Vásárhelyi Ellenzék, 1904. augusztus (1. évfolyam, 126-150. szám)
1904-08-02 / 126. szám
I. évfolyam. Hódmező-Vásárhely, 1904. kedd, augusztus 2. 126. szám. VÁSÁRHELYI FÜGGETLEN NAPILAP előfizetési áb . Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andrássy-utca 12. Helyben házhoz hordva félévre 3, negyedévre 1*50 kor. fi ANTTI A TAVCVV l'CDv'D ?A MAC Megjelenik minden nap, fontos alkalommal hétfőn is Vidéken postán küldve félévre 6, negyedévre 3-kor. Ili*, bUNUA JU&mLI a Kbl JAIlub Hirdetések díjszabás szerint vétetnek fel. ínség előtt. — augusztus 1. Az egyedülvaló Isten látogat meg bennünket! Szemének perzselő sugaraival semmivé tette a gazda minden reményét s bűneink sokasága arra indítja, hogy elvegye a szegény ember kenyerét, a burgonyát. Az 1863. évi éhínség minden borzalma fenyegeti ezt a földet, amelyet kifosztanak ellenségei, kiélik jóbarátai és cserbenhagyják tulajdon gyermekei. A gyönyörökben úszó, de rossz gyomrú nagy urak dehogy is tudják, hogy micsoda felséges eledel az a burgonya! Ha elfogyott a kennyér, nincs egy rántásra való liszt, sebaj! ott van a burgonya. A szegény ember konyhaművészete hány féle variációban tudja előállítani ! Zsírban, pirítva, nincs hozzáfogható, mint leves egyazonképpen kitűnő s ha elfogyott a zsír, bajában megfőzve is kellemetes tápszer. Azután szerény növény. Nem olyan finnyás, mint a búza, a mely ugyan- csak megválogatja a talajt, nem is olyan követelő, mint a rizs, a mely száz féle követeléssel áll elő, amig raktárba hordják. Sziklás vidéken, egy maroknyi porhanyós földben levelet hajt, gyümölcsöt termel, egy kis fagy, szárazság avagy esőzés nem teszi beteggé, egy szóval sokat kiáll, mint a szegény ember, amelynek minálunk kenyere lett. Hanem ha egyszer megcsökönyösödik s nem hozza meg hepe-hup is gyümölcsét, akkor nagy a baj és kész a nemzeti veszedelem. Az ő hiánya jelenti a búza pusztulását, a kukorica elsenyvedését s a takarimány tönkremenését. Azok, akik ismerik azt az erőt, amely az ország gépezetét mozgásba hozza: tudják, hogy mint jelent ez. A burgonyának nincs betegsége, mint a búzának, ellensége, mint a szőlőnek. Ha még sem terem, ez azt jelenti, hogy olyan rettenetes volt az időjárás, amely nem kegyelmezett még a burgonyának sem. Jelenti azt, hogy nincsen sem búza, sem kukorica, sem takarmány. Nem lesz kivitelünk, nem lesz állattenyésztésünk, a szegény embernek pedig nem lesz kenyere: a burgonya. Aki szereti a borzalmakat, vegye elő Jókai „Régi jó táblabirák“-ját s megtudja belőle, hogy mi az, mikor nem terem burgonya és mi az, mikor kiüt az éhínség. Az 1863. év borzalma integett ma felénk. Nem az iró fantáziája, hanem a megrendült gazda könyező szeme látja, hogy mint közeledik felénk. Iparunk évek óta pang, kereskedelmünk hangzatos jelszavakból és bankettekből áll s most ezek tetejébe nincs termés, nincs burgonya. Ki érti meg egy nemzet megdöbbenését és ki tud a bajon segíteni? Megérteni nem akarják, segíteni meg nem tudnak. A könyöradományok zsilipjei majd meg fognak nyílni, az uzsonnázgató jótékony nőegyletek is fognak ülésezni, a parlamentben is fogunk lendületes beszédeket hallani, de azért egy éhező sem fog jólakni s nem lesz a szegény embernek kenyere. A sírás, a megdöbbenés szava ma még csak a mélyből és a tőzsdéről hallatszik. Az utóbbinál csak néhány spekuláns az, aki a fogát csikorgatja, a többi figyel és kalkulál a jövő hónapra. És száll a sóhaj, száll az ima az egek mélységes kárpitja felé. Talán még nem késő, talán még minden jóra válhat. E napok tán csak a megpróbáltatás napjai s az engesztelő isten szánó harmatkönnycseppjei megöntözik, az emberi szív reményeinek hervadó vetését . . . Lehet, lehet . . . Az ég ragyogó királya, a nap, mosolyog az égen s hallatán az imának leküldi perzselő sugarait s az imént kizöldült levelek zörögve, hervadtan hullanak alá . . . Kiállítás. Az intéző bizottság ülése. Vasárnap délután négy órakor a kiállítás nagy intéző bizottsága dr. Szalay József kiállítási elnök elősülése mellett ülést tartott. A szép számban megjelent tagok üdvözlése után az elnök megtette alapos és kimerítő előterjesztését. Az elnöki előterjesztés két részre oszlott: az elsőben beszámolt az eddigi intézkedésekkel és eredményekkel, a másikban az augusztus havi teendőket írta körül. Az eddigi eredmény reményen felüli, úgy hogy a kiállítás sikere teljesen biztosítva van. Ilyen eredményt csak az által lehetett elérni, hogy az egész város társadalmát áthatotta a kiállítás eszméje. Az eddig bejelentett anyag mennyiségre nézve teljesen kielégítő, úgy az ipari, mint mezőgazdasági