Vásárhelyi Napló, 1925. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1925-01-01 / 1. szám

Miről beszélnek Vásárhelyen ? Legszebb férfi és gyermekruhák, télikabátok, vaglánok, bőrkabátok, a legolcsóbban beszerezhetők. — Elsőrendű mérték utáni szabóság, úgy o • !?'/' '/-» hozott, mint a raktáramon levő kiválóan finom anyagokból JDuIQIjQI,^, ne tévessze szem el! Elsőrendű jóárú, mindenfajta kötöttkabát, swetter, harisnya, kesztyű, sál, korcsolya­­swetter, és sapka, női csíkoselejű gyapjú félkabát csak nálunk 175 ezer Újévre cselédség részére kabátok, kesztyűk, harisnyák kendők mélyen leszállított árakon a tju gyapjú­s f Kokron-gyár lerakóidban 725 VÁSÁRHELYI NAPLÓ Beszédes vásárhelyi számok a B listára tett 6-esztendőről. Lezajlott. Elmúlt. Szilveszter apó itt volt és el­vitte emlékét. És ma már az Úr 1925-ik eszten­dejének küszöbére léptünk, keresve-kutatva, vár­jon mit hoz az új év, jobb lesz-e mint az elmúlt volt ? Most, az újév kezdetén — úgy gondoltuk — nem lesz érdektelen, ha néhány számadattal állunk elő a „Vásárhelyi Napló“ hasábjain s igy­róbálunk képet nyújtani olvasóinknak a vásár­­elyi közvetlen közelmúltról, Vásárhely 1924-es esztendejének érdekesebb mozzanatairól. A be­szédes számok böngészésében vegyük elő talán elsősorban az anyakönyvet, •melyből a következő érdekes népmozgalmi sta­­tisztikét állítottuk össze. Vásárhelyen az elmúlt évben, az­iv utolsó napjáig e hunyt 1066, szü­letett 1024 lélek Eszerint • város anyakönyve 42 lélekszámveszteséget mutat. Az elhunytak között említésre méltóbb nevek, halálozási idő­­sorrend szerint a következők : Kristó Lajos nyugalmazott polgármester ; Nagy Béla nyugal­mazott rendőrfogalmazó; Török Ernő kitbir­tokos, a répáséra időjós ; Kalocsay Béla vá­rosi kiadó ; Farkas Jancsi az utolsó vásárhelyi betyár; Gsoldis Gyuláné; tudós Szeremley Császár Sámuel dr­ájtemplomi lelkész; Juhnz Ferenc városi aljegyző és kisjászi Szétess Ja­nosné Na vegye senki kegyeletsértésnek, hogy itt, a nevesebb halottak utá n említsük meg, mi szerint az elmúlt évben 563 vásárhelyi jegyes­pár épert a hivatalos formák szerint házasságra. Mit ettünk és mennyit ittunk meg? Talán a népmozgalmi adatok után közölhetnénk azokat az adatainkat, amelyek Vásárhely lakos­ságának gyomrával vannak kapcsolatban. Az élel­miszereket illetően természetesen egyetlen adat­forrásul a vágóhidat használhattuk fel, mint ahol számszerű adatokat vezetnek a közfogyasztásra leölt jószágokról. A rendelkezésünkre bocsátott adatok szerint 1924-ben a vágóhídon leöltek 750 darab szarvasmarhát, 150 növendékmarhát, 2420 borjút, 2019 juhot, 770 bárányt, 20 kecskét, 1 gö­dölyét és 2000 sertést. Egészen természetes, hogy ennyi hús után jól esett egy kis itóka is, persze nem akármilyen ártézi víz, hanem valamifajta bor. Hogy adómentes, saját termésű borokból mennyi fogyhatott el, ki tudja? Ellenben a fogyasztási adóhivatalban nagy titkolózások között elárulták, hogy a korcsmákban és más e fajta jobb helyeken elfogyasztott bor mennyisége az elmúlt évben 504192 liter volt. Ugye szép számok s ezek is azt bizonyítók : ha sze­gények vagyunk is, de hál’ Istennek jól élünk. Az építkezés és a lakásügy _ A jó élet elengedhetetlen feltételéhez