Népujság, 1940. január-március (13. évfolyam, 13-71. szám)

1940-01-17 / 13. szám

2. oldal Megdőlt a h­atlálmn Az önálló Éi­gih­áboru gondoi - a légierőknek óriási iram­ban való­­ lődésével m­i a világhik­erű alatt. Vetődött és napjaimmal­. is egyik legvitatottabb alapvető l­u ’­zafi kérdése. "Különös időszerűséget köl­­csönöz ennek a kérdés :■­­ az 1940- 99 év, ugyanis tiz évvel* ezelőtt, 1930 elején halt­ané a váratlanél Giulio Doahet olasz tábornok, aki nemcsak az önulló légiháború első és legjelentékeny­­ebb virdmője­ volt, s hanem halála után meg­írta­­ »A há­ború az 19. évben« című munkájá ■­ban az önálló légiháboru gondolatát ;­­éppen egy Németország és Franciaország között elképzelt­­ háború keretében mutatta be. Az önálló légiháború hadászati értelemben anny­it jelent, hogy az ellenséges ország háborús akaratát törjük meg földi vagy tengeri had­erejének döntő megvédése nélkül. Ennek az esélyeire és a nyugati arcvonalon folyó háború valószínű formájára és lefolyására igen­­jel­lemző távlatot kapunk annak a meg­vizsgálása révén, hogy Douhet el­méletéből az azóta lefolyt tíz esz­tendő mit valósított meg. Ebből a szempontból a legjelen­tősebb az, hogy az önálló légihá­ború viseléséhez szükséges és a mélyen az ellenséges ország ter­­ületébe behatoló légicirká­­­­lók harcászati szempontból nem bizonyultak életképeseknek. A korszerű vadászgépek igen erős támadó fegyverzetük és fölényes repülőtulajdonságaik folytán harcá­szati fölényüket épúgy megőrizték, mint ahogy az a világháborúban is volt. Igaz ugyan, a bombázó repü­lőgépek sebességének hatalmas nö­velésével — ma 5—600 kilométe­­res óránkénti sebességnél tartunk — mindinkább nő az a távolság, me­lyet a bombázó gépek nagy, 4— 6000 méter körüli magasságban az ellenséges vadászok beavatkozása nélkül az ellenség légterében meg­tehetnek. Ugyanekkor azonban a vadászgépek sebessége is hasonló tempóban fokozódott.­­ Kz a vadászok részére lehetővé tesz azt, hogy nagy mélyiségbe ha­toló bombatám­adások elhárítására, vagy a bombázókötelék üldözésére igen nagy területről is beérkezze­nek, azaz más szóval, minden nagy mélységbe irányuló bombatámadás esetén i­s igen nagy ellenséges vadász­erő fellépésével kell számolni. Emellett a bombázógépek rend­kívül drágák, a hajózok aránylag lassan képezhetők ki, az ellenséges terület feletti légiharcban az ösz­­szes leszállásra kényszerült gépek, az ellenség kezére kerültek. Ezek miatt i­s kérdéses az, hogy a bom­­­­batámadások súlya, a bombár­­d­­zások zöme valóban oly mély-­­­ségbe lesz-e irányítható, mint­­ ami a háborús akarat megtöré­­séhez szükséges. Nagyhatalmak háborújában ehhez becslés szerint szükséges volna 500 kilométeres és ennél nagyobb beh­a­­tolási mélység. Ez az eddigi tapasztalatok alap­ján­­ nem valószínű és nem valószí­nű az önálló légiháború, illetve­­ a légierőknek a földi hadmű­ve­­­­­etektől független, az ellenséges­­ hátország anyagi és szellemi erőinek megtörésére irányuló) hatásos alkalmazása sem. Távolról sem jelenti azonban ez a körülmény azt, mintha a légierő fontossága, vagy jelentősége csök­kenőben volna, hanem a légierő cél­szerű hadászati alkalmazására mu­tat rá, — a földi hadműveletekkel kapcsolatban kell keresni a döntést és a légii hadműveletek súlyát. Négy középiskolát végzett fiút TANOMÉNAK alkalmaz lapunk nyomdája. NÉPÚJSÁG Pusztaközpon­t után Potár Bély. A közigazgatási bizottság leg­utóbb­ tartott ülésén megütközéssel tárgyalták, hogy megszüntetik az évtizedek óta működő pusztaköz­ponti csendőrörsöt, melyre pedig minden vitán felülállólag kiáltó­­ szükség van. A közigazgatási bizott­ság úgy határozott, hogy felír