Városi Szemle – 21. évfolyam – 1935.
4. szám - Zelovich Kornél: Budapest közlekedése (Folytatás)
500 A londoni földalatti vasút 1931. évi forgalmáról az 1933-ban Londonban tartott világenergia-kongresszus elé terjesztett jelentés megállapítása szerint:ahol a forgalom a csúcsteljesítmények idejében óránként tízezer utast túlhalad, az utak tehermentesítése céljából földalatti vasút létesítésének kérdése lép előtérbe.« Budapesten ma a csúcsteljesítmények idején az említett tízezer utast leginkább megközelítjük a Nagykörúton a Wesselényi utcánál, ahol a közúti vasúton az 1933. október 6-án tartott utasszámlálás alkalmával a délelőtti rohamórában 7 és 8 óra között 6932 utas, a délutániban pedig 1730 és 1830 között 7684 utas közlekedett. Ez az eredmény összefügg Budapest népsűrűségének eloszlásával. Amint a népsűrűségi térképen látható (8. ábra), a székesfőváros népsűrűségi súlypontja a Nagykörúton a Wesselényi utcai keresztezéshez van legközelebb. Azt hisszük, hogy amennyiben a gyorsvasúti hálózat kiépítésére kerül a sor, bővebben már nem kell megokolni a Közvágóhíd—Nyugati pályaudvar ismertetett gyorsvasúti vonal jogosultságát. Ezt a vonalat a Boráros téren már a budai oldal érdekében is át kell vezetni. Ilyen módon a Boráros téri hídon Budáról átáramló utasforgalom egy része szintén táplálni fogja ezt a vonalat. A harmadik (III.) gyorsvasúti vonal kiindulna a II. vonalhoz való csatlakozással az Üllői út és Nagykörút keresztezésétől és az Üllői út mentén a nagyforgalmú Calvin-teret meg az Apponyi-teret érintve haladna át a cityn. A Tőzsdére tekintettel a Szabadság-tér mentén vezetne. Ezután kikanyarodnék az Országház felé és útjának további folyamán a Margit-híd pesti hídfője mellett elhaladva a Lipót körút irányában jutna a Nyugati pályaudvarhoz. Ez a vonal is tehát a figyelembe veendő alapelvek értelmében halad és hozzácsatlakozik az I. vonal, valamint a meglevő földalatti vasút (Fav) is. A Margit-híd pesti hídfőjéhez való kikanyarodás, amint fentebb megjegyeztük, abból a célból szükséges, hogy a gyorsvasúti hálózat a budai oldalról, valamint a Margit-szigetről rövid úton legyen elérhető. Ha Budapesten a gazdasági viszonyok javulásával kapcsolatban az útfelszíni közlekedés oly mértékben fog növekedni, hogy gyorsvasút létesítésére kell gondolni, a fentebb kifejtettek értelmében elsősorban a most leírt három vonal (10. ábra) építése jöhet szóba. Ennek a három vonalnak hosszúsága mintegy 13 kilométer. A meglevő földalatti vasútnak ebbe a hálózatába való bekapcsolásával együtt tehát Budapesti gyorsvasúti hálózatának kiterjedése mintegy 17 kilométer lenne.2) x) Verkehr und Verkehrsmittel der Grosstadt. Erfahrungen aus den Londoner Verkehr. Verkehrstechnik 1934. Heft 2. 2) Hamburgban 1913-ban a magasvasútnak kiterjedése 18-9 km volt, a bécsi városi vasút (Stadtbahn) mai kiterjedése 26 km. Zelovich Kornél