Vállalkozók Lapja, 1919. november-december (40. évfolyam, 45-52. szám)
1919-12-03 / 49. szám
Negyvenedik évfolyam, 49. (2007.) Budapest, 1919. deczember 3 Az építő-, szállító-, műszaki- és iparügyek üzleti forgalmának félhivatalos közlönye. Lapunkban hivatalosan közöltétnek: a kereskedelmi minisztérium, a vall - és közoktatási minisztérium, a pénzügyminisztérium, a földmű-ügyi valamint a többi minisztériumok, továbbá a megyék, városok, községek, társulatok és ezek alantas hivatalainak összes építkezésére, szállítására, el- és bérbeadására vonatkozó ügyek. Főszerkesztő : LAKATOS LAJOS. Felelős szerkesztő : KOMOR MARCELL építész. Hirdetések és közlemények legkésőbb hétfő estig küldendők be Egyes számára: 2.— korona. Vállalkozók Lapja ELŐFIZETÉSI DÍJAK: Egész évre ... ... 100 K. Fél évre.............50 K. Negyed évre___ 25 K. Külföldi államokban : Egész évre ........ 120 K. Fél évre.............60 K. Negyed évre ... .30 K. Hirdetési dij: Egy hatod hasábos millm.sor 2 . Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VII., ERZSÉBET-KÖRÚT 29. .. TELEFON 34-18. A németek már dolgoznak! Még alszunk. Még mindig álmos, nagyon álmos világ van erre mifelénk.Csak kevesen vagyunk, akik néhanéha ledobjuk a takarót és kinézünk a napvilágosságba, de nem állhat meg a tekintetünk mind magunknál, mert itt bizony még sajnos, sokáig nem történik semmi. A szomszéd tanyájáig kell, hogy érjen a szem, ha munkálkodást, cselekvést, termelést akar látni. A világ el van födve előttünk, csak kisded részek engedik, hogy a közvetetlen szomszédot figyeljük. A szomszéd, a germán csak nem tagadja meg magát. Az dolgozik. Az nem lehet oly fokon földre sújtva, hogy céltudatos életmegnyilvánulásról mielőbb tanúságot ne tegyen. Egész Németország munkássága talpon van immár és szinte feledni látszik a múltak bajait, küzdelmeit. A sztrájkmozgalmak teljesen elültek, mert a német munkás mindenek előtt ténykedni, dolgozni akar és átlátja, hogy a mai siralmas viszonyoknak közepette csak egy közvetlen cél lebeghet előtte tekintet nélkül a munkaadó és munkás között való ellentétes érdekekre: minél többet kell dolgozni, ha azt akarja, hogy a normális megélhetés hamarosan bekövetkezzék. Nem hallatják a munkásjelszót, le az akkordmunkával! ellenkezőleg, bizonyítani akarják, hogy minden ember ember a talpán és az ipar egyetemes érdekeit ezidő szerint magasan fölbe helyezik a szűkebb körű munkásérdekeknek. Főleg a rajna-vesztfáliai ipari területeken mutatkozik a legnagyobb mérvű munkakedv ébredése, de Németország egyéb vidékein sem tétlenek immár az emberek. A szász munkásság is hangos kifejezését adja munkaakarásának, ez időszerint teljesen háttérbe szorítja önmaga leghatalmasabb fegyverét, a sztrájkot és az akkord munkát ma igen alkalmas munkálkodó rendszernek ismeri el. Különösen nagy teret hódít ez a szénbányáknál, amelyeknél bizonyos mértékben mindig megvolt az akkordmunka. A munkások bölcs tudatában vannak annak, hogy mindenek előtt meg kell menteniök a tönk szélén álló iparvállalatokat a teljes tönkrejutástól és örömmel kapnak az alkalmakon, amelyek munkához juttatják őket. Egész Németország dolgozik. A munkában öröme van minden német embernek és nem csodáljuk, hogy ebben látják legerősebb, legbiztosabb fegyverüket, amely megóvja a német nemzeteket katasztrofális összeomlástól, amely megvédelmezi minden baj, minden ellenség ellen. Látják ezt ellenségei is, és félnek tőle. Egy francia politikus felelt erre a kérdésre, hogy miért gyűlölik annyira a franciák a németeket, ezzel: — Ils travaillent trop! Azaz túl sokat dolgoznak. Kényszerítik a velük versenyző nemzeteket arra, hogy ugyancsak sokat dolgozzanak, ha alul nem akarnak maradni. A magyarság nem sokat számít a világversenyben, de minekünk a magyarság mindenünk. Minekünk okulnunk kell a nemzetek példaadásain. És ha nem is zártuk szívünkbe a germánokat, ha teljes ipari és kereskedelmi elnyomatásunk ellen fel is emeljük minduntalan szavunkat, mi ne panaszként idézzük a franciák kifogását a német ellen, hanem követendő minta gyanánt. Igenis dolgozzunk sokat, nagyon sokat. Nem dolgozhatunk annyit, amennyinél többre ne volna szüksége nemzetünknek. És harsányan kell ezt a kívánságunkat ismételni, és szünetlenül hangoztatni, mrt e késő órákban még csak hozzá sem fogtunk a viszonyok által reánk mért nagy munkáinkhoz. Lám, még az osztrákok is a mieinknél kedvezőtlenebb konstellációk közt már keresik a kapcsolatot a volt ellenséggel. Ipari téren keresik és meg is fogják találni. Például a bécsi téglagyárak tárgyalnak a franciákkal égetett téglák szállítása ügyében, amelyekre Észak-francia rombolások helyreállítására szükségesek. A téglákat a franciáknál szokásos méretekben fogják literálni. Jelentékeny kötéseket azonban csak abban az esetben fogadhatnak el, ha a franciák megfelelő szénmennyiségeket bocsájtanak rendelkezésükre. Vájjon a mi nagyszerű agyagipari telepeink nem követhetnék-e a bécsi példát? Ideális természetű, világi jelentőségű problémák gyakorlati megvalósítását is fürge kézzel kezdik meg a németek. A kis Központi fűtés, szellőztetés és víz- TORS és ORMAI mérnökök vezetéki berendezések gyára Budapest Ilit Szilágyi utca 3. SZ. Telefon: József 33-42 és József Ш Budapest, VI. Vilmos császár-ut 7. Telefon 154-35 T magas építkezés Beton és vasbeton * ^ munkák. Városi csatornázások. Vízierőművek. — Jiidépitészrt. SPITZ GYULA Épitkezési szerszámok, műszaki cikkek nagy raktára! BUDAPEST, VI. KER., ARADI UTCA 17. SZÁM. TELEFON 143—20.