Ujság, 1942. március (18. évfolyam, 49-73. szám)
1942-03-28 / 71. szám
szombat, 1942 március 28 ÚJSÁG KÖZGAZDASÁG! UJSÁG Nagyszabású agrárfeladata!« előtti A tengerentúli nyersanyagforrásoktól még a majdan elkövetkező békeévekben is hosszú ideig nem várhat ellátottságot Európa, mert azok legnagyobb része hadszíntérré, vagy hadviselővé válván, előbb ki kell heverniök az őket ért megrázkódtatásokat. Európa tehát főleg önmagára lesz utalva, s ezért azon mezőgazdasági országokra, melyeknek területét a háború nem dúlta fel, olyan konjunktúra vár, a Európa ellátásában olyan szerepet játszhatnak, mely nemcsak általános jólétet eredményezhet, de ezem országok politikai súlyát is növelheti. Ilyen mezőgazdasági ország Magyarország is. Ezzel a lehetőséggel tehát nemcsak számolni kell, hanem arre elő is kell készülnünk, hogy a majdan megnyilatkozó kereslettel arányban álló kínálatunk idejében megjelenhessen Európa piacán. Lássuk tehát, milyen teendők várnak ránk ezen előkészítő munkában, mit kell elsősorban megszerveznünk, milyen termelésekre kell a fősúlyt helyeznünk, mire kell beállítanunk nemcsak üzemi, de lelki kapacitásunkat is. A legfontosabb teendő, hogy tényleg kihasználjunk minden rögöt, minden barázdát s ne maradjon ki egyetlen esik szántóföld, egyetlen kockányi gyep sem ebből a nagy előkészítő munkából. Mert még mindig vannak kihasználatlan területeink, még itt, a főváros közvetlen közelében is, ahol évek óta nem termelnek semmit. Ezeket — akár parcellázásra váró, akár már felparcellázott, de még be nem épített házhelyek, akár magánvagy köztulajdonban lévő területek — bele kell vonni az építő munkába már most, azonnal. Mezőgazdaságilag nem szabad kihasználatlanoknak maradniok ezeknek sorai Vannak magas homokjaink, ahol évszázadok óta a szél tett tönkre minden kezdeményezést; vegyük tehát elő azokat a gyakorlati gazdákat, akik egyes vidékeken már megmutatták, hogy igenis léteznek olyan növények — takarmányok és kereskedelmi növények is —, melyek ilyen helyeken is kielégítő eredménnyel termelhetek (sertéscsemege, amerikai mogyoró) s állítsuk be őket egy országjáró tanfolyam megtartására. Maga a föld legyen az a tanterem, ahol ez a gyakorlati tanítás folyik, mert csak így fogunk áremelkedések helyett termésemelkedésekhez jutni. Bárkik és bárhogyan döntenek is majdan a béketárgyalások zöld asztala toellett, egy dolog bizonyos: nemcsak Európa, de az egész földgömb nagy részén pusztulnak el mezőgazdasági kultúrtermetek, mindenütt leromlott, megcsappant, kiveszett az állatállomány. Bizonyos továbbá az is, hogy inni akkor is minden államban, mindenkinek kell. Az állatállomány szaorítása, jóltartása, fejlesztése, kitermélyesítése első és legfontosabb feladataik Ezt pedig — és ezt nem győztük eléggé ismételni — csakis korszerű takarmányozással lehet! Az erre vonatkozó új irányvonalakat bele kell vinni a köztudatba, a bebizonyítottan jó eredményeket pedig késedelem nélkül ki kell aknázni. Új irányvonalak alatt természetesen nem azokat az erőfeszítéseket értjük, amelyek például abban nyilvánulnak meg, hogy ma már a mentha kilúgozott szárát próbálják a jószágokkal etetni, s nem is abban, hogy a nagy uradalmakat fővárosi takarmánykereskedők látják el szénával, mert takarmányozási