Utazási Magazin, 1981 (5. évfolyam, 1-4. szám)
1981-06-01 / 2. szám
CSOKONYAVISONTA ITT SZÜLETETT XANTUS JÁNOS Somogy megye déli részén, Nagyatád és Barcs között találjuk Csokonyavisontát. Budapestről a 6-os, Dunaföldvárról a 61-es úton, Kaposváron és Böhönyén át a 68. sz. úton Barcs irányában juthatunk a községbe. Igazi Belső-somogyi táj, csodálatos ligetek, mocsaras rétek és az utat szegélyező faóriások fogadják az utazót. Patakok folydogálnak a Rinya-folyó felé, hogy vizüket a Drávába szállítsa. A község hosszan elnyúló főutcából áll, melynek nevével 1269-ben találkozunk először Csokonya néven, a Csák-nemzetség birtokaként. A török megszállás idején Babócsa várához tartozott, majd egészen a felszabadulásig a Széchenyi-család birtoka volt. A község keleti szélén a helység nevét jelző tábla előtt kell letérni a 68. sz. útról a kellemes környezetben levő fürdő felé. A 2157 méter mélységből feltörő 75 C°-os víz alkalikus, enyhén konyhasós, jódos-kénes, amelyet hivatalosan gyógyvízzé nyilvánítottak. Mozgásszervi betegségek kezelésére, ivókúra formájában pedig vesehomoklerakódás megelőzésére és epebántalmak gyógyítására alkalmas. A fürdő területén négy medence áll a fürdőzők rendelkezésére. Téli fedett fürdője 7x8 méteres, 38 C°-os vízhőmérsékletű medencéből áll. A szabadban két 10x25 méteres 37—38 C°-os vizű medencét találunk. Nagyszerű környezetben, jókora térség közepén található egy úszóversenyek céljára létesített hidegvizes medence. Szemben a fürdővel található a SIOTOUR, a Somogy megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatalának kezelésében lévő DRÁVA-kemping, ahol tavasztól őszig kényelmes faházakban (70 férőhely) üdülhetünk. Ezenkívül magánházakban fizetővendégszobák bérelhetők. A község somogyvisontai részében érdemes megtekinteni a klasszicista stílusú református templomot és a főutcai római katolikus barokk templomot. A híres etnográfus Xantus János szülőháza a Fő u. 228. sz. alatt található. Ugyancsak szép példája a barokk stílusú építkezésnek az 1780-ból származó magtárépület a Fő u. 42. sz. alatt. A községtől 10 kilométerre érdemes Somogytarnócán az egykori Széchenyi-kastély szép épületét is megtekinteni. 42 uTAZAsimagnavi SÍROK Magyarország egyik legszebb hegyvidéki országútja a 24-es számú út. Gyöngyösről indulván áthalad a Mátrán, majd a Bükk „előhegységén” és Egerbe ér. A két nagy hegység között, a Tárna kanyarulatában fekszik Sirok, ahol érdemes hosszabb időre megállni. (Megközelíthető a Kál—Kápolna—Kisterenye közötti vonattal is, amelynek siroki megállója négy kilométerre található a falutól.) Sírok neve szláv eredetű, hasonló szót ismerünk az oroszból is. Jelentése eredetileg „széles kő” lehetett, utalva a falu fölött magasodó 294 méteres csupasz, riolittufa hegyre, amelyen a vár áll. A honfoglalás után Sírok az Aba nem egyik birtokközpontja volt. A XIII. században ez a család építette a várat. 1596-tól török kézen volt csaknem száz esztendőn át. 1841-ben a Károlyi grófok birtokába kerül Sírok, akiktől a Tanácsköztársaság bukása után elkobozták és állami kézbe vették. Ma körülbelül háromezren laknak Sírokon. A településnek modern, városias jelleget kölcsönöz a Mátravidéki Fémművek emeletes házakból álló lakótelepe, „városnegyede”. A falu központjából az országos kék turistajelzésen fölgyalogolhatunk a várba. Maradandó élményben lesz azoknak részük, akik nem sajnálják a fáradságot. A vár északkeleti oldalán a riolittufából szélvíz által kikoptatott érdekes kőalakzatokat találunk, amelyeket a népi képzelet elnevezett Barátnak és Apácának. A várból szép időben gyönyörű kilátás tárul elénk Sírokra, a Tárna kisebb medencéjére. Visszatérve Sírokra érdemes kisebb nézelődő sétát tenni a faluban. A Vár úton több háznál készítenek még rongyszőnyeget. Ha szerencsénk van, megleshetjük a rongyszőnyegkészítés fogásait, szerszámait, sőt talán a nemrégiben még gyakorolt pokróckészítésről is mesélnek nekünk. Egy-egy szép köcsög pedig szinte mindenhol akad mutatóba. Érdemes fölsétálni a Sirokot délről övező hegyoldalba, a Mártírok utcán, Vörös utcán. Itt találhatók a lakott, illetve többnyire már lakatlan barlanglakások, amelyek a népi építészet sajátos emlékei. Kisebb séta a faluhoz a 23 hektár kiterjedésű Nyíres-tó, amely természetvédelmi terület. (A Népköztársaság útja 27. számú ház előtt indul hozzá erdei út!) A Darnó-hegy északkeleti lejtőjén található ez a fákkal, gyommal erősen benőtt tőzegmohaláp. Sírokon a lakótelepen található vendéglőben megebédelhetünk, a Pincemulatóban bort, hűsítőt mérnek. B. G. Fotó: BALOGH GYÖRGY KOPJAFÁK A faragott fejfa, a kopjafa egyes kutatók szerint még a honfoglalás előtti temetési szokásokra vezethető vissza, amikor az elhalt, elesett férfiak sírjára kopjaik faragott nyelét szúrták le. Erre a szokásra még a török hódoltság alatt is volt példa. A ma ismert típusokat csak a XVIII. századtól tudják követni, mivel a faromlás miatt ezelőtti emlékeink elpusztultak. Feltehetően a reformáció ellenreformáció idején vált szokássá az eltemetettek vallás szerinti megkülönböztetése. Ma már nem lehet megállapítani, hogy a katolikusok tértek át a keresztalakú fejfákra, vagy pedig a reformátusok tértek vissza az ősi formákra. A kopjafa tölgy-, cser- vagy akácfából készül. Hossza körülbelül 80—150 centiméter, de különösen