Ujság, 1938. május (14. évfolyam, 97-121. szám)
1938-05-03 / 98. szám
KEDD, 1938 MÁJUS 3 ÚJSÁG SZÍNHÁZ Svéd Sándor és Oláh Gusztáv sikere Firenzében A „Simone Boccanegra“ a firenzei Maggio Musicale megnyitóelőadásán Firenze, április 30. (Kiküldött munkatársunktól.) Napok óta pillanatokra sem tündököl a hagyományos és kötelező olasz-kék ég, a boldogító napsugár Firenzében. Makacsul ömlik az eső, az emberek dideregnek, a gót tornyok és a renaissance kupolák körvonalait bizonytalanná szürkili a kedvetlenül imbolygó köd. A Maggio Musicale megnyitó előadásán azonban, a Teatro Comunale előcsarnokában, már virágerdős, vidám, gondtalan tavasz várja az autók és esernyők védelme alól beözönlő előkelő vendégeket és a díszes közönséget. Este kilenc órakor érkezik az olasz trónörökös pár: Umberto, piemonti herceg és Mária, piemonti hercegné, aki a firenzei muzsikáló május fővédnöknője. Mialatt a zenekar a Marcia Reale-t és a Giovinezzá t játssza, az óriási számú közönség, a frakkok, estélyiruhák, ékszerek és szőrmék kábító tengere a királyi páholy felé fordulva, lelkes tapssal ünnepli a mosolygó, fiatal trónörököspárt. Féltízkor megkezdődik a Simone Boccanegra előadása. Verdinek ezt az operáját sok sorscsapás, átdolgozás és kevés siker érte. Az eredeti szöveg zavaros bonyodalma 1 Piave bűne. Az első átdolgozó Boito volt, a második Vertel. Igazi siker és őszinte elismerés csak alig néhány év óta ünnepli a Simone Boccanegrát. Ma elnézik, megbocsátják már a szövegkönyv indokolatlan mozzanatait, a zenét hallgatják csak, Verdi-t, akinek drámai ereje és lobogó fantáziája hatalmasan kivirágzik a Simoné Boccanegrá-ban. Firenzében az eredeti formájában mutatták be az operát, Piave szövegével. Simoné Boccanegrá-t Svéd Sándor énekelte rendkívül nagy sikerrel. Az óriási nézőteret elárasztotta gazdagon ömlő hangjával. Olaszosan lágy és forró a hangszíne, énektechnikája az olasz iskola diadala. Olasz szövegkiejtése bámulatos, színészi produkciója ízléses és erőteljes. A kitűnő együttesben nemcsak megállta a helyét, hanem feltűnt és a kényes intésű közönség nyiltszíni tapsokkal jutalmazta. A női főszereplő, Maria Caniglia, ünnepelt énekesnője: a milánói Scalának. Csodálatos a hangja, magasságban és mélységben egyformán csillogó és diadalmas, természetes és magától értődő, mint a madáréneke. Fantáziájának és temperamentumának ezer színe ellenállhatatlanul magával ragadó. Fiesco-t Tancredi Pasero énekelte, előkelő kultúrával, komoran, tragikusan búgó, gyönyörű basszushangon. A tenorista, Paolo Civil Gabriele, szerelmes, szenvedélyes szerepének drámai kitöréseiben kitűnő. Igazi hőstenor, hangjában nyoma sincs az olaszok Gigli t utánzó édes lírájának. Az előadás többi szereplője is kiváló: Vincenzo Guicciardi, Ugo Novelli, Cesare Masini Sparti és Gianna Birolo. Az opera rendezője Oláh Gusztáv, akinek a nevét már az első felvonás után megtanulta az ünnepi előadás internacionális közönsége. Festői csoportjai, a tömegek zseniális mozgatása, minden egyes szereplő világos és plasztikus beállítása Firenzében is akkora sikert aratott, mint Budapesten. Fájdalom, a díszleteket nem ő tervezte, hanem Cipriano Escsio Oppo, híresz olasz díszlettervező, aki azonban távolról sem közelíti meg Oláh rendkívüli tehetségét. Díszletei mesterkéltek, de nem artisztikusak, világításai édeskések és indokolatlanok. Nem látjuk és nem érezzük a színpadon Genova sötét gótikáját, a tenger és az ég olasz kékjét. A karmester: Vittorio Gui. Tehetséges, művelt muzsikus, pontos és lelkiismeretes betanító. Hűségesen ragaszkodik a partitúra minden előírásához. Drámai kiáltásai őszinték és szenvedélyesek, lírai ellágyulásai könnyedek és meghatóak. Biztos és fegyelmezett zenekara minden elképzelését megvalósítja. Feltűnően szép hangok énekeltek a kitűnő száztagú kórusban. Az egész előadásban a sötét, fájdalmas és drámai elemek hatottak a legmeggyőzőbben. Éjjel egy órakor ért véget Verdi operája. 