a bel­ügyminiszterhez. Rámutat azokra a közbiztonsági okokra, amely­ek az őrs további ottmaradását indokolják, egyben közbejárásra kéri fel a vá­ros két képviseltjét. Alig tért napirendre a pusztai őrs dolga felett a közvélemény, jön a másik kellemetlen értesítés. Teg­nap a szegedi csendőrkerület kö­zölte a polgármesteri hivatallal, hogy a mártélyi csendőrőrs felett is kongatják a lélekig,rangot; azt tervezik, hogy a miafakörnyé­ki közbiztonságot a városból látják el. Az igazat megvallva nem értjük a dolgokat. Véges elménk sehogy­­ sem fogja fel, hogy miért vagyunk még most is rossz fiúk?... Úgy tud­juk különben, hogy Endrey Béla polgármester már a terv ellen til­­takozni fog. Kíváncsian várjuk:mi­lyen eredménnyel?... Február 18-án lesz a Gazdasági Egyesület közgyűlése Temesváry Imre dr elnöklésével ülést tartott a Gazdasági Egyesü­let választmánya. A napirend előtt Bodrogi Sándor méltatta Temesvá­­ry Imre eddigi elnöki működését, azt kérvén, dolgozzon továbbra is Vásárhely gazdatársadalmáért. Az üdvözlést megköszönte Temesváry Imre és kijelentette, hogy a jövő­ben is az marad, aki volt. Ezután ifj. Elek Pál a középfokú mezőgazdasági szakiskola felállítá­sának szükségességéről beszélt, azt kérvén, hogy e tekintetben újabb kezdeményező lépéseket kell tenni. Az elnök megnyugtató válasza után újból szóba került a helypénz bevezetése. Vass János szerint a helypénz nemcsak a gazdákat, hanem a kis­embereket is sújtja s a város meg­segítését nem lehet ahoz a felté­telhez kötni, vajjon bevezeti-e ezt az újabb adónemet, vagy sem. Az elhangzottakkal kapcsolatban Temesváry Imre dr. kijelentette, hogy Vásárhely mindaddig nem re­mélhet hathatós állami támogatást, míg a kínálkozó bevételi lehetősé­get ki nem használja. A továbbiak folyamán Karácso­nyi Sándor bejelentette, hogy a ló­versenytéren lebontott épület anya­gát eladták s abból 3341 pengő folyt be. Ezt tudomásul vette a választ­mány, majd a közgyűlés idejét február 18- ra tűzte ki. Lázár Lajos tette ezután szóvá, hogy a szarvasmarhatenyésztő egyesületeket össze akarják vonni s olyan törekvésekről értesült, melyek a vásárhelyi egyesület központjául Szentest akarják kijelölni. Ez ellen már most tiltakozni kell. A választ­mány ilyen értelemben határozott. Végül Tunyogi Sándor a nagyállo­máson mázsaház építését javasolta, Hocsi István a cselédmizériákról be­szélt, Fass János pedig a földhöz­­juttatás kérdésével kapcsolatban azt f fejtegette, hogy elsősorban azokat k£il kielégíteni, akik hosszabb ideig voltak mezőgazdasági munkások. " A SZERELEM MINDENT LEGYŐZ, MÉG AZ ANYÓS HARAGJÁT IS... Vásárhelyi zenebana a szegedi törvényszék előtt Hős Nagy J­ánosné zsarolásért följelentette béres vejét, de a főtár­gyalás előtt helyreállt a családi bé­ke. A szemrevaló 25 éves legény Bartucz József béres volt Hős Nagy Jánosék vásárhelyi tanyáján. Az igen jómódú Hős Nagyék 19 éves leánya, Juliska és a fiatal béresle­gény között szerelem szövődött. Hi­ába tilották el egymástól őket, nem­sokkal később a fiatalok házasságot kötöttek. Természetesen nagy volt a harag a Hős Nagy-portán, hogy a leány egyszerű és nincstelen bé­reshez ment feleségül. Az esküvő után a fiataloknak el kellett men­niük a szülői háztól, valahol mesz­szi a határban kerestek maguknak fedelet. Nem is mehettek haza hosz­­szú hónapokig, majd félév­­múlva azonban a béresrő hazakísérte fele­ségét, hogy elhozzák a tanyából azt a kerékpárt, amelyet még az öreg­gazda vásárolt leányának és amely­re most nagy szükségük lett volna a nélkülöző és távollakó béres­ek­nek. Bertucz Jó­zsef feleségével meg is jelent a­ tanyán, de Hős Nagyné nem volt otthon, csak