Vásárhelyi Napló, 1924. május (1. évfolyam, 73-97. szám)
1924-05-01 / 73. szám
nyo 11 réposabban ÓZSEF t. ilefon 76. n. é. közönsédeje alatt is it úgy hozott, jgokból. Uraim fően a legméros Imre ti szabó. széchényi-tér 4. ség és a elmébe! ; való telivom a t. urak finyre, mint cseleka nyári »ny vat fedezik. i is nagy cezésükre ■kát kedj búzáért nyvál ik készis szükmivel a vnt nagy is és a kis rendeelégiteni. manillamillával kapható llával a cigárok. nat kérve ISEF Telefon 138. világrészei és púderei Kapható ban utorok (modernebbség szives Mihály tanulónak hanem tiszai fizetek a sért és napi- i befűzésért, a 19 szám. terméki tudja, ) napi ármindenféle nyersandóan vedlettel Samu 9 sz. alatt. íkások kezete gyetétalakikákat, ;y leist. 42 szám, i._________ sze n 245 ő és oderrokat as a eleky-u. a VI. ker., 13 sz. alatt. -----------:—: T .V-. I-C- . • | • Istenítélet vonult el kedden délután Budapest és Pestmegye felett. Előbb felhőszakadásszerű zápor, azután jeges eső, végül jégözön ömlött a haragos felhőkből. Egész Monorig ebben az istenítéletben száguldott a szegedi gyors s utasai között vásárhelyiek is sokan borzalommal szemlélték az elemek rettenetes csatáját. Egyszerre azután csak néhány percre kisütött a nap s ahol még 2 órával előbb kultúra, vetés, fa, virág pompázott, fehér jégmező lett minden, pusztulás és temető. Az egész gyümölcsös mint a siralomvölgye, melyből vájjon lesz-e még feltámadás ezen a nyáron ? De a zivatar végigszántott nagy darab földön, sőt a végéből még mi is kaptunk. Nálunk ez nem tett külön kárt, de növelte a vizeket, amellett hátráltatja a vetést s igy csak hozzájárult egy szomorú ecsetvonással ahhoz a képhez, melyen ez a katasztrófában mostoha időjárás, a vizátok már úgy is elég feketére festette ebben a határban emberek ezreinek, nemcsak a nincsetlen szegényeknél, hanem azoknál is, kiknek volna, a kisgazdáknál a család jövő évi kenyerét. Igert, Bátor az és nem jó ember az, aki lázong, vagy szembe mer szállani az ég akaratával, de bizony nincs az a jámboréletű halandó, aki így ne sóhajtana fel: kezedben van a sorsunk, de azért mégis elég volna már ebből a keserű pohárból édes jó Istenünk! A hullámtérben alig mozdul a szennyes ár s hetek óta csak cseppenként fogy, pedig már alatta fulladozik a szőlő és iszapba fullad a vetemény. A szántóföldeken kint a vadvíz grasszál és vagy ötezer holdon benne sárgul el a szépigéretű vetés. És esik tovább, mintha soha többet megállani nem akarna. Olaszországban éppen ilyen időjárás van, sőt Nápoly alatt megmozdult még a föld is s Amalfinál emberek ezreit nyelte el. A babonás pár azt mondja, hogy a nemrégen ott látogatást tett spanyol király verte meg szemmel a partvidéket. Minálunk még sohasem járt a spanyolok fejedelme, mégis meg vagyunk verve, amint a jelek mutatják. Meg vagyunk verve azzal, hogy könnyen hagyjuk a dolgokat s mig nappal vagyon, addig nem munkálkodunk, csak sopánkodunk, mikor már beáll a sötétség. A vizeknek szokásuk az, hogy ott gyülekeznek fel, hol leglaposabb a terület és oda törekszenek, ahol gyüjtőmedencét találnak. Már pedig a gyüjtőmedence mi vagyunk, a Hódtava helye, hol az őstenger csepjei, sűrűn tesznek látogatást az itt feledt kagylóknál. Ezt is megértjük. De a vizek ellen