Ujság, 1942. április (18. évfolyam, 74-97. szám)
1942-04-24 / 92. szám
mvBPCWB5Ígj!5*»5»S5r-.IFfF'*' ■ jflMdpyiWj PÉNTEK, 1942 ÄPMLIS 24 ÚJSÁG5 Súlyos börtönnel bűnhődik a vesztegető és a megvesztegetett közhivatalnok Szigorú rendelkezéseket tartalmaz a közélet törvényességét és tisztaságát védő új törvényjavaslat Radocsay László igazságügyminiszter a képviselőház csütörtöki ülésén beterjesztette a közélet törvényességét és tisztaságát biztosító egyes büntető rendelkezésekről szóló törvényjavaslatot. A javaslat tizenegy §-ból áll és igen fontos intézkedéseket tartalmaz. A vesztegetés büntetése ,,Vesztegetés“ dm alatt a vesztegető büntetése céljából az alábbi rendelkezést hozza a javaslat. „Aki közhivatalnokot a neki vagy másnak adott vagy ígért, személyes vagy vagyoni előnnyel hivatalos hatáskörében vagy szolgálatában kötelességszegésre indítani törekszik, bűntettet követ el és büntetése 5 évig terjedhető börtön, hivatalvesztés és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése.“ A közhivatalnok büntetésével kapcsolatban kimondja a javaslat, hogy az a közhivatalnok, aki személyes vagy vagyoni előnyért kötelességének hivatalos hatáskörében vagy szolgálatában való megszegésére vállalkozik, vagy ajánlkozik, vagy tudva elfogad olyan előnyt, amelynek az a célja, hogy őt kötelességének hivatalos hatáskörében vagy szolgálatában való megszegésére indítsa, avagy egyetért azzal, aki az ő kötelességszegését célzó ilyen előnyt elfogad, büntetést követ el és büntetése 5 évig terjedhető börtön. Előny elfogadása alatt az előny ígéretének elfogadását is érteni kell. Tíz évig terjedhetőegyházzal bűnhődik az, aki a fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott közhivatalnok —■ a bírót és a vádhatóság tagját minden esetben ideértve — úgyszintén más közhivatalnok is, ha a cselekményt különösen fontos kötelesség tekintetében követi el, továbbá az a közhivatalnok, aki az előnyért hivatalos hatáskörében vagy szolgálatában megszegte kötelességét és ezzel súlyos kárt okozott. Tiltott ajándékozás A 3. § szerint az, aki közhivatalnok hivatali vagy szolgálati működésével kapcsolatban neki vagy beleegyezésével másnak olyan személyes vagy vagyoni előnyt ad, vagy ígér, amely a közhivatalnokot a közérdek kárára befolyásolhatja, vétséget követ el és egy évig terjedhető fogházzal bűnhődik. A kísérletet is büntetni kell. Nem büntethető, aki az előnyt a közhivatalnok követelésére adta, vagy ígérte, ha vonakodása esetére jogtalan hátránytól tarthatott. A 4. § szerint azt a közhivatalnokot, aki meg nem engedett személyes vagy vagyoni előnyt követel, vagy elfogad, amely működését a közérdek kárára befolyásolhatja, vagy egyetért az ilyen előny elfogadásával, vétséget követ el és két évig terjedhető fogházzal bűnhődik. • Befolyással üzérkedés Az 5. §. kimondja, hogy aki a maga vagy más részére vagyoni előnyt követel, vagy elfogad avégett, hogy valódi vagy színlelt befolyását valamely hatóságnál vagy közhivatalnoknál magánérdek előmozdítására érvényesítse, vétséget követ el, amelynek büntetése egy évig terjedhető fogház. Itt is büntetni kell a kísérletet. Baldetté minősül a cselekmény és büntetése 5 évig terjedhelő börtön, hivatalvesztés és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése, ha a befolyásával üzérkedő azl állítja, vagy azt a látszatot kelti, hogy közhivatalnokot fog megvesztegetni, vagy tiltott módon megajándékozni, vagy magát közhivatalioknak adja ki, egyenruhát, jelvényt, címet, rangfokozatot, rendjelet vagy diszjert jogtalanul használ, vagy a cselekményt üzletszerűen követi el. A C. §. a vagyoni előny elkobzásáról intézkedik. Ha az adott vagyoni előnynek nem dolog volt a tárgya, vagy ha a dolog elkobzását nem lehet elrendelni, vagy foganatosítani, azt, aki a vagyoni előnyben részesült, az előny értékének megfizetésére kell kötelezni. Intézkedik a javaslat a felsőházi, egyházi és