1938-ban a Maggio Musicale ünnepi előadásán Verdi késői, de szép kárpótlást kapott a Simone Boccanegrát 1857-ben ért velencei bukásáért,. Gách Máriásné Az olasz operaegyüttes búcsúelőadása Aida a Városi Színházban Az Aida előadásával búcsúzott el hétfőn este a budapesti közönségtől a római királyi operaház együttese. Igen nehéz helyzetben voltak az egyes művészek, mert ezeket a szerepeket a mi Operaházunkban oly nagyszerű énekesek alakítják, akikkel csak az igazi világnagyságok vehetik fel méltóképpen a versenyt. Annál nagyobb érdeme az együttesnek, hogy még ezzel az emlékbeli megterheltséggel szemben is sikert tudott aratni. A címszerepben Gina Cignát hallottuk, akinek a művészete már évek előtt meghódította a közönséget. Aidája minden tekintetben kiváló alakítás, méltó a többihez, amelyekkel már annyi gyönyörűséget szerzett. Hangja töretlen fényében ragyogott, nagyszerű énekművészeié pedig megkapó szépségekkel ékesen szólaltatta meg Verdi dallamait a lírai és drámai részekben egyaránt kifejező erővel teljes játéka is feltétlen elismerést érdemel. Benedetti Mária Amnerise még szebb, még tökéletesebb alakítás, mint szombati Azucenája volt. Meleg mezzoszopránján kulturáltan, színesen és sok kifejezéssel juttatta érvényre énekszólamának minden szépségét, minden lehető hatását. Alfredo Mongolli fölényes muzikalitása és érces hangja ezúttal a főpap szerepében szerzett igaz élvezetet a közönségnek, Ettore i Sava hatalmas baritonja pedig Amonasto énekszólamában harsogott. Francesco Merli Radames szerepében lépett a közönség elé. Ez inkább neki való, mint a Trubadúr Manrico-ja s néhány erősebb disztonálást leszámítva nagyobb gyönyörűséget is tudott szerezni benne. Giacomo Vásári a király szerepében mutatja meg, hogy jóhangú és képzett énekes. A főpapnő szólamát Dósa Mária énekelte bársonyos hangon, igen szépen, a hírhozó szerepében pedig ifj. Toronyi Gyula jeleskedett. Az előadást ezúttal is Antonino Votto karmester vezette lendületesen, gondosan és meggyőzően, noha néhány helyen más tempókat vett, mint amelyek belénk idegződtek. A nagyszámú közönség melegen ünnepelte a szereplőkkel együtt.(«■ 1.) Honthy Hanna Londonban fog fellépni Honthy Hanna, a kiváló primadonna szerződtetési ajánlatot kapott a közelmúltban Londonból. Egyik londoni szintházi vállalkozás néhány operett főszerepét akarta a művésznővel eljátszatni. Az ajánlat nyomán levélben, telefonon és sürgönyileg megindultak a tárgyalások, amelyek most eredménynyel végződtek. Honthy Hanna szerződése szerint nyáron Londonban fogja egy operett főszerepét eljátszani. A szerződés azért szól csak egy operettre, mert a primadonna a jövő színházi évad kezdetén újra Budapesten akar lenni. Magyaros jelenetsorozat a Művész Színházban A Művész Színház legközelebbi újdonsága magyaros jelenetsorozat lesz, amelyet Paulini Béla irt.. A jelenetsorozat háromképes misztériummal kezdődik, amelyet kis