Ujság, 1940. január (16. évfolyam, 1-24. szám)
1940-01-23 / 18. szám
SZERDA, 1940 JANUÁR 24 ÚJSÁG I VÉSZI JÓZSEF I 1853-1940 I . Két éve, hogy nyugalomba vonult nyolcvanéves korában. Ebből a nyolc évtizedből ötvenöt évet a szabadelvűség és demokrácia harcosainak első sorában töltött el. Szép és irigyelt volt pályafutása, mert mint harcos publicista mindig csak azt írta s mint politikus mindig csak azt mondotta, amit világszemlélete diktált neki. Ebben a világszemléleti harcban voltak nagy sikerei, de érték vereségek is, azonban a vereségek sosem terítették le annyira, hogy a harcot végleg elveszettnek tartotta volna. Ama harcosok közül való volt, akik önmagukból, saját hitükből merítik az erőt és rendíthetetlenül bíznak mindaddig magukban, mint a világszemlélet megtestesítőjében, amíg a további harcra a legkisebb lehetőség kínálkozik. És Vészi József volt akkora hadvezéri tehetség, hogy még ezeket a lehetőségeket is kierőszakolta a mindenkori politikai viszonyokból. Az igazság mértékével mérünk, s a szemlélődéseink alapján megállapítjuk, hogy pályafutása szinte szemléltetőn mutatja a magyar szabadelvűség felfelé ívelő és hanyatló irányvonalát. Nem hibája, hanem érdeme, hogy alkalmazkodni is tudott a megváltozott korszellemhez. De az alkalmazkodás ilyenkor is a kombattáns közíró bölcseségének követelménye volt: egy mostoha helyzetben is hasznosan dolgozni, még ha kevés eredménnyel is, annak az eszmének a szolgálatában, amelyet egyedül üdvözítőnek tartott. Nem festene hű portrét róla, aki csak politikai és közírói érdemeit méltatná, amikor egyéniségét megörökíti. Mert Vészi József azonfelül, hogy harcos publicista és politikus volt, lelkes és üdvös eredményekben gazdag pártfogója volt a magyar íróknak és magyar irodalomnak. Nem túlozunk, ha azt állítjuk, hogy az újabb magyar írónemzedékre ő hívta fel az európai nagy kultúrépek figyelmét és az újabb magyar irodalomnak ő volt szálláscsinálója a nagy idegenben. Szívügye volt éppúgy a magyar irodalom, mint a magyar szabadelvűség. És ahol e világszemlélet és a magyar irodalom legjobb harcosairól szó esik majd, ott az ő nevét az elsők közt kell majd emlegetni. Pályafutása Vészi József 1858 november 6-án Aradon született A budapesti tudományegyetem bölcsészeti karának volt hallgatója Már fiatal korában észrevették írói tehetségét. Verseket irt, melyek közül több Jókai szépirodalmi lapjában, az Életképekben jelent meg. Gyulai Pál, Greguss Ágost és Heinrich Gusztáv tanítványaként jelent meg az irodalmi pályán. Hogy költőből hogyan lett újságíróvá, azt ő maga így mondotta el: .. .Aznap jöttem ki a katonaságtól, még uniformisban voltam és valami megmagyarázhatatlan ösztön a mai Esterházy utcába küldött, pedig kerülő útra mentem. Itt találkoztam egy ismerős civillel, akinek tisztelegtem, mire ő megkérdezte: — Maga ismer engem? — Hogyne ismerném. Ön Vutskits Miklós dz aradi szerkesztő — Igen, az vagyok. Hát maga kicsoda, honnan jön, mit csinál, miből él? — Filozófiát hallgatok az egyetemen. Ma telt le az önkéntesi évem — Nem akar újságíró lenni? — Nézze, szaladjon a Lovag utca 11. szám alá a szerkesztőségbe, engem onnan épp az imént dobtak ki Ha idejében érkezik talán felveszik Magától értődik, hogy a fiatal Vészi lóhalálában rohant a Lovag utcába, ahol a