Unitárius Élet, 2013 (67. évfolyam, 1-6. szám)

2013-01-01 / 1. szám

Bálint Benczédi Ferenc Kedves testvéreim, mélyen tisztelt vendégek! Ünneplő gyülekezet! Ez ünnepélyes alkalommal szeretettel köszön­töm kedves vendégeinket, a testvérfelekezetek képviselőit, a közelről és távolról érkezőket, a hí­veinket, a gyülekezet minden tagját. Köszönöm, hogy együtt imádkozhatunk és zsoltárt énekelhe­tünk ebben a hajlékban, Istenünk dicsőségére, együtt fejezve ki hálánkat megtartó jó Atyánk­nak. Külön öröm számomra, hogy megoszthatjuk egymással gondolatainkat, érzéseinket, abban a hitben, hogy a jóságnak és szeretetnek egy Istene áldását küldi életünkre és munkánkra. A közös imádkozás által Isten adja meg nekünk azt a lelki gazdagságot, hogy gondolataink és érzéseink egy­másra találásában, megerősödjünk hitünkben, hogy a biztató kézfogás és tekintet egymásra talá­lása által Isten országa igaz építői tudjunk marad­ni. Ez alkalommal két evangéliumi üzenetet kívá­nok felolvasni. Az első a Mt 20,28: „mert az em­berfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem, hogy ő szolgáljon, és életét adja váltsá­gul sokakért.” A második jézusi tanítás a Lk 19,10 verse: „mert az emberfia azért jött, hogy megkeresse és megtartsa az elveszettet.” Ezen bibliai versek alapján szeretném gondolataimat megosztani a gyülekezettel. Ünneplő gyülekezet, kedves testvéreim! Fon­tosnak tartom, hogy a Magyar Unitárius Egyház minden tagja, lelkészei és nem lelkészei közösen tartsunk egy helyes helyzetfelmérést. Vizsgáljuk meg az evangélium fényénél közelmúltunkat, ve­gyük számba a jelenben feltornyosuló feladatain­kat, és egy megnyugtató jövőképet alakítsunk ki és képviseljünk ebben a világban. 1. Első feladatunk szembenézni önmagunkkal, megvizsgálni, hogy milyen évtizedeket hagytunk magunk mögött. Erdélyi világunk jelenkori tu­dós professzora fogalmazta meg, hogy a kom­munizmus évtizedei alatt bekényszerítettek egy sötét alagútba, és most, amikor fél évszázad után az egyház kiszabadult ebből a zártságból, döb­benten tapasztalja a rá háruló sok feladat között, hogy elfelejtette az alagút előttieket. Kikerülve a „világosságra” nem látjuk még saját magunkat sem, nemhogy a környező világunkat. Az eltelt két évtized alatt megmutatkozott, hogy olyan gondolkozás és magatartásbeli módosuláson mentünk át, mely arról beszél, hogy messzire tértünk az evangélium világától. Az elmúlt évti­zedekben az egyházi gondolkozást és magatar­tást a külső, az állami keretek és lehetőségek határozták meg. Ez a külső kényszer belső defor­málódást is okozott. Egy istentagadó ideológia külső kényszere alá volt vetve az egyház, mely nem egyszer odáig ment, hogy teológiai igazo­lást is igyekezett adni a kényszerhelyzetének. Az első kérdés, amire válaszolni kell bölcsen és okosan, hogy milyen hatalom alá helyezzük éle­tünket? Azt látom, hogy sokat adtunk a császár­nak és keveset juttattunk Istennek. József Attila-i vallomás szerint most Istenmorzsákat keresünk. Ezért az elvilágiasodás kemény jelei itt vannak mindennapi életünkben. Lelki megú­­julás szükségességét sokan és több helyt megfo­galmazták, de az egyház lelki megújulása csak akkor fog megtörténi, ha tagjai, egyházi és világi hívei belső önvizsgálatot tartanak. Bűnbánat nél­kül nincs bűnbocsánat. Meg kell vizsgálnunk, hogy mennyire tudunk Jézussal egy úton járni, vele együtt gondolkodni és mennyire tudjuk oda­szentelni életünket Isten országa ügyének. Első feladatunk tehát szembenézni saját ma­gunkkal az evangélium fényénél. Az egyház csak akkor tölti be Istentől kapott igazi küldeté­sét, ha az evangéliumi jézusi arcot fel tudja mu­tatni a prédikációban és a szeretetszolgálatban, így találva meg helyét a társadalomban. 2. Második feladatunk számba venni a jelen problémáit és megfelelő felkészüléssel és hozzá­értéssel ezek megoldásán dolgozni, lelkipászto­rok és gyülekezeti tagok egyaránt. A mindennapok sűrűjében, ellentmondásos társadalmi helyzetben, az egyháznak azt a más Máté 20,28: „ Mert az emberfia sem azért jött, hogy neki szolgálja­nak, hanem, hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért. ” Lukács 19,10: „ Mert az emberfia azért jött, hogy megkeresse és megtartsa az elveszettet. ” Unitárius Élet • 1

Next