Utunk, 1987 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1987-01-02 / 1. szám
Tudományos munkássága példamutató Bukarestben, a Vegyipari Minisztériumtól nem messze emelkedik a Központi Kémiai Intézet korszerű épülete. Húsz kutató-, tervező- és a kísérletek eredményeit a termelésben alkalmazó egység munkáját irányítják innen, a román kémia fellegvárából. Vezérigazgatónője, Maria Ionescu, a Szocialista Munka Hőse az elasztomerekkel és a szerves kémiai technológiákkal foglalkozó osztályokra kalauzolja az újabb kutatások iránt érdeklődő újságírót. A legkorszerűbb laboratóriumi felszerelések között csak a szakember ismeri ki magát, számomra titokzatos folyamatok hatalmas vegykonyhájának tűnnek a laboratóriumok, melyeknek egyikében-másikában szinte éjjelnappal folyik a munka. „A laboratóriumtól nem lehet elszakadni“ — vallják a megszállott kutatók. Egy kísérlet megoldása akkor is gondolataik mélyén lappang, amikor a napi rutinmunkát végzik. A kutatáshoz kitartó munka, türelem kell, az „isteni szikra“ csak így pattan ki az ember agyából. Felvázolni a megoldandó kérdést; összevetni a vonatkozó hazai és külföldi adatokat, eljárásokat; az elmélet kidolgozása; az elméletijén levezetett folyamat eredményeinek gyakorlati ellenőrzése; a laboratóriumi kísérletek ipari alkalmazása nagy általánosságban ez a kutatás útja. „Ha következetesek vagyunk az elméleti kutatások eredményeinek gyakorlati alkalmazásában, akkor a befektetések gyorsan megtérülnek az új műszaki eljárások, találmányok és újítások révén. A vegyipar így lett nemzetgazdaságunk egyik jelentős ága“ — hangsúlyozza a vezérigazgatónő. Egyre szorosabbra kell fűzni az alap- és az alkalmazott kutatás kapcsolatát, hogy a tudomány fokozottan járulhasson hozzá mind az 1986— 1990-es ötéves terv teljesítéséhez, mind pedig a következő időszakra szóló gazdasági-társadalmi fejlesztéshez szükséges műszaki megoldások tartalékának biztosításához mutatott rá doktor Elena Ceauşescu mérnök akadémikus elvtársnő a Tudomány- és Oktatásügyi Országos Tanács legutóbbi plenárisán. A román tudományos kutatás jelenleg több mint hétszáz nemzetközi kutatási és technológia-fejlesztési célkitűzés megvalósításán munkálkodik, s igen jelentősek a kémiai tudományok eredményei. A tudomány cselekvő erőfejlesztési terveink valóra váltásában, nemzetgazdaságunk további fejlesztésében a vegyipar fontos szerepet játszik. A vegyiparban tökéletesíteni kell a meglévő technológiákat és újabbakat kell kidolgozni — mondta Elena Ceauşescu elvtársnő a tudomány és oktatásügyi kongresszuson —, növelve a kőolaj, a földgáz és a szondagázok hasznosítási fokát, előmozdítva a szénfélék és a kokszolótelepi kátrányok kemizálását, valamint a kemizálható szénhidrogének előállítását biomaszszából és más, nem kőolaj forrsokból. Ugyanakkor fejleszteni kell a kutatásokat a műanyagok, műgumik, műszálak, gyógyszerek, színezékek, katalizátorok és más finomszintézis-termékek újabb, jobb fajtáinak előállításáért. Felhívta a vegyészek figyelmét, hogy a tudományos kutatók határozottabban munkálkodjanak a szervetlen kémia, a műtrágyagyártó és a színesfémkohászati műszaki eljárások korszerűsítése és tökéletesítése, az energia- és a nyersanyagfogyasztás csökkentése, a hasznos anyagok kinyerési fokának növelése érdekében. Nemzetgazdasági szempontból igen fontos a szerves kémia, pontosabban az elasztomerek szintetizálása terén végzett kutatások gyakorlati alkalmazása. E tudományos munka eredményei olyan hatalmas vegyipari létesítményekben öltenek testet, mint a merev poliuretánokat előállító