Unitárius Élet, 1980 (34. évfolyam, 1-6. szám)

1980-01-01 / 1. szám

SARLÓS ISTVÁN TÁJÉKOZTATÓJA Egyházi vezetők tanácskozása A Hazafias Népfront országos főtitkára, a hazai poli­tikai élet jelentős személyisége, Sarlós István meghí­vására a hazai katolikus, protestáns, ortodox és izrae­lita egyházak és felekezetek püspökei és más vezetői november 12-én megbeszélésen vettek részt, amelyen jelen volt Miklós Imre államtitkár, az Állami Egy­házügyi Hivatal elnöke és Straub István elnökhelyet­tes is. Sarlós István főtitkár tájékoztatást adott az ország és a nép előtt álló politikai, gazdasági, társadalmi, szociális és kulturális tervekről és feladatokról. A tájékoztatást kötetlen beszélgetés követte, melyen többek között felszólaltak: dr. Lékai László bíboros, érsek, a magyar katolikus püspöki kar elnöke, dr. Bar­­tha Tibor tiszántúli református püspök, zsinati elnök, az Ökumenikus Tanács elnöke, dr. Káldy Zoltán evangélikus püspök-elnök, dr. Ferencz József unitárius püspök, dr. Nagy József, a Szabadegyházak Tanácsá­nak elnöke, Héber Imre, a Magyar Izraeliták Országos Képviseletének elnöke, és még sokan mások. A találkozó is bizonysága annak, amit az MSZMP Központi Bizottsága által kiadott irányelvek is meg­állapított, hogy a kapcsolat a magyar állam és a hazai egyházak között jó. A felmerülő problémákat a köl­csönös megértés és bizalom légkörében beszélik meg az egyházak képviselői az Állami Egyházügyi Hivatal vezetőivel. Az 1980. esztendő is tovább fogja munkálni — józan reményeink szerint — azt a kapcsolatot, melyet az elmúlt, közel 35 év tanúságai gazdagítottak. Az Ökumenikus Tanács elnöksége a legutóbbi ülé­sén értékelte a találkozó jelentőségét, és ezzel kapcso­latosan az alábbi nyilatkozatot tette, mellyel a magunk részéről is maradéktalanul egyetértünk. Az Ökumenikus Tanács nyilatkozata örömmel álla­pítja meg, hogy a Hazafias Népfront keretében rend­szeresen és folyamatosan sor kerül a társadalmunkat érintő időszerű kérdések megvitatására, s ebben az eszmecserében helyet kapnak és részt vesznek az Öku­menikus Tanács tagegyházainak és más keresztyén egyházaknak és a nem keresztyén felekezeteknek a képviselői is, akiknek lehetőségük nyílik arra, hogy a magyar nép ügyeinek megvitatása során hallassák sza­vukat, állást foglaljanak, kritikájuknak hangot adja­nak, kifejtsék véleményüket. Az Ökumenikus Tanács Elnökségi Tanácsa ez alkalommal is­­ kifejezi őszinte örömét és mély megelégedését hazánk kormányzatá­nak az egész magyar társadalmat egységbe foglaló po­litikájáért, a nyílt eszmecsere, vita lehetőségének biz­tosításáért. Bizalmát és elismerését nyilvánítja azoknak a kimagasló eredményeknek láttán, amelyeket a ma­gyar nép és társadalom kormányzatunk vezetése mel­lett elért. A nyilatkozat magáévá teszi társadalmunk Vezető körei legutóbb megfogalmazott és közzétett, iránymutató elvi állásfoglalásának alábbi megállapí­tását: „Társadalmunk kiegyensúlyozott helyzetét tük­rözi az állam és az egyházak közötti rendezett viszony is... A hívők egyenrangú állampolgárként vesznek részt a szocializmus építésében, a közéletben. .. Az egyházak támogatják az országépítő munkát.” Együtt, egy úton járunk és tiltakozunk azokkal, akik felemelték szavukat a közép-hatósugarú amerikai ra­kétáknak európai földre való telepítése ellen. Hinni akarjuk, hogy az ismételt fenyegetések ellenére, végül is a józanság kerekedik felül, és a kölcsönös megértés szellemében, 