Vásárhelyi Napló, 1924. december (1. évfolyam, 249-271. szám)
1924-12-02 / 249. szám
Hódmezővásárhely, 1924 december 2. kedd Ara 210O korona, I. évfolyam, 249 ik szám. IXLfd SZERKESZTŐK: SZENT ANTAL-UTCA 7„ TELEFON 20© KIADÓVATAL: SZENT ANTAL-UTCA 7., A „KULTÚRA“ RT KÖNYVNYOMDÁJÁBAN TELEFON 22 POLITIKAI NAPILAP FELELŐS SZERKESZTŐ: FEJÉRVÁRY JÓZSEF KIADJA: A „KULTÚRA“ RT „Baj talál lenni!...“ Ha valaki azt hitte, hogy a péntek esti és a szombati piros szegfűs kivezetésekben minden ellentét és forradalmi törekvés kirobbant volna, akkor nagyon téved. Györki Imre és társai, összesen tizennégyen, kiknek Szilágyi Lajos és Friedrich István szekundált a polgáriak közül, úgy viselkedtek az ország házában, olyan botrányt, skandalumot és csapszéki jeleneteket csináltak, hogy a Ház elnöke, éppen a Ház tekintélyének a megóvása szempontjából nem talált más eszközt, mint a legsúlyosabbat, hogy a renitens és okvetetlenkedő képviselőket kivezettette. Ők, akiket kivezettek, másként mondják , úgy, hogy kidobták őket. Végeredményében mindegy. A szégyenteljes esetben azonban van két vonás, mely nem engedi meg, hogy egyszerű sajnálkozással napirendre térjünk a dolog felett. Egyik az, hogy az egész megmozdulás előre elkészített komédia volt. A házszabályrevízió ellen fegyverkezett fel ezzel az utolsó eszközzel a szélsőkilengésekre beiskolázott csoport. Azt hallotta mindig, az egész ellenzéki fronton folyton azt harsogták a fülébe, hogy a házszabályrevízió — még a normális, a békés időkben és még gróf Tisza Istvánt is megbuktatta, hogy ne hasalna el hát bele ma gróf Bethlen István, kinek annyi az ellensége, mint égen a csillag. Nagyszerű prospektivát nyitott hát az ügy, melybe érdemes volt belekapaszkodni. Az Esküdt kérdés és a Márffy bombák hátha elsöpörnék a kormányt! És megrendezték a pénteki és szombati világbotrányt. Ok és alap nélkül egyszerűen kidobatták magukat, hogy előtárják azután sebüket a nép előtt. Megtépették ruhájukat, hogy a rongyokkal izgassák fel az utcát, melynek visszhangjára számítottak. Szóval mártíroknak tüntették fel magukat. Azonban. Szül történt a nagy felsülés. Az utca nem akart sehogysem visszhangot adni, csak mosolygott. Nem éppen azért, mintha felismerte volna a cirkuszi komédiát. Nem. Hanem azért, mert az ősszi rózsás és pios szekfás forradalommal éppen torkig van már. S még a szájában van az ize annak a rothadt káposztának, mellyel a nagyszerű szociális termelés traktálta annak idején. No és mert látja azt is, hogy egy kicsit más világ van már s a polgári társadalom is felismerte az oroszlánbőrbe bujt farkast s nem rémül meg se páncélvonattól, se kétezer Lenin fiútól, se 27 terroristától Tarjánvégtől Szombathelyig. Különben megmondotta gróf Bethlen István is : higgadtan, bölcsen, imponálóan. Abban az órában, abban a percben, mikor a gróf Tisza István históriai nagy tragédiámának komor fensége terjesztette ki szárnyait az ő feje felett is. Forradalom nem lett. És nem lesz, mert van erő, mely elsöpörje, semmivé tegye, elfujja a föld színéről, mint a ködnek foszlányát. És mert van szeme, van lelke, megérzése a A nemzetgyűlés tegnapi ülését háromnegyed 12 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. A kormánypárt tagjai feltűnő nagy számban jelentek meg Az ellenzéki oldalon azonban csak Meskó Zoltán, Lendvai István, Haller József és Ugron Gábor ülnek, a szociáldemokrata párt tagjai, valamint a demokrata szövetség tagjai nincsenek jelen a parlamentben, mert közös értekezletre gyűltek össze a parlamenten kívül. Az elnöki bejelentés után Rubinek Istán, a mentelmi bizottság előadója terjeszti be a bizottság jelentését a pénteki ülésről kivezetett képviselők