dal- és táncjátékok, egy legenda és két groteszk követ. A műsor zenéjét nyolc magyar, zeneszerző írta, a díszleteket nyolc magyar festőművész tervezi. A táncokat és a mozgásokat Miloss Aurél tanította be. A próbák már nagyban folynak a Művész Színházban Paulini Béla rendező irányítása mellett. Premier körülbelül két hét múlva lesz. Nagyon érdekes, hogy az előadott jelenetek prózai részét is mozgással kísérik a színészek. Paulini Béla ezáltal reméli elérni, hogy az Eucharisztikus Kongresszus nemzetközi közönsége is megérti a színpadon történteket. * Énekkari hangverseny. Magas színvonalú hangversenyt rendezett a Fővárosi Altisztek Dalkara. Az együttes Ujj József dr. egyesületi karnagy vezetése mellett pompás összetanultsággal, finom kidolgozottsággal, színesen, élvezetesen szólaltatta meg műsorszámait. A hangversenyen a honvédzenekar Figedy Sándor avatott és gondos vezényletével néhány zenekari számot adott elő nagy sikerrel. Lengyel Gabriella remekül megszólaltatott hegedűszámai és Kereszty Jenő igaz művészettel tolmácsolt orgonaszámai egészítették ki a műsort, amelynek minden számaután melegen ünnepelte a közönség az előadókat. Zárt ajtók fogadták a vizsgaelőadás közönségét Mi a szokatlan eset oka? Vasárnap délelőtt féltizenegyre hirdették az Országos Színészegyesület színiiskolájának vizsgaelőadását. A közönség már negyedtizenegy körül gyülekezni kezdett a Royal Színház előtt, de a színház kapui zárva voltak és nem nyíltak ki még féltizenegykor sem. Az emberek csoportokba verődve tárgyalták a különös dolgot: senki sem tudta elképzelni, hogy mi történhetett. Ha az előadás elmarad, azt táblának kell jeleznie az előcsarnokba. Táblának azonban nyoma sem volt, a színház jegyszedői pedig semmi felvilágosítást sem tudtak adni. A színház belsejében ezalatt izgalmas események játszódtak le. A vizsga rendezői és a színház vezetősége között vita folyt. Arról volt szó, hogy a színház megnyithatja-e a kapuit a közönség előtt, annak ellenére, hogy az iskola nem fizette ki előre a színház bérét. A szenvedélyes hangú vita végre eredménnyel végződött: háromnegyed tizenegy előtt néhány perccel megnyíltak a színház kapui és a közönség elfoglalhatta a helyét a nézőtéren. A megegyezés úgy vált lehetségessé, hogy a színház lefoglalta a pénztárban levő pénzt, a többi bérért pedig a rendező tanár személyesen vállalt garanciát. Az előzmények után a legnagyobb rendben zajlott le a vizsga, amelyen az iskola növendékei sok tehetségről és rátermettségről tettek tanúságot. Három egyfelvonásos került színre, ám ezekben az iskolának csaknem minden növendéke találhatott nekivaló szerepet. Elsősorban Szilágyi Karolát emeljük ki, aki szép beszédével, tehetségével, kitűnő játékával már nem is növendéknek, hanem teljesen rutinírozott, kész színésznőnek mutatkozott. Gárdonyi Margit kitűnő megjelenésével, * intelligens játékával aratott viharos tapsokat. Takács Margit, Ágay Emil, Császár György, Kollár Béla és a többiek is jogosan vették ki részüket a vizsgaelőadás sikereből. * Jubiláris hangverseny. A Műegyetemi Zenekar negyvenéves fennállásának megünneplésére hétfőn este a Zeneművészeti Főiskola nagytermében hangversenyt rendezett. A műsor Erkel Himnuszával kezdődött és a Rákóczi indulóval fejeződött be. Közbül kizárólag magyar szerzőknek műveit adta elő az együttes Kenessey Jenő operaházi karmester kitűnő vezetése alatt. Az együttes, éppen úgy, mint máskor, ezúttal