Vásárhelyi Friss Ujság, 1934. április-június (7. évfolyam, 75-148. szám)

1934-04-01 / 75. szám

­ 2. oldal. ISVÁNY BÁCSI, A KOTÁCS CSŐSZ HÖGYGAZDÁJA ELŐTT.­­ I.: El nem tanálná kigyelmed, hogy l^^huiman gyürök, de nyilván ászt lé, hogy mi van a tarisznyámba. Hg. : Tán szétnézett a zörzetőbe, oszt kisnyulat fogott? I.: Szó se rúta. Köllemetös Balo­­géknál jártam. Asztán szarvas­­faggyút viszek. Hg.: Kellemetes Balog? Olyan is van ? I.: Siratós Balognak is nevezik. Hg.: Akkor tudom. A kutyaszorítóba van a háza. I.: Nyomon jár gazdájam. Hg.: De arról ma nincs fogalmam, hogy rab­ul ragott rá a siratós­­Ság? I: Azon ér, hogyha berészegszik, halhatatlan szereti a feleségit, szinte túl a zelégen. De olyan­kor csak egyetlen zokszót vér­­tyancson a nejre, vagy ellen­kezzék vele, hát megveri olyan­formán, hogy legikább kenő­­asszonyt kell hozzá hinni. Épp ebből a zerányból mindég van náluk szarvasfaggyú. Hg.: Csak nem a saját adalbordá­jának viszi kend? I.: Nem. Egy úrnak lesz rá szük­sége, mer egy másik úr, aki­nek bíbicöl a kaszinóba, oszt akki e végött má a csőd felé halad, akarja megfenyíteni. Hg.: Nem bíbicöl, hanem gíbicöl. Ha pedig netán a­z olyanok fajtájából való a­z illető, akkik ha betekintenek egy uccába kidöglenek a tyúkok, akkor nem lesz kár, hogyha mózesra taní­tják. I.: Egyébként úgy a személyibe ugyan derék ember pedig. Vi­téz katona vót. Sábáénál 72 szerviányt ölt le saját kezűleg, de akkor beléútált a vérbe, beljebb gyűlt a szegedi frontra. Asztán most eltűn­t­ áldozattya lessz a készülő vörös drogé­riának. Hg.: Nem vana rá mód, hogy eleje vétessék a bajnak? I.: Nincs. Az a kártya­játékos kér­lelhetetlen. Pedig úgy lehet, hogy ha végzett, majd elsi­rattya a cimboráját, akárcsak­­ Balog a nejjét mer­tél napig még barátok vótak. Saját érdekében tekintse meg húsvét első és má­sodik napján Krausz Tibor maradékáruházénak kira­katát, ahol bámulatos ol­csó árákon kívül sokezer mé­ter szebbnél szebb minden röfös áru­­­maradékot láthat. Tegyen egy­­ fogadalmat, hogy röfös áru szük­ségletét a maradékáruházban szerzi be, ezzel sok pénzt takarít meg, mert duplaszéles lepedővászon P 1.30, erős tokk­­vászon 90 fillér, vitr­ zefir 58 fillér, gyapjú paplinszövet P 2 80, sima moselymek 70 fillértől, mintás műselymek 84 f, fekete crep­­dechine csodás végből P 2*30, kétszemélyes dupla colt paplan csak 9 90, sárgavásznak 40 fillértől. VÁSÁRHELYI FRISS ÚJSÁG A polgármester április 15.-re kitűzte a Mezőgazdasági Bizottság választását. Mint előző számunkban megírtuk, a belügyminiszter elrendelte a mezőgaz­dasági bizottsági választások megej­­tését. A rendelet értelmében az egyes törvényhatóságoknál a Mezőgazdasági Bizottságokat 1. évi április hó 15-ig újjá kell alakítani s a választás ered­ményét fel kell terjeszteni a minisz­terhez. S­o­ó­s István dr. polgármester tegnap adta ki utasítását a rendelet végrehajtására s a Mezőgazdasági Bi­zottság választását április 15-re, vasárnapra tűzte ki- A választás ezen a napon reggel 8­­ órakor kezdődik és este 8 órakor záró­­­­dik le. A választás elnökéül a polgár­­mester vitéz Juhász Mihály tanács­­nokot, jegyzőjéül pedig dr. Faragó­­ János tb. főjegyzőt jelölte ki. A sza­­­­vazás előreláthatóan hét szavazóhelyen történik, mégpedig hat helyt a tanyán és egy helyt a városban. Mindenki ott szavaz, ahol akar, a szavazás tehát nincs körzetekhez kötve, csupán a szavazás megkönnyítése céljából állítanak fel urnákat a tanyák közt is. A szavazás u.­n. választói igazolvánnyal történik, melyet minden szavazásra jogosultnak hivatalból kézbesítenek április 15.