Vásárhely Népe, 1946. január-március (2. évfolyam, 1-72. szám)
1946-02-26 / 45. szám
2. oldal lök még mindig hatalmukban tartják a kikötőben lévő hadihajókat és rádióösszeköttetésben állanak egymással. Ugyancsak angolellenes zavargá ■okát jelentenek Egyiptomból is, ahol a tüntetők megtámadták a brit légierők hivatalos helyiségeit és raktárait. Tüntetések voltak a brit intézmények ellen nemcsak Kairóban, hanem Alexandriában is. A brittek néhány esetben tüzeltek a tüntetőkre. Dobi Isván az új földmivelésügyi miniszter Kovács Béla földmivelésügyi miniszter lemondását a köztársasági elnök elfogadta. Dobi István államminiszter lemondott és a földmivelésügyi tárcát kapta meg. Dobi István utóda B. Szabó István lett. A két új miniszter szombaton délelőtt letette az esküt. Útban a szén A vásárhelyi villanytelep üzemi bizottságának elnöke, aki fegyveres őrökkel Dorogra utazott és a huszonöt vagon vásárhelyi szenet személyesen kiséri, hétfőn délelőtt Szolnokról táviratot küldött, amelyben jelenti, hogy a vásárhelyi szénszállítmány Hatvanból Szolnokra érkezett és minden percben várják Vásárhely felé való elindítását. Hogy a szén mikor érkezik meg és hogy mikor kezdődik meg a villanyáram szolgáltatás, egyelőre még nem tudni, mert ez attól függ, hogy a MÁV simán továbbítja -e a ■zállitmányt Szolnokról Vásárhelyre. Bécsben is nagy szélvihar pusztított Hétfőn Bécsben is egész napon át szélvész dühöngött, amely 150 kilométeres óránkénti sebességgel nemcsak a romházak falait döntötte le, hanem kisebb gépkocsikat is felborított, lesodorta a tetőket, villany és távbeszélő vezetékeket sz áttépett. A beomló falak négy embert megöltek, a lehulló tégladarabok, ereszrészek és a levegőben repülő fadarabok mintegy kétszáz személyt megsebesítettek. A tűzoltóságot több mint kétszáz, a mentőket közel kétszáz esetben hívták segítségül. ISO ezer pengős „fekete“-kenyér Pesten Cigaretta zugárusok kézrekerítése céljából tartott razziát a főváros gazdasági rendőrsége a napokban, melynek során 35 zugárust őrizetbe vettek, akik fantasztikus magas áron árulták a dohányt és a cigarettákat, amelyhez nem tudni, miképpen jutottak. Az utcai razzián kézrekerült egy asszony is, aki 65 ezer pengőért árusította az élvezhetetlen, dohos liszt kilóját. A razzia gyűrűjébe egy kenyérdrágító is belekerült, ez az ember kilogramonként 150 ezer pengőért kínálta eladásra a kenyeret. Hódmezővásárhely ihj. város ________polgármesterétől.________ 570/1946. évi. sz.' Hirdetmény A város utcáin folyamatban lévő fakitermeléseket azonnali hatállyal leállítom. Fát kitermelni tilos. Hódmezővásárhely, 1936. febr. 25. KISS PÁL sk. polgármester. VÁSÁRHELY NÉRE , 1946. február 26., kedd. Elsorvad a híres vásárhelyi cserepesipar A visszafejlődés oka: a piac hiánya és a régi mesterek kihalása Vásárhely adottságaihoz tartozik többek között, hogy itt a gyáripar nem mondható virágzónak. A kisipar köréből is csak azok az ágak fejlődőképesek, amelyeknek nyersanyaga könnyen beszerezhető, vagy éppen a város környékén fellelhető. Speciális alföldi jelenség ez, valamint az is, hogy a virágzásnak indult vásárhelyi kisipar, vagy háziipar sok esetben kapcsolatban áll a népművészettel és legtöbbször ennek köszönheti fellendülásét. A vásárhelyi papucs, vagy a hímzett kézimunka annak köszönhette országos hírét, hogy a készítmények művelői cikkeiket a népi díszítő művészet színes fantáziájával tervezték és kivitelezték. Talán mindezek között legjobban magán viseli a helyi jelleg bélyegét a vásárhelyi