ügyében. A mentelmi bizottság azt indítványozza a nemzetgyűlésnek, hogy Györki Imrét és Szilágyi Lajost 25 napra zárják ki a nemzetgyűlés üléseiről, Kabók Lajost és Proppert 22 napra, a többi képviselőt 20 napra Peidi Gyulát pedig 10 napra. Hébert Edét pedig utasítja a nemzetgyűlés arra, hogy a nemzetgyűlést ünnepélyesen megkövesse. Vági Gábor kisebbségi indítványt terjeszt elő, mert a kiszabott büntetéseket túl szigorúaknak tartja. Jól ismeri ezeknek a botrányos jeleneteknek a hátterét, amelyeknek tulajdonképpeni célja a tekintélyrombolás. Az ilyen forradalmi jelenségekkel szemben állást kell foglalni. Ő is elítéli ezeket a jeleneteket, mint ahogy a vidéken is mély megbotránkozást váltottak ki a parlament pénteki ülésén lejátszódott események. Meg van arról győződve, hogy ez a kérdés a házszabályrevízió napirendre tűzésével semmiféle összeköttetésbe nincs, mégis, hogy ezeket a feltevéseket elkerüljék, Kaas Albert képviselővel együtt a következő kisebbségi indítványt terjeszti elő: Szilágyi Lajos és Györki Imre nemzetgyűlési képviselőket huszonöt nap helyet hat napra, a többi képviselőt három napra, Peidi Gyulát pedig egy napra zárják ki a nemzetgyűlésből. A nemzetgyűlés többsége azonban az előadó indítványát fogadja el. Mikovényi Jenő, a mentelmi bizottság előadója terjeszti be a bizottság jelentését a Baross János képviselő által bejelentett mentelmi ügyekről. Ezután a házszabályrevízió tárgyalására tér át a Ház. Az elnök jelenti, hogy ötvennél több képviselő a házszabályrevízió tárgyalásának idejére a sürgősség kimondását kéne. Az elnök névsor felolvasást rendel el, annak megállapítására, hogy az aláíró képviselők közül hányan vannak jelen. Örffy Imre előadó: A mostani házszabályok történetét ismertetve elmondta, hogy az első nemzetgyűlés Rakovszky István javaslatára hozzájárult ahhoz, hogy ideiglenesen az 1908-as házszabályokat fogadják el. Szerinte az akkori házelnök megfeledkezett a házszabályoknak arról a legfontosabb kritériumáról, hogy a házszabályoknak biztosítania kell a nemzetgyűlés munkaképességét. Szerinte ezt a mostani házszabályok nem biztosítják. A benyújtott javaslatot nem tekinti mindenben megfelelően helyesnek. Ez kompromisszumos javaslat, amelyben megpróbálták a magyar jogfejlődést szem előtt tartani. A szólásszabadság csak addig alkotmányjogi tényező, amíg a törvényhozás munkáját meg nem akasztja. A javaslat egyáltalában nem érinti a szólásszabadságot. Ismerteti, hogy más parlamentekben milyen házszabályok vannak, majd részletesen fejtegeti a javaslatot. Ezután megkezdődik a vita. Az első szónok Grieger Miklós, aki elítéli, hogy a nemzetgyűlésen a gyűlölet tengere tombol. Rosszalja a szocialisták pénteki botrányos magatartását. Karafith Jenő a következő szónok, elfogadja a javaslatot. Ezután Hegymegi Kiss Pál olvassa fel az ellenzék deklarációját s a többség zajos tiltakozása közben részlehajlással vádolja meg Scitovszky elnököt, amiért pénteken a zajongó szocialistákat kivezetette a parlamentből. A deklaráció felolvasása után az ellenzék kivonul a nemzetgyűlésből. Kitiltották a nemzetgyűlésről a renitens szocialista képviselőket. népnek, mellyel már csak kineveti azokat a nagy forradalmárokat, akik mindig ott ugrálnak, ott ordítoznak a barrikádokon, de mikor baj van, elkushadnak, mert a mártírok halálát dicsőítik, de mindig másnak szánják. A nép ismeri már, mert egy ingben látja a folyton halni kész, de mindig ép bőrrel szabaduló „vértanukat“ . . . Baj talál lenni ! Mondotta az egyik kivezetett honatya. Ezt mondja Bethlen is és mi Bethlennek jobban hiszünk. Nagy szótöbbséggel újból Kruzslitz Károlyt választotta elnökének az Ipartestület. A tagok