Úttörővezető, 1982 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1982-06-01 / 6. szám
zófias és honvédelmi nevelés témakörében. (A pedagógus pálya „elnőiesedése" következtében ez különlegesen indokolt.) 3. Az Úttörő Gárdában folyó képzés és nevelés célja az is, hogy a honvédelmi nevelés aktivistája, az úttörő korosztályt „kinőve" a KISZ-ben és a KISZ-en belül működő Ifjú Gárdában folytassa tovább mozgalmi munkáját. Fontos feladatunk, hogy az úttörőket készítsük fel a KISZ-tagságra és az ifjúgárdista munkára. Az Ifjú Gárda munkájának megismerése lehetőséget nyújt arra, hogy ahol van Ifjú Gárda egység, az patronálja Úttörő Gárda egységeket, vagy alegységeket. Egymás munkájának jobb megismerése érdekében közös rendezvényeket, szemléket, találkozókat is lehet tartani. Ugyanakkor a KISZ-alapszervezeteknek jelezni kellene az Úttörő Gárda munkában részt vevők körét. Olyan meggondolásból, hogy ne vesszenek el az Ifjú Gárda számára. BALOGH FERENCNÉ szakkörvezető: 1. Az ötnapos munkahét bevezetése a mozgalmi élet módszereiben is változásokat eredményez. Ha a pedagógus a tanórán és a tanórán kívüli tevékenységet egységben, komplexül, egész napra, illetve egész hétre tervezi, szervezi, akkor a kitűzött feladatokat maradéktalanul, könnyedén, feszültség nélkül meg tudja oldani. A tanítás-tanulás folyamatába is be kell építeni a fő feladatokban megjelölteket. A rajoknak ismerniük kell a csapat távlati és éves tervét. Az értékelés folyamatos legyen akkor, amikor a végzett tevékenységekről az egyének, az őrsök a raj előtt beszámolnak. 2. Másodszorra a nálunk bevált módszert javaslom a csapatoknak. Csapatunk évek óta „Forgószínpad" címmel az őrsöknek játékdélutánt szervez. Helyszín az iskola, az úttörőszoba, az udvar, a tornaterem. A foglalkozásokat a pedagógusok önként vezetik. Témák: játék, daítanulás, keresztkérdés (rejtvény), mini teszt (intelligencia - általános és mozgalmi ismeretek), kapcsoltam, vetítés, rajz. Nagyon kedvelt ez a közösségi játék. A „játékos vetélkedőnek" tematikája a jövőben még jobban és kiemelten fogja szolgálni a fő feladatokban megjelölteket. 3. Az úttörősajtó javaslatait, ötleteit, rejtvényeit, játékleírásait, stb. ajánljuk az úttörőőrsöknek, mert ezek segíthetik a mozgalmi munkát. BAKÓ JÓZSEF a Komárom megyei Gyermekváros igazgatója. 1982 tavaszán (áprilisban) szerte az országban a gyermek- és az ifjúságvédelem volt a nevelési értekezletek témája. Az elemző, a helyzetfeltáró és a feladatokat meghatározó vita alapján az úttörővezetők jelölték meg e kérdésben az új úttörőévben a mozgalom tennivalóit, s ebben a felnőtt vezetők és a gyerekközösségek szerepét. A csapatok éves terve tartalmazza a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat. 2. A csapatvezetőségek vonják be a gyermek tisztségviselőket, a közösségeket a tennivalók teljesítésébe. Például: Indítsák be az őrsök - A mi elsősünk akcióit - Patronálják már az óvodás nagycsoportokban levőket. Segítsék őket, ha iskolai előkészítőbe járnak. — A nyári szünidőben szervzenek olyan programokat, ahová meghívják a leendő iskolásokat; - A tanév során az első osztályban segítsék a kisdobos-életre való felkészítést. 3. A veszélyeztetett gyerekek érdekében „Vigyázzunk barátainkra!” - akcióban derítsék fel a veszélyeztetett helyzetben élő társaikat. Segítsék őket. A segítés formáit a csapatvezetőség, a rajvezetőség határozza meg. GRÁNITZ ERZSÉBET kisdobosraj-vezető: Az 1982/83-as mozgalmi év egyik fő feladata: Fokozott részvétel a gyermekek szabadidejének megszervezésében. E feladat megvalósításához javaslataimat saját kisdobos rajvezetői gyakorlatom alapján 3 jelmondat köré csoportosítom: 1. „Csak, ha ismerjük az adott helyzetet, akkor tudjuk jól megtervezni a tennivalókat." A hasznos szabadidő megszervezésének feltétele a helyzetfelmérés. A rajvezető feladata: a) Pontos tájékozódás arról, hogy mennyi a raj tagjainak tényleges szabad ideje, ebből mennyi szervezhető meg anélkül, hogy a túltervezés, túlterhelés hibájába esnénk. Fontos, hogy maradjon idő pihenésre, spontán tevékenységre! b) Tájékozódás a gyermekek és a család szabadidős szokásairól, a gyerekek valóságos igényeiről, érdeklődésük irányáról. (Mivel tölti a család a szabadidejét? Milyen szabadidős programokat szerveznek? Milyen mozgalmi programokat szeret, nem szeret? Az érdeklődésre számító „programkínálat" csak ezek ismeretében kerüljön a gyerekek elé. 2. „Színes, sok irányú rajmunka elképzelhetetlen felnőtt barátok nélkül.” Helyzetfelmérésünk eredményeit mozgalmi szülői értekezleten beszélhetjük meg a szülőkkel, együttműködésüket kérve a rajprogram megvalósításához. (Több csapatban bevált forma, hogy a rajok, az őrsök levélben kérik a 7