is pompásan állotta meg a helyét. A zenekari számok között Koréh Endre, az Operaház tagja három régi magyar népdalt énekelt el mélységes átérzéssel és sok kifejezéssel. A daloknak zenekari kíséretét Kenessey Jenő hangszerelte. Az egyik dalt a közönség zugó tapsaira meg is kellett ismételni. Zenei kisszakasz Az Operaház 277 tagú együttese kedden délután 3 óra 50 perckor tizenöt kocsiból álló különvonalon indul Firenzébe. Az elutazást — mint már megírtuk — nagy izgalom előzte meg. Az eredeti terv szerint a színház tagjai csoportos útlevéllel utaztak volna,, de pénteken értesítést kapott az Operaház vezetősége, hogy csakis egyéni útlevéllel lehet utazni. A rendőrség előzékenysége folytán vasárnap el is készítették mindenki számára az ideiglenes, csupán tizenkét napra érvényes útlevelet. Hétfőn aztán megjött az engedély, hogy kivételesen elfogadják a csoportos útlevelet is. A színház együttese teljes felkészültséggel megy Firenzébe s biztos, hogy az ünnepi játékokon dicsőséget szerez a magyar színpadi és zenei művészetnek. Vinci gróf budapesti olasz követ és felesége vasárnap teát adott a Budapesten vendégszereplő olasz művészek tiszteletére. A teadélutánon a magyar társadalmi és művészeti élet kiválóságai közül is sokan vettek részt. 11 Jubay Melinda, az Operaház kiváló tehetségű magántáncosnője nem megy Firenzébe és szerepeit mások fogják táncolni az olasz közönség előtt. A kitűnő művésznő ugyanis színházi elfoglaltságán kívül gimnáziumi tanuló is és éppen most érettségizik. Az írásbeli vizsgálatok most kezdődtek meg s ezért kénytelen itthon maradni. Réthy Eszter, aki szombaton rendkívül nagy sikerrel énekelt Székesfehérvárt egy jótékonycélú hangversenyen, vasárnap pedig a zugligeti lelkész jótékonycélú művészdélutánján, visszautazott Bécsbe, ahol csütörtökön a Tannheuserben, pénteken pedig a Faust Margit szerepében lép fel. A Palestrina-kórus tagjait vasárnap délután Tallinban fogadta az észt állam elnöke. Az együttes este az Estonia Színházban Beethoven Missa solemnisét adta elő általános tetszés mellett. Az Amsterdamban megjelenő De Telegraaf, Hollandia legnagyobb napilapja április 19-iki számában érdekes cikket közöl a budapesti Operaház eseményeiről, A filmfg és a Francia-saláta bemutató előadásairól, továbbá A makrancos herceg felújításáról ír benne szép és méltató kritikát Szikra Lajos, a kiváló hegedűművész. . . " Deák László zongoraművész nagy sikerrel szerepelt Magyaróváron az ottani Piarista Diákszövetség Liszt-hangversenyén. 11 INGYENSek minden jegyvásárló gyermek édesanyjának, a vasárnap délelőtti GYERMEKELŐADÁSRA Lakner bácsi gyermekszínháza díszelőadása Anyák napján a Városi Színházban Kettős műsor: Hamupipőke, továbbá kabaré és Sevillai borbélyinas kis opera. Jegyek 20 fillértől kiadóhivatalunkban válthatók. Minden gyermek ingyen anyajegyet kap. Újra elhalasztották a Nemzeti Színház örökségi perének tárgyalását Többször megemlékeztünk arról az érdekes perről, amely a Nemzeti Színház milliós öröksége körül zajlik. Bölöny Józsefnek, a kolozsvári Nemzeti Színház egykori intendánsának özvegye ugyanis minden vagyonát a Nemzeti Színházra hagyta. A színház azonban nem vehette még át a milliós örökséget, mert az egyik pestvidéki takarékpénztár perrel támadta meg a hagyatékot. A takarékpénztár állítása szerint Bölöny Józsefné 150.000 pengővel tartozott neki s ezt az összeget most a hagyatéktól követeli. A per tárgyalását