Ujság, 1939. május (15. évfolyam, 99-122. szám)
1939-05-28 / 121. szám
12 PISTA, A VASUTAS írta Bodor Pál Egy ízben már volt szerencsém beszámolni P. kollégám Pista fiainak viselt dolgairól. Ezúttal megint Pistáról lesz szó, akiről újabb feljegyzésre méltó adatok jutottak birtokomba. Hatéves se volt ma Pista, amikor végérvényesen elhatározta, hogy vasutas lesz. Más gyerek is választ pályát kiskorában, de többnyire nem vétezi komolyan. Ám Pistát nem olyan fából fátrágták. A pályaválasztás napjától kezdve éjjel-n napipal a vasutas pályáról ábrándozott. Naponta kijárt a Ferdinánd-hídra és órákhosszat, szerelmes vágyakozással bámulta a jövő-menő vonatokat. Boldog volt, hogy mellreszívhatta a dohogó mozdonyok köhögtető, fojtó füstjét és ábrándozva szőtte vasutas-jövőjének rózsás álmait. Mindezt azonban nem vélte elegendőnek és tízéves korában elhatározta, hogy gyakorlatilag is előkészül jövendő életpályájára. Egy szép napon odaállt az apja elé: — Api, írass be a MÁV-hoz géptanoncnak! A papa épp egy cikk írásával bíbelődött. — Jó, jó — mondta neki —, majd holnap beírattak. Pista készpénznek vette a papa merőben komolytalan ígéretét és osztott a boldogságban. Az iskolában mindenkinek elhencegett, hogy ő aktív géptanonc a MÁV-nál. Két hétig folyton ezzel hencegett Egyszer azt mondja neki az egyik gyerek: — Maszlag az egész! Nem is vagy beíratva! Pistának kétség mardosta belsejét. Lihegve rohant az apjához: — Aki kérem, beírattál te engem? —Be! — füllentett megint a papa, hogy nyugta legyen. — Akkor mutasd az igazolványt, hogy be vagyok íratva. Ha az ember a hazugság lejtőjére kerül, nincs többé megállás. — Még nincs meg az igazolvány — dadogott a papa —, de holnapra meglesz. Most már érezte a papa, hogy Pista ragaszkodni fog az igazolványhoz, tehát délután megkérte a szerkesztőségi gépirónőt, hogy gépeljen le egyet. A gépirónő annak rendje és módja szerint legépelte egy rózsaszínű cédulára: „Igazolom, hogy P. István I. gymn. tanúié a Magyar Királyi Államvasutakhoz géptanoncnak felvétetett.“ Tintával még egy gyönyörű körpecsétet is rajzolt rá, hogy hitelesebb legyen. Boldogan vette át Pista az igazolványt és másnap büszkén körülhordozta az osztályban. Az a fiú, aki legutóbb is kételkedett, jól szemügyre vette a cédulát, azután röhögve a földhöz vágta: — Ez a pecsét hamis, ha-ha-hhal Úgy állt ott Pista, mint akit fejbekólintottak. — Micsoda? Azt mered állítani, hogy hamis? — Igenis, azt! — Szemébe mered mondani a papámnak? — Merem hát! — Akkor gyere! Fogta a gyereket és vitte haza. A papa épp a levest kanalazta. Pista bőgve panaszkodott. — Api, kérem, ez a fiú azt mondja, hogy az igazolvány hamisítva van. A papának torkán akadt a leves. A mama letette a kanalat és gyanakvó, sanda szemmel nézett a papára. Hát bizony nyakig benne volt a csávában a papa. íme, most már okmányhamisítással is vádolják és valljuk be, nem minden ok nélkül. No de mindegy — gondolta —, most már csak az a fő, hogy kiköszörüljem a csorbát. Büszkén kiegyenesedett és sértett önérzettel, érces hangon dörögte: — Micsoda? Hogy ez az igazolvány hamis? No, majd bebizonyítom nektek, hogy valódi. Gyertek! Bekapta az ebédet és elment a két gyerekkel a MÁV Andrássy úti székházába. Emlékezett rá, hogy