cserepesipar, amelynek világhírű művelői voltak városunkban és mind az utolsó időkig annyira virágzó volt ez a mesterség, hogy készítményei a háborút megelőző években a messze tengerentúlra is eljutottak. Sajnos a háború utáni években ez a napjainkig fennmaradt népművészeti iparág is lassú, de biztos sorvadásnak indult. Kettős indok késztetett bennünket arra, hogy ne hagyjuk elaludni ennek a mindenképpen jobb sorsra érdemes foglalkozáságnak az ügyét. Gazdasági és művészeti szempontból egyaránt aggodalmasnak tartanánk, ha a gölöncsérek tisztes iparát is rövidesen a múlt emlékei közé kellene sorolni. Ezért szakértőket és mestereket kerestünk fel, mondják el véleményüket, mi az oka annak, hogy a vásárhelyi cserepesipar válságba jutott. Mindannyiuk véleménye megegyezik abban, hogy a háború talán kiheverhetetlen csapást mért a cserepesekre. A háború előtt az embereknek több idejük és főleg több pénzük volt ahhoz, hogy foglalkozzanak a népművészet termékeivel. A vásárhelyi agyagedény keresettsége abban is magyarázatot nyer, hogy az edények nyersanyagát képező agyag igen kiváló minőségű, amelynek mindjárt itt Vásárhely határában vannak a bányái. Az itt talált agyag kiégetve egyenletes szép téglavörös színt kap és megérintve tiszta, szinte csengő hangot ad. Az edények „írókásai“ (rajzolói) hagyományosan őrzik a tiszta magyar motívum- mintákat, amelyekkel utánozhatatlanul díszítették a tányérok, kancsók, vázák külsejét. Az 1940- es évek elején annyira keresett cikk volt a vásárhelyi agyagedény, hogy szépszámú embernek biztosította a megélhetését is. Maga a városi majolikatelep, amely gépi erőre rendezkedett be és főleg Németországba szállított, 50—60 munkásnak nyúzott biztos keresetet. A város különböző részeiben, főleg az Újvároson élő cserepesmesterek legalább még ugyanennyi embernek biztosították a kenyerét. A népművészeti szempontoktól eltekintve csupán gazdasági vonatkozásban is a városnak egyik legjelentősebb háziiparát fenyegeti elmúlással a gazdasági válság. A háború után keletkezett bajok közül elsőnek természetesen itt is az emberek vásárlóképességének csökkenése szerepel. A külföldi kivitel a háborúval megszűnt. A közlekedés hiányos volta miatt nemzetközi kapcsolatokra egyelőre számítani sem lehet. A piac hiányán kívül azonban belső veszélyek is fenyegetik a cserepes ipart, így mindjárt a tüzelőanyagban bekövetkezett drágaság. A fa mostani ára szinte megfizethetetlenné teszi a legegyszerűbb készítményeket is. A hajdan 16 filléres edénykéért ma 18 ezer pengőt kell fizetni Díszműárúért ma senki sem hajlandó áldozni, ezért a cserepesek a manapság jobban keresett konyhaedényeket gyártják, ahol a népművészeti szempontok egyáltalánban nem jönnek tekintetbe. Az anyagbeszerzés nehézségeihez tartozik az a körülmény is, hogy az edények festéséhez szükséges mázt, amelynek jórészét Csehszlovákiából szerezték be, jóformán sehonnan sem lehet megkapni. Nem kismértékben oka a visszafejlődésének a régi mesterek kihalása is. A mostani mesterek egy része már inkább mesterségének, mint hivatásának tekinti a népi majolika ügyét és a művészi kivitelezésre ez erősen ráüti bélyegét, amelynek eredményeképpen a díszítések sokszor sablonosak és művészietlenek lesznek. Az egyetlen mód, amellyel meg lehetne menteni a vásárhelyi majolika sorsát, csak az lehet, ha az állam közbelép és segít. Állami segítség nélkül ez a művészi és gazdasági szempontból egyaránt jellegzetes és hasznot hajtó vásárhelyi specialitás menthetetlenül tönkremegy? Takács