már ismételten kitűzték, de először az írásszakértő, másodszor pedig a biró betegsége miatt el kellett azt halasztani. A biró felgyógyulása után május 2-ára tűzték ki a tárgyalást. Viktor biró betegsége alatt a peres ügyek azonban annyira felgyülemlettek, hogy a tárgyalásra ezen a napon sem kerülhetett sor. Az érdekes per tárgyalását újra elhalasztották, május 11-ére. Beolvad a Színészegyesület iskolája a Sziniakadémiába? Hír a színészutánpótlás számának csökkentéséről Színházi körökben az a hír terjedt el, hogy a Színészegyesület színésziskolája — amely az Országos Színművészeti Akadémiával bizonyos összefüggésben működik — jövőre végleg beleolvad a Sziniakadémiába. .Valamikor" a két szinészképző iskola egymástól teljesen független volt. Újabban a Sziniakadémia igazgatójának bizonyos tekintetben beleszólása van a szinészegyesületi iskola ügyébe, így a szinészegyesületi iskola felvételi vizsgáján rendszerint a Sziniakadémia igazgatója elnököl. Hit szerint a színészegyesületi iskola a jövőben elveszti minden függetlenségét és vagy teljesen beleolvad az Akadémiába, vagy pedig az Akadémia igazgatójának közvetlen vezetése alá kerül. Arról is beszélnek, hogy a színészpálya túlzsúfoltságának megszüntetésére intézkedések készülnek, ami főként a sziniiskolai vizsgán felvételre jelentkezők fokozottan gondos megrostálásában fog mutatkozni. Érdeklődtünk Kiss Ferencnél, a Sziniakadémia igazgatójánál, aki határozottan cáfolta a híreket. Apró hírek Kémeth Antti, a Nemzeti Színház igazgatója, aki több mint egy hete olaszországi felolvasókörúton van, kedden este érkezik vissza Budapestre. Vasárnap este befejezte a Nem teszek hálátlan című operett előadásait az Andrássy Színház. Az operett egy másik színpadon fogja pályafutását folytatni. • . * Pályázat zongoranégyesre. A világhírű „Belga zongoranégyes" fennállásának tízéves jubileuma alkalmából pályázatot hirdet új zongoranégyesre. A pályázaton minden nemzetiségű zeneszerző részt vehet. Az első díj 8000, a második pedig 3000 belga frank. A mű előadási ideje 20—30 perc legyen. A pályaműveket október 1-ig M. Chuissier de Lobel, 14. rue Van Moer, Bruxelles, Brigtén címre kell küldeni. * Oscar Bie meghalt. Oscar Bie, a híres német zeneesztétikus hosszas szenvedés után Berlinben elhunyt. Oscar Bie 1861-ben született. Sokáig a berlini technikai főiskola művészettörténeti előadója volt, 1921 óta pedig a berlini zeneakadémián tanított Zenei vonatkozásu könyvei közül A zongora és mesterei, Az intim muzsika, A tánczene, A modern zene és Strauss Richard, Az opera, Schubert és A német dal címűek a legnevezetesebbek. Mint zeneszerző főleg harmóniumra komponált kisebb műveket. Halála érzékeny vesztesége a német művészettörténeti és zeneesztétikai irodalomnak. SZÍNHÁZI műsorok NEMZETI: Aranysziget (kezdete SI. Ciklus III. K A MA HA: Vittámfénynél (kezdete 8). VÍG: Fűszer és csemege (kezdete 8). MAGYAR: Nem teszek hálátlan (kezdete 8). Bhl.Váti OSI: Nincsenekvéletlenek (kezdete 7). MOVOSZ: Tolakodó fráter (kezdete 8. FESTI: Hatodik emelet (kezdete 8). ROYAL: Riversék (kezdete délután 5 és este 10). VÁROSI: Aida (kezdete 8). Al bérlet. Az Operaház vendégjátéka. TERÉZKORKTI: Virágvasárnap (kezdete 8). PÓDIUM: Kabarérofisor (kezdete 9) KOMÉDIA: Mindl-mulató (kezdete 149). ERZSÉBETVÁROSI: Egyetlen éjszakára (kezdete 6. 9). JÓZSEFVÁROSI: Ördöglovas (kezdete. 6 és 9). KISFALUDY: Csókos regiment (kezdete 6 és 9d).