Valóság, 2021 (64. évfolyam, 1-12. szám)

2021 / 3. szám - SZÁZADOK - M. Lezsák Gabriella: Tudománypolitika és régészet a két világháború közötti Magyarországon. A kolozsvári régészeti iskola a „visszatért Észak-Erdély” alatti időszakban

60 M. LEZSÁK GABRIELLA: TUDOMÁNYPOLITIKA ÉS RÉGÉSZET... debreceni tanítványát, a szintén erdélyi származású Novák Józsefet ajánlotta.48 Utóbbi 1941 elejétől Ferenczi Sándor helyett 1. oszt. tanársegéd lett az egyetemen,49 míg Ferenczi a Roskával való személyes ellentéte miatt 50 egy idő után az Egyetemi Könyvtárban kapott helyet.51 Az egyetemi oktatómunkán túl az univerzitás szakember­­gárdájára és a tehetségesebb hallgatókból kikerült gyakornokokra az ENM Érem- és Régiségtárában is nagy szükség volt, az ottani csapatot ifj. Kós Károly, Szabó György és Pálffy Antal gyakornokok mellett 1941-től a szombathelyi múzeumból átjelentkezett Mozsolics Amália múzeumot erősítette.52 Mozsolicsra Roska a vidéki gyűjtemények „talpra állítási, korszerű átrendezési” munkálataiban is számított.53 A kolozsvári régészeti iskola másik jelentős személyisége Roska Márton mellett László Gyula volt, akit az egyetemre alig 30 esztendősen neveztek ki ÉTI intézeti ta­nári minőségben.54 A tervek szerint a kolozsvári egyetemen honfoglaláskori régészeti tanszéket is létre szándékoztak hozni, amelynek élére 1940 őszén eredetileg Fettich Nándort, a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Régészeti Tárának vezetőjét kérték fel, de Fettich a felkínált katedrát nem fogadta el, mivel nem akart megválni munkahelyé­től.55 „Fiatalsága miatt László Gyula dr.-t akkor még nem nevezhették ki, s így Hóman miniszter úr azzal a határozott ígérettel helyezte Kolozsvárra az Erdélyi Tudományos Intézethez, hogy egy-két éven belül megszervezi számára a tanszéket. ”56 Megbízatását László Gyula egykori főnökének, Gróf Zichy Istvánnak, az MNM Országos Magyar Történeti Múzeum főigazgatójának és Kelemen Lajos kolozsvári történész-levéltá­rosnak, az ENM vezetőjének köszönhette, amit 1940 őszén Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter erősített meg.57 László Gyulát az újonnan létrehozott Erdélyi Tudományos Intézet Régészeti Szakosztálya vezetésére is felkérték.58 kinevezését se­gítette, hogy felettesei, tudóstársai nem csupán szakmai képességeiről, hanem emberi erényeiről is elismerően nyilatkoztak: „László Gyula, mint ember és tudós a korabeli munkatársak sorából messze kimagaslik (...) öntudatos, komoly, korrekt munkása a szakjának, aki nem hangoskodással és könyökléssel, nem hajladozással, hanem komoly munkával, folytonos tanulással iparkodott előre jutni. ”59 Úgy vélték, hogy szakirodalmi jártassága, vizuális látásmódja, képzőművészeti végzettsége, interdiszciplináris kutatási módszere 60 és ,, a néprajzias tudományos szemléletmód előadásait a mához kétség kívül közelebb hozná, s ezen az úton a régészet iránti érdeklődést bizonyára fokozni tudná”.61 László Gyula Kolozsvárra települése hazatérésnek számított, hiszen 1910-ben szé­kely szülőktől, a dél-erdélyi Kőhalomban (ma Rupea) látta meg a napvilágot.62 A László családnak többször kellett menekültként elhagynia az országrészt, a trianoni döntés után pedig véglegesen Budapesten telepedtek le. Édesapja a Néprajzi Múzeum könyvtárában kapott állást, így a fiatal László Gyula közvetlen ismeretségbe került a korszak veze­tő néprajzkutatóival, köztük Györffy Istvánnal, Bátky Zsigmonddal és Viski Károllyal. Lászlóra nagy hatással volt Szekfü Gyula szellemtörténeti irányzata és Teleki Pál ma­gyarságtudományi érdeklődése, geopolitikája is. Kialakuló világnézetét jelzi, hogy főként Móricz Zsigmondot, Németh Lászlót, Illyés Gyulát és Szabó Dezsőt olvasott, tagja volt a Turul Szövetségnek 63, eljárt a Bartha Miklós Társaság 64 előadásaira,65 rokonszenvezett a népi írók mozgalmával és az általuk létrehozott Márciusi Fronttal.66 A Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola elvégzése (1933), illetve a budapesti tudományegyetem böl­csészdoktori oklevelének megszerzése (1935) után a Magyar Nemzeti Múzeum segédőre lett, itt érte 1940 őszén a felkérés az ÉTI intézeti tanári posztjára. A képzőművészeti vég­zettséggel is rendelkező fiatal tudós nagy ambíciókkal utazott Erdélybe, ahol nézeteire az 1940-es évek elején csúcspontra jutott magyar népi mozgalom mellett döntően hatott a kolozsvári tudományos közeg: Posta Béla régészeti iskolájának szellemisége, a néprajzos Valóság • 2021. március

Next