nagy érdeklődése mellett tartotta vasárnap délután rendkívüli közgyűlését az Ipartestület. Az érdeklődés a napirenden szereplő tisztújításnak szólt. Mint ismeretes, az Ipartestület vezetősége a múlt hónapban lemondott miután egy közgyűlésen a tagok többsége nem fogadta el azt az indítványt, hogy alapszabály módosítással a titkárválasztás az elöljáróság feladata legyen. Az összehívott rendkívüli közgyűlést Kruesiste Károly nyitotta meg, ismételten bejelentve a vezetőség lemondását és az elnöki széket, — mint torelnöknek, — Kimer Pálnak adta át. A közgyűlés ezután Schmiedtbauer Tibor és társainak azt az indítványát tárgyalta, amelyben azt indítványozzák az elnökség leszavazott kívánságának teljesítését, vagyis azt akarták, hogy a közgyűlés a titkárválasztás jogát az elöljáróságra ruházza át. A kérdésről nagy vita indult meg. Elsőnek Fetter Károly cipészmester szólalt fel és indokolta meg az indítványt. Bartók István cipész, aki mint az „ellenzék“ egyik vezére szerepelt, felszólalásában jogcsorbításnak tartotta az indítvány elfogadását, hasonló szellemben szólott Szenti József szobafestő is, Schmiedtbauer Tibor viszont az indítvány elfogadása érdekében hozott fel érveket. Kádár János csizmadia mester közvetítő javaslatot tesz, míg a zárszó jogán Fetter Károly az eredeti indítvány elfogadását kéri a közgyűléstől, amely tíz tag kérésére név szerinti titkos szavazással dönt a titkárválasztás jövőbeli formáját illetően. A választás eredményét Neve Sándor a szavazatszedő bizottság elnöke hirdeti ki és bejelenti, hogy összesen 244 szavazatot adtak le, amelyből 139 a benyújtott indítvány mellett, 105 pedig ellene szól. Így tehát a közgyűlés 34 szótöbbséggel a titkárválasztás jogát az elöljáróságra ruházta és ezzel megszűnt az az ok, amely miatt a Testület régi elnöksége lemondott. A győztes többség ezért úgy vélte helyesnek, hogy a napirend másik pontját, az elnökválasztást egyhangú szavazással viszi keresztül és továbbra is Kruzslitz Károlyt tiszteli meg a bizalmával. Kórusban hallatszott a kiáltás : _ — Egyhangú legyen a választás ! Éljen a régi elnök ! Éjen Kruesisle Károlyt — hangoztatták nagy lelkesedéssel a teremben mindenfelől. Azonban a választást nem lehetett egyhangúlag keresztül vinni, mert "az „ellenzék“ ismét titkos szavazást kért. Koncz Pál korelnök kijelölte a szavazatszedő küldöttséget és példás rendben, minden nagyobb zaj nélkül mindjárt kezdetét vette a szavazás, amely három jelölt Krusslitz Károly, Kokron Károly és Kiss Ernő között volt hivatva eldönteni az előrelátható többséget. A választásból a szavazatok összeszámlálásával a Kruzslitz Károly neve került ki győztesnek, amennyiben az ő 139 szavazatával szemben Kokron Károly 60, Kiss Ernő rostagyáros pedig 2 szavazatot kapott. Tehát az Ipartestület elnöki székébe 77 szótöbbséggel újból Kruzslitz Károlyt ültette az iparosság bizalma. A megválasztott elnököt küldöttség hívta meg a választás eredményének kihirdetésére és Kruzslitz Károly híveinek lelkesedése közepette köszönte meg azt a ragaszkodást és bizalmat, amelyről a választás tanúskodott. A köszönő szavak után Serke János iparhatóság biztos üdvözölte Kruzslitz Károlyt, aki most már átvette és újévi alkalmi vásár áruházunkban megkezdődött! Tisztelettel felhívjuk régi és nb. vevőközönségünk figyelmét arra, miszerint a régebbi és kevésbé divatos áruink leszállított árak mellett,jutányosan kerülnek eladásra. Maradékok minden cikkben feltűnő öleső áron szerezhetők be. Tisztelettel: Tisztelettel kérjük nb. vevőközönségünket, hogy ezen igen bő válasz- i/nMCT h mtírtékű alkalmi vásárt vételkényszer nélkül megtekinteni szíveskedjék. IVUrl o 1A@ 1IW lEoli&ftfcft