fel tudja venni a harcot az ember, mégpedig ha van benne erő, elszántság és akarat, úr maradhat felette mindenkor és függetlenné teheti földjét, magát, kenyerét a felhők szeszélyétől és a megújuló záporoktól. Perbe nem szállhat az éggel, sem önmagával, hanem a vízzel kell perbeszállania. Jó kilenc esztendő óta minden tavasszal halljuk a jajszót s 6—8— 10 ezer holdon, mikor a legdrágább benne a kenyér, akkor folyton csak a víz tart aratást. Tízezer holdnak a termése ezer embernek veszi el a kenyerét, de irtózatos károkat ró a közösségre, az országra, az államra, a népre, mert most valóban minden szem gabonára szüksége van ennek az egész országnak s nemcsak ennek a szegény pusztaszéli kisgazdának. A viz tehát közügy, országos ügy, melyet országosan kell elintézni. Mi hát a teendő? Az, hogy az ármentesítés nagy feladatainak vállalására kérje föl az érdekeltség a nemzetgyűlést, illetőleg a kormányt. Vagyis indítsa meg ezt az akciót minél előbb, de mindenesetre úgy, hogy abból ha jövőre nem, hát 2 év múlva törvény legyen. Mert mi magunk erőtelenek vagyunk. S mert így ezer kisgazda felebarátunk a monori istenítélet nélkül is siralomvölgyét látja birtokában ... De most félre a gonddal, félre a zúgolódással, inkább fel a fejjel, hiszen mint minden felhőre, úgy ezekre a borongás napokra is felhozza színes szivárványát a megbékülő Isten! . . Kódmező-Vásárhely, 1924. Szerkesztőség : Deák Ferenc-u. 15. Kiadóhivatal: Deák Ferenc-u. 7. Dura-nyomda. Telefon 254. Ára 700 kor. I. évfolyam 73. szám. POLITIKAI NAPILAP Csütörtök május 1. Felelős szerkesztő és felelős kiadó: Fejérváry József. Kiadja: Vásárhelyi Napló Rt. Megérkezett a döntőbizottság ítéletének indokolása. Tegnap érkezett meg a villanyáram ügyében a döntőbizottság határozatának teljes szövege, amelyből az áramdíjára vontkozó részt már régebben ismertette a „Vásárhelyi Napló“, miért is most csak a döntés eddig még ismeretlen réseinek közlésére szorítkozunk. Fontos része a határozatnak, amelyben a bizottság kimondja, hogy a villanytelepnek a fogyasztó május elsejétől kezdve előleget tartozik fizetni. Az előleg,amelynek összege nem lehet több az előző hónapban elfogyasztott áramdíjnál, a havi számlán levonásba hozandó. Rendezte a bizottság azt az évek óta vitás kérdést is, hogy az utcákon felállított új villanylámpák felszerelési költségeit ki tartozik fizetni ? A határozat szerint a közvilágítás céljait szolgáló új villanylámpák felszerelésénél a költségek fele a várost, illetőleg az érdekelt közönséget, míg a másik fele a villanytelepet terheli. A megváltási szerződés 17-ik pontja alapján arra is kötelezi a villanyos társaságot a döntőbizottság határozata, hogy abban az esetben ha a város közönsége kívonja, a köztereken 10 darab négyezer wattos izzólámpát szereljen fel és ehhez 10000 villanyórát ingyen adjon. A határozat következő pontja arról szól, hogy az új árammérők felszerelésének költségét felerészben a fogyasztó közönség, másik részében pedig a villamostelep tartozik viselni. A város tanácsának azzal a kifogásával kapcsolatban, hogy lakásváltozásnál a villamostelep átírási és más címeken költségeket hajt be indokolatlanul a fogyasztókon, kimondotta a bizottság, hogy lakásváltozás esetén a villamostelep semmiféle