Vásárhelyi Hírlap, 2013. szeptember (7. évfolyam, 168-188. szám)

2013-09-17 / 179. szám

11 """"Hírlapi “I 5 ii Vidék Huszárokat avattak Erdőszentgyörgyön Lassan Marosszéken is lehet huszártoborzót rendezni, csakúgy mint a két szomszédos szé­kely megyében, hiszen vidékeinken is örvende­tesen szaporodnak a huszárezredek. Vasárnap Erdőszentgyörgy és a Kis-Küküllő mente is csatlakozott hozzájuk. ..aligor Hóbert László R­égóta várták az erdő­­szentgyörgyiek, hogy a Rhédey-kastély előtt, Rhédey Claudia szobra köze­lében huszárokat avassanak - mondta el Szabó Ferenc, a Württemberg Sándor Egye­sület alelnöke. Ez az óhajuk beteljesült a hétvégén: a Kis- Küküllő menti várost huszá­rok lepték el, akik vasárnap reggel a parajdi fúvószene­kar kíséretében bevonultak a kastély udvarára. Amikor a Petőfi utcán felvonultak, sok idős személy szemébe könny szökött, és mondogat­ták: „Ezt is megértük, hogy magyar huszárok vonulnak Erdőszentgyörgyön". A Vá­­mos-hídnál azt mondta egy idős férfi: „Megmondta ne­kem a nagyapám, hogy ezek még egyszer visszatérnek". Csibi Attila Zoltán polgármes­ter köszönetét fejezte ki, hogy a város egy huszárezreddel gazdagodott, és arra biztatta a huszárokat: kellő alázattal, de teljes büszkeséggel vállal­ják azt, amik, és vigyék tovább a kisváros hírét. A vasárnapi istentiszte­let után az erdőszentgyörgyi kastély udvarán felsorakoz­tak a torboszlói kopjás ló­­fők, a marosvásárhelyi 9. magyar királyi honvéd­ezred marosvásárhelyi és mezőpaniti csapatai, a 15. Mátyás huszárezred szovátai, marossárpataki, gernyeszegi és havadi csa­patai, a marosvásárhelyi 23. határvadász zászlóalj ha­gyományőrzői, valamint a gyergyószentmiklósi 11. székely határőr zászlóalj képviselője - ők mindannyi­an az erdőszentgyörgyi 6. Württemberg ezred huszára­inak avatására gyűltek ös­­­sze a szép számú tömeggel együtt. Ki a huszár? Ünnepi beszédében Sógor Csaba európai parlamenti képviselő hangsúlyozta: az erő, tisztesség, becsület, ha­za, áldozat, hősiesség olyan fogalmak, amelyek nem csak a huszárokat, de a magyaro­kat is megtartotta a Kárpát­medencében. Ma is vannak az országban olyanok, akik nem nézik jó szemmel, hogy hagyományőrző huszárezre­dek alakulnak, hogyha em­berek, közösségek az egykori katonai szellem, az erő, tisz­tesség, hazaszeretet, önfel­áldozás fogalmai köré fonják életüket - fogalmazott a po­litikus. Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei elnöke szerint hagyományaink, kul­túránk, nemzeti identitásunk legújabb őrzője a huszárság, amely egyben olyan hadtörté­neti érték, amely végigkísér­te elmúlt ezer évünket, bár csak Mátyás király óta jegy­zik őket. A huszárok ma nem díszként vannak jelen, ugyan­is hisznek abban az erkölcsi rendben, bátorságban,, haza­szeretetben, ami meghatá­rozta a huszárság tekintélyét évszázadokon át Európában. Biró Zsolt, az MPP elnö­ke olyan katonaként hatá­rozta meg a huszárt, aki a szabadságharcban nemzeti jogainkért harcolt, már-már nemzeti jelkép. Ezért a 21. században huszárruhát ölte­ni nemcsak hagyományőrzés, és az egyenruha sem roman­tikus díszlet, hanem erőt su­gároz, azt üzeni: a huszár tudja, mit akar. Eskütétel, zászlóavatás Az ünnepi beszédek után Meleg Vilmos színművész