Népujság, 1937. július-szeptember (10. évfolyam, 146-222. szám)
1937-07-01 / 146. szám
Ara 6illérKft.-t If 015 Hódmezővásárhely, 1937. július 1., csütörtök X. évfolyam, 146 szám Kik kaphatnak kölcsönt a pályakezdéshez a kémilliós Nemzeti Önállósítási Alapból A balatonöszödi minisztertanács letárgyalta a Nemzeti Önállósítási Alap kérdését. Az alap már elnököt is kapóig Keresztes-Fischer Ferenc ny. belügyminntszter, a Pénzintézeti Központ elnöke személyében, aki tíztagú tanács élén fogja intézni az ügyeket. Az Önállósítási Alap ezidőszerint kétmillió pengővel rendelkezik s ebből az összegből történnek a kiutalások az arra rászorulóknak. Az eddigi tervek szerint ez az összeg 500—2000 pengő között fog mozogni, de van olyan elképzelés is, hogy kivételes esetekbenaz alapból kikölcsönzött segélyösszeg elérheti az ötezer pengőt is. Mint értesülünk, a megoldás valószínűleg, az lesz, hogy az igénylők kérelme szerint dönti el a bizottság, hogy mekkora összeg alkalmas arra, hogy a kérelmező fiatalembert önálló exisztencia teremtéséhez hozzásegítse. Az eddigi elképzelések szerint a Nemzeti Önállósítási Alapból igen tekintélyes részt azok az orvosok és fiatal ügyvédek kapak, akik vidékenakarnak rendelőt, vagy ügyvédi irodát nyitni. Természetesen, a Nemzeti Önállósítási Alap azok részére is rendelkezésre áll, akik a magángazdaságban akár mint önálló kereskedők, akár mint önálló iparosok akarnak boldogulni. Ebben a tekintetben, az eddigi elképzelések szerint előnyben részesülnek azok, akik érettségi vizsgájuk után, főképpen pedig azok akik aasporma megszerzése után kitanultak valamely mesterséget és abban akarják önállósítani magukat. Igen érdekes rendeltetése lesz az önállósítási Alapnak az is, hogy nemcsak diplomásokat és érettségizetteket, hanem kevesebb kvalifikációvalrendelkező hatalembereket is részesít segítségben, lehetőséget nyújtva nekik, hogy szakmájukban, mint önálló exisztenciák folytathassák tevékenységüket. A mai minisztertanács fog abban a kérdésben is határozni, hogy nők kaphatnak-e kölcsönt az önállósítási Alapból és ha igen, mekkora összeget? Értesülésünk szerint az önállóexisztenciát alapítani akaró nők, elsősorban diplomások megsegítésének elvi akadálya nincsen. Ebben a tekintetben azonban valószínűleg az az álláspont fog azonban valószínűleg az az álláspont fog előtérbe jutni, hogy a nők csak kellő számú férfi megsegítése után, vagy csak kivételes méltánylást igénylő esetekben kaphatnak segélykölesést. Az eddigi tervek szerint a Nemzeti Önállósítási alap legfőbb vezetését miniszterközi bizottság látja el, amelynek tagjai,a kultusz-, a belügy-, a pénzügy-, ipari és kereskedelmi minisztériumok kiküldöttei. Ennek az állandó bizottságnak lesz a vezetője Keresztes-Fischer Ferenc volt belügyminiszter. Ez a bizottság fogja asegélykérők kérését végső fokon felülvizsgálni és a beérkezett információkat elbírálni. A kölcsönök lebonyolítását a Pénzintézeti Központ végzi, valószínűleg olyan formák között, mint ahogy annak idején a nyomorenyhítő akció bonyolította le a diákoknak juttatott kölcsönügyleteket. Ezek szerint azok, akik a Nemzeti Önállósítási Alapból már kisebb-nagyobb kölcsönöket kaptak, azt öt év letelte után kétkét évvel ezelőtt történt, hogy dr Leltmann Imre ügyvéd sokalván az áramszámláló áráért hosszú éveken át fizetett magas díjat, megtagadta annak további fizetését és a várossal kötött szerződésre hivatkozva a villanyteleptől azt követelte, hogy részére saját tulajdonát képező órát szereljenek fel, amelynek vételárát megfizeti. A villanytelep erre nem volt hajlandó és