Pester Correspondenz cimű kőnyomatos lap szerkesztősége volt Itt kipróbálta egy Schwartz nevű szerkesztő, hogy tud-e ortográfiát s miután a felvételi vizsga sikerült, alkalmazták Minden reggel hat órakor kellett bejárnia s diktanda után írt híreket Majd beküldték az országgyűlésbe, ahol egyszer kétszer segített a Pester Lloyd politikai munkatársainak. Ezek látták, hogy ügyes és használható, mire beajánlották Fáik Miksának. Fáik Miksa szerződtette a Lloyd-hoz és megtette rendőri riporternek. mden idügyennek gyomorszorítós melltartó nélkülözhetetlen Német újságíróból magyar szerkesztő Utóbb a Pester Lloyd parlamenti rovatának volt egyik munkatársa, de amellett szépirodalmi írásokkal, könyvkritikákkal is gazdagította a lap tartalmát Az egyházpolitikai harcok idején kivált a Pester Lloyd szerkesztőségéből és 1894 ben átvette a Pesti Napló vezetését Két évig volt e tan vezetője, aztán egyszer csak azzal lepte meg az olvasóközönséget, hogy tizenhat munkatársával együtt új lapot indí tott meg: a Budapesti Naplót. Fel kell jegyezni róla, hogy ő hivta fel a figyelmet Prohászka Ottokárra s ugyancsak ő adott helyet először lapjában Ady Endre költeményeinek, ő hozta Adyt Nagyváradról Budapestre, a maga szerkesztőségébe. Sok szellemi csatát is vivott Ady Endre elismertetéséért. A politika mezején A múlt század utolsó éveiben a szabadelvűpárt programmjával mandátumhoz jutott a szászsebesi kerületben. A következő ciklusokban az Óbudai kerületet képviselte a Házban. Mandátumáról önként lemondott, amikor a Fejérváry-kormány megalakulásakor átvette miniszteri tanácsosi ranggal a miniszterelnökségi sajtóiroda vezetését. Sajtófőnöke lett az ország legnépszerűtlenebb kormányának, mint mondotta, azért, mert az általános titkos választójogot akarta hozni. Amikor a Fejérváry-kormány megbukott, Vészi Berlinbe költözött, ott, híven magához, megalapította a Jung Ungarn című folyóiratot, melyben hivatott emberként irányította reá a külföld figyelmét Magyarország problémáira. Akkoriban jelent meg az ő fordításában Katona József Bánk bánja németül, melyet aztán Reinhardt hozott színre Berlinben s ő fordította le németre Kriza János erdélyi népköltészeti gyűjteményét, a Vadrózsákat. A Pester Lloyd főszerkesztője két évig dolgozott Berlinben, akkor aztán visszatért Budapestre, megalapította a Budapester Presse című politikai napilapot, de rövid idő múlva mégis visszatért a Pester Lloyd-hoz, melynek 1913-ban főszerkesztője lett. Azóta ebben a munkakörben dolgozott, büszkeségére a publicisztikai gárdának, mely a politikai írásművészet mesterét látta benne A Lloydnál és külföldön kifejtett működésével nagy szolgálatot tett hazájának. Hetvenkilencedik évének alkonyulatán, 1937 októberében úgy érezte, hogy pihenésre van szüksége , és hatvanévi írói és újságírói munkássága után lemondott főszerkesztői tisztéről. Az újságíró kortársak társadalmi életében munkával járó szerepet vállalt, míg az öregkor nem figyelmeztette, hogy erejét a sokszerű munka után egy feladatra kell összpontosítania. Régebben évekig elnöke volt a Budapesti Ujságírók Egyesületének. 