Németh Imre (szerk.): Paks monográfiája (Budapest, 1976)
V. rész. Mellékletek
azután vették fel, amikor elnyerte az állampolgárságot, 1915. október 12-én. 1918-19-ben Mihaliknét ott látjuk a Tanácsköztársaság élharcosai között is. Sajnos azonban ő is áldozata lett a vakon dühöngő fehérterrornak. Hiába voltak érdemei, hiába volt népszerű, hiába álltak a tömegek mellette, nem lehetett kiszabadítani a pokolból, és 1919. augusztus 14-én a községháza udvarán ítélet nélkül, mint a direktórium volt tagját, kötél által végezték ki. A fehérterror egyik legártatlanabb mártírjának halála után férjének sem kegyelmeztek. A Paks-Faddi Ármentesítő Társulat Mihalik Gézától is minél előbb szabadulni akart, ezért minden ok nélkül egyhangú, név szerinti szavazással 1920. december 4-én egyévi felmondási idővel végleg elbocsátották. 1919 Augusztus hó 19-én a terrorlegények megölték az imsósi erdőben Takács Györgyöt, a bírósági direktórium elnökét. 1919 Szeptemberében megalakult a Keresztény Nemzeti Párt Paksi Szervezete. 1919 December 29-én Tarisznyás Gerőt választották főjegyzőnek, aki több mint 25 évig volt e hivatalban. 1920 Államosítják a magánkézben levő polgári leányiskolát. Első igazgatója Farkas Irén lett. 1920 Paks lakossága 12 069 főre csökkent. 1920 Megalakult a Paksi Sport Egyesület. 1920 A nagy hangon bejelentett földreform során mindössze 50 család jutott földhöz. 1920 Megalakult a Mezőgazdasági Kereskedelmi Rt. 29 részvényessel. Ügyvezető igazgató Cservényi Lajos. 1920 A Szekszárdi Borértékesítő Rt. kirendeltséget alapított Pakson. 1920 PSE fontosabb mérkőzéseinek eredményei: Győzelmek: Paks-Tolnai IKE 2:0, Paks-Dunaföldvár 3:0, Paks-Kalocsa 2:1. Döntetlenek: Paks- Pakson állomásozó zászlóalj 1:1. Vereségek: Tolnai IKE-Paks 7:0, Szekszárdi Törekvés-Paks 2:0 és 4:0. 1920 Májusban megalakult a Szekszárdi Borértékesítő Rt. Paksi Fiókja. Vezetői Krámer Arnold és Büttli Vince. 1921 A Paksi Sport Egyesület fontosabb mérkőzéseinek eredményei: Győzelem: ebben az évben nem volt. Döntetlen Paks-Tolnai MOVESE 2:2. Vereség: Szekszárd S. C.-Paks 2:0, Szekszárdi Törekvés- Paks 7:2 és 3:0. PSE nevét P. Torna E.-re változtatta. 1921 Elítélték a Munka monitor forradalmár matrózait. Bertha Géza 12 évi, Értl Viktor 3 évi fegyházbüntetést kapott. 1922 Pakson 51 boltos volt. 1922 A Paksi Zenetársaság Paksi Ének és Zeneegyesületté bővült. 1924 Egy napon két óra alatt 74 mm csapadék hullott és nagy pusztítást okozott. 1925 A Paksi Torna Egyletet az Országos Sportközpont feloszlatta. 1925 Június 15-én megalakult a Levente Egyesület. 1926 Megalakult Pakson a kötöttcipő (tutyi) gyár, egyelőre egyetlen szoba nagyságú helyiségben. 1926 A posta a kincstár által megvásárolt jelenlegi épületébe költözött, a volt Kaszás-féle villába. 1926 Felépült a Duna utca végében a több emelet magas Szabó-féle gőzmalom. 1926 Megnyílt a híres Hága-féle kétmedencés dunai uszoda. 1926 Megszületett a kormányhatározat a dunaföldvári dunai híd megépítéséről, amelytől Paks végleg elesett. 