kijelentette, hogy az új energiatörvény értelmében csakis bérbeadni köteles az órát,de azt a fogyasztó vétel útján tulajdonként p meg nem szerezheti. Minthogy dr. Seltmann Imre ezek után nem volt hajlandó tovább az óráért bért fizetni, a villanytelep a községi bírónál 3 néhány fillér bér iránt beperelte. Dr. Seltmann Imre a községi bíróinál is azzal védekezett, hogy ő nem köteles bért fizetni,, hanem saját tulajdonul hajlandó megvásárolni egy órát. A községibíró azonban a villanytelep álláspontját fogadta el, mely szerint az energiatörvény életbelépte óta, — a várossal kötött szerződés dacára — sem adható el, illetve nem vehető meg az óra. Dr. Leltmann Imre e döntésben nem nyugodott meg és az ügyet a helybeli kir. Járásbírósághoz fellebbezte. Itt már a villanytelep követelését, a felszaporodott több évi hátralék folytán 362-re emelte fel. A kir. Járásbíróságnál, — ahol dr. Stammer kir. járásbíró tárgyalta az ügyet, — dr.Leltmann Imre már nem elégedett meg azzal, hogy a 36 P-re felszaporodott áramszámlálóbér fizetése alóli felmentését kérje, hanem elvi telyemtőségű döntést kívánt provokálni és ezért u. n. viszontkeresetet támasztott a villanytelep ellen s annak kimondását kérte, hogy bíróilag állapíttassák meg miszerint a szerződés rendelkezései folytán a társaság köteles minden fogyasztónak a kívánságaira az energiatörvény dacára is számlálószerkezetet vételár ellenében tulajdonába bocsájtani. Ezek után hosszadalmas periratváltás keletkezett, melyben a villanytelep jogi képviselője arra hivatkozott, hogy a koncessziós szerződés nem irányadó már, mert a később beétkezett energiatörvény kifejezetten azt tartalmazza, hogy a számláló szerkezet csakis a vállalkozó tulajdik részletekben visszafizetni a Pénzintézeti Központ számlájára, bizonyos mérsékelt kamatszolgáltatásokkal együtt. A kölcsönök garanciája jó becsületszó lesz, mint ahogy volt a diáknyomorenyhítő akciónál is. Ezenkívül szó van arról is, hogy a Pénzintézeti Központ a kölcsönök kihelyezésénéla családtagoktól kér bizonyos garanciákat, amely azonban nem lesz egyenlő az általános bankszerű biztosítékokkal. hona lehet, de különben is hova jutna a társaság, ha a »nagy áldozatok árán fenntartott és fejlesztett telep« berendezési tárgyait egyszer bérbeadni, másszor eladni kellene. Dr. Leltmann Imre ezzel szemben azt fejtegette, hogy igaz ugyan, hogy az energiatörvény kimondja, miszerint az »engedélyes« tulajdonát képezi az áramszámláló, de rámutatott ara, hogy a helybeli villanytelep nem tekinthető »engedélyes«-nek, mert engedélyokiratot nem kapott, hanem csak u. n. »régi közhasználatú villamos művek fenntartója« gyanánt tekintendő. Kérte, hogy a bíróság hitelezze a telepet az engedélyokirat felmutatására. A villanytelep azonban ily engedélyokiratot tényleg nem tudott felmutatni. Arra is rámutatott dr. Leltmann, hogy az sem lenne olyan borzasztó szerencsétlenség és nem juttatná a tönk szélére a vállalatot, ha mind az 5500 fogyasztó élne a vásárlás javával, mert ez esetben csak az történne, hogy a villanytelep 5500 órát adna el, márpedig a mai viszonyok között nem megvetendő üzlet az sem, ha valaki 5500 drb. órát eladni tud. Ezeket az órákat pedig a fogyasztó csupán a teleptől szerezheti be, mert a koncessziós szerződés — elég sajnosan — ezt kiköti. Vagy , talán — írja tovább dr. Leltmann — még az 5500 darab óra eladásának brilliáns üzlete is eltörpül azon brilliáns üzletmedert mely ezt időszerint áll a társaság rendelkezésére, hogy f. i. egy kb. 20 P értékű órát kb. évi 12 P-ért ad bérbe és és elfogy, oigyan kötelezi a fogyasztót ennek a bérnek