Németh Imre (szerk.): Paks monográfiája (Budapest, 1976)
IV. rész. Paks gazdaságföldrajza
Belkereskedelmi termelés termékcsoportjai: ruhaipar, kötöttáru, divatáru, szövöttáru, perzsaszőnyeg. Exporttermelés termékcsoportjai: ruhaipar, kesztyű, perzsaszőnyeg. 1966-ban az exportrészlegek nem zártak olyan jó évet mint a múltban. Az előző évi termelést csak a ruhaipari csoport múlta felül (103,5%), a kesztyűs csoport 7,6, a perzsaszőnyegszövők pedig 63,9%-kal termeltek kevesebbet. A tervet a ruhaipar és a kesztyűs csoport is túlteljesítette, de a perzsaszőnyegszövő részleg alig érte el tervének felét (53,5%). Szolgáltatás termékcsoportjai: kosárfonás, lakossági méretes, lakossági javító, közületi méretes, közületi javító. 1966-ban javult a szolgáltatás, ezen belül a helyi ipari termelés. Kimagasló eredménnyel zárták az évet a közületi szolgáltatás terén, mert négyszer többet termeltek az előző évinél, és tervüket is többszörösen túlteljesítették. Paksi Körzeti Építőipari Szövetkezet A paksi kisiparosok 1952-ben több ízben is tanácskoztak kisipari termelőszövetkezet alapításáról. Végül elhatározták, hogy kőműves-, asztalos-, villanyszerelő-, ács-, festő-, és üvegesszakmában közös munkahelyen dolgozva megteremtik a kollektív és tervszerű termelést, valamint az önköltség csökkentését a lakosság igényeinek megfelelően. A kidolgozott alapszabályokat a Kisipari Szövetkezetek Tolna megyei Szövetsége elfogadta, és hozzájárult az alakuló közgyűlés megtartásához. Az alapító közgyűlésen személyesen az alábbi 18 részjegyjegyző vett részt: Asztalos István, Ádám Gyula, Baler Ferenc, Cseh János, Fillér Ferenc, Hári János, Hídvégi Pál, Hungár Sándor, Kramarich Lajos, Laki Ferenc, Pesthy Endre, Rein József, Rónai György, Rujder János, Szelp István, Szelp János, Szelp József és Ulrichshoffer Lajos. Akadályozva volt: Gárdái Ferenc, Hum József, Krómer János és Inotai Tibor tanuló. A szövetkezet szolgáltató tevékenysége mellett egyre több komplett építőipari munkát vállalt, ezért jellegét és tevékenységét a szolgáltató elnevezés nem fejezte ki egyértelműen. Már a következő évben kérte a budapesti központtól nevének megváltoztatását. A központ a kérelmet jogosnak találva, 1953 októberében a szövetkezetet az építőipari tevékenységet kifejtő szövetkezetek közé sorolta, és nevét: Paksi Építőipari Kisipari Termelő Szövetkezetre változtatta. 1964-ben a szövetkezet egyesült a Dunaföldvári Építőipari Ktsz-szel, valamint a Nagydorogi Vegyesipari Ktsz építőipari részlegével, ezzel nevét újból megváltoztatta. Ekkor lett Paksi Körzeti Építőipari Kisipari Termelő Szövetkezet Mivel monográfiánk adatgyűjtését 1966-ban befejeztük, a további fejlődésről e munka keretében már nem tudunk beszámolni. Azt mindenesetre felelősségteljesen állíthatjuk, hogy a szövetkezet fejlődése csak ezután fog kibontakozni. Szalai Lajos elnök vezetésével olyan műszaki-anyagi bázist teremtettek, mely hosszú távlatra kijelöli a fejlesztés útját, a fő tevékenység irányát. A szövetkezet termelése nem volt zökkenőmentes. Az indulás éveiben elsősorban szolgáltatásokkal foglalkoztak. Majd fokozatosan tértek rá az árutermelésre és az építkezésre. Hosszabb vizsgálat alá az 1962-66 közötti éveket vesszük. Építőipari részleg: 1955 előtt a kőművesek főleg tatarozásokat végeztek. 1956 után már az új építkezéseket szorgalmazták. Ennek fő indítóoka az 1956-os árvíz volt. Elsőként jelentkezett a károsult Bogyiszlói Tsz, melynek központjában 100 férőhelyes tehénistállót, süldőszállást építettek. 1954-60 között még az alábbi közületi építkezésekhez nyújtottak segítséget: Tevelen, Sárszentlőrincen 100-100 férőhelyes istálló, Bogyiszlón, Németkéren, Dunaszentgyörgyön, Pakson fmsz-bolt. A bölcskei gépállomáson szerszámraktár, Pakson a Zsíros-közben fmsz felvásárló-raktár, Kajdacson pártház, Bikácson tűzoltószertár. Megindult a lakásépítkezés is. A legelső kislakást a Kölesdi úton, Lukovics Ferenc vert falból rendelte, melyhez a kalodát a szövetkezet ácsai készítették. Ezután kb. 40 kislakás épült a községek különböző pontjain, Nagydorogon, Szekszárdon, Kajdacson. Szekszárdon a KISZÖV-székházra a szövetkezet húzta a második emeletet. Majd négy szekszárdi társasház után kezdték el építeni Pakson is az első társasházat a Duna utcában. Nagyobb, 3 évig tartó átalakítást végeztek a dunakömlődi halászcsárda épületén. A vizsgált időszakban, különösen az utolsó három évben, jelentősen emelkedett a lakossági építőipari termelés, és a szövetkezeti összevont termelési értéknek már majdnem 3/4-ét adta (74%). Készárutermelő részleg. A szövetkezet elsősorban kárpitozott bútort, rugós ágybetéteket, üzleti és gyógyszertári berendezéseket, valamint betonárukat gyártott. Az asztalos- és kárpitosüzemnek ez is maradt a profilja a vizsgált időszakban. Sokkal több áruféleséget gyártott viszont a betontelep. A beton-