temesvári Solventul Kőolajvegyészeti Vállalat, a poliizoprén gumigyártó üzem Brazi-on, a termikus polimerizációval előállított elasztomereket gyártó vállalat Pitestien, a szénhidrogén alapú anyagokat feldolgozó, vagy a termikus eljárásokkal elasztomereket szintetizáló gyárak. A Központi Kémiai Kutatóintézetben az elasztomerek osztálya — akárcsak az egész vegyipari kutatás — doktor Elena Ceausescu mérnök akadémikus elvtársnő közvetlen irányításával fejti ki tevékenységét. Több elasztomer — így a poliizoprén, a polibutadién, az etilén-propilén alapanyagú gumi, az oligopoliészter, a cseppfolyós poliszulfikus polimerek előállítási technológiáját az iparág világviszonylatban is csak az utóbbi tíz évben alkalmazta, másokét, mint például a termoplasztikus gumi előállítási folyamatát csak most dolgozzák ki. Számos technológia már „üzemel", de a gyártmányok minőségét, a gazdasági mutatószámokat állandóan javítani kell, s növelni a termékválasztékot. Új termékek kutatása, jobb nyersanyagok előállítása szintúgy elengedhetetlen; olyan elasztomerekkel kísérletezők, amelyek kedvezőtlen körülményeket is elviselnek; így például folyékony gumiféléket állítanak elő és olyan műgumi szintézisét dolgozzák ki, melynek tulajdonságai versenyeznek a nyersgumiéival. A szerves technológiai osztály mintegy kiegészíti az elasztomerekét: a polimerizáláshoz szükséges anyagok, rovarirtószerek, festékek és lakkok, gyógyszerek gyártásánál igényelt műszaki eljárások kutatásával és kidolgozásával foglalkozik. Számos, az iparban már alkalmazott műszaki eljárás korszerűsítésén munkálkodnak: a butadién és az izoprén szintézisét jelentősen javították, sok, eddig nem hasznosított melléktermék és hulladék kinyerési fokát növelték. „Intézetünk több mint két évtizede a hazai kémiai kutatás élvonalában tevékenykedik, doktor Elena Ceausescu mérnök akadémikus elvtársnő közvetlen, hatékony irányításával — hangsúlyozza Maria Ionescu vezérigazgatónő. — Ma a szerveskémia önmagában véve is óriási ismeretanyagot halmozott fel s a makromolekulák tanulmányozása külön hatalmas fejezete, a polimerek szerkezeteinek, jellemzőinek meghatározásában Elena Ceausescu elvtársnő értékes útmutatásokat adott és ad munkatársainknak.“ „Elena Ceausescu elvtársnő nagyszerűen egyezteti a tudományos kutató munkát a román ipar kiépítésének gyakorlati követelményeivel és a tudományos haladás igényeivel; különleges mértékben járult és járul hozzá ahhoz, hogy tudományos alkotó munkánk kibontakozzék s gyarapítsa a legújabb tudományos felfedezéseket. Minden területen értékes útmutatásokat kapunk tőle, a világhírű tudóstól, aki a vegyészeti kutatások és pártunk tudományfejlesztési politikájának irányításában egyaránt elévülhetetlen érdemeket szerzett. A tudományos értékek gyarapításával, személyes példamutatásával doktor Elena Ceausescu mérnök akadémikus elvtársnő a haladó gondolkodás ama személyiségei közé tartozik, akiknek szerteágazó politikai és tudományos tevékenysége nagy megbecsülésnek örvend a világon. Ezt bizonyítják többek között a tekintélyes külföldi tudományos fórumok által az évek során neki adományozott magas címek és kitüntetések, valamint külföldön is megjelent könyvei, tanulmányai, cikkei. Tudományos munkássága, kommunista helytállása, a tudósok közötti együttműködés és barátság érdekében kifejtett tevékenysége követendő példa számunkra. És példakép munkássága olyan értelemben is, hogy a legalaposabb tudományos ismeretek, a legragyogóbb kutatómunkák is meddőek, amennyiben nem állítjuk őket a társadalom szolgálatába, ha nem válnak a nép s végső soron az egész emberiség javára.