probléma görbéjének ezen mélypontjai csak arra jók, hogy a legnagyobb erőfeszítések árán is megpróbáljunk kievickélni belőlük, s isméthozzánk méltó színvonal elérésére törekedjünk. A takarmányprobléma megoldásába kell legkomolyabban belefeküdnünk, főleg a fehérjedús nagyhozamú takarmányokat kell népszerűsítenünk. Inert ebben a cikkben túltermelés igen-igen hosszú ideig nem állhat be, mivel Európa még a békeidőkben is nagy fehérjehiányban szenvedett. Itt ismételten utalnunk kell a takarmánymályvára, melynek kiváló tulajdonságairól, nem utolsó sorban arról, hogy bizonyos természetes szárítási mód alkalmazása mellett kalapácsos darálóval egy a mai korpánál sokkal jobb erőtakarmányt nyerhetünk belőle, már február 24-iki számunkban részletesen megemlékeztünk. Mivel ebből a növényből vetőmag is elegendő mennyiségben áll rendelkezésre, az önellátásnak ezen nagyjelentőségű tényezőjét egy gazdaságnak sem volna szabad kihagynia vetésforgójából. A mályva nagy tömegei bizonyára mindenütt feleslegeket is eredményeznek,ami minden gazdaságnak nagy jövedelmet jelent, mert cikkünk nyomán az ország minden részeiben felfigyeltek a takarmánykereskedők s érdeklődtek az előtakarmányelőállítás szervezési mólja iránt, egyben bejelentvén, hogy minden mennyiséget átvesznek. Arra is vigyáznunk kell, hogy ne hazasítsuk el a kelleténél jobban vetésforgóinkat, mert jövőre már Ukrajnát is bele kell kalkulálnunk Európa búzaellátói közé .. . Nekünk mindent e kell követnünk, hogy olyan terményekben legyünk produktívak, melyeket a tőlünk északabbra fekvő országok már nem tudnak megtermelni, melyekben tehát nekünkvezetőszerep juthat Európában. Kisállam vagyunk, ezekben a mezőgazdasági lehetőségekben van a mi erőnk, ezt a szervünket kell tehát legjobban megizmosítanunk! Búza tekintetében pedig később megint számolnunk kell a tengerentúli „búzagyárak" versenyével is. A konjunktúra előidézői közé tartozik még az a körülmény is, hogy A „Hangya” Közgyűlése A ,,Hangya" Szövetkezet március 37-én tartotta XLII. évi rendes közgyűlését. Dömötör László dr. elnök meleg szavakkal üdvözölte a vidéki szövetkezetek nagyszámban megjelent képviselőit és mindenekelőtt vitéz Nagybányai Horthy István kormányzóhelyettessé történt megválasztásának jelentőségét méltatta. Indítványára a közgyűlés egyhangúan elhatározta, hogy a Kormányzó urnák táviratban fejezi ki a szövetkezeti tábor hódolatát és ragaszkodását, a Kormányzóhelyettes urnái pedig küldöttségileg tiszteleg. Ezután az elnök megemlékezett arról a fájdalmas veszteségről, amely a magyar szövetkezeti mozgalmat a Hangya nagynevű díszelnökének, Bernát Istvánnak, a közelmúltban bekövetkezett elhunytával élte. Érdemeit, a közgyűlés egyhangú határozata értelmében, jegyzőkönyvileg megörökítették. A továbbiakban Dömötör László dr. elnök rámutatott arra, hogy soha nagyobb szükség nem volt a tiszta szövetkezeti elvekre és a szövetkezeti intézményekre, mint napja Lokiban. Ma, amikor Magyarország a kultúra védelmére és nemzeti létünk biztosítására önvédelmi harcra készül, nemcsak kint a harcvonalon, hanem a gazdasági életben is, csak egy elv lehet irányadó: az erők egyesítése és tervszerű felhasználása. Ezek a mindenkor követett szövetkezeti elvek- Amikor tehát megállapítjuk