fiatalabb le­ánya és a béresek. Néhány percen belül hangos jelenet játszódott le a bicikli körül. A kisebbik leány, Hős Nagy Ida nem engedte elvinni a biciklit, előjöttek a béresek és for­mális közelharc fejlődött ki. Végül is Bartucz is beleavatkozott a küz­delembe, felesége segítségére sie­­ettt, sógornőjét erőszakkal eltolta a­­ géptől, a béreseket pedig a földr­­e lökte. Ezzel a megsértett fiatal házias­pár, mint aki jól végezte dolgát, a biciklivel együtt kivonult a tanyá­ból. Csak azután ért haza a tanyára Hős Nagyné és amikor meghajolta, hogy a »nem ismert« fiatalok láto­gatást tettek a tanyán, sőt erőszak­kal elvitték a családi kerékpárt, az­ anyós zsarolás miatt feljelentette vejét és leányát. Az ügyet kedden tárgyalta a sze­gedi törvényszék Sáray-tanácsa,­­ de a bíróság előtt már megbé­kélten jelentek meg az ellenfe­lek. Az anyós úgy látszik, közben meg­­bocsájtott a béresének és a leányá­nak annál is inkább, mert leánya Brigitte Horney és Paul Kemp kaland­filmje . Damaszkusz nincs tőle Szerdán 5 és 8-kor a Korzó Moziban. , 1940. január 17., szerda,­i gyermekáldást vár. Kijelentette, hogy nem kívánja egyik vádlott megbüntetését sem. A közben szé­pen kiöltözött volt béres beismerte bűnösségét, sőt azt is, hogy — nem tud sem írni, sem olvasni. — Szüleimnek nem volt módjuk iskoláztatni — mondotta —, most meg még nem volt érkezésem sem hozzá. Hal pP.fíitr­­L.V­i­cotta tíáray elnök­e, most már megtanulni írni-olvasni. A törvényszék ezután határozat­­hozatalra vonult vissza és néhány­­perces tárgyalás után a törvényke­zés egyszerűsítése alapján megszün­tette az eljárást mind a fiatal férj, mind a felesége ellen azzal az in­dokolással, hogy a cselekmény sú­lya csekély, ki is békültek, az anyós nem is kívánta megbüntetésüket, így a jogrend sem szenved sérel­met. A határozat kihirdetése után szépen négyesben békésen indultak hazafelé. Zombory Gyulát Debrecenbe helyezték át Őszinte sajnálattal vettük ma dél­előtt a rendőrkapitányságon azt a hírt, hogy Zombory Gyula rendőr­főtanácsost a rendőrkapitánysági közszeretetnek és köztiszteletnek ör­vendő vezetőjét azonnali hatállyal egyelőre ideiglenesen a debreceni rendőrkapitányság vezetésével bíz­ta meg a belügyminiszter. Ez a ki­­tüntetésszámba menő megbízatás a város közönségében osztatlan sajnál­kozást keltett, mert a népszerű rend­őrfőtisztet nemcsak a beosztott tisztviselői, hanem mondhatjuk, hogy az egész város közönsége őszinte tisztelettel és nagyrabecsü­léssel vette körül. A távozó rendőr­főtiszt, amikor a belügyminiszter pa­rancsának eleget téve, ma délelőtt elindult Debrecenbe, megilletődötten jelentette ki, hogy ezúttal kénytelen a jóbarátaitól és jóakaróitól baráti kézszorítás nélkül eltávozni, ha azonban ez az ideiglenes eltávozás véglegessé fordulna, úgy feltétlenül módját fogja ejteni annak, hogy it­teni jóbarátaitól, jóakaróitól és jó­ismerőseitől megfelelő módon elbú­csúzzon. A rendőrkapitányság veze­tését jelenleg Gajdon Imre rendőr­tanácsos, a távozó főtanácsos eddigi helyettese látja el. Fü­lbélyegzés a vásárhelyi pusztán Értesítjük a mágocsoldali és pusztai gazdákat, hogy egyesüle­tünk január 21-én, délelőtt 11 óra­kor a Csicsatéri Olvasókörnél és február 2-án délelőtt 10 órakor a Kardoskuti Olvasókörnél exportra szánt marhák előzetes fülbélyegzé­­sét végzi. Felhívjuk a marh­ahizlaló gazdákat, hogy exportra szánt mar­háikat vezettessék elő. Dr. Dénes Ferenc gazd.­felügyelő igazg. legolcsóbb a­­ „Damaszkusz nincs többé“ Ucicky kalandos filmje Paul Otto, Brigette Horney szereplésével nagy­szerű kisérő műsorral ma szerdán 5 és 8 órakor utoljára a Korzó Mo­ziban !

Next