Városi Közlekedés, 1976 (16. évfolyam, 1-6. szám)

1976-02-01 / 1. szám

58 Városi Közlekedés, 76/1. Az Árpád-híd pesti hídfője térségének forgalmi rendezése ANGELUS RÓBERT A diplomatervben megoldandó feladat az Árpád - híd pesti hídfőjének térségében a Róbert Károly körút, Váci út, Népfürdő utca, valamint a létesítendő M+2 jelű autó­pálya fővárosi bevezető szakasza és az ún. Duna-parti csomópontja forgalmi rendezési tervének elkészítése volt. A tervezési területen kellett megoldani a Hungária körút kiépítéséből adódóan meg­növekedett forgalom átvezetését, illetve szétosztását az M­ 2-es út bevezető szaka­szára, a Duna-parti autóútra, az Árpád­­hídon keresztül a 10. és a 11. sz. főútvonal­ra. A térségben ki kellett jelölni egy Volán­pályaudvar helyét, a tömegközlekedési eszközök végállomását, illetve megállóhe­lyeit. Javaslatot kellett tenni egy szálloda el­helyezésére is. A tervezés első lépése az 1973-ban kiírt tervpályázatban szereplő forgalmi adatok felülvizsgálata volt. Erre elsősorban a Hun­gária körút akkor megadott keresztmetsze­ti elrendezésének megváltozása miatt volt szükség. (Az út kapacitása csökkent.) En­nek alapján 6 változat készült, elsősorban az M­ 2-es autópálya bevezető szakaszának a tervezési területhez való csatlakozási helyeit figyelembe véve (Duna-part, illetve a vizafogói iparvágányok területe). A válto­zatok közül a városrendezési és a geomet­riai adottságok és lehetőségek alapján egy vizafogói és egy Duna-parti nyomvonal rész­letes kidolgozása volt a következő lépés. A forgalmi méretezés szempontjából meg­határozó jellegű csomópont a Váci út— Róbert Károly körút keresztezés. A Róbert Károly körút keresztmetszeti elrendezése 2X4 forgalmi sáv + középfekvésű villamos. A kiépítés első ütemében a Hungária körút tervezési területen kívüli első csomópontja — a Lehel úti keresztezés — szintbeli, jelzőlámpás forgalomirányítású lesz. Ez a csomópont így meghatározza a Hungária körút irányából a tervezési területre irá­nyuló forgalom várható nagyságát. Ez a forgalom a fejlesztés távlati időpontjáig sem növekszik meg lényegesen, ha a 2X3 sáv legnagyobb kapacitását vesszük figye­lembe, mert a teljes keresztmetszet 2X4 sávjából a két szélső nem teljes értékű a kiválások, becsatlakozások, rakodások stb. miatt. Az elmondottak figyelembevételével ké­szült el a keresztmetszeti, helyszínrajzi tervezéshez szükséges forgalomáramlási áb­ra (1. ábra). A Hungária körútról a fő irányokba (Árpád-híd, az M­ 2-es autópálya bevezeté­se) a legmagasabb szintű a forgalmi kapcso­lat. A Hungária körút keresztmetszetének változása miatt a Lehel úti és a korábbi cso­mópontok az észak—déli irányú forgalom­elosztásban jelentős szerepet kapnak. Az Árpád-hídról a Hungária körútra irányuló forgalom nagyságát meghatározza az utóbbi befogadóképessége, így az M­ 2-esre, il­letve a Duna-parti útra irányuló forgalom megnövekedett. A részletesen kidolgozott I. változat sze­rint az M—2-es autópálya bevezetésére ja­vasolt nyomvonal a vizafogói iparvágányok területén a Dagály utcáig magasvezetésű, mert itt az iparvágány megtartásával kell számolni. A bevezetés az Árpád-híd lehajtó rámpájához, a meglevő műtárgy alatt átve­zetve, jobbról csatlakozik, a kivezetési irány jobbról ágazik ki. A Duna-parti autóút a Rákospatak északi oldalán, vele párhuzamosan halad, átmetszi a torkolatot, majd a Szabadság strand és a Du­na közötti területen vezet az Árpád-hídig, és innen a Duna-parton tovább a meglevő alsó rakpart irányába. A Váci út 2X2 sávos felüljárón vezet át az alatta kialakított, minden irányú kap­csolatot biztosító Róbert Károly körúti csomóponton. Ebben az elrendezésben a gyorsvillamos pályája is szintben marad. Előnyös, hogy a Hungária körúton végig szintben haladó forgalom itt is a korábbi csomópontokhoz hasonló szituációval ta­lálkozik. A Dráva utcánál kialakuló csomópont — az autóút északi irányból, zömmel az M­ 2- esről érkező forgalmát kivéve — minden fordulási