egyik volt osztálytársa vasúti főfelügyelő, bent dolgozik a székházban. Ő fogja helyreállítani megtépázott becsületét. A második emeleten, külön szobában, párnázott, zöld ajtók mögött ült a főfelügyelő Tizen várakoztak az előszobában. A papa beküldte az altiszttel a névjegyét, ráírta, hogy becsületbevágó ügyben azonnal beszélnie kell vele. — Én most bemegyek — mondta a papa a két gyereknek —, várjatok kint, amíg behívlak benneteket. A főfelügyelő nyájas hátbavágással üdvözölte a papát s amikor megtudta, hogy miről Angol-Magyar Leánynevelő Budapest, XIV., lila utca 8. szám (Városliget) Internátusunkban lakó ndven cikkek középiskolát vagy ipari tanulmányaik mellett megtanulnak angolul Minden típusú leányiskolák közvetlen közel ■ IM* UJSÄfi VASÁRNAP, 1939 MÁJUS 28 Jubilál az első pesti állami középiskola Nyolcvan éves a Markó-utcai Berzsenyi-gimnázium Lelkes és derűs izgalom uralkodott néhány napon át a Markó-utca egyik méltóságteljes palotájában: a Berzsenyi Dániel-gimnáziumigazgatósága, tanári kara, növendékei és nem utolsó sorban a Berzsenyi-gimnázium Baráti Egyesületének tagjai arra készültek, hogy megünnepeljék az intézet fennállásának nyolcvanadik évfordulóját. Pontosan szólva, nem is a Markó-utcai Berzsenyi-gimnázium jubilál, hanem az a középiskola, amely hosszú vándorlás után telepedett csak meg a Markó-utcában és számos csere után kapta csak a „A. kir. Berzsenyi Dániel Gimnázium“ nevet. Még pontosabban: annak az esztendőnek következett el nyolcvanadik fordulója, amelyen a bécsi kultuszminisztérium rendelete megteremtette a dunaparti Redouteban a „K. k. Staatsgymnasium in Pest“-el, az első budapesti állami iskolát. E küzdelmes és fordulatos nyolc évtized történetét Takáts László tanár beszélte el nekünk, vitéz dr. Pálfi János egyetemi magántanár, az intézet igazgatójának megbízásából. Takáts tanár nagy buzgalommal, sok optimizmussal intézi a jótékony céllal alakult és eredményesen működő Baráti Kör adminisztrálását s most, a jubileum alkalmából éppen a Berzsenyi-gimnázium történetét tanulmányozza: K. K. Staats-gymnasium — A k. k. gimnázium alapítása nem szolgált valami nagy örömére a magyar nemzetnek. Az iskola tannyelve a német volt s tanárai közül akárhány nem is beszélt magyarul. Haas Mihály címzetes püspök, kerületi iskolatanácsos megnyitó beszédében az osztrák kultúrát dicsőítette s arra buzdította a tanári kart, hogy osztrák kitartással, türelemmel szolgálják az osztrák tudományt. Az intézet első igazgatója Szobola János volt nagyszebeni tanár lett. A tanterven latin, görög, német, számtan, földrajz, történelem szerepelt. A magyar nyelvnek mindössze 2 óra jutott hetenkint. Ez a rendszer nagy megütközést keltett. Az iskola igyekezett osztrák jellegét igazolni és a „névelemzés“ módszeréhez folyamodott. Aki idegen hangzású nevet viselt, azt idegen anyanyelvűnek minősítették, így érték el, hogy az első évben 151 tanuló közül 101-et osztráknak tüntetett fel az önkényes statisztika. 