tarto­zik a lakásügy A jó lakás mindent pótol, — mondja az örök igazság; ezzel szemben azt kérdezheti bárki, hogy egyátalán van e Vásár­helyen bármilyen lakás is ? Erre e kérdésre Boczkó Lajos rendőrkapitánynak, a lakáshiva­­tal ági.is vezetőjének adataival felelünk. Ezek­ből az adatokból megtudjuk, hogy a lakáshi­vataltól 1924 ben 1500 lakásnélküli családfő kért hajlékot. A lakásigénylők részére 800 la­kást utalt ki a hivatal Kilakoltatás volt (egyik lakkéból a másikb ) 25, kényszerbelakoltatás pedig 60. A kielégítetlen lakásigény­ések nem azt jelentik, m­ntha az igénylők lakás nélkül lennének, hanem azt, hogy a lakáskeresők a régi hajlakuk helyett, amelyikben az igénylők idején is bent laknak, megfelelőbb lakást ke­resnek a hivatalos fórum útján. A fenti szám­adatokból megállapítható, hogy az ó esztendő­ben e helyzethez viszonyítva a lakáshivatal el­ismerésre méltó munkát végzett. A takarviszo­nyok kapcsán említjük meg az építkezésekről szóló statisztikát is, amelyet Reich Ede mű­szaki főtanácsos bocsátott szíves készséggel ren­delkezésünkre. Eszerint 1924. évben 468 épít­kezést jelentettek be, melyek közül 99 új épü­let volt. A külterületen 33 a bellet­ü eten pe­dig 66 új házat emeltek Egyébként a mérnöki hivatal múlt esztendei forgalmáról úgy alkoha­unk te­je a képet, ha számba vesszük, hogy a hivatalba különféle ügyekben 2592 akta ér­kezett. tai vadvíz járulékból 447 891,000 ; őster­melői igazolványok atán 64 492,500 ; köz­fuvarváltság címén 12 000,000 ; vigalmi adóban (• Szilveszter éjszakájának ismeretten, de minden bizonnyal tekintélyes adója nálfcst ) 130 000,000 ; dohánypalántákért 28 044,000; az indegádóból 152 000 000 korona. Ha még idos filmembe vesszük az általános forgalmi (illetékes helyről kapott információ szerint krá­nyntc milliárd koron ) és az ugyanennyit ki­tevő állatforgalmi adót, úgy könnyen meg­állapítható, hogy hozzávetőleges számítás szerint Vásárhely közönsége az elmúlt esztendőben, különféle adóban, harminc milliárd koronánál jóval magasabb összeggel járult hozzá az állam, illetve a város kiadásai­nak fedezéseihez. Hangsúlyoznunk kell, hogy ez a szám a for­galmi adók végleges összegének hiányában még nem végleges, de megnyugtatásul közöljük, hogy a statisztikánk és a pontos végeredmény között csak minimális lehet — a plusz az állam, illetve a város javára. Finálé Ezekben a számokban próbáltunk olvasóinknak beszámolni Vásárhely elmúlt esztendejének sta­tisztikai adatairól, abból a közmondásos igazság­ból indulva ki, hogy az idő (a szó is) elrepül, az írás megmarad. Az természetes, hogy statisztikánk nem öleli fel a hivatalos élet minden megmoz­dulását, de mindenesetre egy kis ízelítőt ad ab­ból a számrengetegből, amely Vásárhely admi­nisztrációs gépezetének sok-sok munkát adott a B listára tett 1924-es esztendőkben. Huszonöt év óta nem volt olyan kielégítő Vásárhely közbiztonsága, mint tavaly. Szerettünk volna, most az év kezdetén pon­tos adatokkal szolgálni a rendőrség munkájá­ról is, de sajnos, a kapitányságon még nem fejezhették be s­ata­tisztika összeállítását, amelyet csak a Vásárhelyi Napló vasárnapi számában ismertetünk majd. Addig is azonban álljon itt két érdekes vélemény az elmúlt évről