1980-ban is Helsinki szellemében halad­hatunk előre. Unitárius híveinknek és egész népünknek ebben a reménységben kívánunk boldog új esztendőt. Dr. Ferencz József UNITÁRIUS ÉLET­E Dávid Ferenc és az unitárius vallás A Theológiai Szemle 1979. évi 5. számában jelent meg az alábbi ismertetés. A Magyarországi Unitárius Egyház — Dávid Ferenc halálának négyszáz éves évfordulója alkalmából — is­mét megörvendeztette híveit és az érdeklődőket Varga Béla könyvével. Az unitárius vallás iránt érdeklődők számára különösen becses ajándék e kötet, mert az unitárizmus lényegébe, a hittanába avatja be az ol­vasót. Írója, Varga Béla (1886—1942), a szüntelen tanuló, teológia mellett bölcsészetet is hallgat (1909-ben dok­tora lesz), majd több évig külföldi egyetemeken ké­pezi magát — teológiai professzor, később unitárius püspök, számos irodalmi és egyházi vonatkozású mun­ka szerzője. Még csak 23 éves, és már könyvvel je­lentkezik, s utána egyre-másra jelennek meg művei. A legjelentősebbek közül: Unitárizmus és individualiz­mus; Hittani tanulmányok; A szabadelvű keresztény­ség; Hit és vallás. Az ismertetett könyv — olvassuk dr. Ferencz József püspök köszöntőjéből — az 1948-ban megjelent munka második, szinte változatlan kiadása. Dr. Erdő János kolozsvári unitárius teológiai professzor, a hálás ta­nítvány érdeme, hogy Varga Béla kéziratban maradt hittani munkája először sajtó alá került. A kiadó, Dávid Ferencre emlékezve, nagyon helye­sen, a hittani munka elé szerkesztette a szerző — ko­rábbi évfordulón elmondott — emlékbeszédét, amely­nek érdeme az unitárius vallás summázása és érté­kelése. A kötet a szerző — publikálásra elő nem készített — hittani előadásait tartalmazza. Ezért nyelvezete élőbb, előadásmódja közérthető, a szakmai fogalmazás tehertételétől mentes. Eredeti műfajából következően érthető, hogy egy-egy fejezet magán viseli az előadás korlátait: vázlatosság, befejezetlenség, hiányosság. Pl. „Az unitárius felfogás történeti kialakulásának felté­telei” c. részben hiányoljuk Enyedi Györgynek a ki­emelését, de legalább a megemlítését, mert ő „a klasz­­szikus dávidi koncepció legnagyobb hatású alakja ... akinek tevékenysége nyomán alakult ki az ún. tiszta unitárius ideológia véglegesnek tekinthető formája.” (Dán Róbert.) Ezek a hiányosságok — ismétlem, ere­deti műfajából következően — eltörpülnek a mű je­lentősége mellett. A szerző ujjhegyre szedi az unitá­rius hit alapvető fogalmait, és mély hitéről tanúskodó megfogalmazásban közel hozza a régi normákat a mai ember felfogásához. Tisztázza az alapfogalmakat, be­mutatja az „értékkereszténység”-et, kortörténeti átte­kintést ad, és — ami a legfontosabb — az unitárius hittan főbb pontjaival ismertet meg. Így többek között a Jézus Krisztusról való unitárius felfogásról, a Szent­lélek munkájáról, a bűnbocsánatról, az egyházról stb. A kötetnek, mivel előadások gyűjteménye, termé­szetszerűleg nincs jegyzetapparátusa, de a szövegben mindenütt a tudós becsületességére valló, pontos hi­vatkozások segítik a témát továbbgondolót. A könyv végén rövid, angol nyelvű összefoglalás mellett, a külföldi olvasó részére közli a kiadó dr. Har­rington S. Donaldné, sz. Szánthó Vilma aki. magyar unitárius lelkésznő — Varga Béla egykori tanítványa — fordításában a könyv „Az unitárius hittan lehető­sége, az unitárius közfelfogás” c. fejezetét. Egyébként a fordító angolul 1967-ben már több fejezetét kiadta e könyvnek.

Next