Egyháztársadalom, 1917 (6. évfolyam, 1-8. szám)
1917-01-01 / 1-3. szám
VI. évfolyam. Dicsőszentmárton, 1917. január-márczius 1—3 szám. EGYHÁZTÁRSADALOM Kiadják: a KÜKÜLLŐI UNITÁRIUS EGYHÁZKOR LELKÉSZEI SZERKESZTIK: ÜTŐ LAJOS bíró pál szász Dénes LELKÉSZEK. ELŐFIZETÉSI ÁRA: Egy évre . . . . 4 korona Félévre .... 2 korona A Küküllői unitárius egyházkor hivatalos lapja. A LAP SZELLEMI RÉSZÉT illető közlemények ÜTŐ LAJOS lelkészhez K-DOMBÓRA (u. p. Ádámos ) hirdetések és előfizetési dijak SZABÓ ALBERT pénztárnokhoz küldendők Szőkefalvára. fl király. (0.) A sors választotta. .. Ő adta nekünk. Ő volt az a főpap, mely annyi drága királyi — halottunk mellett elhaladva megáll az előtt, „kinek arca üde, szeme tündöklő, szép, tekintete ékes,“ — s királlyá kente. „Csendes magányban rejlik a tálentum, világi zaj közt állandó karakter.“ E magány költői hangulatából, puha családi fészekből emelkedik ki alakja. A legviharosabb időben, a legnagyobb csatazajban bontakozik ki fiatalságából nemzete előtt, hogy mint diadalmas hadvezér ragadja magához mindenkinek szivét a király, „kinél a lélek harcedzett testben lakozott.“ — Most tudtuk meg, hogy Isten megtartja az ő felkent királyát s nem hagyja elveszni, akit magának választott. Góliátok állanak az előtt, kinek a lelke nem harcok tüzében acélozódott, hanem a családi élet szeretetében nemesült, és mi egy percig se kételkedhetünk, hogy meg nem alázza Góliátjait. Annyi millió szemének tüzétől lelkesül, annyi milliónak bizalmától edződikkarjának ereje, . . . győzni fogunk vele. Születése érdemei mellett egyéniségének nagysága az a nap, melynek sugarától fényt kap Szent István koronája. E korona a mi büszkeségünk, mely nehéz az idők történetétől. Patinája a nemzet sóhajainak rátapadt párája, mit letörölni, fényesre csiszolni, királyok dolga.