Vásárhely és Vidéke, 1901. július-december (19. évfolyam, 53-106. szám)
1901-07-04 / 53. szám
1901. julius 4. VÁSÁRHELY ÉS VIDÉKE. 53. szám. sőt nem rendelhetem el, nehogy ez által a polg. leányiskola építkezése halasztást szenvedjen, sőt az iparos tanoncziskolának további elhelyezése is kérdésessé tétessék : felhívom a közönséget, hogy egyrészt a megajánlott és immár kifizetésre esedékessé vált 20 000 koronát még a f. évi július hó 1-ig a hódmezővásárhelyi khr. adóhivatalba szolgáltassa be, másrészt pedig fent kifogásolt határozatát sürgősen olyképen módosítsa, hogy abban első ajánlatához mérten az építkezéshez szükséges összes téglaanyag beszolgáltatása is bent foglaltassák“. Rövidek leszünk s cupán néhány megjegyzés tételére szorítkozunk a miniszter ezen leiratára vonatkozólag. Ami a 20 000 korona haladéktalan lefizetését illeti, az ellen nincsen semmi kifogásunk, bár az ellen is jogosan lehetne, amennyiben a belügyminiszter mai napig sem hagyta jóvá a közgyűlésnek ide vonatkozó határozatát, amely ezek szerint még nem is jogerős. Van azonban kifogásunk a miniszter azon kívánsága ellen, melylyel az építkezéshez 400 000 darab téglát kér, azzal az indokolással, hogy egy értekezlet a múlt év elején az összes téglamennyiség megajánlását kilátásba helyezte. Hát bocsánatot kérünk, az a bizonyos értekezlet akár a csillagos eget is kilátásba helyezhette volna , ígéretének semmi kötelező ereje nincsen. Kötelező ereje csak a törvényhatósági közgyűlés határozatának van és ez a határozat csak 16OOOO drb. tégla felajánlásáról szólott, tehát merőben téves és jogi szempontból tarthatatlan a miniszternek azon érvelése, hogy csakis az értekezlet ajánlása folytán és alapján vásároltatta meg az iskola czéljaira a dr. Imre-féle telket. Az értekezlet ajánlata alapján semmit nem tett és nem is tehetett a miniszter, mert annak jogköre csak addig terjedett, hogy véleményes javaslattal járuljon a közgyűlés elé. Ez a dolognak azonban még csak az egyik része és sokkal fontosabb ennél a másik. Mint már fentebb is említettük, Vásárhely város közönsége az áldozatok megajánlásában elment a lehetőség azon határáig, mikor 20 000 korona készpénzt és 150 000 drb. téglát felajánlott, melyen túl mai anyagi viszonyai közepette, tekintettel különösen a „kedvezőtlen terméskilátásokra“ és a „fenyegető ínségre,“ egyáltalán nem mehet. Akkor, amidőn ez a város egyetlen egy év leforgása alatt az állam részére teljesen ingyen oda ajándékoz a járásbíróság részére egy nagyértékű telket s bizonyos mérvű építési anyagot, a polgári leányiskola részére pedig 20 000 korona készpénzt és 150'000 drb. téglát, ellenben a saját maga részére, a város belső fejlődése és haladása érdekében egyetlen krajczárt sem tud áldozni seveszi a napirendről a járdaügyet, s más egyebeket: nem lehet jogos, még kevésbbé méltányos a miniszter részéről olyan kívánságokkal fellépni, melyek már a túlkövetelés jellegével bírnak. Szívesen, készséggel és örömmel hoztuk meg eddig is, hozzunk meg ezután is a tőlünk kitelhető áldozatokat kulturális fejlődésünk érdekében, de bocsánatot kérünk, az áldozatok hozatalában nem mehetünk el addig a határig, ahol az anyagi tönk, a romlás veszélye fenyeget. Épen a kormánypárti tábor, a helybeli szabadelvű párt vezéremberei, kik már egy óriási vagyont ajándékoztak oda az államnak különböző czélokra, adták ki a jelszót a törvényhatóság legutóbbi közgyűlésén, hogy takarékosan, óvatosan és előrelátóan bánjunk ez idő szerint a közvagyonnal, mert „ínség“ fenyeget, mert rosszak a „terméskilátások.