Úttörővezető, 1982 (36. évfolyam, 1-12. szám)

1982-06-01 / 6. szám

zófias és honvédelmi nevelés témakörében. (A pedagógus pálya „elnőiesedése" követ­keztében ez különlegesen indokolt.) 3. Az Úttörő Gárdában folyó képzés és nevelés célja az is, hogy a honvédelmi ne­velés aktivistája, az úttörő korosztályt „kinő­ve" a KISZ-ben és a KISZ-en belül működő Ifjú Gárdában folytassa tovább mozgalmi munkáját. Fontos feladatunk, hogy az úttö­rőket készítsük fel a KISZ-tagságra és az if­júgárdista munkára. Az Ifjú Gárda munká­jának megismerése lehetőséget nyújt arra, hogy ahol van Ifjú Gárda egység, az pat­ronálja Úttörő Gárda egységeket, vagy al­egységeket. Egymás munkájának jobb meg­ismerése érdekében közös rendezvényeket, szemléket, találkozókat is lehet tartani. Ugyanakkor a KISZ-alapszervezeteknek je­lezni kellene az Úttörő Gárda munkában részt vevők körét. Olyan meggondolásból, hogy ne vesszenek el az Ifjú Gárda számára. BALOGH FERENC­NÉ szakkörvezető: 1. Az ötnapos munkahét bevezetése a mozgalmi élet módszereiben is változásokat eredményez. Ha a pedagógus a tanórán és a tanórán kívüli tevékenységet egységben, komplexül, egész napra, illetve egész hétre tervezi, szervezi, akkor a kitűzött feladatokat maradéktalanul, könnyedén, feszültség nél­kül meg tudja oldani. A tanítás-tanulás fo­lyamatába is be kell építeni a fő feladatok­ban megjelölteket. A rajoknak ismerniük kell a csapat távlati és éves tervét. Az értékelés folyamatos legyen akkor, amikor a végzett tevékenységekről az egyének, az őrsök a raj előtt beszámolnak. 2. Másodszorra a nálunk bevált módszert javaslom a csapatoknak. Csapatunk évek óta „Forgószínpad" címmel az őrsöknek já­tékdélutánt szervez. Helyszín az iskola, az úttörőszoba, az udvar, a tornaterem. A fog­lalkozásokat a pedagógusok önként vezetik. Témák: játék,­­ daítanulás, keresztkérdés (rejtvény), mini teszt (intelligencia - álta­lános és mozgalmi ismeretek), kapcsoltam, vetítés, rajz. Nagyon kedvelt ez a közösségi játék. A „játékos vetélkedőnek" tematikája a jövőben még jobban és kiemelten fogja szolgálni a fő feladatokban megjelölteket. 3. Az úttörősajtó javaslatait, ötleteit, rejt­vényeit, játékleírásait, stb. ajánljuk az úttörő­őrsöknek, mert ezek segíthetik a mozgalmi munkát. BAKÓ JÓZSEF a Komárom megyei Gyermekváros igazgatója­­. 1982 tavaszán (áprilisban) szerte az or­szágban a gyermek- és az ifjúságvédelem volt a nevelési értekezletek témája. Az elem­ző, a helyzetfeltáró és a feladatokat megha­tározó vita alapján az úttörővezetők jelöl­ték meg e kérdésben az új úttörőévben a mozgalom tennivalóit, s ebben a felnőtt ve­zetők és a gyerekközösségek szerepét. A csapatok éves terve tartalmazza a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat. 2. A csapatvezetőségek vonják be a gyer­mek tisztségviselőket, a közösségeket a ten­nivalók teljesítésébe. Például: Indítsák be az őrsök - A mi elsősünk ak­­cióit - Patronálják már az óvodás nagy­csoportokban levőket. Segítsék őket, ha is­kolai előkészítőbe járnak. — A nyári szün­időben szervzenek olyan programokat, ahová meghívják a leendő iskolásokat; - A tanév során az első osztályban segítsék a kisdobos-életre való felkészítést. 3. A veszélyeztetett gyerekek érdekében „Vigyázzunk barátainkra!” - akcióban de­rítsék fel a veszélyeztetett helyzetben élő tár­saikat. Segítsék őket. A segítés formáit a csapatvezetőség, a rajvezetőség határozza meg. GRÁNITZ ERZSÉBET kisdobosraj-vezető: Az 1982/83-as mozgalmi év egyik fő fel­adata: Fokozott részvétel a gyermekek sza­badidejének megszervezésében. E feladat megvalósításához javaslataimat saját kis­dobos rajvezetői gyakorlatom alapján 3 jel­mondat köré csoportosítom: 1. „Csak, ha ismerjük az adott helyzetet, akkor tudjuk jól megtervezni a tennivalókat." A hasznos szabadidő megszervezésének fel­tétele a helyzetfelmérés. A rajvezető felada­ta: a) Pontos tájékozódás arról, hogy men­­nyi a raj tagjainak tényleges szabad ideje, ebből mennyi szervezhető meg anélkül, hogy a túltervezés, túlterhelés hibájába esnénk. Fontos, hogy maradjon idő pihenésre, spon­tán tevékenységre! b) Tájékozódás a gyer­mekek és a család szabadidős szokásairól, a gyerekek valóságos igényeiről, érdeklődé­sük irányáról. (Mivel tölti a család a sza­badidejét? Milyen szabadidős programokat szerveznek? Milyen mozgalmi programokat szeret, nem szeret?­ Az érdeklődésre számí­tó „programkínálat" csak ezek ismeretében kerüljön a gyerekek elé. 2. „Színes, sok irányú rajmunka elképzel­hetetlen felnőtt barátok nélkül.” Helyzetfel­mérésünk eredményeit mozgalmi szülői érte­kezleten beszélhetjük meg a szülőkkel, együttműködésüket kérve a rajprogram meg­valósításához. (Több csapatban bevált for­ma, hogy a rajok, az őrsök levélben kérik a 7

Next