-e előtt. Az igazolvány a szavazáshoz föl­tésen elviendő. Az egész választást a választási bizottság intézi, melynek 4 rendes és 4 póttagját a polgármester nevezi ki. Mint a Friss Újságban már megírtuk, a választók névjegyzékébe összesen 9342 szavazati jogosult van felvéve, akik az öt kúria szerint a következőként oszlanak meg: I. kúria (mezőgazdasági munkások) 3374, II. (gazdák 10 holdig) 3112, III. (gazdák 40 holdig) 2107, IV. (gazdák 100 holdig) 898, V. (gazdák 100 holdon fölül) 101. Minden kategória 4 rendes és 4 pót­tagot választ. Egyébként a választás rendjéről és helyéről stb. hivatalos hir­detmény fog megjelenni, amely az ösz­­szes tudnivalókat tartalmazza. Vaja Béla h. kamarai igazgató nyilatkozata a mezőgazdasági bizottsági választásokról. A küszöbön álló mezőgazdasági bi­zottsági választásokra tekintettel­­a Friss Újság munkatársa nyilatkozatot kért a Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara igazgatóságától a választások jelentőségével és egyéb körülményei­vel kapcsolatosan. Gesztelyi N. László kormányfőtanácsos, igazgató távolléte folytán, az ő helyettesítésében Vaja Béla dr. h. igazgató volt szíves nyi­latkozni, amikor is a­­következőket mondotta munkatársunknak: — A mostani mezőgazdasági bizott­sági választásokat rendkívül fontos­nak és a gazdák életében nagyjelentő­­ségűeknek tartjuk. Éppen ezért kívána­tos volna, ha a gazdák és munkások minél nagyobb számban járulnának az urnákhoz, hogy a választás a hangulat hű kifejezője legyen. De súlyt helye­zünk arra is, hogy a bizottságba olyan férfiak jussanak be, akikről remélhető hogy az egyetemes gazdaérdekek és a mai sorsdöntő helyzet által megkívánt eredményes munkát fognak kifejteni. — A Hódmezővásárhelyen Kovács Jenő elnöklete mellett működött Mező­­gazdasági Bizottság munkájával, — hangzott tovább a nyilatkozat, —• a Kamara mindenkor igen meg volt elé­gedve. A bizottság hatalmas tevékeny­séget fejtett ki és olyan eredményesen működött, hogy e tekintetben példaként lehet állítani a Kamara területén lévő összes Mezőgazdasági Bizottságok elé. Engedélyezték a legitimisták népgyűlését. Húsvét hétfőjén délután fél 3 órakor lesz a Fekete Sasban. Mint jeleztük, a legitimista állás­pontot valló Nemzeti Néppárt elnöke, G­r­i­g­e­r Miklós orsz. képviselő húsvét másnapján délután 3 órára nyilvános népgyűlést tartására kért engedélyt Hódmezővásárhelyen. A gyűlés fővárosi szónokaiul gr. A­p­p­o­n­y­i György és K­r­a­y István képviselőket, továbbá Pet­hő Sán­dor publicisztát, a Magyarság fő­munkatársát nevezte meg. A városban a helyhatósági enge­dély kiadását élénk találgatás előzte meg. Sokan problematikusnak tartot­ták ugyanis a gyűlés engedélyezését a debreceni eset miatt, ahol a legi­timisták gyűlése zajos ellentüntetést váltott ki. Hódmezővásárhelyen a hatóság véleménye szerint ezek az aggályok nem forognak fenn, ezért a gyűlés megtartására az engedélyt kiadták, bízván az ellenvéleményen lévők parlamentáris érzékében és rendszereidében. A mai Reggeli Újság egyébként a gyűlés engedélyezését a következő kommentárra­ kíséri: „Halljuk hogy a gyűlés ellen tüntetés készül. Ez azonban, reméljük, csak terv marad, mert a vásárhelyi magyar ember régi tu­ajdonsága, hogy alkotmányos és parlamentáris módon azokat is meghallgatja, akikkel nézete esetleg nem egyezik.“ A zöldhitel jelentősége, irta: dr. Hollósi Antal, a védett birtokok felett felügyeletet gyakorló bizottság elnöke. 1 20 millió pengő összegre rugó hitel­­­­keretet bocsájtott a kormányzat a 2600­­ —1934. M. E. sz. rendeletével a me­zőgazdasági termelés folytonosságának biztosítására. Ez a rendelet, mely 1934. március 21.