Vásárhely Népe, 1946. január-március (2. évfolyam, 1-72. szám)

1946-02-26 / 45. szám

2. oldal lök még mindig hatalmukban tart­ják a kikötőben lévő hadihajókat és rádióösszeköttetésben állanak egymással. Ugyancsak angolellenes zavargá ■okát jelentenek Egyiptomból is, ahol a tüntetők megtámadták a brit légierők hivatalos helyiségeit és raktárait. Tüntetések voltak a brit intézmények ellen nemcsak Kairóban, hanem Alexandriában is. A brittek néhány esetben tüzeltek a tüntetőkre. Dobi Isván az új földmivelésügyi miniszter Kovács Béla földmivelésügyi miniszter lemondását a köztársasági elnök elfogadta. Dobi István ál­­lamminiszter lemondott és a föld­mivelésügyi tárcát kapta meg. Dobi István utóda B. Szabó István lett. A két új miniszter szombaton dél­előtt letette az esküt. ­ Útban a szén A vásárhelyi villanytelep üzemi bizottságának elnöke, aki fegyveres őrökkel Dorogra utazott és a hu­szonöt vagon vásárhelyi szenet személyesen kiséri, hétfőn dél­előtt Szolnokról táviratot küldött, amelyben jelenti, hogy a vásárhelyi szénszállítmány Hatvanból Szolnok­ra érkezett és minden percben vár­ják Vásárhely felé való elindítását. Hogy a szén mikor érkezik meg és hogy mikor kezdődik meg a villanyáram szolgáltatás, egyelőre még nem tudni, mert ez attól függ, hogy a MÁV simán továbbítja -e a ■zállitmányt Szolnokról Vásárhelyre. Bécsben is nagy szélvihar pusztított Hétfőn Bécsben is egész napon át szélvész dühöngött, amely 150 kilométeres óránkénti sebességgel nemcsak a romházak falait döntötte le, hanem kisebb gépkocsikat is felborított, lesodorta a tetőket, vil­lany és távbeszélő vezetékeket sz áttépett. A beomló falak négy embert megöltek, a lehulló tégla­­darabok, ereszrészek és a levegő­ben repülő fadarabok mintegy két­száz személyt megsebesítettek. A tűzoltóságot több mint kétszáz, a mentőket közel kétszáz esetben hívták segítségül. ISO ezer pengős „fekete“-kenyér Pesten Cigaretta zugárusok kézrekerítése céljából tartott razziát a főváros gazdasági rendőrsége a napokban, melynek során 35 zugárust őrizetbe vettek, akik fantasztikus magas áron árulták a dohányt és a ciga­rettákat, amelyhez nem tudni, mi­képpen jutottak. Az utcai razzián kézrekerült egy asszony is, aki 65 ezer pengőért árusította az élvezhetetlen, dohos liszt kilóját. A razzia gyűrűjébe egy kenyérdrágító is belekerült, ez az ember kilogramonként 150 ezer pengőért kínálta eladásra a kenyeret. Hódmezővásárhely ihj. város ________polgármesterétől.________ 570/1946. évi. sz.­­' Hirdetmény A város utcáin folyamatban lévő fakitermeléseket azonnali hatállyal leállítom. Fát kitermelni tilos. Hódmezővásárhely, 1936. febr. 25. KISS PÁL sk. polgármester. VÁSÁRHELY NÉRE , 1946. február 26., kedd. Elsorvad a híres vásárhelyi cserepesipar A visszafejlődés oka: a piac hiánya és a régi mesterek kihalása Vásárhely adottságaihoz tartozik többek között, hogy itt a gyáripar nem mondható virágzónak. A kis­ipar köréből is csak azok az ágak fejlődőképesek, amelyeknek nyers­anyaga könnyen beszerezhető, vagy éppen a város környékén fellelhető. Speciális alföldi jelenség ez, vala­mint az is, hogy a virágzásnak indult vásárhelyi kis­ipar, vagy háziipar sok esetben kapcsolatban áll a népművészettel és legtöbbször ennek köszönheti fellendülásét. A vásárhelyi papucs, vagy a hím­zett kézimunka annak köszönhette országos hírét, hogy a készítmé­nyek művelői cikkeiket a népi dí­szítő művészet színes fantáziájával­­ tervezték és kivitelezték. Talán mindezek között legjobban magán viseli a helyi jelleg bélye­gét a vásárhelyi cserepesipar, amelynek