mély tartalmú irodalmi ös­­­szeállítását hallgathatták meg a jelenlévők, katonadalokat énekelt Pál Imola, Kossuth­­nótákat az Antal házaspár. Miholcsa József huszár alez­redes előtt Báthori István, a Württemberg huszárok ka­pitánya tette le esküjét, majd levezette bajtársai fogadalom­tételét is. Ezután a lobogóra vigyázó zászlóanya, Ambrus erdőszentgyörgyi huszár tett esküt Emese kötött szalagot a zász­­lórúdra, amelybe ezután be­verték a vezető személyeket vagy méltóságokat jelképe­ző szegeket is. A díszszege­ket a Szentháromság nevében Gáspár György református tiszteletes, Csibi Attila Zol­tán a város, Miholcsa József a magyar katonai hagyomány­­őrzők, Báthori István száza­dos a csapat, Bodó Benjamin a tisztikar, László István a csapat nevében ütötte bele a zászlórúdba. A csapatok zászlóik összeérintésével je­lezték, hogy az újonnan feles­küdött huszárokat befogadták köreikbe. A Rhédeyekre emlékeznek A himnuszok eléneklése után a tömeg Rhédey Claudia kastély mellett álló szobránál emlékezett meg a szülőföld­­szeretet és szépség nagyas­­­szonyáról. Az ünnepség után Báthori István helyi huszárkapi­tány lapunknak elmondta: a Rhédey „márkanevet" szeret­né erősíteni a Württemberg Sándor Egyesület, amely Rhédey Claudia grófnő fér­jéről vette nevét, és az általa egykor vezetett huszárezred hagyományait viszi tovább. Az első huszárruhákat idén januárban készítették el, va­sárnap Báthori mellett es­küt tehetett László István, Kovács Levente, Béres Ven­cel és Kállai Csaba is. Van két regrutájuk is, és a huszár­ezredet mindenképpen bőví­teni szeretnék. Ez azonban két tényezőtől függ: az első a legénység, ugyanis elég ke­mény feltételeknek kell meg­felelniük az újoncoknak, és ki kell bírni az egyéves pró­baidőt. Második tényező a pénz, ugyanis csak akkor le­het a regrutából huszár, ha egyenruhát tudnak adni rá, márpedig ez nem olcsó: egy egyenruha elkészítése ezer euróba kerül! K­ASTÉLYNAPOKAT IS TARTOTTAK Vasárnap délután vezetett kastélylátogatást lehetett ten­ni, Berecki Klára és Csizmadi Kinga komolyzenei hangver­senyt is adott, Ráduly János kibédi nyugalmazott tanár, néprajzkutató pedig helytör­téneti előadást tartott, amely­ben azt próbálta bizonyítani, hogy a település az „erdő" elő­nevet nem a dombokat övező fákról, hanem az itt élő bir­tokos családtól kapta, ugyan­is a kolozsmonostori konvent iratai már a 15. században emlegetik „néhai Erdew Zent Gherghy Erdew Sigmond" urat. A helyi református temp­lom egyik pillérén talált ro­vásírás feliratot is ismertette, amelyet ő az Árpád-korra, a 13. századra vezet vissza, szerinte a feliratot tartalma­zó követ a többször átépített templomban mindig „újra­hasznosították". A kastély pincéjében több kiállítást is meg lehetett tekin­teni: panorámaképeket a vá­rosról, régi erdőszentgyörgyi fotókat, helyi kézművesek munkáit: fafaragásokat, hor­golt csipkét, szőttest, szal­maképeket, quilling és gyurmaékszereket, gobelint, és Szekeres Margit néni nem felejtette elkészíteni a hagyo­mányos helyi farsangi süte­ményt, a „perémest" sem. III A zászlók összeérintése jelzi: az újak is beállhatnak a sorba 111 Rhédey Claudia férjéről, Württemberg Sándorról vette nevét a szentgyörgyi csapat

Next