azt, hogy sorsdöntő időkben a szövetkezeti elvek egyetemes erővel bírnak a nemzet életében a Hangya szövetkezetek fokozott erővel és öntudattal állítják szervezetüket a közérdek szolgálataiba. Az elnöki megnyitó beszéd után Wünscher Frigyes dr. alelnök vezérigazgató előterjesztette az igazgatóság jelentését az 1941. üzletévről. A közgyűlés élénk helyeslése mellett tiltakozott az ellen az egyes kereskedőrétegek által szitott propaganda ellen, amellyel hamis jelszavak hangoztatása mellett akadályozni akarják a szövetkezetek fejlődését. A szövetkezetek nyugodt lelkiismerettel leszögezhetik azt, hogy a keresztény kereskedelem érdekeit a lehetőséghez képest mindig figyelembe vették és hogy sokszor saját érdekeik háttérbe helyezésével mondtak le a terjeszkedésről azért, hogy a fejlődő magyar kereskedelmet ne akadályozzák. Aleghatulrozottabban visszautasította a szövetkezetek ellen elhangzó vádakat s a szövetkezetekben tömörült fogyasztók nevében kifejezést adott annak a kívánságnak, hogy a kereskedőérdekek képviselete mellett a sokmillió magyar fogyasztó érdekei is figyelembe vétessenek. Tiltakozott az ellen, hogy a keresztény kereskedelem legnagyobb szervezetével, a Baross Szövetséggel kötött megállapodást és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával fennálló zavartalan együttműködést illetéktelenek zavarni próbálják. Az igazgatósági jelentés bevezető részében kiemeli a Délvidék visszatérésének jelentőségét és beszámol arról a széleskörű tevékenységről, amelyet a Hangya a visszacsatolt területeknek az ország gazdasági vérkeringésébe való bekapcsolása érdekében kifejtett. Munkájának egyik eredménye az, hogy már a múlt esztendőben valamennyi községben megalakult a Hangya szövetkezet. A világgazdasági helyzetnek és Magyarország gazdasági helyzetének, valamint a külföldi szövetkezetek működésének ismertetése után, a jelentés a magyar szövetkezeti mozgalom időszerű kérdéseivel foglalkozik és a „Hangya" tagszövetkezeteinek erőteljes fejlődését ismerteti. A szövetkezetek száma a visszatért délvidéki területek szövetkezeteinek beszámításával, 1953-ra emelkedett. A Hangya lit. évi összforgalma, az előző évi 254,3 millió pengővel szemben, 359,5 millió pengő volt, ami több, mint 42 százalékos forgalomemelkedést jelent. A fogyasztási üzletágról szóló beszámolónak különösen az a része tarthat számot általános érdeklődésre, amely a Hangya által kormánymegbízás alapján lebonyolított nagyszabású akciókat ismerteti, aminek például a „Zöldkereszt" cukor- és szappanakció, a liszt és őrlemények nagybani elosztása, az országos zsiráfok az európai országok, melyek ellátottsága eddig gyarmatbirodalmaikban gyökeredzett, kolóniáikat részben vagy egészen elveszítik. Ezek tehát olyan nagyjelentőségű felvevőpiacoknak fognak bizonyulni, hogy akármilyen feleslegeket is produkálnánk, az mind kevés lesz. Véssük tehát jól emlékezetünkbe, hogy ezer év alatt egyszer sem állott a magyar mezőgazdaság ilyen kedvező lehetőségek előtt s ezt az alkalmat ki nem használni, a destruálás legmagasabb foka válná. Erre a célra igénybe kell venni minden rendelkezésre álló emberi és anyagi erőt, mobillá kell tenni minden elérhető tőkét, mert ez az üzleti lehetőség erkölcsi és anyagi javakban