1927 ben a kormányzó a főrendiház örökös tagjává nevezte ki, 1930 ban pedig a Corvin-koszorú díszével tüntette ki Politikai működésének ismertetéséhez tartozik még ebben a szűkre szabott keretben, hogy 1929-ben és 1930-ban Magyarország egyik delegátusaként részt vett a népszövetség közgyűlésén. Az utolsó napok Vészi József két év előtt történt nyugalomba vonulása óta teljes szellemi frisseségben töltötte idejét. A nyáron megbetegedett. Tüdőgyulladást állapítottak meg, de ebből néhány heti fekvés után kilábolt. Azóta főleg olvasással töltötte idejét. A vasárnap estéket családi körben töltötte el. Itthon élő leánya, annak férje és unokái vették körül. Most vasárnap is ott voltak és az öregúr vidáman, jókedvűen beszélgetett mindegyikükkel. Vejének elmondotta, hogy keddre gépirónőt rendelt magához, megkezdi memoárjai diktálását. Hétfőn reggel a rendes időben ébredt. Jóízűen fogyasztotta el reggelijét. Nem sokkal később rosszullét fogta el. Nyomban elhívták háziorvosát, aki az öregúr tüdejében genygócot fedezett fel. Tanácsára elhatározták, hogy a beteget a Park-szanatóriumba szállítják. Mire odaérkeztek, elvesztette eszméletét. Nem egészen huszonnégy óráig tartott öntudatlansága , s azután kedd délután három óra előtt csendesen, örökre elaludtulajdonképen geográfusnak kell lenni, mert sem a gazdasági kérdéseknek, távolságoknak értékelésében s egyebekben, sem fórmai háború lehetőségeinek kérdéseiben alig van fogalma a laikus embernek. A miniszterelnök végül arra emelte poharát, erősödjön a nemzetben az a belátás, hogy megbecsülje az eredeti szintézist, tehát a magyar vidék alapértékeit s megbecsülje azt a magasabb szintézist, amelyet a többi tudományokat összefogó geográfia adhat meg. A miniszterelnököt beszéde után hosszasan ünnepelték. s Női nadrág gf.28 belül bolyhos, meleg, téli minő- * ség, kis hibával.......................Pék Női hócipő ! S0 lényegtelen hibával, egyes szá- i mokban, különböző forma . . . Ismét két bizonyíték, hogy a Divatcsarnok változatlanul többet nyújt, mint amennyit várnak tőle. Budapest, VII., Rákóczi út 70—76. A ttözsuunkatanács legújabb „Az ország kormányzása tulajdonképpen geográfia“ Teleki Pál gróf miniszterelnök ünneplése a Földrajzi Társaságban Telekd Pál gróf miniszterelnök tavaly november elsején volt hatvan éves, de születésenapjának megünneplése elől a leghatározottabban elzárkózott. Most néhány hónappal a jubileumi dátum után a Magyar Földrajzi Társaság ugy talált módot az ünneplésre, hogy Teleki-emlékkönyvet adott ki, amelynek díszpéldányát a társaság kedd esti vacsoráján Cholnoky Jenő elnök nyújtotta át Teleki Pál grófnak. A vacsorán a földrajztudománnyal foglalkozó tudósok serege vett részt, akiknek nevében Cholnoky Jenő közvetlen szavakkal üdvözölte a miniszterelnököt, akit beszédében Deák Ferenchez hasonlított. Teleki Pál gróf miniszterelnök azzal kezdte válaszát: már három hónapja, hogy hatvanéves, de most egy csomó sürgönyt kapott és egy virágcsokrot és mindez a Földrajzi Társaság bűne. — Miniszterelnökségem gyökere — mondotta Teleki Pál gróf — itt van a Földrajzi Társaságban és a földrajzban, mert azt is mondhatnám, hogy az ország kormányzása tulajdonképpen geográfia Ma, amikor tényleg igen felelősségteljes helyen állok — mert bizony régen volt ilyen nehéz idő az ország felett, ha nem is látszik ebben a pillanatban és nem is érezzük úgy át — ma semminek sem érzem annyi hasznát, mint annak, mit a földrajzban tanultam Láczy Lajosról