1860 után, az alkotmány rendezésével az iskola idegen szelleme is megenyhült. Mégis sok huzavona után rendelte el csak a Helytartótanács Bartal Antal, Corzan-Avendano Gábor, Krautschneider Ferenc és Veress Ignác erélyes és csaknem forradalmi fellépésére, hogy az iskolát magyarrá szervezzék át. Az osztrák tanárokat felmentették az állásuktól és igazgatóvá Nagy Mártont, a piarista rend pesti házfőnökét nevezték ki. Az első magyar gimnázium — Nagy lelkesedés közepette, 1861-ben, a márciusi szabadságünnepen nyílt meg a magyarrá vált „k. k.“-iskola. Az első magyar tanári kar névsora ez volt: Nagy Márton, Bartal Antal, Corzán-Avendano Gábor, Dunai Ferenc, Fekete József, Hegyi Gyula, Kurcz Antal, Markos Mihály, Soltész Alajos, Veress Ignác. A tanterven néhány sürgős módosítást végeztek, így a görög nyelv rovására magyar történelmet rendszeresítették. 1862-ben már magyar feliratú körpecsétet kapott a gimnázium. Ebben az évben alakult meg különben az iskolai önképzőkör is. — Nagy Márton után Römer Flóris volt győri bencés professzor foglalta el az igazgatói széket. 1866-ban Corzan-Avendano Gábort nevezték ki igazagtóvá. A tanulók száma folyvást emelkedett, úgyhogy az iskola a Vigadó első emeltén lévő helyiségből az Újvilág-utcába (ma: Semmelweis-utca) költözött. Ez a helyiség is szűknek bizonyult és hat év után a Dohány-utca és Akácfa-utca sarkán lévő házat bérelte ki a kultuszminisztérium az intézet számára. Nem sokáig folyt itt a tanítás: 1876-ban már készen állt a Markó-utcában az az olasz reneszánsz stílusú épület, amelyet Trefort Ágoston miniszter megbízásából Kolbenhayer Ferenc tervezett s amely az egykori „K. k. Staatsgymnasium in Pest“-ből alakult magyar intézménynek ma is a hajléka. 1873-ban az iskola a „Budapesti királyi katolikus főgimnázium“ nevet kapta. 1898- ban pedig ezt: „Budapesti V. ker. m. kir. áll. főgimnázium". 1924-ben Berzsenyi Dánielről nevezték el a régi intézetet. 1924-től 1927-ig a „gimnázium", 1927-től a „reálgimnázium" címet viselte, most pedig ismét „gimnáziummá“ vált. A gyakori névcsere nem volt pusztán formaság. A „főgimnázium“ kifejezés azt jelentette, hogy az intézetnek nyolc osztálya volt, szemben a négy osztályú al gimnáziumokal. A gimnázium régi értelme az volt, hogy latint, görögöt, illetve görögpótlót tanított az iskola. 1924-ben „humanisztikus gimnáziummá“ tette a tanterv az intézetet, ami azt jelentette, hogy a görög nyelv kötelező tantárggyá lett. Közvetlenül utóbb „reálgimnáziummá“ alakította egy miniszteri rendelet, amely szerint a görög helyett olaszt tanítottak. Ezidőszerint a két nyelv között választhatnak a tanulók. Tanítás és nevelés — Visszatérve az intézet történetére, fontos dátum az 1897-es év, amikor Corzan- Avendano Gábor örökét az igazgatói székben Wagner Alajos vette át. Egy évvel utóbb már annyi tanuló jelentkezett felvételre, hogy fiókgimnáziumot kellett nyitni a Lovag-utcában (Horn Ede utca), néhány év múlva pedig Óbudán. A gimnázium igazgatói állásában Jacobi Károly követte Wagner Alajost. A világháború és a felfordulás ideje alatt a tanítás menete természetesen sokat vesztett a rendszerességéből. 