Útközben, 1975 (9. évfolyam, 1-4. szám)

1975 / 3. szám

csak kezdő, hanem haladó tanfolyamokat is tartottak, így tökéletesítették tudásukat. Az első csoport először a Németh István (ma Beloiannisz) ut­cai Hivatalnokok Társaskörében volt, ahonnan kénytelenek voltak átköl­tözködni a Kanizsai utcai Lengyel-féle kocsmába. A kevéske tagdíjból fűtésre nem tellett, így télen minden alkalommal maguk vitték a tüzelőt a hónuk alatt a tanfolyamra. A Munkásotthon költözködésével a Vörös­­kereszt vendéglőben egy nagy helyiségben tartották a tanfolyamot, ame­lyet a hideg időben sem tudtak fűteni, s így kénytelenek voltak télikabát­ban ülni. A Munkásotthon felavatása 1925 nyarán nagy lépést jelentett előre. Az Országos Eszperantó Egyesület kaposvári csoportja 1922. novem­ber 19-én Kaposváron eszperantó napot rendeztek, ebből az alkalomból az eszperantó nap dátumával levélbélyeget adtak ki. A városháza nagy­termében eszperantó anyagokból kiállítást rendeztek és ugyanott volt az ünnepély is. E rendezvény is azt a célt szolgálta, hogy a kaposvári közön­séggel megismertessék az eszperantó nyelvet és mozgalmat. Az ünnepi beszéd eszperantóul és magyarul hangzott el. Óriási siker volt, a szerve­zett munkások is ott ültek egy csoportban. A gyűlés előadója dr. Giess­­wein Sándor, az Országos Eszperantó Szövetség elnöke volt. (Az országos egyesület alapszabályait — amelynek már akkor Giesswein volt az el­nöke — 1912. január 12-én láttamozta a Belügyminisztérium. Baksáné Medveczky Ilonkával való beszélgetés során sok érdekes, országos érdeklődésre számot tartó dokumentum került elő. Levelezésben állt igen sok ország eszperantistáival, amelyek közül is kiemelkedik a mexicói Ernesto Esteban Guerraval való levelezése, aki Mexico tartomá­nyi főnöke volt, tábornoki rangban. Egy fényképen három férfi képe, alatta az alábbi szöveggel: 1910—11. JEFES REVOLUCIONARIOS SUR DE PUEBLA MEXICO. A forradalmi Mexico négy tábornoka: 1. Mendoza, 2. Martinez, 3. Guerra. Ezek közül a fénykép elküldésekor már csak egy volt életben: Ernesto Esteban Guerra. A másik három tábornok életét adta a forrada­lomért. Az 1920-as évek végén, a harmincas évek elején Guerra a világot járta, a világ egyes fővárosaiban előadásokat tartott. 1930-ban Budapestre is eljutott, és felhasználta az alkalmat, hogy régi levelezőpartnerét, Med­veczky Ilonkát is meglátogassa. A harmincas években titkos felírással levelezett egy spanyol kommu­nistával, és ugyanilyen módon forradalmi közléseket kapott Guerratól. A negyvenes évek elején Guerraval meg kellett szakítani minden kap­csolatot. A levelek a háború következtében mind elvesztek. Baksáné Medveczky Ilonán és Szalay Sándoron kívül Boór István volt a húszas évek és a harmincas évek egyik legjelentősebb személyisége a kor eszperantó mozgalmának, amely Boór Istvánnal és az akkori mun­kás eszperantistákkal már szervesen egy volt a párt- és munkásmozga­lommal. Boór István 1924-ben kapcsolódott az eszperantó mozgalomba. Az újonnan épült Munkásotthont 1925-ben avatták fel. Az új épületben eszperantó kiállítást rendeztek, melynek szép sikere volt. Egyben ez a kiállítás hírverője volt az induló tanfolyamnak, melyet Szalay Sándor vezetett. Amikor Szalay elköltözött Kaposvárról, Boór István lett a cso­port titkára és a tanfolyam oktatója. Általában évenként egy tanfolyamot rendeztek, amely októbertől áprilisig tartott. A tanfolyamokat és a helyi munkás eszperantó mozgalmat a nagy tanulnivágyás és a határtalan lel­kesedés jellemezte. Társas összejöveteleket rendeztek, a levelezésben se­gítettek egymásnak. Boór István 1928-tól 1930-ig volt a tanfolyamok ok­

Next