szak­avatott nyilatkozat gyanánt. Az egyiket Ajkay Miklós rendőrfőtanácsostól, a vásárhelyi rend­őrkapitányság érdemes vezetőjétől kaptuk . — A rendőrség szempontjából — felelte kérdésünkre Ajkay főtanácsos. — Vásárhely mult esztendeje kielégítő volt Nagyobb bűn­­cselekmények nem fordultak elő s nem tör­tént semmi olyan poltikai mozgalom, amely rendőri beavatkozást igényelt volna. Ezután Darvassy Gyula kapitányhoz, a rendőrség bűnügyi osztályának köztiszteletben álló vezetőjéhez fordultunk, aki a következőket mondotta : — Huszonöt éve vagyok vásárhelyi rend­őrtiszt, de ilyen jó esztendőre mint az elmúlt év volt, nem emlékszem. Ennek bizonyságául legyen elég annyi, hogy 25 év alatt a ta­valyi múlt el egyedül gyilkosság nélkül , egyébként is a bejelentett bűnesetek 60 százalékát kiderítette a rendőrség. Szilágyi Gyula rendőrtanácsostól, a nép­­szerű kihágási bírótól pedig azt tudtuk meg, hogy tavaly rendőri kihágás miatt 1229 sze­mély ellen indult meg eljárás, ezekből 1100 ügy nyert ítéletileg elintézést. A kirovott pénz­bírságokból 13 974,920 korona folyt be. Most még néhány ellesett adatot közlünk a rendőrség hatalmas munkájának készülő sta­­tisztikájából. Hozzávetőleges számítás szerint a rendőrségen rágalmazás és becsületsértés miatt 60, testi sértés címén 73 személy tett feljelentést. A bejelentett lopások száma 576, a sikkasztásoké 105, a csalásoké 89 volt. El­tf­ntekről 40 esetben tettek jelentést, baleset 105 történt. Az öngyilkosok száma 35 volt. Ha már statisztikákat közlünk a múlt évről, feltétlenül számot tarthat az érdeklődésre a Fe­jérváry Bertalan dr tanácsnok szakavatott ve­zetésével dolgozó városi adóhivatal 1924 es munkateljesítménye is. A kapott hiteles informá­ciókból mindenekelőtt azt állapítjuk meg, hogy az adóhivatal a B lista és egyéb okok folytán a legminimálisabbra redukált személyzete, a békebelihez viszonyítva, az elmúlt évben öt­szörös munkát végzett. Ennek bizonyságául elegendő, ha betekintünk a városi adóhivatal 17 — mond tizenhét főkönyvébe, — amelyből a következő rendkívül érdekes adatokat tudjuk meg. A múlt évről, a különféle főkönyvekbe, a a következő tételek vannak bejegyezve : Köz­adók 40 151 ; pusztai vadvízjárulok 590 ; aradi míg öngyilkossági kísérletet nyolc ember kö­vetett el. A tűzoltók és mentők munkájáról Kiss Pál tűzoltóparancsnok informált. A kapott felvilágosítás szerint a mentők 541 eset­ben vonultak ki első segélynyújtáshoz. A tűzoltó­két 23 bel-, illetőleg külterületi tűz lokalizálásá­hoz hívták ki. Ebből a két számból azt a követ­keztetést vonjuk le, hogy derék tűzoltóink és mentőink a maguk ügybuzgalma s parancsnokuk agilitása folytán fontos tényezőivé váltak Hód­mezővásárhely közbiztonságának. Akik Mikosevich dr járásbíró elé kerültek. Statisztika szerző körmünkön felkerestük hi­­vatalában a járásbíróság büntetőbíráját, Miko­sevich Viktor dr királyi járásbírót, aki az általa végzett rendkívül nagyarányú munkásságot a következő számokban ismertette. A büntető bíróság 1116 büntetőügyet tárgyalt. Jogerős ítélettel 320, ítéletfelfüggesztéssel 26, fem­en­téssel 60, békés után, kiegyezéssel 830 ügy nyert elintézést. A Mikosevich úr járásaim elé került büntető ügyekben 2207 vádlott