1914-ben katonaságot szállásoltak a gimnázium termeibe s ezért a tanítás a Bulyovszky-utcai reáliskolában, kezdődött. Azután a szénszünetek évadja akadályozta az oktatás menetét, amely aztán a forradalmak alatt még ziláltabbá vált. 1925-ben Krompaszky Miksa lett az intézet igazgatója s amikor képviselővé választották, átadta a helyét vitéz dr. Pálfi Jánosnak, az ókori egyiptológia egyetemi magántanárának. Az érdekes visszapilantáshoz vitéz dr. Pálfi igazagtó is fűzött, néhány szót, az iskola jelenéről: — Az az igyekezetünk, hogy az intézet ezentúl is méltó maradjon jelentékeny múltjához. Ami pedagógiai elveinket illeti: az a meggyőződésünk, hogy az iskolának a tanítással egyenrangú feladata a nevelés, a lélek és egyéniségformálás. Nem az a célunk, hogy a tanulókat mennél nagyobb adathalmazt fogadtassunk be, hanem, hogy a tanulókat emelkedett valláserkölcsi szellemben az ország hazafiasan érző, megbízható polgáraivá neveljük. — A nyolcvanéves jubileumot nemcsak ünnepséggel üljük meg, hanem azzal is, hogy intézetünk névadójának, Berzsenyinek műveiből összeállított breviáriumot adunk ki. A gyűjtés munkáját Vajthó László egyetemi magántanár, a gimnázium tanára végezte. A költségeket a gimnázium baráti köre viseli, éppenúgy, mint annak a plakettnek készítési költségét is, amellyel mostantól fogva az intézet legkiválóbb növendékét fogja kitüntetni a zsűri, amely a tanári kar és a baráti kör megbízottaiból alakul. van szó, akkorát kacagott, hogy majd leesett a székről. — Remek história, he-he-he! — állok rendelkezésedre, kérlek. Add ide azt az igazolványt és hívd be a gyerekeket. A papa behívta őket. — Ki mondja, hogy ez az igazolvány hamis? — kérdezte szemöldökét ráncolva, dörgő hangon a főfelügyelő. — Ön, — felelte szepegve Pista osztálytársa. — Hát vedd tudomásul, hogy ez az igazolvány valódi. Azután pedig Pistához fordult: — P. István — mondta neki ünnepélyes hangon —, ezennel felavatlak MÁV-géptanonccá. Becsüld meg magad, légy törekvő, igyekvő, szorgalmas, kitartó és ernyedetlen, hogy a nemes célt, melyet magad elé kitűztél, majdan siker koronázza. Kezet fogott Pistával, aki boldogan szédült ki a házból. — No, — kérdezte diadalmasan barátjától az utcán —, most már elhiszed? A gyerek vörös lett, mint a rák. Meghatva felelte: — Most már igen! Azután esdő tekintettel a papához fordult: — Mozdonyvezető úr, kérem, ne tessék haragudni, hogy kételkedni merészkedtem. Bocsánatot kérek, mozdonyvezető úr! A papa úgy tudta, hogy ő újságíró, nem értette hát, hogy mi ez? Az ebédnél kérdőrevonta Pistát: — Miért gondolta az a gyerek, hogy mozdonyvezető vagyok? — Én mondtam neki, — dadogta zavartan Pista. A papa helyreállított becsülete birtokában, szigorúan az asztalra csapott: — Nem szégyeled magad? Miért hazudtál? Pista fülig pirult: — Hencegni akartam! A „Baráti Kör“ működése Sok szó esett a gimnázium baráti köréről. Takáts tanár veszi át ismét a szót. 1939 ts 19 állandóan raktáron vezérképviseletnél AUTÓSZALON, Andráissy út 8. — Amikor a gimnázium segélyegylete megszűnt, az intézet régi növendékei és néhány növendék szülei a szegénysorsú diákok segélyezésére megalapították ezt a kört, amely igen eredményes munkát végzett eddig is. Zsitvay Tibor nyugalmazott miniszter, a gimnázium „öregdiákja“ volt egyik első kezdeményező. Kívüle különösen Lazarovits Lajos dr., Földes Gyula dr., Fabritzky László, Horthy László, Gombos Gyula, Vas Imre dr. vették ki részüket a nemescélú munkából, amelynek eredményei közé tartozik többek között a 3000 pengős „Krompaszky-alapítvány" is. Régi könyvekben lapozgatunk. Kikből vált neves ember a gimnázium