érdekképviseleti választások tisztaságának biztosításáról és a választó jogosulatlan befolyásolásának megakadályozásáról is. Kimondja, hogy vétséget követ el, aki abból a célból, hogy a választó valamely jelöltre (lajstromra) szavazzon, vagy ne szavazzon, vagy a szavazástól tartózkodjék, a választónak hozzátartozóját szóval vagy tettel bántalmazza, vagyonában vagy keresetében jogtalan hátránynyal sújtja, ilyen bántalmazással, hátránnyal vagy pedig becsületsértő, vagy rágalmazó nyilatkozat közzétételével fenyegeti. A 9. §. szerint izgatás büntette és vétsége miatt mellékbüntetésül a hivatalvesztést és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését is meg kell állapítani. Hamis tanúzás, hamis vád A 10. § kimondja, hogy választási ügyben elkövetett hamis tanúzást úgy kell tekinteni, mintha a BTK 213. § 1. bekezdésében meghatározott bűnvádi ügyben követték volna el. Törvényesen bevett magyarországi egyház bírósága vagy más hatósága előtt folyó ügyben elkövetett hamis tanúzást úgy kell tekinteni, mintha a BTK 215. §-ában említett — ha pedig az ügy tárgyának értéke összeg szerint megállapítható és 200 pengőt meg nem halad, a BTK 216. §-ában említett — polgári ügyben követték volna el. Ha azonban az ügy tárgya egyházi tisztviselő vagy más egyházi alkalmazott vagy egyháztag ellen az egyház szabályaiba ütköző cselekmény miatt fegyelmi vagy más egyházi büntetésnek alkalmazása, a hamis tanúzást a BTK 220. §-a alá eső bűntettnek és az ilyen hamis vádat a BTK 227. §-a 2. bekezdésének 2. tétele alá eső bűntettnek kell tekinteni. Ugyanezeket a rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni a hivatási kamara, hivatalos érdekképviseleti vagy elismert hivatásos szervezet fegyelmi hatósága előtt folyó ügyben elkövetett hamis tanúzásra a BTK 220. §-át, a hamis vádra pedig a BTK 227. § át. Végül a 11. § felsorolja a hatályukat vesztő, illetve a hatályban maradó jogszabályokat. A törvényjavaslat indokolása Radocsay László igazságügyminiszter hosszabb indokolást csatolt a törvényjavaslathoz. Ebben rámutat büntetőtörvényeink hiányosságára s kiemeli, hogy büntetőjogi védelem alá kell helyezni a törvényesen bevett magyarországi egyházaknak, mint nemzeti életünk ősi tartóoszlopainak igazgatása körében előforduló választások szabályszerűségét és visszaélésektől mentességét, másfelől a fontos közéleti szerepet betöltő hivatási kamarák és hasonló szervezetek választásainak tisztaságát. Hangsúlyozza, mennyire fontos a fegyelmi eljárás folyamán elkövetett hamis tanúzás, vagy hamis vád szigorú büntetése. Az általános jogérzetet sértő hiánynak mutatkozott — mondja az indokolás —, hogy a közhivatalnoknál fennálló vagy fennállónak állított befolyással üzérkedés felháborító esetei büntetlenül maradtak. Ennek a közhivatalok tekintélyét és a megtévesztésnek áldozatul eső közönség érdekeit egyaránt sértő viszszaélésnek megbüntetésére külön törvényes rendelkezést kellett szerkeszteni. Mindezeket a különböző tárgyú rendelkezéseket egyetlen közös vezető szempont alá lehet foglalni. Ez a szempont a közélet törvényességének és tisztaságának eszménye, mert a felsorolt és büntetést érdemlőknek elismert cselekmények egyaránt ennek a kiemelkedő fontosságú jogi értéknek így vagy amúgy való megcsorbulását jelentik. Felesleges lenne érveket felhozni annak bizonyítására, hogy az egészséges közélet milyen életfontosságú erőforrása a nemzetnek és hogy menynyire szükséges annak sértetlensége akkor, amikor jövőnk biztosításáért kemény harcot vívunk és amikor a nehéz idők sok ember lelkét fogékonyabbá teszik az erkölcsi fertőzés veszélye iránt. Éppen ezért a jelenlegi időpontban különösen időszerűnek kell tekinteni olyan törvényes rendelkezéseknek kezdeményezését, amelyek a közélet egészséges folyamatához nyújtanak büntetőjogi biztosítékokat. A Kormányzóhelyettes a cserkészmozgalom fővédnöke Az Országos Főcserkész a Kormányzó