olyannyira meg fogja sokszorozni a beléje fektetett tőkét, hogy ebben az országban, annak jólétben élő, munkát adni és jól fizetett munkát kapni tudó lakosságának lelkében a megelégedettség lesz úrrá. Agrárphilosophus, gyűjtés, a népruházati akció, az erdélyi vasútépítő munkásoknak, az állami só- és ércbányák, valamint a kárpátaljai kincstári erdőbirtokok munkásainak élelmezése, stb. Igen figyelemreméltó a „Hangya" saját termelőüzemeinek erőteljes fejlődése. A mezőgazdasági termékek értékesítése terén lebonyolított forgalom is nagymértékben emelkedett. Egyes termékekből a Hangya a következő mennyiségeket hozta forgalomba: 58.525 db sertés, 18.558 db. szarvasmarha, 3663 db borjú, 5608 db. birka, 119 vagon zsír és szalonna, 1438 vagon baromfi, 1094 vagon tojás, 645 vagon gyümölcs, 156 vagon főttvad, 13 vagon libamáj, libacomb és libaméz, 126 vagon toll, 12.5 vagon méz, 46 vagon szárított kamilla és 15 vagon szárított főzelék. A gabonabizományossággal foglalkozó szövetkezetek 5614 vagon terményt vásároltak fel s ezenkívül a központ 590 vagon terményt vett át a szövetkezetektől. A közérdekű paprikaértékesítő szövetkezetek 613 vagon őrleményt váltottak be. A Hangyának háziipari cikkekben lebonyolított forgalma az előző évhez képest 254%-kal emelkedett és 1,7 millió pengő volt. A mezőgazdasági termelés fejlesztése szempontjából rendkívül nagyjelentőségű kezdeményezés a Hangya őstermelő osztályának múlt év végén történt megalakítása, amely a kisgazdák és kisbérlők belterjesebb gazdálkodását van hivatva előmozdítani. Az igazgatóság jelentéséhez elsőnek Jósvay Gábor (Poroszló) szólt hozzá. A vidéki szövetkezetek háláját és elismerését fejezte ki a vezérigazgatónak és munkatársainak a nehéz viszonyok között elért eredményekért. Hangsúlyozta, hogy a szövetkezetek a termelő és fogyasztó kisemberek millióit képviselik és ezért méltán igényt tartannak arra, hogy a kormány és a hatóságok fokozott megértést tanúsítsanak velük szemben. Karácson András (Békés) a szövetkezeti tábor nevében erélyesen visszautasította a szövetkezetek ellen a képviselői házban és egyes kereskedelmi érdekképviseletek körében elhangzott támadásokat, amelyekkel egyesek a keresztény kereskedelem és a szövetkezetek közé éket akarnak verni. Jakab Lajos (Szalacs) a felszabadult keleti területek szövetkezeteinek meleg üdvözletét tolmácsolta és ragaszkodásának adott kifejezést a Hangya központ iránt. Ezután a közgyűlés egyhangúan tudomásul vette az igazgatóság által előterjesztett mérleget és üzleteredményszámlát, amely az előző évi 932.395.45 pengővel szemben 1,490.021.13 pengő tiszta felesleggel zárult, annak ellenére, hogy az üzleteredmény terhére elszámolt vásárlási visszatérités öszszege az előző évi 834.964.14 pengőről 2,197.737.47 pengőre, a különböző adományoké pedig 923.840.22 pengőről 4.306.312.63 pengőre emelkedett. A közgyűlés az igazgatóság javaslata értelmében úgy határozott, hogy a feleslegből az üzletrészek 5%-os osztalékára 990.162.05 pengő és a tartalékalap gyarapítására 400.000 pengő fordíltassék. A kenyérendtés zavartalan biztosítása érdekében szabályoztálugbát a búza és a rozs kiűrlési arányai. A magyar közellátási egyik legfontosabb célkitűzése az, hogy az ország minden lakosa számára