Városok Lapja, 1909 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1909-10-02 / 40. szám

6. oldal. A szegedi pályaudvar kibővítése. A bajai báb­aszéki vasúti vonal megnyitása következtében a vasúti áruforgalom jelen­tékeny része a délvidéki városokba terelődik. Ennek révén a szegedi állomások teherfor­galma is igen nagy mértékben gyarapodott, s a szegedi alsóvárosi teherpályaudvar rövid idő alatt szűknek bizonyult. A pályaudvart ezért kétszázezer korona költséggel kibővítik, nyílt rakodóhelyet és raktárakat építenek, s új sínpárokat fektetnek le. A nagyarányú átalakítási munkákhoz még az őszszel hozzá­fognak. Bajok a nagyváradi vízműtelepen. Az új vízműtelepen, amely Nagyvárad víz­szolgáltatásának tökéletesítésére lesz beren­dezve, fontos hiba nyomára jutottak, amit ha észre nem vesznek, úgyszólván az egész mű sikerét kockára tették volna. A telepen most folynak a legfontosabb munkálatok, a fenék­gát elkészítése és a vízgyűjtő galéria lefek­tetése s eközben a város mérnöke arra a fölfedezésre jutott, hogy a beton keverékű csövek nem megfelelőek. Egyetlen billen­­tésre, mintha porból lennének, összeomlanak. Észleletéről nyomban jelentést tett Bordé Ferenc főjegyzőnek, a vízvezetéki bizottság elnökének, akivel közösen megvizsgálták a lefektetésre várakozó csöveket s a vizsgálat eredménye az volt, hogy valamennyit hibás­nak, kifogásolhatónak találták. Természetesen az egész mennyiséget nyomban visszauta­sították s felszólították a vállalkozót, a buda­pesti Melocco-céget, hogy a galéria­csöveket megfelelő anyagból és így az előírt ellenálló képességgel készítse el. Ugyancsak a Melocco­­cég szállítja Nagyszeben városának csator­názásához a betoncsöveket, amelyek a lefek­tetés után hasznavehetetleneknek bizonyultak, úgy hogy a vállalkozónak ki kell cse­élnie. Vasbeton vagy tömörbeton. Nagyvá­rad város közgyűlésének határozata után is az a kérdés foglalkoztatja a törvényhatósá­got, hogy minő anyagból épüljön a Körös­partfal , Vasbetonból, vagy pedig töm­örbe­­tonból ? A közgyűlés az olcsóbb vasbeton mellett foglalt állást, a kimondott határozatot azonban Kőszeghy József városi főmérnök megfelebbezte. Egy újabb felebbezés is ér­kezett be ez ügyben a városhoz, még­pedig Incze Lajos és Isa cég részéről. Az Incze cég tudvalevőleg tömörbeton építkezésre tett ajánlatot, ezt azonban a közgyűlés két szavazattal mellőzte. Inczéék felebbezé­sükben a főmérnök és a tanács javasla­tára támaszkodva hosszadalmasan érvelnek­­ amellett, hogy a tömörbeton építkezés mennyi­vel biztosabb és szépészeti szempontból is mennyivel célszerűbb. A partfalnak szerin­tük, esztétikailag összefüggő egészet kell képezni a háttérben álló városházával és ezt csakis a partfal architektúrájával lehet kife­jezésre juttatni, más szóval a tömörbeton mo­numentális tömegével és stílszerű kiképzésé­vel. Financiális szempontokból is foglalkoz­nak a vasbeton ajánlat állítólagos előnyeivel s arra a konklúzióra jutnak, hogy ha az anyag felhasználását figyelembe veszik, a vasbeton 13 ezer koronával drágább. Végül arra kérik a miniszert, hogy a közgyűlési határozat megváltoztatásával a szerződést velük kösse meg, azaz a várost ily értelem­ben utasítsa. Adó- és pénzügy. Veszprém költségvetése. Veszprém város jövő évi költségvetése 291.166 kor. 62 fillér szükséglettel szemben 205 493 kor 57 fillér födezetet mutat, a hiányt 45%-os auad­óval kell födözni. VÁROSOK LAPJA. Zenta város jövő évi költségvetése. A most letárgyalt költségvetés szerint a város bevételei a jövő évre 859347 K 57 fillérben, kiadásai 982030 K 88 fillérben irányoztalak elő. A bevételek által nem fedezett hiány tehát 122619 K 31 fillér, amely 30 százalék közköltséggel lesz fede­zendő. Ha figyelembe vesszük, hogy két évvel ezelőtt még 54 százalék volt a pót­adó, akkor ezt az eredményt megnyugvással fogadhatják a zentaiak. Makó város költségvetése. A város költségvetése szerint a bevétel 322.483 K, a kiadás 591.402 K. E szerint a költségvetési hiány 168.918 K, ami a pótadó útján nyer fedezetet. A pótadó 50­0-kal kevesebb, mint a múlt évben, azonban csak névlegesen, mert a valóságban Makó 115'Vo-kal admi­nisztrál. Érsekújvár múlt évi zárszámadása. A városi házi pénztár 1908. évi zárszámadása 384.579 K 75 fill. bevétellel, 384.579 K 30 fill. kiadással zárult. 