Városi Közlekedés, 1976 (16. évfolyam, 1-6. szám)

1976-12-01 / 6. szám

Városi Közlekedés, 76/6. 419 utcai) megépítése a műszaki akadályokon túl fokozott nehézség elé állította a kivitelező vállalatokat, hiszen e viszonylag keskeny útvonalon az építés teljes ideje alatt fenn kellett tartani a kelet—nyugati közúti fő­tengelyen a forgalmat. Duna-hídjaink összkapacitása amúgy sem felel meg a csúcsforgalmi igényeknek, így az Erzsébet-hídnak és a rávezető útvonalaknak a for­galomból való teljes kiiktatása szóba sem jöhetett. El­gondolásunk — melyet egy másfél napos teljes forgalmi lezárás kivételével sikerült megvalósítanunk — az volt, hogy a Kossuth Lajos utca—Szabadsajtó út—Erzsébet­­híd kelet—nyugati közúti főirány forgalmát — bele­értve a tömegközlekedést is — az építés teljes időtar­tama alatt mindkét irányban fenntartjuk. A kivitelezés 1974 második felében az előkészítő és közműkiváltási munkákkal kezdődött. Először 1974 de­cemberében a Curia utcát és a Városház utca Kossuth Lajos utcai torkolati szakaszát kellett a főgyűjtőcsatorna építése miatt lezárnunk a forgalom elől (7. ábra). A Városház utca forgalmi funkcióját a Petőfi Sándor utca vette át. Ezeknek az előmunkálatoknak a befeje­zése után, 1975 februárjában lezárták a Károlyi Mihály utcát, a Petőfi Sándor utca Felszabadulás téri torkolati szakaszát, valamint a Kígyó utcát és a Duna utcát. Ez az állapot állt fenn a forgalmi rendezés végleges be­fejezéséig. A Károlyi Mihály utcában épült meg a metróállomás felszín alatti csarnoka és a közúti alul­­járó lehajtó rámpája, a Petőfi Sándor utcában pedig az egyik feljáró. A Károlyi Mihály utca lezárásakor, a Kál­vin tér építése miatt lezárt Kecskeméti utca funkció­jának pótlásával összhangban, az északi irányban haladó közúti forgalmat és a 15-ös jelzésű autóbuszokat a Belg­­rád rakpartra tereltük. A műtárgyépítést először a Felszabadulás tér északi oldalán végezték el, ekkor a Kossuth Lajos utca közúti forgalma 2x2 forgalmi sáv szélességben bonyolódott le. A munkák előrehaladásával a szélességet 2x1 for­galmi sávra kellett csökkenteni. Ezzel egyidejűleg — a kapacitás-egyensúly fenntartása céljából — a gyalogo­sok részére külön szintű ideiglenes felüljáróhidat állí­tottunk fel a Városház utca torkolatában. Az ideigle­nes híd pillérkiosztása lehetővé tette, hogy a déli oldali műtárgyépítés idejére a Kossuth Lajos utca forgalmát a munkaterületen belül a Felszabadulás tér északi olda­lára terelhessük. A kivitelezés 1976. augusztus 14-én fontos állomásá­hoz érkezett. Ekkor készült a Petőfi Sándor utca tor­kolatában létesített gyalogaluljáró déli műtárgyrészé­nek betonozása. A korábban elkészített északi oldal­hoz való megfelelő csatlakozás (rezgésmentes beton­kötés) végett a Kossuth Lajos utca forgalmát másfél napig teljesen le kellett zárni. A rendelkezésre álló szűk belvárosi utcahálózat geometriai kötöttségei miatt szét kellett választanunk a közúti és a tömegközleke­dési járművek terelését. A 7/A, a 7/C és a 107-es autó­buszviszonylat járműveit a Szabadság-hídra, a 89-es és a 89/A autóbuszviszonylatot pedig a Lánchídra terel­tük. A Buda felé haladó közúti járművek a Kossuth Lajos utca—Városház utca—Párisi utca—Váci utca— Erzsébet-híd, míg a Budáról Pestre tartó gépjárművek az Erzsébet-híd—Váci utca—Irányi utca—Reáltanoda utca—Szép utca—Kossuth Lajos utca terelőútvonalat vehették igénybe. Ez a forgalmi állapot a 8. ábrán látható. A megfelelő előkészítés és tájékoztatás ered­ményeként a forgalomterelés zökkenőmentesen zaj­lott le. A Kígyó utcai gyalogaluljáró 1976. augusztus 20-i megnyitását követően elbontották a Városház utcai ideiglenes gyaloghidat. A Felszabadulás téri forgalmi rendezéshez igazodva hajtották végre a Kossuth Lajos utcai teljes közműcserét és útburkolat-építést, vala­mint az Erzsébet-híd pályaburkolatának rekonstruk­cióját, így 1976 utolsó negyedévében, a végleges fel­színi útpályák és a közúti aluljárók elkészítésével nagy kapacitású, keresztezésmentes, korszerű külön szintű forgalmi csomópont alakult ki a kelet—nyugati közúti főtengely Felszabadulás téri csomópontjában. DEÁK TÉR A Deák téri aluljáró építése, illetve az építést meg­előző közműátépítések 1973 végén kezdődtek meg. Az előzőkben ismertetett csomópontokhoz viszonyítva a Deák tér ugyan lényegesen kisebb, de a Belváros egyik rendkívül forgalmas csomópontja. Az építést megelő­zően elkészített forgalomterelési terv az egyes munka­fázisoknak megfelelően három ütemet irányozott elő. A forgalomterelés ebben a tervezett formájában lesz a­ 7. ábra. A Felszabadulás téren 1974 decemberében bevezetett forgalomterelés funkcióvázlata

Next