Utazási Magazin, 1984 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1984-11-01 / 11. szám

Romantikus felfedezők! Budapesttől 45 km-re, hegyekkel övezett területen helyezkedik el ez a falu, amelyről most levelemen keresztül fel szeretném kelteni az érdeklődők figyelmét. A falu neve: TÁT. Jelentősége csak annyi, hogy áthalad rajta a Budapest-Bécs fő­útvonal. Lakói általában német aj­kúak. Nyáron sok kül- és belföldi turista utazik át e falun, de különö­sebb érdeklődést nem tanúsítanak iránta. E turisták többsége csak át­utazó, tehát meg sem áll. Igaz most­­már nyaranta az iskolánk épületében vándortáboros csoportok vannak el­szállásolva. De ha már ennyit lehe­tett szervezni, akkor többet is le­hetne. A faluban sok vendégszerető ember él. Bizonyára szívesen fogad­nának nyárra olyan túrázókat, akik igazi falusi környezetben szeretnék tölteni szabadidejüket. Vannak még e faluban olyan pa­rasztgazdák, akik lovakkal és tehe­nekkel foglalkoznak. Tehát így a lo­­vaglási lehetőség adva van. A kertek alatt folyik el a Duna. Itt a halászok és a csónakázók hódolhatnak szen­vedélyüknek. Azt hiszem ez elég ro­mantikus felüdülést adna a falura kívánkozóknak. De akik még ennél is többet szeretnének, azok sem csalódnának e faluban. Köztudott, hogy Tát mindössze 8 km-re van Esztergomtól. Esztergom sok érde­kességben és látnivalóban bővelke­dik, és egyben jelentős idegenforgal­mat bonyolít le. De térjünk vissza Tátra. Itt is élményekben gazdag emlékezetes kirándulást lehetne ten­ni például a szigeten. A már őseink által megépített kőgáton, a kis és nagy Duna összefolyásánál át lehet jutni a szigetre. A szigetet keskeny ösvények átszelésével, egy hosszan elterülő tisztás övezi, sóderes part­szélekkel. Ez a terület alkalmas sát­rak felverésére, sátortábor kialakí­tására és különböző bográcsban főtt ételek elkészítésére. És a kilátás? Gyönyörű! Előttünk a hatalmas víz, hátunk mögött a „vadregényes dzsungel" vár meghódításra. Ez a látvány na­gyon is elragadó. A part közelében igen sekély a víz, átlátszó és az alja sóderes. A parttól úgy 50-100 méterre a víz­ben, egy piciny sziget hívogatja a lá­togatókat, középen egy hatalmas nyárfával. Ez a „festői" környezet olyan csodálatos, hogy azt ezen a papíron leírni nem lehet. Ez az én lakóhelyem. Csak azért írtam róla, mert azt remélem e pályá­zattal, hogy majd idővel Tát is je­lentősebb település lesz idegenfor­galmi szempontból, és mert én is sok emlékezetes kirándulást tettem lakóhelyem körül. FERENCZ EDIT Tát Tát UTAZÁSI ff MAGAZin 27 Tourinform­teríték A hónap kérdése: - Hol ta­lálható hazánkban tűzkőbá­­nya ? Válasz: - A sümegi Mogyo­rósdombon. 4-6000 évvel ezelőtt műkö­dött ez a tűzkőbánya, amelynek köveiből munkaeszközöket és fegyvereket készített az őskor embere. És hol található több mint 130 millió éves kőzet? Tatán, a Kálvária dombon, a Geológiai természetvédelmi területen (no­vember 30-ig látogatható), ahol hazánk földtörténeti múltjának le­grégibb emlékei, 135 millió éves mészkövek, a Kréta- időszaki tenger 130 millió éves sziklás aljzata melett az ősember 4000 éves tűzfejtő gödrei is megtekint­hetők. Itt kerül hamarosan átadás­ra az országban egyedülálló geo­lógiai gyűjtemény, a „Kőtár", amely hazánk valamennyi kő­zetét egy helyen mutatja be a látogatóknak. S ha már az őskornál tartunk, az Európa-szerte ismert Vértes­szőlős mellett érdemes megem­líteni, hogy Velemben, a Szent Vid kápolna környékén bronz- és vaskori településekre bukkan­tak a régészek, és a leleteket ős­kori szabadtéri múzeumban ren­dezték megtekinthetővé. Az országot járva sok helyen találunk olyan földtörténeti ér­dekességet, amelyek felkeresése egy-egy kirándulás célpontja, lehet. A Balaton-felvidék érdekessé­ge a Révfülöptől 5 km-re lévő Kővágóőrsi kőtenger, a Köves­­kálra vezető út mentén. Az ese­tenként szoba nagyságú kövek vulkáni utóműködés hatására ke­letkeztek, amikor a forró víz, a gázok és gőzök átkristályo­sították a felszínt borító homok­takarót. Később a fagy, szél, víz fel­darabolták a felszínt, így kelet­keztek az óriás kövek, amelyeket évszázadokon keresztül malom­kőként hasznosítottak. Pécselynél, a Zádor-hegy tö­vében fakad a Zádorkút­­nevű karsztforrás, a hegy tetején ma is láthatók a Zádorvár romjai, ahová a szép kilátás miatt érdemes fel­kapaszkodni. A balatoni vulká­nok legutolsó, nyugati hegye, a Sághegy elhagyott bányája bizarr látványt nyújt, területén ma is több védett állat- és növényfaj él. Mintha a Grand-kanyon lenne kicsiben a nyírádi Darvas-tó hajdani bauxitbányája. A vörös kőzetből fantasztikus formákat alakított ki a bányászat, majd a szél és a víz munkája. Kényelme­sen kialakított pihenőhelyek te­szik kényelmessé a szemlélődést az érdekes vidéken. A földtörténeti természeti érté­­­kek látogathatóságáról a TOUR­­INFORM ad részletes felvilágo­sítást a 179-800-as telefonszá­mon.

Next