1926 Az autóbuszközlekedés megindulása érdekében a képviselőtestület 14 millió korona hozzájárulást szavazott meg. 1928 Paks község kórház céljára megvásárolta a volt dr. Novák-féle házat a mai Lenin utcában, az Anya- és Csecsemővédő mostani épületét. 1928 Július 16-án volt Paks legmelegebb napja 31,3 ° C napi középhőmérséklettel. 1928 Szeptember 11-én a Paksi Ipartestület Körzeti Ipartestületté alakult. 1929 Február 16-án volt Paks leghidegebb napja, napi 20,7 ° C középhőmérséklettel. 1929 Február 20-tól március 4-ig influenzajárvány miatt az iskolákban szünetelt a tanítás. 1930 Végre módosították Paks elavult, 1891 óta fennálló utca- és járdakövezési szabályrendeletét. 1930 Paks népessége ismét csökkent, 11 863 főre. 1930 A két hajózási vállalat, az osztrák DDSG és a magyar MFTR fuzionált. 1930 A Paksi Állami Polgári Fiúiskola intézetközi atlétikai versenyt rendezett, ahol a paksiak 9 első és 7 második díjat szereztek. 1930 Dr. Resch Béla szülészfőorvos megteremtette a mai Szülőotthon alapját két szobával és néhány ággyal. 1931 Paks legderültebb éve. 2300 órán át sütött a Nap, vagyis az év minden egyes napjára átszámítva naponta 6 óra 18 percet. 1931 Megalakult a Paksi Horgász Egylet. 1932 Paks-Újvárosban létesítette paksi telepét a Kraus- Moskovits Egyesült Ipartelepek Rt. (20-40 főt foglalkoztatott.) 1933 Schönweitz Miklós gőzmalmának beindulása. 1933 Január 1-én Paks határából 2677 kh 1007 négyszögöl (1541 hektár) földet csatoltak Németkérhez. 1934 Letartóztatták a paksi kommunista sejt tagjait, 17 főt. 1935 Megalakult az Alsó-Csámpa-pusztai Olvasókör. 1935 Megindult a Szekszárdi Takarékpénztár által megvásárolt Paksi Gőztéglagyárban ismét a termelés. 1935 Első ízben írták össze Pakson a gyümölcsfákat összesen 71 910 db volt. Ebből szilvafa 16 240 kajszibarack 15 684 és őszibarack 11 283. A többi már kisebb fajtaszámra oszlott. A felszabadulás után a fák száma ennek háromszorosára emelkedett. 1936 Paks belépett az Országos Vendégforgalmi Szövetség idegenforgalmi hálózatába. 1936 Abay Nemes Oszkár paksi joghallgató a berlini olimpián, mint a 4 x 200 m-es gyorsúszóváltó tagja, olimpiai bronzérmet nyert. 1937 Paks legcsapadékosabb éve 989 milliméterrel. 1937 Január 15-től Pakson is életbe lépett a kötelező mestervizsga. 1938 Megalakult a Paksi Futura Kirendeltsége, 6 alkalmazottal. 1938 A Paksi Konzervgyár bor- és gyümölcsszesz főzésre kapott engedélyt. 1939 A Paksi Hangyaszövetkezet saját házat vásárolt a Hegyhát utca sarkán, ahol ma a bútorüzlet van. 1939 A Paksi Konzervgyárat államosították, és nevét Mezőgazdasági és Kémiai Ipartelepek Rt.-re változtatták. 1939 június 6-án befejezték a paksi villanyhálózat rekonstruálását és átépítését. A munkálatokat a Hungária Villamossági Rt. végezte. Május 6-án szolgáltatott utoljára a paksi villanytelep egyenáramot, 7-én már Pakson is váltóáram volt. 1940 Végre Pakson is felállítottak egy kisebb kapacitású tejcsarnokot a volt villanytelep helyiségeiben. 1940 Megalakult a Paksi Polgári Leányiskola Sportköre. 1940 Pakson már csak 6 dunai malom működött. 1940 Pakson 2378 házat számláltak össze 3000 lakrésszel . 1940 Paks népessége tovább csökkent 11 780 főre. 1940 A paksi dunai réveket ismét megszállta a katonaság. 