biztosítsa a mindennapi kenyeret az új termés betakarításáig E cél elérésére közellátásunk irányítói megvalósították a kenyérmagvak terén is a készletgazdálkodást és megállapították országos viszonylatban a kenyérfejadagot. A felelős tényezők több izben hangoztatták, hogy a kenyérellátás általában biztosítva van, de a zavartalan biztosításhoz a legszigorúbb értelemben vett adagolás pontos végrehajtása szükséges. A közellátási helyzet azonban igen nagymértékben függ egyes természeti behatásoktól. Ha ebben az évben az elemi csapások nem is okoztak nagyobb kárt, a tavaszi árvíz, főképppedig a belvizek ,pusztí tása komoly feladatok elé állítja kenyérgabona-ellátásunkat. Tagadhatatlan, hogy belvizek következtében egyes készletek veszendőbe mentek és így szükségesnek látszik az okozott károkat megfelelő intézkedésekkel helyrehozni. Hadviselő állam a nemzeti közösség gondolatát a közellátás terén is megvalósítja, amikor áldozatot követel mindenkitől csak azért, hogy az ellátásban az ország lakossága egyformán részesüljön. A közellátásügyi miniszter legutóbb kiadott rendeletével újra megállapította a búzaés a rozs kiőrlési arányát. Ez az április 1-én hatálybalépő rendelet a kiőrlés újraszabályozásával és a kiőrlési arány megváltoztatásával éppen a zavartalan kenyérellátást hivatott szolgálni. A MAGYAR NEMZETI BANK március 23-i kimutatása szerint a bankjegyforgalom a március 15-i forgalommal szemben 26,8 millió pengővel csökkent. Az állami giroszámlákon a befizetések 42.8 milió pengővel, az egyéb számlákon 2 millió pengővel múlták felül a kifizetéseket, úgyhogy a girokövetelések állománya összesen 44.8 millió pengővel emelkedett. Az érckészlet 0.2 millió pengővel növekedett. A váltópénzkészlet 0.3 millió pengővel apadt. A válóbevallások összege a váltóbenyújtások összegét 2.6 millió pengővel haladta meg. Az alapszabályok 57. cikkének g) pontja alapján a külföldnek pengőben nyújtott hitel 8 millió pengővel emelkedett. Az „Egyéb követelések“ 4.9 millió pengővel gyarapodtak, ellenben az „Egyéb karírozások“ 7.8 millió pengővel csökkentek. ÉRTÉKPIAC A pénteki értékpiacon az árlemorzsolódások túlnyomórészt megálltak, sőt az ipari értékekben áremelkedések is előálltak. A bankpiacon a Nemzeti Bank 2, a Magyar Bank 1, a Leszámítoló Bank 1,59, a Kereskedelmi Bank 3,50 pengővel olcsóbbodott. A többi papírok közül a Bauxit 12, a Kőszén 12,a Salgó 1.50, a Fegyver 6, a Ganz 2, a Rima 5.50, a Naslei 1.50, a Cukoripar 6 és a Hungária Műtrágya 3 pengővel drágult. A fixpiacon az 1914-es fővárosi kötvények 1 pengővel drágultak, az 1927-es fővárosi kötvények pedig 1 százalékkal olcsóbodtak. Az erdélyi nyereménykölcsönkötvények árfolyama nem változott. ÉRTÉKTŐZSDE! ÁRFOLYAMOK Előző Előfordult Zárlat zárlat kötések Nemzeti B. 568.—365—366 366.— Hitelbank 96.75 —97.— Magy. Bank 73.— 72 72.— Leszámítoló 78 — 77.8—76.5 76.5 Keresk. B. 156.— 152—153.5 152.5 Belv. Tkp. 30.—— 30.— Budai Tkp. 7.—— 7.— Köb. Tkp. 58.—— 58.— MOKTÁR 57.— 56.25 56.25 Pesti Hazai 115.— 115 115.— Concordia m. —— 15.— Király-malom —— 25.— Bauxit 438.— 450 450.— Borsodi szén 11.--4 .— 32.Szentlőrinci ----— 26.— Magnezit --- .— 450.— Aszfalt— 14.5—15 14.9 Kőszén 888.— 887—900 900.— Nagybátornyi 61.— 62 62.— Salgó 73.