Városok Lapja, 1924 (19. évfolyam, 1-24. szám)

1924-01-01 / 1. szám

, és szívesen viselheti, ha érte tárgyilagos és szakszerű ellenőrzést kap. A revizorok részletes felülvizsgálati utasítások alapján végzik munkájukat a helyszínen, úgyhogy minden nagyobb város üzemei évenként legalább egyszer felülvizsgáltassanak. A felülvizsgálat eredményéről a revizor két példányban tesz jelentést, amelyek közül az egyiket az érdekelt város tanácsának, a másodikat a belügyminiszternek küldi meg. Felülvizsgálati jelentésében a revizor nemcsak a tapasztalt hibákat, esetleg visszaéléseket sorolja fel, hanem célszerű változ­tatásokra vonatkozólag is tesz konkrét javaslatokat. Minthogy ezen ellenőrzési közeg rövid időn belül a legtöbb városi üzem­nek üzletmenetét ismerni fogja, javaslatai mindenesetre értékesek lesznek és hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a városi üzemek ma még nagyon szétfutó szervezete lassanként egyöntetűbb legyen. Ha fenti soraim arra vezetnek, hogy a kérdéshez való hozzászólás és megvitatás által a városi üzemeket egymáshoz közelebb hozza, azáltal, nézetem szerint, a jövő fejlődés útjára léptünk. A székesfőváros tb. bizottságának újjá­szervezése. Rakovszky Iván belügyminiszter két fontos törvényjavaslatot terjesztett a nemzetgyűlés elé: az egyik a székesfőváros törvény­­hatósági bizottságának, a másik pedig a vidéki városi és megyei törvényhatósági bizottságok újjászervezéséről szól. Budapest új szervezetét csak néhány évvel ezelőtt az 1920: IX. t.-c. állapította meg, amely a bizottsági tagok számát jelentékenyen leszállította, a virilizmust megszüntette s így az összes tagokat szabad választás útján juttatta megbízáshoz, kivéve azt a 22 tagot, akiket a törvény szerint állásuknál (tisztüknél) fogva illet meg a tagság joga. Az így megválasztott tagok meg­bízatása azonban csak 1923. december 31-ig terjedt, miért is a törvényhatósági bizottság új szervezetéről gondoskodni kellett. Ez a törvényjavaslat az 1920: IX. t.-c.-el szemben mélyre­hatóbb változásokat nem foglal magában. A leglényegesebb el­térés az, hogy a tagok közé egy új csoportot, az örökös tagok intézményét iktatja be, akiket a székesfőváros önkormányzati élete körében különös érdemeket szerzett egyének közül élethossziglan az államfő nevez ki. A miniszter a javaslat indokolása szerint az örökös tagok beillesztését azért tartja szükségesnek, mert így a t­. bizottságban mindig lesz a tagoknak egy olyan része, amely a bizottság működésében az állandóságot képviseli. Az örökös tagok kinevezését — bár ez az önkormányzati testületben szokatlan — a fővárost illetőleg kifogást nem emelünk, mert nézetünk szerint a főváros nemcsak a budapestieké, hanem az egész országé s így az örökös tagok kinevezésével ennek a felfogásnak a gyakorlati érvényesülését látjuk. A bizottság — amely ezután 300 tagból állana — jelen­legi összetételében egyébként változatlan maradna; vagyis a bizottság a választott tagokon kívül még azokból fog állani, akik állásuknál (tisztüknél) fogva tagjai a bizottságnak és végül azok­ból a székesfővárosi főbb tisztviselőkből, akiknek a bizottságban eddig is ü­lési és szavazati joguk volt. E szerint a székesfővárosi tb. bizottság állana 220 választott, 27 fővárosi főtisztviselő, 30 olyan tagból, akik állásuknál (tisztüknél) fogva lennének tagjai a bizottságnak és 23 örökös tagból. Állásuknál (tisztüknél) fogva 30 testületnek a képviselője van felvéve. A javaslat felsorolja a népesebb egyházak egy-egy vezető lelkészét, hogy a bizottságból az egyházi életben, a vallási ügyekben jártas tényezők se hiányozzanak. A tagoknak e csoportjába a javaslat felvette még egyes olyan érdekeltségek képviselőit, amelyek a székesfőváros ön­kormányzati életével közeli kapcsolatban vannak. Ezek az új tagok: a budapesti ügyvédi-, közjegyzői-, mérnöki- és a kereske­delmi és iparkamara elnöke, továbbá a Duna—Tiszaközi mező­­gazdasági kamara képviselője. Nagy sajnálkozással állapítjuk meg, hogy a 30 testület mellett nem adtak képviseletet a „Magyar Városok Országos Kongresszusának“, amely pedig, mint az összes magyar városok érdekképviselete elsősorban volna hivatva, hogy az ország első törvényhatóságában képviselve legyen. Aktív választójog. Törvényhatósági választójoga lenne mindazoknak, akiknek országgyűlési (nemzetgyűlési) képviselő választójoga van, ha hat év óta a székesfőváros területén lakik vagy van lakása. A hatévi helybenlakás kötelezettsége alól ki vannak véve az országgyűlési (nemzetgyűlési) képviselők és mindazok, akiket a képviselői választójogra vonatkozó jogszabályok a helybenlakás kelléke alól mentesítenek. Az aktív választójognak hatévi helybenlakáshoz