világhírű művelői voltak városunkban és mind az utolsó időkig annyira virágzó volt ez a mesterség, hogy készítményei a háborút megelőző években a messze tengerentúlra is eljutottak. Sajnos a háború utáni években ez a napjainkig fennmaradt népmű­vészeti iparág is lassú, de biztos sorvadásnak indult. Kettős indok késztetett bennünket arra, hogy ne hagyjuk elaludni en­nek a mindenképpen jobb sorsra érdemes foglalkozás­­ágnak az ügyét. Gazdasági és művészeti szem­pontból egyaránt aggodalmasnak tartanánk, ha a gölöncsérek tisztes iparát is rövidesen a múlt emlékei közé kellene sorolni. Ezért szakér­tőket és mestereket kerestünk fel, mondják el véleményüket, mi az­­ oka annak, hogy a vásárhelyi cse­­repesipar válságba jutott. Mindannyiuk véleménye meg­egyezik abban, hogy a háború talán ki­he­verhetetlen csa­pást mért a cserepesekre. A háború előtt az embereknek több idejük és főleg több pénzük volt ahhoz, hogy foglalkozzanak a nép­művészet termékeivel. A vásárhelyi agyagedény keresettsége abban is magyarázatot nyer, hogy az edé­nyek nyersanyagát képező agyag igen kiváló minőségű, amelynek mindjárt itt Vásárhely határában vannak a bányái. Az itt talált agyag kiégetve egyenletes szép téglavö­rös színt kap és megérintve tiszta, szinte csengő hangot ad. Az edé­nyek „írókásai“ (rajzolói) hagyomá­nyosan őrzik a tiszta magyar motí­vum- mintákat, amelyekkel utá­­nozhatatlanul díszítették a tányérok, kancsók, vázák külsejét. Az 1940- es évek elején annyira keresett cikk volt a vásárhelyi agyagedény, hogy szépszámú embernek biztosí­totta a megélhetését is. Maga a városi majolikatelep, amely gépi erőre rendezkedett be és főleg Németországba szállított, 50—60 munkásnak nyúzott biztos kerese­tet. A város különböző részeiben, főleg az Újvároson élő cserepes­­mesterek legalább még ugyanennyi embernek biztosították a kenyerét. A népművészeti szempontoktól el­tekintve csupán gazdasági vonat­kozásban is a városnak egyik leg­jelentősebb háziiparát fenyegeti elmúlással a gazdasági válság. A háború után keletkezett bajok közül elsőnek természetesen itt is az emberek vásárló­képességének csökkenése szerepel. A külföldi ki­vitel a háborúval megszűnt. A köz­lekedés hiányos volta miatt nem­zetközi kapcsolatokra egyelőre szá­mítani sem lehet. A piac hiányán kívül azonban belső veszélyek is fenyegetik a cserepes ipart, így mindjárt a tüzelőanyagban be­következett drágaság. A fa mostani ára szinte megfizethetetlenné teszi a legegyszerűbb készítményeket is. A hajdan 16 filléres edénykéért ma 18 ezer pengőt kell fizetni Díszmű­­árúért ma senki sem hajlandó ál­dozni, ezért a cserepesek a manap­ság jobban keresett konyhaedénye­ket gyártják, ahol a népművészeti szempontok egyáltalánban nem jön­nek tekintetbe. Az anyagbeszerzés nehézségeihez tartozik az a körül­mény is, hogy az edények festésé­hez szükséges mázt, amelynek jóré­szét Csehszlovákiából szerezték be, jóformán sehonnan sem lehet meg­kapni. Nem kismértékben oka a vissza­fejlődésének a régi mesterek ki­halása is. A mostani mesterek egy része már inkább mesterségének, mint hivatá­sának tekinti a népi majolika ügyét és a művészi kivitelezésre ez erő­sen ráüti bélyegét, amelynek ered­ményeképpen a díszítések sokszor sablonosak és művészietlenek lesz­nek. Az egyetlen mód, amellyel meg lehetne menteni a vásárhelyi majo­lika sorsát, csak az lehet, ha az ál­lam közbelép és segít. Állami se­gítség nélkül ez a művészi és gaz­dasági szempontból egyaránt jel­legzetes és hasznot hajtó vásárhelyi specialitás menthetetlenül tönkre­megy? Takács