Ferenc államtitkár még az elmúlt hónapok folyamán , segítő kezet ígért a bajbajutott vásárhelyi majolika-iparnak, azonban az elgondolások továbbra is csak tervek maradtak. Pedig a majolikatelep városi kezelésbe vételével és a kisiparosok némi támogatásával át lehetne menteni a jövőbe ezt az igazi népi hagyományokat őrző szép és érdekes háziipart. KEREKES IMRE. „Magyarország nem vállalhat közösséget a múlttal“ Vitaest a Kommunista Párt rendezésében a demokratikus pártok szónokainak részvételével A Magyar Kommunista Párt budapesti szervezete vitadélutánt rendezett. Ezen a négy demokratikus párt előadói a sovinizmus és a béketárgyalások kérdéseiről tartottak előadást. A Szociáldemokrata párt álláspontját Szalai Sándor, a Nemzeti Parasztpártét Veres Péter, a Kisgazdapártét Padányi Gulyás István, a Magyar Kommunista Pártét Berren Oszkár ismertette. Batlen hangoztatta, hogy nem azzal mossuk fehérre Magyarországot a világ előtt, ha a múlt hibáit mentegetjük, hanem azzal, hogy ha semmi közösséget nem vállalunk a mait reakciós, népellenes és háborúra uszító rendszerével. is Visszautasította azt a vádat, hogy a magyar kommunisták kevésbé hazafiasak, mint a jugoszláv, vagy cseh kommunisták. Éppen azért mert hazafiak, nem engedik, hogy a Dózsák, Rákócziak, Petőfiek és Kossuthok szabadságharcos szellemét valaki is elhomályosítsa. Felemelték a közszolgálati alkalmazottak fizetését A közszolgálati alkalmazottak fizetésének újabb szabályozása tárgyában rendeletet közöl a hivatalos lap szombati száma. A rendelet szerint a havi élelmezési váltság folyósítása megszűnik, viszont a havi fizetés jelentős mértékben emelkedik. Március elsejétől kezdve a közszolgálati alkalmazottak az alábbi havi fizetést kapják: 1. fizetési osztály 14 millió pengő, II. fizetési osztály 12 millió, III. fizetési osztály 10 millió, IV. fizetési osztály 8 millió, vagy 7.5 millió, V. 7.2 millió, vagy 7 millió, VI. 6.8 millió vagy 6.6 millió, VII. 6.4 vagy 6.2 millió, VIII. 6 vagy 5.8 millió, IX. 5.6 vagy 5.4 millió, X. 5.2 vagy 5 millió, XI. 4 8 vagy 4.0 millió, XII. 4.4 vagy 4.2 millió, XIII. 4 vagy 3.8 millió, XIV. 3.6 vagy 3.4 millió, XV. 3 2 vagy 3 millió pengő. A közigazgatás megtisztítását követeli a szervezett munkásság Szombaton a kora délutáni órákban a Szakszervezeti Tanács budapesti Fiumei úti épülete előtt a budapesti nagyüzemek dolgozóinak többezres tömege gyülekezett, hogy onnan a miniszterelnökségre vonuljon és átnyújtsa a Szakszervezeti Tanács deklarációját. A szervezett munkásság körében ugyanis elégedetlenség van amiatt, hogy az állami berendezés megtisztítása még mindig késik. Feltárták, hogy az országban a munkásság egymásután tartja a tüntetéseket a tisztogatási akció késése miatt. Emellett a magyar kormány sem mehet el figyelem nélkül. A szakszervezeteknek határozott céljuk, hogy ezeket a kérdéseket szervezett formában elintézzék. A munkásság arra kéri a miniszterelnököt, hogy a kiadandó kormányrendelet értelmében a Szakszervezeti Tanács befolyást gyakorolhasson a tisztogatási munkálatokra. Szerdán hirdetnek ítéletet a Szálasi-perben Szombaton Kemény Gábor védelmében Lukács Vilmos, Bereghfy Károlyéban Gonda József, Szőlősiében Gregus Aladár, Csia Sándoréban Krámer Emil, Gera Józseféban Kiss János, Vajna Gáboréban Klumák István mondotta védőbeszédét. Jankó tanácselnök a tárgyalás folytatását hétfőre tűzte ki, amikor az utolsó szó jogán a vádlottak beszélhetnek. Kedden szünetet tartanak. A népbíróság szerdán hirdeti ki ítéletét.