— 73—75 74.5 Fegyver 176.— 180 182.— Ganz 60.—0,5—62 62.— Acél 158.— 157 157.— Rima 194.5 500 200 — Nasici 97.— 98.5 Levante 2.30 2.30 2,50 Nova 4L— 1.— ■ 43.— Trust 100 — 100 100.— M.cukor 200.— 203—206 206.— Georgia 43.—— 44.— Izzó— 370 370— Gschwindt —■ 222.5 2225.— Schwartzer 34.—— 35— Goldberger 125.— 125 125— Magy. kend. 60.5 62 02— Pamutipar— 65 64.5 Brassói— — 34— Vasúti forg.— 48—49 49— Kttltöldi értéktőzsdén NEWYOItK. A csütörtöki tőzsde zárlata: Allied. Chemieal 125, Aaierie. Smelting 39.375, Arneric. Telephone 115.50, Amerte, Tobaceo 38.75, Anaeonria Copper 25.875, Baltimore Sí Ohio 3.25, Betlehem Steel 59, Canadian Pae. 4.125, Chrysler Corp. 55.125, Gén. Electric 21.125, General Motors 29.575, Internat. Telephone 2.50. JVewjork Central J.t25, Prím sylranta R. 21.76. Radio Corp. 2.75, Standard Olt 34.50, tJ. S. Robber ti.«25, U, SSteel »0.25. Westinghouse Electric 08.375. Woolworth Comp. 23.75. LONDON. (Csütörtöki sári.) Brit. Consols (*%•/») 831/g. Brit. War. Loon (3Vi%) 1057/», Brit. Funding Loan (4%) 11414. Conversion Loan (8>A%) 1M14, Brit. Victory Loan 11*»/«, Bio Tinto 8, Chartered 2(I1/,, Do Beers def. 7&/s, Goldfields 3214, Rand Mines 125, Anglo Iranian 3811, Me.rlran Eagle 12’/s, Shell Transport l*1/»*, Courtaulds 3214, Eleelrte Musical IS7/», Imperial Tobacco »*/„, Imperial Chemlra) 3214, Lerer Brothers iVii. Vickers Í57/». / VALUTÁK ÉS BEV1ZAK A nemzetközi devizaforgalomban Zürichben az angol font és a svájci frank változatlan maradt.♦ VALUTÁK: Szlovák korona (vak Zffl linói kisebb cimlet) 11.45—11.75, leu (csak 1000 lei és kisebb rimlet) 1.9.12.05, lira (csak 10 lírás és kisebb címlet) 17.40—17.01, svájci frank 79.60—80.00, svéd korona (csak QQ K és kisebb címlet) 81.70—82.71. DEVIZÁK: Athén KU—IM, 187%~181.40, Belgrád Berlin 135.70—188.70, Pozsony 11.64—11.78, Mittel 54.20—54.68, Bukarest 2.75—8.82, Istanbul 268.685—*78.665, Kopenhága 76.84—71.5*, Madrid 32.00—32.24, Milano 17.66—17.*864, Osl® 77.IC—77.67, Stockholm 82.66—82.8*, Zürich 79.80—80.60, Helsinki 6.87—6.93, Zágráb 6 79—6.83. (Az amsterdami, belgrádi, brüsszeli és oslói kiűzetés árfolyama csak a magyarnémet devizakompenzáción keresztül is, bonyolódó elszámolási forgalomban, a párisii kifizetés érolyama pedig csak a meg nem szállt Franciaországgal szemben az árforgalom körén kívül eső követelések és tartozások, valamint az 1940 július 11s a előtti áruszállításokból keletkezett követelések elszámolásánál érvényes. A madridi kiűzetés árfolyama kizárólag az 1940 július 15-én életbe lépett magyar-spanyol kereskedelmi és fizetési megállapodás keretében történő fizetésekre vonatkozik- Az athéni kifizetési egy rése a magyar-olasz fizetési forgalom keretében történő fizetéseknél érvényesüld árt.) tociföldi devizazárlatok AMSTERDAM, Berlin 75.31, Newyork 1.98*/ie—Brüssel 39.11 39.17, Zürich 43.33—43.71, Stockholm 44.81—44.91, IONDON, Newyork 4.0214—4.9314, Zürich 17.30—17.49, Stockholm 19.85—10.95, Llasiabon 99.80—100.20, Buenos Aire* 19.95 ^-1—17.13 Nemhivatalos árfolyam! Madrid 40.50, ZÜRICH, Páris 9.57, London 17.11, floss. york 431.00. Brüsszel «9.0», Milano it-Mfl, Madrid 39.59, Amsterdam 221.90, Berlin 172.56, Stockholm 102.37, Oslo 09 89, Kopén, hága 90.50, Szófia 5.371/7. Prága 17.37H, Bukarest 