“ KOZMA ELZA Ileana Balotă alkotása Tisztelgő gondolatok (Folytatás az 1. oldalról) s ma nemcsak az életünkért aggódunk, ha szólunk, de húsz-harminc-negyven esztendő szorgos munkájának eredményeiért is. Van féltenivívónk! Nem akarok belebonyolódni múzeumi töprengéseim részleteibe, hiszen csak a felszabadulástól máig alig-alig vehető számba így hirtelen mindaz, ami az anyagi, szellemi gyarapodás tételeihez sorolódhat. Annyi azonban bizonyos, hogy a bulvár- s néhány utcahossznyi utat, a mozgalmi emlékek tárlóitól az RSZK Történelmi Múzeumáig nem véletlenül tettem meg. Ha a múltba réved a tekintet, hamar a jelenre s a jövendőre siklik. Évfordulók, születésnapok s a múltbeli küzdelmek értelmezése is arra indítja az embert, hogy a mai helyzetet mérlegelje. A Román Kommunista Párt megszabott céljai szerint a szocialista társadalomalakítás esztendeiben a történelem igazi formálójának bizonyult, s a sokoldalú fejlesztésen munkálkodókat biztosan vezeti a kommunizmus felé. Itthon s másutt közismertek mindazok a tények, melyeket vívmányként emlegetünk, különös büszkeséggel tekintve a kommunista párt IX. kongresszusát követő időszak létesítményeire, amelyek a korszakjelölő Ceausescu névhez kapcsolódnak, egyöntetű elismeréseként annak, hogy a román nép legnemesebb erényeinek megtestesítője a Román Kommunista Párt régi harcosa, a párt és az ország első embere, Nicolae Ceausescu elvtárs. Mellette, vele együtt illő emlegetni azt a kiváló egyéniséget, aki Neki ifjú korától máig elvtársa, munkatársa és élettársa, doktor Elena Ceausescu mérnök akadémikus elvtársnőt. A történelmi múzeum számos termében állították ki mindazokat az ajándékokat, kitüntetéseket, amelyeket pártunk vezetője és legkiválóbb elvtársa, munkatársa kapott. Korszakunk, mai hazai valóságunk lényegét sűríti, teszi szemléletessé a tisztelet és a megbecsülés jeleként adományozott tárgyak sokasága, nem egy éppen azokat a létesítményeket szemléltetve, amelyekre büszkén hivatkozik az ország, s írásban, ábrán nyomatékosítják azt a személyes szerepet, ami mindezeknek meghatározója volt. Nem vállalkozhat ez az írás műelemzésre, amúgy is szűknek bizonyulna, erőltetett volna az esztétikai keret. A lényegre szorítkozva annyit mindenképpen el kell mondanunk, hogy egyrészt a tisztelet s a hála érzéseit fejezik ki a hivatásosok és amatőrök készítette festmények, szobrok, képzőművészeti munkák, másrészt tükrei kívánnak lenni annak az útnak, amin Románia az elmúlt évtizedekben, szoros történelmi szálakkal kötődve a múlthoz, végighaladt. A román ipar, mezőgazdaság, a tudományosság, a művelődés fejlődése, s mindazok nemzetközi visszhangja, sok fénye, mint tükörben a való világ, lépten-nyomon, együvé szervesülve megmutatkozik. A kiállítás nézői csendben, gondolatokba merülve haladnak el a kiállított tárgyak előtt, s érzik: ők is ott vannak a tisztelgő milliók között. Fényerőre emelni a holnapot (Folytatás az 1. oldalról) KILÁTÁS A REKTORI IRODÁBÓL Az Intézet egyik régi épületében, a város főterén, a Nemzeti Színház épületére néző széles ablakokkal, azaz fénnyel ragyogó teremben kapott helyet a rektori iroda. Csupa virág, csupa hangulat — mondhatná a belépő, s természetesen rögtön hozzászámítja a rektornő barátságosan nyugtató, valami mély belső egyensúlyt sugalló mosolyát. Hogyan is került ez az asszony a rektori székbe? — Ha pályámról kell szólnom, mindig azzal kezdem, hogy szépen, fokozatosan szinte lépcsőről-lépcsőre lépve jutottam el a rektori megbízatásig. Amikor az aradi