“ Nos hát, takarékoskodni fogunk. Szegény, eladósodott helyzetünkben, elzárkózva egyelőre minden fejlődés és haladás elől, tudatában annak, hogy a városi téglagyárat nagy költséggel, nagy áldozattal tartjuk fenn s a téglára fölötte nagy szükségünk van, a már megszavazott 150.000 téglán felül nem adunk egyetlen darabot sem a miniszternek, mert a felajánlott menyiség is messzire felülmúlja áldozatképességünk határait! Vizsga a földmivesiskolánál. — Évzárás után. — — július 3-án. Szombaton, június hó 29 én tartották meg a helybeli állami földmivesiskolánál az évzáró vizsgálatot, mely iránt a közönség részéről is meglepően szép érdeklődés nyilvánult, amennyiben a vizsgán mintegy kétszázan vettek részt. Mint vizsgálóbiztosok, a földmivelésügyi minisztérium részéről lovag Gruppenberg Ferentheil Frigyes szilágysomlyói földmivesiskolai igazgató és Berger Károly Lajos központi szolgálatra beosztott gazdasági szaktanár jelentek meg a vizsgálaton s rajtuk kívül az idegenből jelen voltak: Székely Jenő gazdasági szaktanár Adáról, Kemény Dávid, a budapesti magyar izraelita kézmű és földmivelési egyesület titkára és Máttóffy László, a csongrádmegyei gazdasági egyesület titkára. Vásárhely városának képviseletében megjelentek : Juhász Mihály polgármester, dr. Endrey Gyula orsz. képviselő, Szikszay Dénes, Pokomándy Imre és Bereczk Pál tanácsosok, Horváth László főszámvevő ; a gazdasági egyesület részéről, Vékony József elnök, Köti Sándor és Karasz Jakab gazdálkodók, valamint a közönség részéről is számosan. A vizsga az egyik tágas teremben vette kezdetét reggel 8 órakor, mely terem csinosan és fölötte ízlésesen volt diszetve a növendékek által készített háziipari készítményekkel, melyeknek sokasága és kiváló szépsége valóságosan meglepetést keltett. Talán mondanunk is fölösleges, hogy a vizsgálat, a szorosan vett elméleti résztől eltekintve, minden tekintetben gyakorlati irányú volt. A növendékek, kiknek értelmes feleletei különösen feltűntek, a gépek kezelése körül, az istállókban, a magtárban, a tejkamrában, a gyönyörűen gondozott kertben mutatták be tanulmányaikat, bizonyságot nyújtván arról, hogy nemcsak könyvekből és nemcsak a tanárok előadásaiból sajátították el a földmiveléshez szükséges ismereteket, de amit tanultak, azt gyakorlatilag is kifogástalanul és kitűnően tudják alkalmazni. És e tekintetben amily szépek és kifogástalanok voltak a növendékek által vezetett gazdasági naplók és számadások, épen olyan jól sikerültek azok a gyakorlati produktumok is, melyeket a tejkamrában, az istállókban, a gépeknél és a kertben mutattak be a növendékek. Végtelenül sajnálatos, hogy gazdáink közül sűrűbben és minél tömegesebben nem keresik fel a mintaszerűleg kezelt földmivesiskolát, melynek meglepő tisztasága és az ott tapasztalható rend és csinosság egyaránt dicsérik a Szeress János igazgató és a derék tanári kar fáradságos buzgalmát. A kitűnően sikerült közviszgálat befejeztével az intézet igazgatójának asztalánál ebéd következett, melyen az idegen vendégeken kívül városunkból is mintegy húszan vettek részt. Az első felköszöntőt, melyet sűrű egymásutánban követtek a többiek, Juhász Mihály polgármester mondotta a szives házigazdára és nejére, majd szólottak mások is, nem feledkezvén