díjat nem szedhet a fogyasztóktól. A döntésnek ez a része valószínűleg sok perre ad majd okot a hasonló címeken igénybevett közönség és villamos társaság között. Végül arról intézkedik a döntőbizottság határozata, hogy a felmerült költségeket és a bizottsági tagok tiszteletdíját, mintegy 25.000.069 koronát a villamos telepnek kell megfizetni, miután ő kérte a döntőbizottság közbelépését. Egyszerűsített adószertül a Nemzeti Bankig. A törvényhatósági bizottság áprilisi közgyűlése. Zuhogva öntözte az utcákat az áldatlan eső, mikor valamivel 9 óra után a közgyűlési terem úgyszólván üresen tátongó padsorai jelenlétében, a gyengélkedő Aigner Károly főispán helyett, Soós István dr. főispán megnyitotta a törvényhatósági bizottság áprilisi közgyűlését. A polgármesteri jelentést Medveczky Imre dr. főjegyző olvasta fel. Sokásos szürke statisztikai adatok, melyek közül még azt is unottan hallgatják a városatyák, hogy a város halálozási arány száma februárral szemben ijesztő mértékben emelkedett. Márciusban negyvennégy lélekkel több hunyt el, nagyobbrészt a csecsemők és az öregkorúak közül, mint az előző hónapban. Megemlíti a polgármesteri jelentés, hogy a halálozások legnagyobb száma a rossz időjárás miatt egyre jobban pusztító tüdőbaj miatt következett be. Végül azt a szomorú valóságot tudtuk meg a polgármester jelentéséből, hogy a földutak úgyszólván járhatatlan állapotban vannak. A jelentést már majdnem vita nélkül vette tudomásul a közgyűlés, mikor Mónus Ferenc a tanyai kisvasút ügyének mikénti állásáról érdeklődött és azt sürgette, hogy ha másként nem, hát magánvállalkozóval csináltassák meg a vasutat. Csáky Lajos dr. főügyész reflektált a felszólalásra és kijelentette, hogy az ügy sürgetésére nincs szükség, miután Bethlen miniszterelnök Szathmáry Tihamérnak, Kun Bélának és neki határozottan megígérte a kisvasút dolgának gyors elintézését. Egyszerűsítsék az adórendszert! Ezután Balog Sándornak az adózás egyszerűsítése érdekében benyújtott és a „Vásárhelyi Napló“ által részletesen ismertetett indítványát tárgyalta a közgyűlés. A tanácsi javaslat nagy vonásokban egyezik az indítvány vezérelveivel, aminek Balog Sándor örül, mint felszólalásában kifejtette, a legjobban. Balog a közgyűlés előtt is megokolja indítványát. Hivatkozik arra, hogy a rossz időjárás és a bonyolult adórendszerrel járó kellemetlenségek teljesen elkeserítik a polgárokat. Nem a sok adó ellen van kifogás, hanem amiatt, hogy sok tortúrán kell keresztülvergődni, míg az adózó lefizetheti adóját. Citálják hivatalokba, vallomásokat iratnak velük, holott ez is, meg amaz is felesleges. — A vallomási íven — állapítja meg Balog Sándor, — megmondom őszintén nem valljuk be az igazat. Tudatában van ennek a pénzügyigazgatóság is és soha nem veszi figyelembe az adómegállapításnál a felek vallomását, miért van hát akkor szükség azokra ? Majd a házhaszonrészesedésről szól, amelyet a háztulajdonosoknak büntetés terhe mellett be kell fizetni az adóhivatalban tekintet nélkül, hogy a bérlők fizetik-e avagy nem, ahogy például a külterületen és a külvárosrészeken még a felemelt lakbért sem hajlandók megfizetni egyes lakók. Csáky főügyész : Ha nem fizetnek, akkor a lakáshivatal kilakoltatja őket! Balog Sándor azzal végzi