36.000 korona csatornázási díjhát­ralék. Hosszú vajúdás után a minister Nagyvárad város csatornázási szabályren­deletét jóváhagyta. Most tehát a város be­szedheti a már évek óta elkészített csatornák után visszamenőleg a csatornázási díjat. Összesen 36.432 korona ilyen visszamenőleg fizetendő díj követelése van a városnak, amelyek behajtását a városi tanács elrendelte. Baja város zárszámadása. Baja város törvényhatósága most tette közzé a múlt évi zárszámadását és vagyonmérlegét. E szerint Baja város tiszta vagyona 5.181,305 korona. A város ingatlan vagyona között első helyet foglal el a száztizezer koronát jövedelmező 3839 kat. holdas Mátéháza puszta és a 28150 koronát jövedelmező három bérház. Van Bajának még földbirtoka, de az alig számbavehető jövedelmet hoz. Az 500 hát hold legelő, amelynek fele pompás kert­gazdaságul szolgálhatna, összesen 1000 koro­nát hoz. A város jövedelme a múlt évben 150.000 koronával kevesebb volt, mint a bevétel Ezt a hiányt 74 százalékos pótadó fedezte. (Ez idén már 77 százalék.) A magas pótadó mellett még van külön városi fogyasz­tási adó az ásvány , forrás- és gyártott szikvizekre, halra és élesztőre. Az ingatlan átruházás után is külön városi díjakat fizetnek Nagykároly 1910. évi költségvetését­­. hó 2- án tárgyalta a képviselőtestület, a­mely 175.000 korona adóalap figyelembe vétele mellett a pótadó százalékát 105-ben állapította meg. Egyúttal a közgyűlés elha­tározta, hogy városi takarékpénztárt állít fel, s utasította a pénzügyi bizottságot, hogy a lehető legrövidebb idő alatt javaslatot ter­jesszen a közgyűlés elé. A nyugdíjjogosult­sággal nem bíró városi alkalmazottaknak a magyarországi munkások rokkant és nyug­díjintézeténél leendő biztosítása ügyében tett előterjesztés folytán utasíttatott a tanács, hogy terjesszen elő oly értelmű javaslatot, hogyan lennének a nevezettek a városi nyug­díjintézmény tagjaivá felvehetők. A miskolci városi pénzügyi bizott­ság szept. 27-én Lichtenstein József elnök­lete alatt ülést tartott. Az avasi templom restaurálási költségeihez 20,000 koronát, az avasi Rákóczi torony építésére 40,000 koronát szavaztak meg évi 3200 koronás részletek­ben A városok bankjához való csatlako­zásra vonatkozó megkeresés felett napirendre tértek. A városi telkek értékemelkedésének megadóztatásáról dr. Nagy Ferenc referátuma alapján szabályrendelet kidolgozását határoz­ták el. Makón 115 százalék a pótadó. Most terjesztette be Gorcsa Péter dr., Makó város főszámvevője a város költségvetését, amely szerint a bevétel 322,483, a kiadás 491,402 kor. Eszerint a költségvetési hiány 168,918 kor., ami pótadó útján nyer fedezetet. A pótadó 5 százalékkal kevesebb, mint a múlt évben,, azonban csak papiroson, mert a valóságban Makó 115 százalékkal adminisztrál. Tiszt­viselői a legsilányabban díjazottak, iskolái düledeznek, a városháza összeomlással fenye­get, intézményei hiányosak és tisztviselőinek, nincs nyugdíjintézete. Zólyom város kölcsöne. Zólyom város képviselőtestülete az építendő villamosok költségeinek fedezésére a Pesti magyar kereskedelmi banktól 570.000 kor. kölcsönt vesz fel. Kaposvár beruházási kölcsöne. Kapos­vár város tanácsa tárgyalásokat folytat egy 12 millió koronás kölcsön felvétele végett. A legelőnyösebb ajánlatot a Pesti magyar keresk.­bank, a Pesti hazai takarékpénztár­egyesület és a Magyar takarékpénztárak köz­ponti jelzálogbankja együttesen tették. A köl­csön 50 évre szól­ó 35­­/%-os törlesztés mellett. A városi tanács hozzájárult e feltételekhez, és a közgyűlésnek javasolja, hogy az egész­ kölcsönösszeget vegye át egyszerre és kezdje meg már tavaszszal a beruházásokat. Selmecbánya 1910. évi költségvetése szerint a kiadás 449,413, a bevétel 369,437 kor. lesz. A 79,975 kor. hiányt a 101,778 kor. állami egyenes adó után kivetendő 78%-os pótadóval fedezik. Temesvár 1910. évi költségvetése. Most jelent meg Temesvár város jövő évi évi költségvetése. A költségelőirányzat szerint városi háztartás jövő évi kezelésének egyen­súlya fentartható lesz anélkül, hogy a negyven év óta változatlanul engedélyezett községi 1909. október 2. PSZINCSERÍTÍT Szabad­almazott Budapest, Dil­., Nagytemplom­ utca 17.

Next