meg természetesen az emelkedett hangulat közepette Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter tevékenységéről sem, kihez a következő sürgöny küldetett: „ „Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter urnak Budapesten. A hódmezővásárhelyi m. kir. állami földmivesiskola mai évzáró vizsgálatának befejeztével, az elért szép eredmény alkalmából, a jelen levő városi tanács, gazdasági egyesület és pártkülömbség nélküli értelmiség nevében, a legmelegebben üdvözöljük Nagyméltóságodat, mint a hazai földmivelés nagy ügyének méltó vezérét. — Juhász Mihály polgármester, dr. Endrey Gyula országos képviselő, Vékony József gazdasági egyesületi elnök.“ Ezen üdvözlő táviratra már másnap válaszolt a miniszter a következő sürgönynyel : „Juhász Mihály polgármester urnak Hódmezővásárhely. A földmivesiskola zárvizsgálata alkalmából küldött szives megemlékezésért polgármester urnak és a tisztelt gazdaközönségnek őszinte köszönetet mond: — Darányi, földmivelési miniszter.“ Tudósításunk végzése előtt még megjegyezni kívánjuk, hogy a földmivesiskola igazgatósága eddig elé csaknem valamennyi szegényebb sorsú végzett tanítványát elhelyezte nagyobb uradalmaknál és gazdaságoknál, hol azok jó fizetést élvezve, feljebbvalóiknak teljes megelégedésére működnek, miről egy egész csomó elismerő levelet volt alkalmunk olvasni, így például elhelyezve vannak : Zsarkó János — gróf Stubenberg uradalmánál, Kecskeméti Pál — Gaál István birtokosnál, Szöllősi Dezső — báró Dániel Ernő uradalmánál, Détár Mihály — Kintzig János földbirtokosnál, Stuhl Fülöp — Léderer testvérek uradalmánál, Szőke Ferencz — Hornyánszky Pál földbirtokosnál, Vörös Imre — a diószegi szeszgyárnál, stb. Látva és tapasztalva ezeket, igen kívánatos volna, hogy gazdaközönségünk az eddiginél nagyobb érdeklődést tanúsítson a földmivesiskola iránt, mely kitűnő vezetés alatt állván, hatását első sorban is itt nálunk kellene, hogy éreztesse. Újdonságok. — Gyűjtésünk a Kossuth szoborra. Kossuth Lajosnak városunkban felállítandó szobrára a héten Vékony József úr, a gazdasági egylet elnöke 100 koronát adott át lapunk főszerkesztőjének, mely összeghez Vékony József és neje 80 koronával, ifjú Cserna János szentesi gazdálkodó 10 koronával és ifjú Szél Ferencz 10 koronával járultak. Midőn ezen adományokat köszönettel nyugtatjuk, egyszersmint tudatjuk, hogy ezen 100 koronával gyűjtésünk összege 3578 korona 64 fillér. — Személyi hir. Thoroczkay Viktor báró főispán f. hó 2 án este városunkba érkezett s ez alkalommal több napot tölt itt. — Rendkívüli közgyülés. Törvényhatósági bizottságunk f. hó 15-én délelőtt 9 órakor rendkívüli közgyűlést tart a polgármester elnöklete alatt, melynek egyetlen tárgya lesz a Solti féle telek megvásárlása ügyében a névszerinti szavazás megejtése. Az adóügyi tanácsos helyettesítése. Faragó Sándor adóügyi tanácsos 4 heti szabadságidőre távozván, ez időre a városi tanács Pokomándy Imre katonaügyi előadót bízta meg az adóhivatal felügyeletével és vezetésével. — A dalárda népünnepélye. A helybeli dalárda a kellemetlen idő miatt már két ízben is elhalasztott népünnepélyét a jövő vasárnap, f. hó 7-én tartja meg, melyre előre is felhívjuk a közönség szíves figyelmét. A népünnepély különösen mulatságos látványokban lesz gazdag. — Külterületi csendőrségünk ügye. A külterületi csendőrség ügyében a II-ik kerületi parancsnokságtól a héten ismét átirat