egykori tanulói közül? Találomra — és minden sorrend nélkül! — kiragadunk néhányat: Heinrich Gusztáv, Mihalkovics Géza, Fehérpataky László, Báron Jónás, Purjesz Zsigmond, Láng Ede, Wittmann Lázár, Hampel József, Kováts Gyula, Davida Leó, Petz Vilmos, Havas Adolf, Schwarcz Gusztáv, Szinnyei József, Temesváry Rezső, Ferdinándy Géza, Tangl Ferenc, Tangl Károly, Molnár Géza, Hekler Antal, Hudovernig Károly, Pollák Jakab, Kaczvinszky János, Strasszer Alajos, Róna Péter egyetemi tanárok, azután a társadalmi, politikai, tudományos, művészeti, hivatalos élet előkelőségei közül: Popovits Sándor, Kemény Aladár, Weber Tibor, Heltai Jenő, Wilhelm Artur, Clair honvédelmi minisztériumi államtitkár, Vázsonyi Vilmos, Wekerle Sándor, Zsitvay Tibor, Szudy Elemér, Rácz Kálmán miniszteri tanácsos, Hevesi Lajos, Zboray Aladár, Ágai Béla, Színi Gyula, Krúdy Gyula, Szenes Béla, Kern Aurél, Szirmai Adolf, Stefanidesz Károly, Szántó Imre, Kerpely Jenő, Fröhlich Róbert, Toldy László, Báthory Nándor, Pulszky Károly, Wolf György, Márkus Dezső, Morvay Győző, Éber László — és kétségkívül még sokan, akiknek a nevét már nem tudtuk elolvasni az elsárgult osztálykönyvekben ... A postás levélcsomagot tesz az igazgató asztalára: gratulációk érkeztek a legrégibb budapesti állami iskola jubileumára. Ünnepség a gimnáziumban Szombaton délután a gimnázium baráti körének rendezésében bensőséges, szép ünnepség folyt le az intézeti tornateremben, amelyet zsúfoltságig megtöltött a közönség: a tanulók, szüleik és az iskola „öregdiákjai“ közül sokan. A gimnázium igazgatójának, vitéz Pálfi János dr. egyetemi magántanárnak bevezető szavai után Zsitvay Tibor titkos tanácsos, a Baráti Kör elnöke mondott beszédet, melyet lelkes taps fogadott. A meleg ünneplés végigkísérte a Programm valamennyi számát: a zenei produkciókat (amelyekben Szende O., Nádor Gy., Szerdahelyi I„ Reiter György gimnáziumi tanulók és az iskolai szalonzenekar tagjai jeleskedtek), nyéki Takáts László tanár előadását a gimnázium történetéről, az intézet énekkarának hangversenyét Fáik Zsigmond tanár vezényletével, valamint Kerecsényi László szavalatát. A Markó utcai gimnázium öregdiákjai és mostani tanulói egymásra találtak ezen a családias hangulatú ünnepségen. pályaválasztás előtt képességvizsgálat llUFIflDfa PSZICHOTECHNIKAI és SZERVEZÉSI INTÉZET IHUUKU V. Nádor utca 21. Tel. 111-51» 0!lfri?75!kiclfnnn lelkiismeretesen tökéletesen HUlUOZanionuga kikérni, műhelygyakorlatul modern autókon, legújabb autószakfilm bemutatás, saját szakkönyv javutóműhely, garázs, autótanpába. Kerbr szakiskolája. Népliget, Telefon: 134-034. AUTÓFEZETÉSSEL mindenütt boldogulhat Tamilian autót vezetni, műhelygyakorlatta! Sungárnál. VIII, Karpfenstein u. 20. Tél 2-IE Tanuljon kerámiát Telefon reggel 7 óráig 134-704 Eladás cserealapon is. A nap alatt autóvezetésből kívánságra levizsgáztatjuk felelősséggel.Egyéi és csoportos tanítás egész nap. Autószakiskola 126-079. Teréz*körut. Internátus Internátus fiuknak és leányoknak minden iskolatípus közelében. Dr. FRENKEL Bernát vallásra,jár zsidó nevelőintézetében. Szabó J.utca 14. Telefon: 165-170. ÜDÜLŐ A SVÁBHEGYEN hatalmas ősparkban, subalpin. Gyermekeknek és felnőtteknek. I. Béla király ut 34. Tel. 165-170.