szerepelt, akik közül 10 fiatalkorú van. Az elítélt sze­mélyek száma összesen 350. A járásbíróság fogházában 175 személy töltötte, illetve tölti büntetetését. Ezek a számok csak a büntető bíróság tevékenységét világítják meg, míg a polgári perekről, valamint a járásbíróság köte­lékébe tartozó telekkönyvi hivatal munkásságá­ról csak a jövő héten készül el a múlt évi forgalmat összegező statisztika. A városháza ügyforgalma a következő kiegészítésre szoruló számokban nyer kifejezést. Az iktatóhivatal 19852 tanácsi, 820 közigazgatási bizottsági és 21 központi választ­mányi ügydarabot, továbbá 51 kihágási­­cseléd­ügyi aktát iktatott. Ez a statisztika akkor lenne különösen érdekes, ha a beiktatott ügydarabok papírsúlya mellett, az özönével érkező beadványok fajsúlyát is lemérhettük volna. De hát erre, fogjuk rá , az idő rövidsége miatt, nem kerülhetett sor ártéri járulék 21 ; őstermelői igazolványok 5527 ; közfuvarosltság 190 ; ebadó 3306 ; vi­galmiadó 426 ; búzaföldadó megtérítés 69 ; kényszerkölcsönzálogolás 164 ; gazdasági cse­lédsegélyző járulék 1201 ; dohánypalánták 82 ; idegen hatóságnak behajtott adó 75; direk­t­riumi járdijavitát 36; aszfalt 58; inségadó 2308 tétel. Továbbá egy fél esztendeig a városi adóhivatal kezelte a Kőrös—Tisza Ármentesítő Társulat járulékét. Ezekből az együttesen kezelt adónemek­­ből öszszesen 18,900316,214 koro­nát vett be az adópénztár és továbbított az állampénztárnak. Egyes figye­lemreméltóbb adó­ételek a kövekezők : husz­ Húsz milliárdnál több adót fizetett Vásárhely lakossága. Fölemelték a postai és telefondíjszabást. Budapestről jelentik ■ A postai díjszabás január 1-től kezdve a következőképpen változott: Bel­földi távolsági forgalom levél dija 20 gr.-ig 2000, minden további 20 gr. 1000 korona. Nyomtatvá­nyok belföldi forgalomban úgy a helyi, mint tá­volsági dija 50 gr.-ként 400 korona, 10 gr.-on­­ alul 260. Üzleti papíroknál 2000, árumintáknál 800 korona. Ajánlási díj belföldi távolsági forga­lomban 2500 korona. A távolsági távbeszélőfor­galom dijai a következők : I. díjövben 15 kg.-ig 15.000 kor. I. díjövben 25 km.-ig 20.000 kor. II. díjövben 50 km.-ig 24.000 kor., III. díjövben 100 km.-ig 28.000 kor., IV. díjövben 150 km.-ig 32.000 kor. V. díjövben 20 km.-ig 35.000 kor., VI. díj­övben 250 km.-ig 38 000 kor., VII. díjövben 250 km.-en felül 40.000 kor. A szorzószám a külföld­del való távirdaforgalomban 17.000. A távirati díjszabás változatlan. Vakmerő rablótámadás Malines­ban, Brüsszelből jelentik : Vakmerő rablótámadás történt Malinea kellős közepén egy ékszerüzlet ellen Bate tíz óra tájban, amikor Cornelia Wendarickx be akarta zárni az életét, két autó állt meg a bejárat előtt. Az első autóból két egyén szállt ki, a másodikban pedig kettő ülve maradt. A két késői vevő arra kérte az ék­szerészt, hogy egy zsebórára tegyen üveget Aztán kérték az ékszerész feleségét, hogy mu­tasson néhány aranyórát. Végre egyet kiválasz­tottak és az egyikük így szólt: „Ez megfelel !“ Úgy látszik, ez jelszó volt, mert a két lá a gáté ekkor előrántotta revolverét és az éksze­rész mellének szegeszte: .Fel a kezekkel !