emlékezett meg ezután a miniszterelnök, majd így folytatta: A legnagyobb érték, amit magammal vittem az életbe és amit tovább adok tanítványaimnak: nelulkorán és meggondolni. — Én soha nem érzek olyan közvetlen kapcsolatot, mint amilyet a magyar paraszttal érzek. Ez ad az embernek bizonyos erőt, amely az írott alkotmánynélküli nemzetekben ujal meg. Az írott alkotmánynélküli nemzetben van talán meg az, hogy az embernek meg kell éreznie azt — és ez belső öntudatává kell váljék —, hogy ha egy másik magyar ülne le az én helyembe, ugyanazt csinálná, mint én. Mert ilyen esetben az ember a nemzet telkéből valót cselekszik. Én ezt az angol kolóniákban is láttam. Ott a kormányzótól kezdve a kis tisztviselőig abban a tudatban dolgozik a tisztviselő, hogy ő most Angliát, az angol nemzet gondolkodását képviseli. A magyar józan, a magyar nem siet Éppen ezért tudjuk kivárni ma is, hogy az események megérjenek, leszűrődjenek s megvárjuk ezt nyugodtan, mert népünknek ez az alaptermészete. — Sajnos, nagyon kevesen értik nálunk, hogy mire jó a földrajzi tudás. Mindenki, aki geográfus, különösen ha végigjárta Finnországot, az első perctől tisztában volt azzal, hogy a finnek majd komolyan ellenállnak nemcsak az ottani emberanyag természete miatt, hanem az ország földrajzi struktúrája miatt is Mindenki, aki megnézte a térképet, tudta, hogy az oroszok a Mannerheim-vonal előtt miért tudtak 10 -12 kilométernyire benyomulni és miért állottak azután ott meg. Ezért mondom, hogy ma is- városrendezési tervei A Közmunkatanács ülésén Bessenyey Zénó dr. elnök bejelentette, hogy a tanács ebben az évben ünnepli fennállásának hetvenedik esztendejét. Harrer Ferenc dr. tanácstaggal meghatják a tanács legutóbbi tíz esztendejének történetét. Bejelentette az elnök, hogy az építésügyi szabályzatot a belügyminiszter az iparügyi miniszterrel együtt jóváhagyta és az új szabályzat május 1-én életbe lép. Az átmeneti időre külön intézkedéseket tesznek. Véglegesen megállapították Dobogókőnek azt a területét, amelyre az új szabályozás kiterjed. A továbbiak során elfogadták a soroksári Erzsébet utcából kiágazó és Rákoskeresztúr határáig terjedő főútvonalnak, a békásmegyeri Mátyás király-út folytatásában haladó útnak és az Albertfalva—Budafok—Nagytétény mellett, dunamenti útvonalnak szabályozási tervét. Kimondották, hogy a régi Nemzeti Színház telkének beépítésére, a Berlinitér átrendezésére, a belvárosi plébániatemplom környékének átalakítára és a Mátyás-templom melletti terület kialakítására megteszik a kezdeményező lépéseket. A Kossuth Lajos utcában és a Rákóczi-út elején több ideiglenes építmény akadályozza a forgalmat. Ezeket eltávolítják és az így felszabaduló területet a kocsiút szélesítésére használják fel. Az &13 kerítteti?fosztus rövidesen megárastja a hemiszeretek árát A textilgyárosok már elkészültek az új rendeletnek megfelelő kevert fonalakból készített kelmékkel. A kevert anyag ellenére ezek a cikkek nem lesznek olcsóbbak, mert a feldolgozáshoz használt gyapjút a gyárak már lényegesen drágábban szerezték be Az érdekelt gyárak most az árkormánybiztosságot kérték meg a kevert anyagból készült árucikkek eladási árának megállapítására. Vérbeli párisi levegő, friss, eredeti humor, gyönyörű zene. ez a .Ma premier! pM,EAM.ÄLrtuHo£R SCALA