líceumból, mint tervekkel teli fiatal végzős a temesvári műegyetemre jelentkeztem felvételizni, egyre csak az forgott a fejemben, hogy fény, fény fény! Ez kellett akkor az országnak, hiszen teljében volt a nagyméretű villamosítási program megvalósítása, így felvételiztem én az Elektrotechnikai Fakultásra. És következtek azután a boldogboldog diákévek. Kitűnő tanáraim voltak, jó munkahangulat uralkodott, s ami számomra nagyon fontos volt, értékelték szorgalmamat, lelkesedésemet, törekvéseimet. Érdemdiplomával végeztem és gyakornokként rögtön alkalmazott az intézet. Innen emelkedtem fel tanársegédnek, aztán rektornak, majd előadótanárnak, katedrafőnöknek, végül pedig, 1981-ben rektor^*., nak. — Hogyan fogadta a rektori kinevezést? _ Nagy megtiszteltetésnek és feltétlen bizalomnak éreztem, hogy rám bízzák e kolosszus irányítását. Megjegyzem, kitűnő vezetőséggel dolgozom, s az intézet szenátusában határozunk minden lényeges kérdésről. — Tudományos munkássága, gondolom, a főiskolai tanári munka természetes velejárója volt. — Tulajdonképpen doktori disszertációm megvédésétől számítom igazán komoly munkának azt, amit a kutatás területén végeztem. Nagyon fiatalon tettem le a doktorátust, még nem voltam harminc éves sem, így lehetőségem volt korán elindulni azon az úton, amit a doktorátus nyit meg előtted. Cíin a felemelkedésre gondolok, de ez a vizsga mindenképpen at jelenti, hogy ott állsz már a tudomány nyitott kapujában. — Hány tudományos dolgozata, munkája készült el azóta? — Százon túl már meg se számoltam őket... A lényeg az, hogy kedvvel dolgozom és ha visszakerülök a katedrára, rektori mandátumom lejárta után, két igen komoly aktuális kutatási témához fogok. Az egyik a napenergia felhasználása és tárolása területén, másik az információszerzés és távközlés tudományában hozna újat. EMLÉKEZETES TALÁLKOZÁSOK A központi sajtóban, a napilapokban megjelent egy döntő fontosságú momentumot rögzítő fénykép. NICOLAE CEAUSESCU elvtárs, pártunk főtitkára, országunk elnöke és ELENA CEAUSESCU elvtársnő, a kiváló tudós és politikus látogatása a temesvári Traian Vuia Politechnikai Intézetben. — Az 1979-ben tett látogatás alkalmával hangzottak el azok az értékes útmutatások, amelyek alapvetően meghatározták az intézetünkben folyó oktató- és kutatómunka további irányulását. Minőségi előrelépést vártak tőlünk, azt, hogy a korszerű feltételek között folyó műegyetemi oktatás szorosabban kapcsolódjon a nemzetgazdaság igényeit szem előtt tartó kutatómunkához, hogy az oktatás, kutatás, termelés hármas egységének keretében előtérbe kerüljön a termelőfolyamatok automatizálása és robotizálása, az energiaforrások hasznosítása (a nap- és szélenergia felhasználása) terén végzett kutatási program. Az említett látogatást követően még két ízben találkozhattunk, mint házigazdák Nicolae Ceausescu elvtárssal és Elena Ceausescu elvtársnővel. Akkor már konkrét eredményekkel is előállhattunk: tanműhelyünk igazi kis ipari egységként több tíz milliós értékű termeléssel bizonyítja az oktatás és termelés összekapcsolását, nálunk működik az az országos viszonylatban is egyedülálló napenergia-laboratórium, amelyet az említett útmutatások szellemében rendeztünk be a konkrét hasznot hozó alkalmazott kutatásokra, robotjaink pedig ma már szorgalmas „alkalmazottjai“ Temesvár nagyipari vállalatainak. A XIII. pártkongreszszuson elfogadott országépítő pártprogram pontosan meghatározza a hazai főiskolák, a műszaki intézetek felelősségét, szerepkörét s távlatokat nyit a fejlődésre. A Tudomány és Oktatásügyi Országos Tanács