“ De az ékszerész Masage nem veszítette el lé­lekjelenlétét. A két rablót hirtelen a pult mögé lökte, férje pedig közben kirohant az utcára és segítségén kiáltott. A rablók ekkor kiro­hantak és folyton lövöldözve elrobogtak Ant­­w­rpen irányában. Az utón aztán elhagyták az autókat és elmenekültek. A rendőrség megálla­pította, hogy a rablók az autókat Antwerpen­ben lopták. A rendőrség széleskörű nyomozást kezdett a vakmerő rablótámadás ügyében. Letartóztatott báró: Budapestről jelentik . Még a múlt év folyamán lopás büntette címén feljelentést tettek báró Strahlendorff Gyula magántisztviselő ellen, aki Az Est és Király-mozgók alkalmazottja volt. A büntetőtörvényszék előtt kitűzött főtárgyalásra azonban nem tudták a bárót megidézni, mert ismeretlen helyre költözött s így a bíróság kö­rözőlevelet, illetőleg elfogató parancsot adott ki ellene. A rendőrség a körözőlevél alapján na­pokkal ezelőtt előzetes letartóztatásba helyezte a bárót, aki kihallgatása során jegyzőkönybe mondta, hogy azonos azzal a Strahlendorff Gyulával, aki ellen a körözőlevelet a múlt év folyamán kibo­­csájtották. Védekezésül azt hozta fel, hogy az ellene megindult lopási ügy befejezést nyert, mert a feljelentést vele szemben visszavonták. Kihallgatása után a büntetőtörvényszék vizsgáló­­bírája elé állították, aki úgy döntött, hogy az iratokat átteszi ahhoz a bíróhoz, aki a köröző­levelet kibocsájtotta, hogy az döntsön a báró szabadlábra helyezése, vagy fogvatartása dolgában. 1925 január 1 HÍREK Olyan az új esztendő, mint a Pandora szelencéje. Nem tudja az ember, hogy mit rejt magában a fedele. Aztán olyan is, mint a sötétben járás, mikor a rövidlátó ember azt mondja : nini, ez a fehérség meg csupa a kitűnő műút s amint rálép, majd ketté harapja a nyelvit, mert a fehér sáv csak egy fénysugár volt, mit egy szegény virrasztó asszony árva lámpása lövell a kökénybokorra. Szegény, szomorú asszonyé, ki beteg ura fejénél imádkozik. Mert ha a barátja teázna asztalánál, nem vetítne fényt tovább a mécs, csupán a tarka-barka firhangig. Bizony. És végül olyan is, mint mikor zsákban macskát vesz az ember! (Hogy miért mondják ezt, nem tudom. Mert hi­szen köztudomású dolog, miszerint évezredek óta még senki se zsákban, sem azonkívül macskát pénzért nem, legfeljebb csak a kerítésről vett, még pedig le és cicukám, ci-ci-cic szóval. Igaz-e ?­ De hát úgy mondják. Hanem jól rendezte el azt a bölcsességes Úristen, hogy ne tudja senki a jövőt, mert nagy baj és rengeteg életkatasztrófa származnék a jövendő megismeréséből. Teszem azt, ha tudná valaki, miszerint jól él az új év­ben, egyszerűen összedugná a kézit. Ha tudná, hogy kedvez neki a szerencse, nem csinálna mást, csak fosztogatná az embereket a kártya­­asztalnál s a becses neje azt mondaná neki : nem engedlek el ebben a vak éjszakában egyedül ! S ha azt felelné, én nem félek, nem bánt engem senki, azt mondaná rá : nem is attól félek, hogy leüt valaki, hanem te fosztasz ki valakit! Ha tudná, hogy nem hal meg, felmenne a toronyba és kiugrana a sétálóból. Viszont ha tudná, hogy meghal, elhagyná magát és a haját tépné elkese­redésében. Ha csak úgy nem járna, mint a bará­tom, akinek 10 évvel ezelőtt egy oláh orvos azt mondta : két év az élete, több semmi! Erre mu­latni, dorbézolni kezdett. Elverte az egész vagyo­nát s mikor minden