jelenlétében letette a fogadalmat A Magyar Távirati Iroda jelenti: Az Országos Főcserkész kinevezésével a magyar cserkészet újabb útra indul. A szép és nemes ifjúsági mozgalom, mely nemzeti életünkben annyi dicsőséges eredményt mutatott fel, most a főcserkész vezetésével talán még jobban érzi, mint valaha, hogy teljes erővel ki kell vennie részét a Haza iránti szolgálatból. A magyar cserkészmozgalom egyetemessége nevében Fáji Fáy István titkos tanácsos, államtitkárral az élen küldöttség tisztelgett csütörtökön a Várban a Kormányzó Ur ő főméltósága, a cserkészet legfőbb védnöke és a Kormányzóhelyettes Ur ő főméltósága előtt. A 30 tagból álló küldöttségben katonatiszti és rendőrtiszti egyenruhák, papi talárok, ünnepi magyar öltözékek, cserkész és kiscserkész ruhák hirdették a cserkészmozgalomnak a magyarság minden rétegét magába foglaló nemzeti jellegét. Vitéz kisbarnaki Farkas Ferenc országos főcserkész vezetésével a küldöttségben a cserkészmozgalom országos és kerületi irányítói közül Witz Béla prépost-plébános, Éry Emil gimnáziumi igazgató, Ulbrich Hugó műszaki főtanácsos, vitéz Selkey Oszkár ezredes, Szőke Imre református lelkész társelnökök, Liszka Béla Kecskemét polgármestere és Pirovszky Lajos igazgató, kerületi elnökök, vitéz Fraknóy József dr tankerületi főigazgató, kerületi védnök, Deméndy Miklós országos vezetőtiszt, Borsiczky Sándor dr. rendőrtanácsos, Márkus Miklós dr. országos gazdasági és pénzügyi vezető, Czoch József főmérnök, Dékány András szerkesztő, központi vezetők, Gundrum Kázmér dr. főcserkészi titkár és tizenöten a férficserkész, legénycserkész, cserkész és kiscserkészek képviseletében. A királyi palota északi szalonjában fogadta a Kormányzó Úr ő főméltósága a cserkészek tisztelgő küldöttségét. Fáji Fáy István államtitkár üdvözölte ő főméltóságát, majd engedélyt kapott arra, hogy a főcserkészi fogadalom a Kormányzó Úr legmagasabb jelenlétében elhangozzék. Ezután Fáy István államtitkár, mint a kultuszminiszter helyettese kivette a főcserkészi fogadalmat vitéz Kisbarnaki Farkas Ferenc vezérőrnagytól, Magyarország Kormányzójának, a cserkészet legfőbb védőjének, jelenlétében. „Becsületemre fogadom, hogy híven teljesítem kötelességeimet, melyekkel Istennek, Hazámnak és embertársaimnak tartozom. Ismerem a cserkésztörvényt és fogadom, hogy a cserkészmozgalmat ennek szellemében vezetem.“ A fogadalom elhangzása után, legmagasabb felszólításra, az országos főcserkész bemutatta ő főméltóságának a küldöttség tagjait. A Kormányzó Úr hosszasan, egyenként elbeszélgetett a vezetőség tagjaival, majd barátságos szavakat intézett a küldöttségben résztvevő cserkészünkhöz. A kormányzóhelyettes lett a cserkészmozgalom védnöke.A kormányzói fogadás után a küldöttség tagjai a királyi palota másik szárnyára vonultak, hogy vitéz Nagybányai Horthy István Kormányzóhelyettes Ur ő főméltóságát, a mozgalom régi és közszeretetben álló tagját felkérjék arra, fogadja el a magyar cserkészet felett a védnökséget. A bemutatások után az országos főcserkész beszédben tolmácsolta a magyar cserkészek egyetemességének kérését. A cserkészetet az a tudat bátorította fel erre, hogy a Kormányzóhelyettes Úr nemcsak a magyar ifjúság szellemi vezére, hanem régi cserkészvezető, aki lelkileg is mindig a cserkészek között volt és remélhető, hogy áldásos védnöki támogatásával sikerülni fog a cserkészet útján az egyetemes magyar ifjúság ügyét szolgálni. „Bátran kérem Főméltóságodat — mondotta a továbbiakban a főcserkész —, hogy a magyar ifjúság emez önként és önzetlenül több munkát végző és sajátos magyar életformát vállaló rétegének védnökségét elvállalni kegyeskedjék“. A Kormányzóhelyettes Úr látható örömmel fogadta a hódolatteljes felkérést és a magyar cserkészet védnöki tisztét elfogadta. A régi Bécs, a császárváros regénye Scikh&tt JCataibi Hiteles vallomások és eredeti kútfők alapján irta J. v. Kürenberg cA tav&.