Unitárius Értesítő, 1931 (10. évfolyam, 1-20. szám)

1931-01-01 / 1. szám

unitárius értesítő . Az egyik évforduló a jelenlegi vendéglátó egyházközségünk fennállásának 50 éves évfordulója. Azt hiszem mindnyájan tudjuk, hogy ennek az egyházközségnek fenntartásában az oroszlánrészt néhai felügyelő gondnok­társam, Kovács József kormányfőtanácsos úr vette ki, akit a közügyek iránti nagy érzéke, nagy szeretete, nagy tevékenysége és nagy áldozatkészsége valamint e tulajdonságoknak minden oldalon történt teljes elismerése Hódmezővásárhely törvény­­hatósági joggal felruházott város legjobban megbecsült polgárai közé emelt. Még most is szemem előtt van az a hatalmas gyászmenet, mely ennek az egyházközségnek nagy pátronusát, a közélet nemes­­szivü és tisztakezű harcosát az utolsó útjára kisérte, valamint az a végső nagy tiszteletadás, mellyel Hódmezővásárhely város hódolt nagy fiának a fórumon megható szavakban. Legyen egyházunk nemeslelkű fiának emlékezete örökké áldott; magának az egyházközségnek pedig az évforduló alkalmából kívá­nunk a megboldogulthoz hasonló nemesszívű és áldozatra kész, öntudatos, lelkes és tevékeny vezetőket és híveket, hogy az elkö­vetkezendő 50 évben az egyháznak ne csak fennmaradása, hanem felvirágzása is biztosíttassék. A másik évforduló vikáriátusunk 10 éves évfordulója. E tem­plomban hangzott el néhai dr. Nagy György testvérünk szájából az indítvány, hogy Erdély, illetőleg püspökségünk elszakítása miatt gondoskodjunk magyarországi egyházunk önnálló kormányzásáról- Most a tíz éves évforduló alkalmából első vicáriusunkat, Józan Miklós . Méltóságát szeretettel üdvözlöm és sikeres munkásságáért a Közgyűlés nevében hálás köszönetet mondok. A harmadik évforduló, melyről meg kell emlékeznünk, Dávid Ferenc halálának 350 éves évfordulója. A Krisztus tanításaitól eltért­­ római egyház megreformálására irányuló törekvés a III. és IV. szá­zadban, Sabellius és Arius korára vezethető vissza, kik már akkor hirdették az unitárius tanokat. A reform­étió azonban csak a 16-ik században Luther fellépésével kezdődött. Sokan végeztek e tekin­tetben kiváló munkásságot, de ezek közül csak hárman alapítottak egyházat: Luther, Kálvin és Dávid Ferenc. Önként értetődőleg a mi szívünkhöz, a mi lelkünkhöz Dávid Ferenc áll a legközelebb. Ezt a közelséget azonban nemcsak azért látjuk, mert kötelessé­günknek tartjuk vallásállapítónkat szeretni, hanem azért is, mert szabad vizsgálódásunk alapján meggyőződtünk, hogy Dávid Ferenc minden tekintetben a legnagyobb mértékben kiérdemelte híveinek örök háláját és mérhetetlen szeretetét.

Next