Ferenc államtitkár még az elmúlt hónapok folyamán , segítő kezet ígért a bajbajutott vá­sárhelyi majolika-iparnak, azonban az elgondolások továbbra is csak tervek maradtak. Pedig a majolika­telep városi kezelésbe vételével és a kisiparosok némi támogatásával át lehetne menteni a jövőbe ezt az igazi népi hagyományokat őrző szép és érdekes háziipart. KEREKES IMRE. „Magyarország nem vállalhat közösséget a múlttal“ Vitaest a Kommunista Párt rendezésében a demokratikus pártok szónokainak részvételével A Magyar Kommunista Párt bu­dapesti szervezete vitadélutánt ren­dezett. Ezen a négy demokratikus párt előadói a sovinizmus és a bé­ketárgyalások kérdéseiről tartottak előadást. A Szociáldemokrata párt álláspontját S­z­a­l­a­i Sándor, a Nemzeti Parasztpártét Veres Pé­ter, a Kisgazdapártét Padányi Gulyás István, a Magyar Kom­munista Pártét B­e­rr­e­n Oszkár ismertette. B­atlen hangoztatta, hogy nem azzal mossuk fehérre Magyar­­országot a világ előtt, ha a múlt hibáit mentegetjük, hanem azzal, hogy ha semmi közösséget nem vállalunk a mait reakciós, nép­elle­nes és háborúra uszító rendszerével. is Visszautasította azt a vádat, hogy a magyar kommunisták kevésbé hazafiasak, mint a jugoszláv, vagy cseh kommunis­ták. Éppen azért mert hazafiak, nem engedik, hogy a Dózsák, Rákócziak, Petőfiek és Kossuthok szabadság­harcos szellemét valaki is elhomá­lyosítsa. Felemelték a közszolgálati alkalmazottak fizetését A közszolgálati alkalmazottak fi­zetésének újabb szabályozása tár­gyában rendeletet közöl a hivata­los lap szombati száma. A rendelet szerint a havi élelmezési váltság folyósítása megszűnik, viszont a havi fizetés jelentős mértékben emelkedik. Március elsejétől kezdve a közszolgálati alkalmazottak az alábbi havi fizetést kapják: 1. fizetési osztály 14 millió pengő, II. fizetési­ osztály 12 millió, III. fi­zetési osztály 10 millió, IV. fizetési osztály 8 millió, vagy 7.5 millió, V. 7.2 millió, vagy 7 millió, VI. 6.8 millió vagy 6.6 millió, VII. 6.4 vagy 6.2 millió, VIII. 6 vagy 5.8 millió, IX. 5.6 vagy 5.4 millió, X. 5.2 vagy 5 millió, XI. 4 8 vagy 4.0 millió, XII. 4.4 vagy 4.2 millió, XIII. 4 vagy 3.8 millió, XIV. 3.6 vagy 3.4 millió, XV. 3 2 vagy 3 millió pengő. A közigazgatás megtisztítását követeli a szervezett munkásság Szombaton a kora délutáni órák­ban a Szakszervezeti Tanács buda­pesti Fiumei úti épülete előtt a bu­dapesti nagyüzemek dolgozóinak többezres tömege gyülekezett, hogy onnan a miniszterelnökségre vonul­jon és átnyújtsa a Szakszervezeti Tanács deklarációját. A­ szervezett munkásság körében ugyanis elégedetlenség van amiatt, hogy az állami berendezés megtisztítása még mindig késik. Feltárták, hogy az országban a munkásság egymásután tartja a tüntetéseket a tisztogatási akció késése miatt. Emellett a magyar kormány sem mehet el figyelem nélkül. A szakszervezeteknek ha­tározott céljuk, hogy ezeket a kér­déseket szervezett formában el­intézzék. A munkásság arra kéri a miniszterelnököt, hogy a kiadandó kormányrendelet értelmében a Szak­­szervezeti Tanács befolyást gyako­rolhasson a tisztogatási munkála­tokra. Szerdán hirdetnek ítéletet a Szálasi-perben Szombaton Kemény Gábor védelmében Lukács Vilmos, B­e­­r­e­g­h­f­y Károlyéban Gonda Jó­zsef, Szőlősiében Gregus Aladár, C­s­i­a Sándoréban Krámer Emil, Gera Józseféban Kiss János, Vajna Gáboréban Klumák István mondotta védőbeszédét. Jankó tanácselnök a tárgyalás folytatását hétfőre tűzte ki, amikor az utolsó szó jogán a vádlottak beszélhetnek. Kedden szünetet tartanak. A nép­­bíróság szerdán hirdeti ki ítéletét.

Next