a megfizetésére. A villanytelep mindezekkel szemben csupán arra hivatkozott hogy ha nem is engedélyes, hanem csupán régi jogosítványos, akkor is kihat rá az energiatörvény vitatott intézkedése, mert a törvény szerint az üzem mikénti folytatása tekintetében a régi villanytelepekre nézve is áll az új törvény rendelkezése, márpedig az órák felszerelésének kérdése az üzem mikénti folytatásához tartozik. Erre nézve dr. Leltmann azt válaszolta, hogy a 20 pengő értékű óra 12 pengő értékű évi bér melletti bérbeadása nem az üzem hanem az üzlet miként folytatására tartozik s éppúgy nem tekinthető ez az üzemhez tartozó problémának, mint az, hogy a vásárarra a hírre, hogy a Nemzeti Önállósítási Alap az új költségvetési év kezdetével, július elsején megkezdi működését, máris számos jelentkező van, akik kérvényeiket megpróbálták eljuttatni ahhoz a miniszterközi bizottsághoz, amely még pár nappal az alap működésbe lépése előtt még meg sem alakult. A kultuszminisztérium már eddig 40 segélykérvényt iktatott azzal, hogy azokat rendeltetési helyére fogja juttatni. helyi villanytelep igazgatóságának tagjai évi 200.000 vagy csak évi 100.000 pengő tantemet kapnak-e? Az ily módon folyt pereskedés vége azután az lett, hogy a kir. Járásbíróság a villanytelep álláspontját fogadta el s kötelezte dr. Seltmannt a 30 pengős bérhátralék megfizetésére és viszontkeresetével elutasította, kimondotta, hogy a telep nem tartozik az áramszámláiót tulajdonul eladni. Dr. Seltmann Imre a járásbíróság ítéletében nem nyugodott meg, hanem a törvényszékhez fellebbezett, melynek Marosváry tanácsa hétfőn tartott ez ügyben tárgyalást. A villanytelep itt is fenntartotta álláspontját, míg dr. Seltmann azt fejtette ki, hogy már magában véve erkölcstelen és törvényes védelemben sem részesíthető az a tény, hogy egy 20 Pengő értékű objektum bére fejében évi 12 pengő összeg jegyen szedhető, de még kevésbbé tartható fenn az, hogy 1 a bér fizetésére a fogyasztó életfogytiglan kötelezve legyen, éppen a mai szociális gondoskodástól hangos világban, mikor a kisemberek védelme kormányzati programot képez s ezzel szemben az a valóság, hogy a vásárhelyi villanytelep, amely egész Európában a lgmagasabb fogyasztási díjakat szedi, nemcsak hogy uzsorabérekkel terheli a fogyasztót, még az áramszámláló használata után is, de ennek megfizetésére életfogytiglan kötelezni is akarja. Mint jogi abszurdumra mutatott rá dr. Leltmann arra, hogy a koncessziós szerződés ugyanazon mondatának egyik feléhez ragaszkodik a társaság, a másik felét pedig ha-tálytalannak igyekszik feltüntetni. A várossal kötött szerződésugyanegy mondatban azt tartalmazza, hogy a fogyasztó vagy megveszi az árát, vagy bér fejében fizet évi 5 forintot (amelyet különösképp teljes 100 százalékig valorizáltak.) Viszont a telep szerinta fogyasztó megvásárlási joga ma már nincs meg, de az évi 5 forint bérfizetési kötelezettség változatlanul fennállana. Rámutatott dr. Leltmann arra is, hogy a járásbíróság ítélete az energiatörvény alapján téves, mert ez a törvény a számlálói A szegedi törvényszék szenzációs ítélete szerint villamos áramszámláló órát bérbeadni, de eladni is köteles a villamostelep Leltmann Imre dr. ügyvéd pere elvi jelentőségű bírói döntést hozott MÉcst Japán ultimátuma a szovjethez (Tudósítás a 3. oldalon.) .. ■ ■' Ez évben különlegesen jó és mégis feltűnően olcsó ponyvát zsákot szállít Novák Nagyobb mennyiségű zsákra van szüksége? Kérjen haladéktalanul ajánlatot! Eredeti gyári árak! Kölcsönzsákjaimmal soha sincsen baj, mert minden évben különleges minőségű, új zsákokat adok ki.