1940 Megjelent Paks első monográfiája „Paks település- és gazdaságföldrajza” címen. írta: Németh Imre. 1941 A Paksi Polgári Leányiskola Kosárlabdacsapatának első mérkőzése zajlott le az év végi sportünnepélyen. Ez volt a paksi női sportolók első nyilvános szereplése Pakson. 1942 Ez év februárjában a talajt még mindig 75 cm magas hó fedte. 1942 A Paksi Úri Kaszinót a belügyminiszter bezáratta. 1942 Júniusban a következő egyesületeket oszlatták fel Pakson: Izraelita Ifjúsági Egylet, József Királyi Herceg Szanatórium Egyesület, Paks Vidéki Ipartestület, Betegsegélyző Pénztár, Paksvidéki Keresztény Munkás Egylet, Temetkezési Egylet, Rokkantak Paksi Szervezete, Paksi Mezőgazdasági Gazdakör, Paksi Molnárok Egyesülete, Paksi Polgári Olvasókör, Magyar Asszonyok Szövetsége Paksi Csoportja, Paksi Sportegyesület. 1942 Pakson 1259 kereskedőt tartottak nyilván. 1942 A Paksi Konzervgyár új iparengedélyt kapott, a szeszfőzés mellett különböző szárítmányok és szárított gyümölcskészítmények előállítására. 1943 Február 1-től március 10-ig a konzervgyár vasárnap is egész nap működött. 1944 December 1-én szabadították fel Paksot a szovjet csapatok. 1945 Januárban a kommunista párt helyi szervezete megalakult. Alapító tagok: Vadász József, Steigerwald György (titkár), Róth János, Racsmány Dezső. 1945 Február 19-én ismét megnyílt a polgári fiúiskola. 1945 Március 6-án megalakult a Nemzeti Bizottság. 1945 Megkezdte működését a Paksi Konzervgyár (január 7). 1945 Március 31-én újra kimondták a képviselőtestület megalakulását és megtartották a háború utáni első rendes képviselőtestületi ülést. 1945 Június 9-én Török János lett Pakson a főjegyző. 1945 Augusztusban elhatározta a képviselőtestület a középiskola felállítását. 1945 Szeptemberében már meg is nyitotta kapuit a Kereskedelmi Középiskola. 1945 Meglakult a Paksi Sport Egyesület (PSE). 1946 A piacot a Fő útról a Templom térre helyezték át. 1946 Paks utcáinak száma 108. 1946 Megindult a volt polgári iskola és az elemi iskolák átszervezése 8 osztályos általános iskolává. Ebben az évben egyelőre az 5. osztály indult be. 1946 A kereskedelmi iskola gimnáziummá alakult át. 1947 Megalakult Pakson a földművesszövetkezet. 1947 Megkezdte működését a téglagyár. Bérlője Gosztonyi János. 1947 A választásokon a Kisgazda Párt győzött, ezért ismét Tarisznyás Gerőt választották főjegyzővé. 1948 A Magyar Állami Pincegazdaság Mecsekvidéki Üzemének Paksi Pincészete megalakult. 1948 A Községi Tanács a Kurcz György-féle alapítványtelket, a mai új gimnázium épületének a telkét átengedte sportpálya létesítésére. 1948 Államosították a paksi kötöttcipőgyárat, majd bezárták. 1948 Január 17-én Paks község megvásárolta a Lenin utcában levő volt Kurcz-kastélyt, a járási tüdőbeteg-gondozó intézet számára. 1948 Március 25-én a Paksi Konzervgyárat államosították. 1948 Július 1-én megnyílt a földművesszövetkezet első boltja a templom előtti bazársorban. 1948 A földművesszövetkezet kezelésébe vette a mozit. 1949 Megalakult a Biritói Állami Gazdaság 3 üzemegységgel, (Biritó-, Hegyes-, Földes-puszta) 3000 katasztrális hold (1726 hektár) területen. :*<§>*: 395