&'zi koMjy.piac nagy. sv&exe. Ara fűzve 6.30, kötve P 8.80 Kapható minden könyvesboltban és Ibusz-pavillonban A t. Ház ülése A húsvéti szünet után a képviselőház csütörtökön délben tartotta első ülését. A terembe lépő képviselőket újítás várta: az elnök asztalán mikrofont, a teremben pedig néhány padban hangszórót helyeztek el. Tasnádi Nagy András elnök 12 óra után nyitotta meg az ülést. Bemutatta a miniszterelnök átiratát arról, hogy a kormányzó Lukács Bélát és Antal Istvánt miniszterekké nevezte ki. A kormánypárt zajosan megéljenezte a két új minisztert, akik közül Lukács Béla az ováció alatt lépett a terembe és elfoglalta helyét a balszélső bársonyszékben. Bejelentette az elnök, hogy az állandó összeférhetetlenségi bizottság jelentést tett arról, hogy Müller Antal összeférhetetlenségi ügyében az előírt idő alatt az eljárást nem tudta befejezni, majd bemutatta Sütő Gyula volt nyilas képviselő lemondólevelét. Radocsay László igazságügyminiszter beterjesztette a közélet törvényességének és tisztaságának biztosítását szolgáló javaslatot. Petró Kálmán az állandó igazolóbizottság, Hendrey József a földmivelésügyi bizottság, Gergelyffy András a pénzügyi bizottság, Tömböly Dénes a közoktatásügyi bizottság. Hunyadi Búzás Endre a közigazgatási bizottság, Spett Ernő és Bencs Zoltán pedig együttes bizottságok jelentését terjesztette be. Az elnök javaslatára a Ház kimondotta, hogy legközelebbi ülését április 28-án, kedden délelőtt tíz órakor tartja, napirenden a hadikülcsönök valorizációjáról, továbbá a közélet törvényességének és tisztaságának biztosításáról szóló javaslattal. Az elnök utolsó szavainál megszólaltak a hangszórók, amit a Ház tagjai nagy tapssal és derültséggel fogadtak, mert az elnök csendes szavait a hangszórók szokatlan erővel adták vissza. Az ülés fél egy előtt öt perccel ért véget. Kállay miniszterelnök a nemzetiségi kérdésről A belgrádi Donauzeitung egyik legutóbbi számában Kállaii Miklós miniszterelnöknek a Südostdeutsche Rundschau második számában közölt cikkéből idéz és kiemeli, hogy a magyar miniszterelnök kormányprogrammjában felhívta a nemzet figyelmet a nemzetiségi kérdés rendkívüli fontosságára. Magyarország területének megnövekedésével szaporodtak a nemzetiségiek is, a velük kapcsolatos feladatokat azonban nem a napi politika szempontjából, hanem magasabb szempontokból kell mérlegelni. A miniszterelnök cikkében foglalkozik a magyarországi német népcsoport helyzetével is és hangsúlyozza, hogy az a magyar állam részéről számára biztosított előnyöket lojális magatartással és hűséggel hálálta meg. Magyarország és a német birodalom a történelem folyamán sorsközösségben élnek és a magyar—német érdekek kölcsönösségének újabb bizonyítéka a bécsi német—magyar nemzetiségi megállapodás. Minél erősebb a magyar állam — állapítja meg végül cikkében Kállay miniszterelnök —annál erősebb lehet a magyarországi németség is. Európa összes népeinek érdekében fegyvert fogott fiaink küzdelmében pedig a súlyos megpróbáltatásokon átesett kontinensünk számára új igazságos elrendezésnek kell kibontakoznia. (MTI) Ifjúsági sajtókiállítás a weimari szellemi olimpiászon Az ifjúság országos vezetőjének megbízásából a levente-hirközpont felkéri valamennyi Magyarországon megjelenő ifjúsági lap szerkesztőségét, hogy április 27-ig a levente-hirközpont címére (Budapest, V., Alkotmány utca 5—7.) megjelenésük kezdetétől fogva a három legszebb és legnevezetesebb tartalmú lappéldányból három-három azonos mutatványszámot, esetleges különkiadásokat, plakátokat és röpiratokat és más idevágó kiadványokat (ifjúsági füzet) beküldeni szíveskedjenek. A küldeményhez csatolják lapjuk történetének rövid leírását, amelynek terjedelme egy gépelt oldalnál több nem lehet. Jelöljék meg a lap olvasótáborának számát a múlttól kezdve a mai napig, valamint azt, hogy olvasótáboruk fiatalsága milyen társadalmi osztályhoz tartozik.