felszólalását, hogy az a zseniális fináncész, amely eltalálta a vagyon- és jövedelemadót, bizonyára rájön arra is, hogy a mai rendszeren, hogyan lehetne változtatni. Ha a kormány segít a bajokon, akkor az annak a tanújele, hogy méltó az ország közönségének bizalmára. A törvényhatósági bizottság a felszólalás után egyhangúlag fogadta el az indítványt, amelyet ilyenképpen a város feliratilag juttat el a kormányhoz és a társtörvényhatóságokhoz. A tárgysorozat következő pontjaként a közgyűlés tudomásul vette Korányi Frigyes báró pénzügyminiszterré történt kinevezését és elhatározta, hogy az új pénzügyminisztert feliratilag bizalmáról biztosítja. A villamostelep megakadt megváltási eljárásának további felszínen tartásáról szóló bizottsági jelentést tudomásul vették. Majd egyhangúlag beleegyeztek, hogy évi 20 aranykorona jogelismerési díj fejében Kovács Sebestyén Zoltán földbirtokos a szikáncsi állomástól a rácutig vezető dűlőn felépítésse kisvasútját Nagy vita a kis kenderáztatóról. A Téglásszéli Kisgazdakör kívánságához képest a Gazdasági Egyesület azt a kérelmet intézte a törvényhatósághoz, hogy a cigányérben és a külsőrémárisi (kenyeres) legelőn kendráztatót állítson fel. A tanács úgy találta, hogy a bizonytalan üzletmenettel kecsegtető vállalkozás létesítése legalább százmilliót emésztene fel, miért is azt javasolta, hogy a közgyűlés csak akkor menjen bele a kérelem teljesítésébe, ha a gazdák tízezer holdnyi területen garantálják a kendertermelést. Balog Sándor természetesen nem ért egyet a tanács javaslatával. Szerinte nem olyan költséges a kenderáztató létesítése, mint ahogy a tanács azt kiszámította. Arról meg egyáltalán nem lehet szó, hogy a gazdák már most tízezer hold kender termelésére vállaljanak kötelezettséget, mert Vásárhelyen úgyszólván most kell meghonosítani a kendertermelést. Csáky főügyész: Hiába a kender, ha nincs, aki kallantyuljon! Balog Sándor azt vitatja erre, hogy kallantyúlók is akadnak, tehát meg kell csinálni a kenderáztatót. Hős Nagy Kálmán : Örömének ad kifejezést, hogy a kenderáztatók kérdése ismét napirendre került, mert ő már 1918- ban is foglalkozott ezzel a kérdéssel a közgyűlés előtt, de hát akkor dugába dőlt az ügy. A kendertermelésre nagy szükség van. Ha lesz kender, akkor lesznek akik azt feldolgozzák. Csáky Ferenc: Dehogy is lesznek. Hős Nagy Kálmán: Tessék eljönni hozzám, nálam is szőnek a háziak! Csáky Ferenc: Na majd elmék, ha hazafelé megyünk! Most Bangha Sándor szólal fel. A vízről beszél amely bőven akad mostanában, meg a „köcsögöt“ emlegeti és sehogyan sem akarja megérteni, hogy miért kell százmillió a kenderáztatóhoz, mikor vizet és gödröt is adott a népnek az Isten. Balogh Sándr: Tehát úgy van jól ahogy mi mondtuk, ugye Bangha bácsi ? Bangha Sándor: Jó hát, kifogásom nincs ellene, de nem vagyok olyan szótehetségű ember, hogy imitt-amott fogdossanak. Reich főmérnök tart ezután szakszerű előadást a modern kenderáztatóról, amely bizony csak horribilis költséggel volna létesíthető. Soós polgármester: Nem lehet mucsai dolgot csinálni! Csáky Ferenc, mint kenderáztató tulajdonos tapasztalatból tudja, hogy Vásárhelyt csak víz van, de kender nincs. Lázár Lajos közvetítő indítványt tesz, mely szerint a közgyűlés fogadja el a tanács javaslatát, kiegészítve Balog Sándor indítványával, hogy t. i. addig is míg a gazdák nem biztosítják le.