2.50, Helsinki 8.7714. Lisszabon 17.90, Buenos Aires 81.71. » Budapesti gazsunatőzsde A pénteki gabonatőzsdén a magipiac forgalma élénkebb volt. Lóheremagból 236, csillagfűmből 516, komlólucembából 60, muharmagból 53 és baltacímmagból 41 mázsa cserélt gazdát. KÉSZÁRUPIACI JEGYZÉSEK TÉNYLEGES KÖTÉSEK. LÓHEREMAG: 9 q 325, 3 q 325, 3 q 325, 10 q 288, 4 q 305, 25 q 170, 9 q 230, 30 q 34, 50 q 305, 10 q 36 bp p. 5 q 315, 35 q 230, 2 q 230, 12 q 325, 24 q 230 Bp. — CSILLAGPORT: 150 q 28, 200 q 25, 150 q 28, 16 q 28 ab feladóájl. — KOMLÓ LUCERNA: 60 q 42 ab feladnál. — MUKARMAG: 32 q 67, 15 q 67, 6 q 64 ab feladóén. — ANGOLPERJEG q 210, 4 q 310, 3.6 q 310 ab feladó, áll. — JUNCSENKESZ: 13 q 190 ab feladóáll. — SZARVASKEREP: 3 q 320 ab feladóáll. — RÉPAMAG: 415 246, 17.5 q 246, 3 q 255, 7 q 245, 25 q 230, 15 q 265, 4.6 q 275, 7 q 266, 9 q 251, 2 q 210, 25 q 250 ab feladóál. — BALTACIMMAG: 3q 80, 8q 80, 30q 80 Bpest. — RÉTI KOMÓCSIN: 20 q 300, 1.5 g 330 ab feladóért. HIVATALOS TERMÉNYJEGYZÉS. BÚZA: 81 kg 31.50, 80 kg 31, 78 kg 30. — ROZS: 71 kg 28. — KÉTSZERES 28. — TAK.-ARPA: 65 kg 24.50 középmán. 23.50, kopasz 50. — ZAB: 41 kg 26.50. — TENGERI: 17 10, szemes 22.20. MAGVAK, HÜVELYESEK. REPCEMAG, kép. répa 45, vad 38. — NAPRAFORGÓ 35. — TÖKMAG 45. — MÁK, kék 156. — KÖMÉNYMAG 392. — KORIANDERMAG 88. — BORSÓ, Viktória 54.20, expr. 46.20. LENCSE: kicsi 51.20, közép 61.20, nagy és érd. 71.20. — BAB: fehér, szokvány és gyöngy 56.20, fehér hosszú és lapos, gömb. és hosszú fürj, egyszínű színes 61.20, tarka és vegyes 53.20, lóbab 50. — LÓHEREMAG, ny. ar. bp p 230, érd., kolozsv. p 240. — BALTACIMMAG, hámozatlan, bp p 80. — BIBORHERE 150. — KOML-LUC. 200. — SZARVASKEREP 250. — MUHAR 40. CIROKMAG, seprő 28, cukor 40. LISZT- ÉS ŐRLEMÉNYÁRAK. Búzadara 73, nullásliszt 6950, egys. búza- és rozsliszt 41, busa- és rozskorpa 18, búza- és rozslábiliszt 18, rozsízéskorpa 18, malombükköny, szemes 17, darált 18. PIACOK BUDAPESTI NAGYVÁSÁR A nagyvásártelepen pénteken közepes volt a forgalom. A cikkek nagy részének az ára változatlan, d© a zöldfélék állandóan olcsóbbodnak. Árak: GYÜMÖLCSÖK: alma 80—450, gesztenye 280—300, narancs, sárga 210—* 260, vörös 240—280, mandarin 180— 220. — BURGONYÁK: nyári rózsa 17.25, őszi rózsa 15.15, Gülbaba 16.20, Ella 14.10, Weltmann 12, Krügst 11.45, kifli 22.50. — ZÖLDSÉG ÉS ZÖLDFŐZELÉKEK: vöröshagyma 27.03 fokhagyma 55.37—89.61,' karfiol ' 180— 260, sóska 400—450, paraj 180—300, zeller 40—60, sárgarépa 30—40, petrezselyem 50—80, kalarábe 30—60, fejessaláta, drb 20—100, zöldhagyma, csomója 16—21, hónapos retek 40—120. KÁPOSZTAFÉLÉK: fejeskáposzta 30—46, kel 40—90. — GOMBA: csiperke 440—560. — TOJÁS: friss 344— 350. — ÉLŐ BAROMFI: tyuk 270, csirke 330, kacsa 300, lúd 330, puska 360. — VÁGOTT BAROMFI: tyúk 300 —310, csirke 410, kacsa 340, lúd 370, pulyka 300—310 fillér. CSARNOKOK Vásárcsarnokok és nyílt piacok kicsinyben! árainak jegyzése: HÚSNEMŰEK: háj 310, zsír 330; élő baromfi: lyuk 300, csirke 360; tisztított baromfi: lyuk 350, csirke 460, kacsa 390, lúd 420; hal: ponty, élő 300—360, jegelt 200—300, — TOJÁS: friss 370—400. TEJTERMÉKEK: teavaj 590, tejfel 180, sovány tejhénfáró 100—120 MÉZ: 340. — BURGONYÁK: Gülbaba 17, őszi rózsa 18, Ella 19. — ZÖLD-