részről, amit a bejelentések nagy száma bizonyít. A szegedi kereskedelmi és iparkamara segítsége is sokat lendített a kiállítás ügyén. A meg- rendelő bizottságnak módjában állott tízezer korona értékű ipari cik-két megrendelni, ebben az összegben maga a mágocsi uradalom 2000 korona értékű megrendeléssel sze- repel. A kiállítási költségvetésben fel- tételesen mutatkozó hiány pótlására az igazgatóság tárgy sorsjáték tartását határozta el. Harmincezer sors- ■ jegy van kibocsájtva 50 fillér árban, a kisorsolandó tárgyak száma 900 —1000 lesz. A sorsjáték iránt már is nagy érdeklődés mutatkozik, amennyiben körülbelől 7000 sors- jegy elkelt. A kiállítás változatosságát célzó lóverseny rendezésén egy különálló bizottság működik. A lóverseny iránt is nagy érdeklődés van. A kiállítási katalógus 5000 példányban készül 8—9 ívnyi terjedelemben. A katalógusba dr. Lukács György főispán írta az előszót „A mi kiállításunk” cím alatt. A város történelmét és jelenlegi állapotát röviden összefoglalta ifj. Szilágyi Gyula. A katalógusba kerül a kiállítás története, szervezete, bíráló és összes bizottságok névsora, a bírálati szabályok. Ezt követi a kiállítók és a kiállítási tárgyak sora. Végül a hirdetések. Az ipari kiállítás, tekintettel a bejelentések nagy számára nemcsak a termekben, hanem a folyosókon is fog elhelyeztetek A második emelet folyosójára és előcsarnokába kerül a segédek és tanoncok kiállítása. A rajzterembe jön a női kézimunkák kiállítása, mert a néprajzi és képzőművészeti kiállítás a helyszűke miatt a városháza közgyűlési termébe, a tanácsterembe és a polgármesteri fogadószobába kerül. A tornacsarnokban lesz elhelyezve a mezőgazdasági termény kiállítás és a gazdasági történelmi rész. Az ipari kiállítás nyolc csoportra osztva a főgimnázium termeiben nyer elhelyezést. A gépek, járóművek kiállítása a körfal alatt két ötven méter hosszú és tizenkét méter széles fedett sátorban lesz, míg a gépgyárak ugyanazon az elkerített helyen külön pavillonokban fognak kiállítani. Az állatkiállítás a szigeten, szintén elkerített helyen, megfelelő sátorszerű istállókban lesz. A baromfiak külön ketrecekben helyeztetnek el. Érdekes és tanulságos lesz a baromfitenyésztők országos egyesületének kiállítása. A néprajzi és képzőművészeti kiállítást az igazgatóság az összegyűjtött és bejelentett tárgyak menynyiségére való tekintettel, mint már említettük, a város által átengedett közgyűlési és tanácsterembe és a polgármesteri fogadószobába helyezte el. A képek és szobrok elhelyezésére, nehogy a közgyűlési terem falai megrongáltassanak, a szegedi képzőművészeti társaság állványait kérte el a művészeti kiállítás elnöke. A kiállítási sátrakat az igazgatóság eleintén vállalat útján szándékozott elkészíteni, minthogy azonban e címen a költségvetésbe 7000 volt csak felvéve s a vállalkozók 12.000 koronát kértek, az igazgatóság úgy határozott, hogy a sátrakat házilag, a város segítségével készítteti el, így a költségvetés keretén belől a sátrak egy-két nap múlva már készen fognak állani. A költségvetésben 30 ezer korona volt kiadás címén felvéve, amelyből csupán 17 ezer 600 korona nyert fedezetet, a mutatkozó 12.400 korona hiány is fedezetet talált időközben a miniszterek, a kereskedelmi és iparkamara, a főispán és dr. Endrey Gyula orsz. képviselő adományaival. Egyébként is a költségvetés legfőbb kiadási tételénél jelentős megtakarítások lesznek s minthogy semmiféle luxus kiadások nincsenek, a kiállítás anyagilag teljesen biztosított. A további teendők teljesítésére dr. Szalay elnök előadta, hogy augusztus hó első tíz napján a kiállítási tárgyak elhelyezésével és elrendezésével foglalkoznak. Az ipari dolgok és gazdasági termények bírálata augusztus 13-án lesz. A jószágkiállítás augusztus 20—22-ik napjaira van tervezve, a bírálatot a zsűri augusztus hó 19-én ejti meg. Augusztus 21-én lesz a lóverseny. Katonazenekarról, tribünökről s a közönség kényelméről a rendező bizottság gondoskodott. A lóverseny napján katona- és cigányzenekar közreműködésével a népkerti Vigadóban egy táncestély lesz. Augusztus 27-én Darányi Ignác dr., volt miniszter, a város díszpolgárának fogadása. A kiállítás tartama alatt tartandó szakelőadásokról az igazgatóság már gondoskodott. Augusztus 28-án lesz a kiállítás bezárása nagy kerti ünnepélylyel és a kiállítási sorsjegyek húzása. A belépti díjakat az igazgatóság a következőkben kívánja megállapítani: hétköznap az összes helyiségek megtekintésére 40 fill., vasár- és ünnepnapokon 20 fill. Gyermekjegy 20 fillér. Idény-jegy 4 kor. A kiállítók és a kiállítási bizotságok