-én jelent meg és lépett hatályba, a m. kir. minisztérium 2600/1934. M. E. sz. rendelet« az 1934. évi mezőgazda­­sági munkálatok elvégzéséhez szüksé­ges hitel előmozdítása tárgyában — cí­met viseli. Csodálkozom azon, hogy ezzel a nagyfontosságú rendelkezéssel, mellyel a kormányzat a zöldhitel kérdését meg­oldotta, sem a helyi lapok, sem pedig helyi közvélemény, mindezidáig beha­tóbban nem foglalkoztak. E rendelet lényege az, hogy elsőbb­séget biztosít azo­knak a hitelezőknek, akik az ez évi termésre előleget folyó­sítanak. Igénybe veheti a védett és nem védett birtokos is egyaránt. Az a­­ körülmény, hogy a védett birtokosok­­ is igénybe vehetik, élénk cáfolatul szol­­­­gál arra, hogy a védett birtokos kezét­­, lábát akarja a kormány megkötni,­­ hanem okkal-móddal annak is nyújt­­ még arra is lehetőséget, hogy új hiv­i­­elt vehessen igénybe s hozzá még kedvező feltételek, állami ellenőrzés­­ mellett Nem akként tehát, mint a múltban is történt, hogy némely tágabb lelkiismeretű hitelező visszaélt a hely­zettel és a zöldhitel nyújtását busás nyerészkedésre használta ki. Ez a ve­ 1934. április 1., vasárnap. szély most nem foroghat fenn. Már a békeidőkben az egyik nem­­zetgazdász a földmívelő osztály ba­jait akként sorolta fel: drágán termel, olcsón ad el, drágán szerzi be az iparcikkeket és drágán kap hitelt. Ez a mostohasága a mezőgazdasági ter­melőnek az utóbbi években, az árha­nyatlások folytán, még csak növeke­dett. Most azonban biztató jelek mutat­koznak. Az állatárak lassan, de hatá­rozott biztonsággal emelkednek. A ga­bonaértékesítés is alapos változások előtt áll, mert a termelés költségeivel összhangba akarja hozni a kormányzat. A zöldhitel kérdésének eddig nélkülö­zött megoldása is hathatós segítségére lesz a mezőgazdáknak. Adja Isten, hogy mielőbb visszatérhessen a terme­lésbe vetett bizalom s ezzel a gazda­sági élet feltámadása. Megérdemli a mezőgazdaság, hogy eljöjjön már a húsvéti hajnala. A Magyar Királyi főárusítói kérik, hogy mindazok, akik a po’lea kül­dők­ sorsjegyen árát még nem egyenlítették ki. f,zíveskedienek a meg­felelő összeget azonnal megfi­zetni, mert a nyereményigény c*ak úgy biztosi ható, ha a sor jegye» ára a h'v. megállapított 39 fillér kö'igég­áit*l*nav»i együtt » húzás előtt k­. egyenlittetett. Aki azonban bármely oknál fowa a sorsjegyeket nem akarja megtar­tani, szíveskedjék azonnal vissza­küldeni az illetékes helyre, mert az idejében ki nem fizetett sorsje­gyek semmi jogot nem biztosí­tanak, » törsu­­ltoknak azonban kárt okoznak, ha azokat nem kap­ják vissza. Ki húzás április 14-én kezdődik A szabadkőmíves páholyok feloszlatását kérik Franciaországban. Párizs: Xavier Vallat képviselő interpellációt jegyzett be, amelyben kérdőre vonja a belügyminisztert a francia szabadkőműves szervezetek működése ügyében és javasolja a szabadkőműves páholyok feloszlatá­sát azzal a megokolással, hogy a legutóbbi botrányban a szabadkő­művesek a nemzet érdekeivel ellen­tétes tevékenységet fejtettek ki és gátolták az igazságszolgáltatás sza­bad menetét. ­ Tiszta mosott, géptörlőrongyot vásárol a Friss Újság kiadóhivatala, Ferenc József sugárút 11. Ó Romániában volt a földrengés középpontja. Bukarest: A romániai földrengés­sel kapcsolatosan megállapították, hogy a földrengés középpontja ó- Romániában volt, ahol Galac város­ban érezték a legerősebb föld­ökést. A földrengés pillanatában egy sze­mélyvonat futott be a város állomá­sára. A vonatban utazók azt hitték, hogy vasúti karambol történt, egy­­más után ugráltak ki a vonat ablaká­ból és az így keletkezett pánik kö­­vetkeztében több sebesülés is ér­int. Az egész város figyelme a f­elé­­­r Balassa-áruház kirakatai Mert tájékozást nyújtanak a tavaszi cipő, harisnya, kesztyű, divatblúz, fehérnemű, kalap, nyakkendő és egyéb újdonságokról és azoknak rend­kívüli olcsó áráról, a nyúl

Next