legutóbbi plenárisán pedig doktor Elena Ceausescu mérnök-akadémikus átfogó beszédében hívta fel figyelmünket e munka hazafias felelősségére, a legmagasabb elvárásokra, amelyeket szocialista hazánk jövőépítő tervei meghatároznak. Személyes példa, közvetlen irányítás, messzemenő gondoskodás segít bennünket abban, hogy valóban fényerőre emeljük a holnapot. Eredményes, boldog új évet! (Folytatás az 1. oldalról) Az elnöknő kongresszusi záróbeszédéből idézünk: „Elsősorban is megkülönböztetett figyelmet kell fordítanunk az oktatás tartalmának és struktúrájának állandó tökéletesítésére, hasznosítva mindazt, ami új és haladó az egyetemes gondolkodásban és gyakorlatban. Az oktatásügyi tevékenység e követelménye jegyében a legnagyobb figyelmet kell fordítani a főtantárgyak — matematika, fizika, kémia, biológia —, valamint a társadalomtudományok és más olyan diszciplínák alapismereteinek elsajátítására, amelyek nevelési szempontból erősen befolyásolják a fiatalokat, mint amilyen a román nyelv és irodalom, a haza története és földrajza.“ A Tudomány- és Technológiaügyi Országos Bizottság és a Nevelés- és Oktatásügyi Minisztérium az utóbbi időben átfogó és konkrét programokat dolgozott ki a tudományos kutatás, műszaki fejlettség és az oktatás eredményességének fokozására, hogy erőteljesebben növekedjék a tudomány és oktatás szerepe az ország gazdasági és társadalmi fejlesztésében, a hazai szocialista építés egész művében. A TOOT nemrég tartott plenáris ülésén hozott intézkedések sorában olyan konkrét elképzelések szerepeltek, mint az oktatási rendszer strukturális és funkcionális szerkezetének javítása; a tantervek és analitikus programok rendszerének tökéletesítése; a továbbképzési (doktorátusi és tanári fokozatok elnyerésére vonatkozó) törvényes rendelkezések felülvizsgálata és korszerűsítése; a tudományos kutatások eredményeinek és a műszaki fejlesztési feladatok megoldásának a gazdaságos anyagi termelés szolgálatába állítása; valamint a távlati kutatási programok kidolgozásához szükségeselképzelések feltérképezése, az alkotó, újat teremtő szakemberek részéről tett javaslatok további tanulmányozása. A tudományos, oktatásügyi és kulturális dolgozók — a Tudósok és a Béke Nemzeti Bizottságába tömörülve, melynek elnöke szintén Elena Ceausescu elvtársnő —, a leghatározottabban támogatják a szocialista Románia elnökének béke-, leszerelési és együttműködési kezdeményezéseit, s fokozzák együttműködésüket a világ tudósainak hasonló szervezeteivel és más fórumaival hogy a józan ész diadalmaskodjék, az enyhülés, az együttműködés és a béke ügye az emberek és a népek legmagasztosabb joga, az élethez és a békéhez való jog. Kolozsvár-napocai egyetemi központunkban is, ahol a kutatásnak és oktatásnak régi hagyományai vannak, az elmúlt esztendőben tovább folyt a munka a központi kutatóintézetek és más felső kutatási fórumok terveiből ránk háruló témakörökben, zökkenőmentesen s növekvő igényességgel történt a szakemberképzés-nevelés és a továbbképzés. Az egyetemi, főiskolai és kutató intézeti dolgozók évi közgyűlésein előterjesztett és a forradalmi munkásdemokrácia szellemében megvitatott beszámolók számbavétele az elért eredményeket, s kiemelték azokat a tennivalókat amelyeket a pártfőtitkár által sugallott szellemben törekszenek elvégezni. Erre mindaztt van, fogadalmat tettünk s akárcsak eddig, ezután is szavunknak állunk. Ebben a meggyőződésben, e születésnapon szeretnék kollégáim nevében is további sok sikert, jó egészséget és boldogságot kívánni Elena Ceaușescu akadémikus elvtársnőnek.