoportos útlevelet is. A színház együttese teljes felkészültséggel megy Firen­zébe s biztos, hogy az ünnepi játékokon dicső­séget szerez a magyar színpadi és zenei mű­vészetnek. Vinci g­r­ó­f budapesti olasz követ és fele­sége vasárnap teát adott a Budapesten vendég­szereplő olasz művészek tiszteletére. A teadél­utánon a­ magyar társadalmi és művészeti élet kiválóságai közül is sokan vettek részt.­­ 11 J­u­b­a­y Melinda, az Operaház kiváló tehetségű magántáncosnője nem megy Firen­zébe és szerepeit mások fogják táncolni az olasz közönség előtt. A­ kitűnő művésznő ugyan­is színházi elfoglaltságán kívül gimnáziumi ta­nuló is és éppen most érettségizik. Az írásbeli vizsgálatok most kezdődtek meg s ezért kény­telen itthon maradni. Réthy Eszter, aki szombaton rendkívül nagy sikerrel énekelt Székesfehérvárt egy jóté­­konycélú hangversenyen, vasárnap pedig a zug­ligeti lelkész jótékonycélú művészdélutánján, visszautazott Bécsbe, ahol csütörtökön a Tann­­heuserben, pénteken pedig a Faust Margit sze­repében lép fel. A P­ale­s­t­r­i­n­a-k­órus tagjait vasárnap délután Tallinban fogadta az észt állam elnöke. Az együttes este az Estonia Színházban Beet­hoven Missa solemnisét adta elő általános tet­szés mellett. Az Amsterdamban megjelenő De Tele­­graaf, Hollandia legnagyobb napilapja április 19-iki számában érdekes cikket közöl a buda­pesti Operaház eseményeiről, A filmfg és a Francia-saláta bemutató előadásairól, továbbá A makrancos herceg felújításáról ír benne szép és méltató kritikát Szikra Lajos, a kiváló he­gedűművész. . . " Deák László zongoraművész nagy siker­rel szerepelt Magyaróváron az ottani Piarista Diákszövetség Liszt-hangversenyén. 11 INGYENSek minden jegyvásárló gyermek édesanyjának, a vasárnap délelőtti GYERMEKELŐADÁSRA Lakner bácsi gyerm­ekszínháza díszelőadása Anyák napján a Városi Színházban Kettős műsor: Hamupipőke, továbbá kabaré és Sevillai borbélyinas kis opera. Jegyek 20 fillértől kiadó­­hivatalunkban válthatók. Minden gyermek ingyen anya­jegyet kap. Újra elhalasztották a Nemzeti Színház örökségi perének tárgyalását Többször megemlékeztünk arról az érde­kes perről,­ amely a Nemzeti Színház milliós öröksége körül zajlik. Bölöny Józsefnek, a kolozsvári Nemzeti Színház egykori inten­dánsának özvegye ugyanis minden vagyonát a Nemzeti Színházra hagyta. A színház azonban nem vehette még át a milliós örök­séget, mert az egyik pestvidéki takarékpénz­tár perrel támadta meg a hagyatékot. A ta­karékpénztár állítása szerint Bölöny Jó­­zsefné 150.000 pengővel tartozott neki s ezt az összeget most a hagyatéktól követeli. A per tárgyalását már ismételten kitűzték, de először az írásszakértő, másodszor pedig a biró betegsége miatt el kellett azt halasz­tani. A biró felgyógyulása után május 2-ára tűzték ki a tárgyalást. Viktor biró betegsége alatt a peres ügyek azonban annyira felgyü­lemlettek, hogy a tárgyalásra ezen a napon sem kerülhetett sor. Az érdekes per tárgya­lását újra elhalasztották, május 11-ére. Beolvad a Színészegyesü­let iskolája a Sziniakadémiába? Hír