kötését feltétlenül szükségesnek tartjuk, mert csak a huzamosabb időn át való egyhelybenlakás teremti meg az erősebb érzelmi és érdek­kapcsolatokat, csak az biztosítja a törvényhatóság viszonyainak, érdekeinek és törekvéseinek azt az ismeretét, amely nélkül céltuda­tos és sikeres működés el sem képzelhető. Ha mégis e tekinet­­ben a javaslattal nem értünk egyet, az csak az lehet, hogy tekintettel arra a szokatlan nagy fluktuációra, mely éppen az utóbbi 10 év alatt a főváros lakossága között, a világháború és forradalmak folytán észlelhető, ezt a 6 évi helybenlakást kevésnek találjuk s helyesebbnek tartanánk, ha az 10 évben állapíttatnék meg. A nemzetgyűlési képviselőknek a 6 évi helybenlakás alól való mentesítése főleg a passzív választójog szempontjából van jelentősége. Itt is azonban többet kívánnánk, azt t. i., hogy miként a Ferdinándy-féle önkormányzati választójog is tervezte, az országgyűlési (nemzetgyűlési) képviselők a th. bizottságnak képviselői megbízatásuk "tartamára hivatalból tagjai legyenek. Választhatóság. A th. bizottság tagjává választható az a férfi, akinek a választás időpontjában választójoga van, ha életének 30. évét betöltötte, bárhol bármilyen egyenes állami adót fizet és nem esik a kizáró okok valamelyike alá. A javaslat szerint tehát nő bizottsági taggá nem választható. A választójog gyakorlásából és a választhatóságból kizáró okok tekintetében az országgyűlési (nemzetgyűlési) választójogra és választhatóságra megállapított rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Kizáró okok. A th. bizottság tagja nem lehet az: 1. aki a th. bizottság tagjává nem választható; 2. aki a székesfővárosnak vállalkozója vagy szállítója, a székesfőváros és mások közötti ügyletek közvetítője vagy bizo­mányosa, a székesfőváros javainak, jövedékeinek vagy haszon­hajtó jogainak bérlője vagy haszonbérlője, ha az évi bérösszeg 1000 aranykorona értéket meghalad, végül aki a székesfővárossal olyan szerződéses viszonyban áll, amelynek alapján a székesfő­város a szállító vagy bérbevevő; 3. aki a székesfővárossal a 2. pontban felsorolt viszonyban álló cégnek tulajdonosa vagy alkalmazottja, részvénytársaság,, szövetkezet vagy egyéb társaság igazgatósági vagy felügyelő­­bizottsági tagja, jogtanácsosa (ügyésze, ügyvédje) más alkalmazottja vagy felszámolója, végül oly részvényese vagy tagja, aki az összes részvényeknek vagy üzletrészeknek legalább egytizedrészét bírja; 4. aki a székesfővárostól, illetőleg a székesfőváros üzemei­től bármilyen illetményt vagy javadalmat élvez. A 2. és 3. pontban felsorolt kizáró okok arra a 30 tagra, akik állásuknál (tisztüknél) fogva tagjai a t­. bizottságnak, nem vonatkoznak. Az eddigi rendelkezésektől eltérést főleg a 4. pont foglal magában, amely nemcsak a székesfőváros tisztviselőit, alkalma­zottait és üzemi alkalmazottait zárja ki a bizottságból, hanem mindazokat is, akik a székesfővárostól, illetőleg a székesfőváros üzemeitől bármilyen javadalmat húznak. Az üzleti érdekeltség alapján való kizárás szempontjából a kivételes elbánás azokra, akik tisztüknél fogva tagjai a tb. bizottságnak azért szükséges, mert a merev kizáró rendelkezés egyes­­ esetekben meghiúsíthatná a javaslatnak az ilyen tagok közreműködésére vonatkozó rendelkezéseit. Összeférhetetlenség. A javaslat az összeférhetetlenség tekintetében az 1920 : IX. t.-c. 4. §-ában foglaltakkal teljesen azonos rendelkezéseket tartalmaz. A választók névjegyzékének összeállítása. A th. választók névjegyzékét 3 évenként a választás évében, az igazolóválasztmány állítja össze és teszi közzé. Alapul az országgyűlési (nemzetgyűlési) képviselőválasztók névjegyzékének összeírása (kiigazítása) szolgál, amelynek a tb. választójogi kellékek összeírására is ki kell terjednie. A javaslat különös súlyt helyez a gyakorlati szempontra, hogy a választók összeírása minél egyszerűbben és lehetőleg minden zaklatástól menten történjék. Az igazolóválasztmány. Az igazolóválasztmányt három évenként kell újraalakítani. Elnökét a főpolgármester nevezi ki, nyolc tagját a th. bizottság választja. A megbízás időtartama. A választott th. bizottsági tagokat három évenként hat évre választják akként, hogy három évenkint és kerületenkint kilép a választott tagoknak az a felerésze, akinek hatéves megbízatása lejárt. A választás. A th. bizottsági tagokat választókerületenkint közvetlenül választják. A th. választókerületek az 1913 : XIV. t.-c. alapján meg­állapított országgyűlési választókerületekkel azonosak. Ez a t.­cikk a székesfővárost 22 választókerületre osztotta. Ez a beosztás akkor az aránytalanságok elkerülését célzó leggondosabb mérlegeléssel történt. Sztrsrt

Next