igényt kielégít.Az északi irányból ide érkező járművek célszerűen csak akkor veszik igénybe idáig az autóutat, ha úti­céljuk a város déli részén található. Ha a Dráva utca térségébe igyekeznek, akkor az autópálya bevezetésén továbbhaladva a Vá­ci úti csomóponton keresztül, illetve a Viza­fogó utcai kapcsolaton keresztül, a Népfür­dő utcán továbbhaladva érhetik el úticélju­kat. A hálózatkialakítás szempontjából lénye­ges, hogy a Dráva utca—Váci út csomópont­ban a Váci útról csak a város felől lehet balra nagy ívben bekanyarodni a Dráva utcára. Az adott forgalom mellett célszerűen itt csak háromfázisú forgalomirányítás jöhet szóba. A Dráva utca—Váci út északi irány számára a Véső utcai csomópont teremt nagy íves kapcsolatot. Az Árpád-híd északi lehajtó rámpája megtartandó, de a déli ol­dalon levőt a kedvezőbb geometriai ki­alakítás végett célszerű megszüntetni. Az így nyert terület alkalmas a Duna-parti szálloda elhelyezésére is. A II., részletesen kidolgozott változatban az autópálya bevezetésének helye a Duna­­part. Ebben az elrendezésben a 2X3 sávos út az ipari öböl bejárata felett a Szabadság strand és a Duna-part közötti területen halad az Árpád-hídig, ahol az autópálya egy kétsávos bal ággal, a Népfürdő utca felett átvezetve jobbról csatlakozik az Árpád-híd feljáró töltéséhez. Az ellenkező irány számá­ra is közvetlen összekötő ág ad zavartalan kapcsolatot. Az M­ 2-es autópálya—Árpád­­híd—Buda irány összekötésére új hídszer­kezet kialakítása a javaslat. A Budáról érke­ző forgalom részére közvetlenül a hídfő után lehajtó ág létesítendő, amely az autó­pályára, a Duna-parti autóútra, és a Nép­fürdő utcán keresztül a Váci útra északi irányba létesít kapcsolatot. A II. változat a továbbiakban megegyezik az I. változattal. Az előzőekben ismertetett két változat, természetesen, nem meríti ki az összes szóba jöhető variációt, de — a korábbi ter­veket és a tervpályázatot is figyelembe véve — a továbbtervezésre javasolható kialakí­tások alapjául szolgálhat. A változatok elsődlegesen a forgalmi, majd a környezeti szempontok mérlegelé­sével értékelhetők. Az I. változat a Vizafogói pályaudvar te­rületének más célra való felhasználására ad lehetőséget (pl. a lakótelep bővítése, összekapcsolása a Váci út mentén fekvő területtel). Elsődlegesen azonban a csomó­pontrendszer funkcionális kialakítása vá­lik egyszerűbbé, különösen a Budáról érke­ző forgalom, valamint a Dráva utcai csomó­pont tekintetében. Az Árpád-híd lehajtó ágához a csatlakozások viszonylag egysze­rű geometriával megoldhatók. Az itteni forgalom számára a kellő sávszámra kiszéle­sített osztályozó—felálló terület elegendő. Ennek az elrendezésnek előnye továbbá, hogy jól igazodik a Váci út felüljárón való átvezetéséből adódó magassági elrendezés­hez. A Duna-part közlekedési célra való igény­­bevétele összhangban lenne a pesti Duna­­parton végighaladó autóút koncepciójával. A Szabadság strand melletti területen a köz­vetlen vízpart kihasználására amúgy sincs mód. Itt az a szempont az elsődleges, hogy a strand területe a lehető legkisebb mérték­ben csökkenjék. A II. változat — az előbbi elvből kiindul­va — már az autópálya bevezetését is a Duna-partra irányozza elő. Ez esetben a Duna-parti nyomvonalon nagyobb forga­lommal kell számolni, de az nem jelentős eltérés. Előnye viszont ennek a kialakítás­nak, hogy a csomópontrendszer koncent­ráltabbá válik, az Árpád-híd pesti hídfője mellett szinte az összes kapcsolat kielégít­hető, és az autópálya—autóút irány igen jó vonalvezetésére van lehetőség. A vizafogói nyomvonal tágabb teret ad a városrendezési elképzeléseknek. Az M—2- es autópályának a Váci úti csomóponttól távolabbra kerülő elágazási és csatlakozási pontjai folytán a fonódó mozgások számára több lehetőség kínálkozik. Az építés ütemezési lehetőségeit vizsgál­va, az I. ütemben az M—2-es autópálya be­vezetésével és így a Duna-parti autóút meg­ 1. ábra. Forgalomáramlás a csomópontban

Next