épp holdon a kendertermelést, a város a külső kenyeres legelőn bizonyos területet kenderáztató céljaira jelöljön ki. Miután Bangha Sándor hivatkozott az édesapjára, aki szintén kis áztatóban mosta a kendert, a közgyűlés Lázár Lajos közvetítő javaslatához hozzájárult. Tisztviselők létszámcsökkentésének hátteréből. Azok a városi alkalmazottak, akiket a miniszter ismeretes létszámapasztási rendelete folytán, mint a város helyettesített alkalmazottait végelbánás nélkül kellene elbocsájtani a szolgálatból, a rendeletet szabályszerű végkielégítésük céljából megfelebbezték a közgyűléshez. A tanács azt javasolta, hogy miután az ügy úgyis a döntésre jogosult nyugdíjügyi bizottság elé kerül, a törvényhatósági bizottság a felebbezés felett térjen napirendre. Genersich Antal dr egyetemi magántanár arról szól, hogy ennek a kérdésnek elbírálásánál feltétlenül figyelembe kell venni várjon milyen helyzet áll elő a városi közigazgatásban a 76 tisztviselő elbocsájtása után. A maga részéről nem tud megnyugodni abban, hogy a miniszter valakinekhelytelen információja alapján, a város megkérdezése nélkül név szerint is megnevezve sorolta fel rendeletében az elbocsájtandó tisztviselőket. Miután úgy tudja, hogy Aigner főispán minden valószínűség szerint eredményesen jár közbe a miniszternél a tisztviselői létszámapasztás sérelmes elintézésének megváltoztatása érdekében, azért azt indítványozza, hogy a közgyűlés a tisztviselők elbocsájtását a várt felsőbb intézkedésig tartsa függőben. Balog Sándor hozzájárul az indítványhoz, noha kijelenti, hogy akkor amikor a városra volt bízva a létszámapasztás megoldása, ő a csökkentés mellett foglalt állást. Ma is az a meggyőződése, hogy ha annak idején „családias alapon“ a törvényhatóság maga vitte volna keresztül a létszámapasztást, akkor nem következett volna el ez a sérelmes miniszteri rendelkezés, amelyről megállapítja, hogy lehetetlenség végrehajtani, mert mindaddig míg a közigazgatás egyszerűsítéséről nem történik gondoskodás, a tisztviselők létszámát sem lehet apasztani. Soós polgármester Balog Sándor szavaira válaszolva azt mondja, hogy bár a következmények Balogot igazolják, ez az előrelátás csak látszólagos. A város ugyanis nem gondolhatta, hogy a közigazgatási tisztviselők évtizedekkel ezelőtt megállapi- Az olcsóság nálunk tovább tart, hogy minden rendű és rangú t vevőinknek lehetőség szerint ma NaPonként változó frissáru raktárakat nyújtsunk, tavaszi és nyári szükségletet beszerezni. Haris- KOKRON,GYAR nyari, keztyük, férfi és gyermek zoknik, nyári trikóingek, kötszövöttáru különlegességi lerakötöttkabétok Tint, s.jdt érdekében kélnek érdekdíjon. KirakatnnkndAddkn é-jelréeeel KniKtnntin Tptfupirpb tavaszi és nyári újdonságok, IlUIluI Uli 1 Hl lUUllfuI Il II dunkban árusítani. Divatos férfi és női ruhaszövetek, selyem áruk, grenadinok és mindenfajta . .... . . .. .u . mosóáruk ízléses kivitelben. Darabok és régebbi mintájú áruk leszállított árak mellett kerül-„uszteievei. áruháza HódlTIBZOVáSErBlyi AlapittatOtt 1 44- nek eladásra. Régi nb. vevőközönségünk további jóindulatát kérve és megköszönve maradunk, Konstantin Testvérek