a színészutánpótlás számának csökkentéséről Színházi körökben az a h­ír terjedt el, hogy a Színészegyesület színésziskolája — amely az Országos Színművészeti Akadémiá­val bizonyos összefüggésben működik — jö­vőre végleg beleolvad a­ Sziniakadémiába. .Valamikor" a két szinészképző iskola egymás­tól teljesen független volt. Újabban a Szini­­akadémia igazgatójának bizonyos tekintet­ben beleszólása van a szinészegyesületi is­kola ügyébe, így a szinészegyesü­leti iskola felvételi vizsgáján rendszerint a S­ziniakadé­­mia igazgatója elnököl. Hit szerint a színész­­egyesületi iskola a jövőben elveszti minden függetlenségét és vagy teljesen beleolvad az Akadémiába, vagy pedig az Akadémia igaz­gatójának közvetlen vezetése alá kerül. Arról is beszélnek, hogy a színészpálya túlzsúfolt­ságának megszüntetésére intézkedések ké­szülnek, ami főként a sziniiskolai vizsgán felvételre jelentkezők fokozottan gondos megrostálásában fog mutatkozni. Érdeklőd­tünk Kiss Ferencnél, a Sziniakadémia igaz­gatójánál, aki határozottan cáfolta a híreket. Apró hírek Kémeth Antti, a Nemzeti Színház igazgatója, aki több mint egy hete olaszországi felolvasó­­körúton van, kedden este érkezik vissza Buda­pestre. Vasárnap este befejezte a Nem teszek hálátlan című­ operett előadásait az Andrássy Színház. Az operett egy másik színpadon fogja pálya­futását folytatni. • . * Pályázat zongoranégyesre. A világhírű „Belga zongoranégyes" fennállásának tízéves jubileuma alkalmából pályázatot hirdet új zongorané­gyesre. A pályázaton minden nemzetiségű zene­szerző részt vehet. Az­ első díj 8000, a második pedig 3000 belga frank. A mű előadási ideje 20—30 perc legyen. A pályaműveket október 1-ig M. Chuissier de Lobel, 14. rue Van Moer, Bruxelles, Brigtén címre kell küldeni. * Oscar Bie meghalt. Oscar Bie, a híres né­met zeneesztétikus hosszas szenvedés után Ber­linben elhunyt. Oscar Bie 1861-ben született. Sokáig a berlini technikai főiskola művészettör­téneti előadója volt, 1921 óta pedig a berlini zeneakadémián tanított Zenei vonatkozásu­ köny­vei közül A zongora és mesterei, Az intim mu­zsika, A tánczene, A modern zene és Strauss Richard, Az opera, Schubert és A német dal címűek a legnevezetesebbek. Mint zeneszerző főleg harmóniumra komponált kisebb műveket. Halála érzékeny vesztesége a német művészet­történeti és zeneesztétikai irodalomnak. SZÍNHÁZI műsorok NEMZETI: Aranysziget (kezdete SI. Ciklus III. K A M­A HA: Vittámfénynél (kezdete 8). VÍG: Fűszer és csemege (kezdete 8). MAGYAR: Nem teszek hálátlan (kezdete 8). Bhl.V­á­ti OSI: Nincsenek­­véletlenek (kezdete 7). MOVOSZ: Tolakodó fráter (kezdete 8­. FESTI: Hatodik emelet (kezdete 8). ROYAL: Riversék (kezdete délután 5 és este 1­0). VÁROSI: Aida (kezdete 8). Al bérlet. Az Operaház vendégjátéka. TERÉZKORK­TI: Virágvasárnap (kezdete 8). PÓDIUM: Kabarérofisor (kezdete 9) KOMÉDIA: Mindl-mulató (kezdete 149). ERZS­ÉBETVÁROSI: Egyetlen éjszakára (kezdete 6. 9). JÓZSEFVÁROSI: Ördöglovas (kezdete. 6 és 9­). KISFALUDY: Csókos regiment (kezdete 6 és 9d­).

Next