elúszott, azt mondja : ni­ni, 10 éve s még élek ? És a nagy vagyon elverése után most az fenyegeti, hogy éhen kell meghalnia. Pandóra szelencéje az új esztendő, aminek tar­talmát nem ismerjük. Ez nem volna baj, de baj az, hogy most sokkal jobban félünk tőle, mint akármikor. Mert minket bizony isten más fában ringatott még a sors is, gyengék vagyunk, (nem gyengések) és még a szélfuvalom is megárt. Bez­zeg az öreg Bandírkó nem ilyen gyengefájú volt. Mikor egyszer a városi csárdában ráesteledett, úgy nekilódult sietségibe, hogy 2 csutkakúpot dúrt szét s akkor is csak úgy tudott megállni, hogy a 3 éves eperfát egész elcsúfította, úgy hogy ma is fal­a van az öreg fa derékénak. Vál­tozások, amik új reménykedésre adhatnak tápot, mégis lesznek. Mert a szanálás rengeteg baj for­rása, lévén az átmenetben, a változásban hangja is legrosszabb az embernek s a pénz szükivel lassan odaérünk, mint az a két ember, aki mér­­giben megette egymást. Nekünk se marad egye­bünk a két kedves csizmánál. De az az idő, a melyikben a múlt új esztendő ránk köszöntött, hála Istennek, többet még sem jön vissza. Mert van ugyan még lakásmizéria, de olyan hirdetés nincs, hogy : „féregmentes pörnyegödör lelépéssel, más vállalat miatt sürgősen kiadó , menekült va­sutasnak kiválóan alkalmas, kívánságra fiaztató­­használat. Levelek „kötve hiszem, hogy nem ve­szünk össze rajta“ a Kotac és Vidéke szerkesztő­­ségébe adandók be.“ U. i.: Igaz is az, hogy tö­kéletes legyen az újévi boldogság, a kenyér ára dupla lett, hogy tehát valahogy el ne maradjon, a béres is dupla bért kér jövőre. Jól teszi, ha van aki megadja neki! — Az Egységes Párt újéve. Az uj esztendő alkalmából a Vásárhelyi Egy­séges Párt nevében dr Genersich Antal egyetemi m. tanár, elnök, távirat­ban üdvözölte gróf Bethlen István miniszterelnököt, Máyer János föld­­mivelésügyi minisztert és a kisgazda­­párt elnökét, Almássy László kép­viselőt, az Országos Egységes Párt igaz­gatóját és dr Aigner Károly főispánt. Az üdvözlésnek a szokáson felül az igaz nagyrabecsülés és őszinte szeretet volt a forrása és a hitnek az a Bethleni sziklaszilárdsága, mely Magyarország teljes talpraállása és felvirágoztatása iránt az ő vezérségük tudatában lelkünk­ben él. — Eljegyzés. Majsay Margitka és Földessy Sándor városi tisztviselő jegyesek. — Új ruhában ... Ha az felemelne, ha az vigasztalna s ha örömnek válnék forrásává meg­szomorodott embereknél, aranyos ruhában sze­retnénk ebben az új esztendőben odaállani a mi olvasótáborunk elé. Aranyruhát azonban nem ölthetünk, csak megnövekedtünk. S hogy több felöltöztetett gondolat, több szárnyaló eszme száll­hasson a lapok útján ki a világba, kibővítettük rovatainkat s szélesebbé tettük a hasábok terét, mely cikkeinknek elhelyezést ad. Talán nem lesz elég így sem az ólombetűk nagy nyilvánossága, de bennünk meg van a jó szándék, meg van az igyekezet és a komoly törekvés arra, hogy ol­vasóinknak megtisztelő pártolásáért hálával és megbecsüléssel fizessünk. — Tisztviselői hírek. Felkérjük összes üzlet­részes tagjainkat, hogy bevásárlási könyvecskéjü­ket 1925. január hó 10-ig behozni szíveskedjenek 1924. évi lezáráshoz, mert később beérkezett könyveket el nem fogadunk. Köztisztviselők.

Next