Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1910. november (6. évfolyam, 227-277. szám)
1910-11-01 / 261. szám
Hódmezővásárhely, 16 10. november 1 Kedd óra 2 fillér. VI. évfolyam, 261. szám. VÁSÁRHELYI előfizetési Arak HELYBEN negyedévre 2 K.—1 félévre 4 £C.—t egész évre 8 K.—?. VIDÉKRE negyedévre 4 K.—t 1 hóra 1 K.401. Egy szám éra : hétköznap 2 fillér, vasárnap 4 fillér. ö^sgtsiseet j^olitika' Szerkesztőség és kiadóhivatal . András.v utda 17. szám alatt. Főszerkesztő és laptulajdonos : ■ KUN BÉLA. TELEFONSZÁM: 58. HIRDETÉSEK díjszabás szerint. NYÍLT, TÉR petit sora 80 fill Megjelenik a kora reggeli órákban. ÁRUSÍTJÁK : Vásárhely-Kutason, a Pusztán, Orosházán, Gyopároson, Jékés- Sámsonban. Az általános, titkos választói jog Ligájának nagygyűlése. Hunvásárhely, okt. 31. Hódmezővásárhely polgárságának s munkásságának szombaton és vasárnap ünnepe volt. Ünnepe abból az alkalomból kifolyólag, hogy az általános, titkos választói jogi Ligájának harczosai megérkeztek, hogy az általános, titkos választói jog szükségességét belátta már minden rendű és rangú polgár, nemcsak belátta, de azért küzdeni, harczolni is akar, mert ettől várja e sokat szenvedett ország sorsának jobbrafordulását, ettől várja az igazi népparlament eljövetelét, mely majd olyan törvényeket fog alkotni, melyek a nép érdekeit szolgálják, melyek a dolgozni akaró milliókat tisztességesebb keresethez juttatják. Ez ellen a reform ellen lehet kézzel-lábbal, szemforgatással, kenetteljes prédikácziókkal tiltakozni, harczolni, azonban hiába, mert mint a reform ellenségei meggyőződhettek, a nép kívánja ezt, a kiuzsorázott, lebutított milliónyi tömeg, melyik szombaton este diadalmasan lobogó tüzet gyújtott az általános, titkos választói jog eszméjének. A vasárnapi népgyűlésen a választójogi Liga kiküldöttjeinek részéről igen erős szavak hangzottak el a papi vagyon ellen, mely köztudomás szerint Magyarország földjéből három és félmillió katasztrális hold földet tesz ki, minden különösebb ellenszolgáltatás nélkül. Az e miatti keserűség természetes következménye annak a nagy nyomorúságnak, mely most Magyarországon érezhető, melyet épúgy érezzük mi, hol 80 krajczár, egy forint, mint Budapest, hol 150—180 krajczár egy kiló hús. Nem a papok személye ellen irányultak a szónokok néha epés megjegyzései, hanem a fenálló rend ellen, mely tökéletlen, mely rész, mely elavult, régi, korhadt, mely megtűri azt a középkoriságot hogy egy-egy püspök és érsek kezében száz és százezer hold földek vannak akkor, mikor Magyarországon évenként 16 ezer kisgazda alól rántja ki a gyékényponyvát a végrehajtó. Tökéletlen ez a rendszer, mert megtűri azt, hogy a főpapok ezeknek az óriási hitbizományoknak a jövedelmét maguk emésztik fel, legjobb esetben két-három családot boldogítanak vele, a milliók azonban éheznek, nyomorognak, nyögnek a terhek alatt, jogtalan, sok milliónyi adóalanyok. Modern, kulturállamok már belátták ennek tarthatatlanságát; Francziaországban, Spanyolországban, Portugáliában, sőt még a pápa birodalmában, Olaszországban is keresztülvitték a szekularizácziót. Miért ne lehetne ezt megcsinálni nálunk, ahol annyi a föld után és a jobbsors után sóvárgó proletár ? Természetes dolog, hogy mindez csak akkor érhető el, ha törvénybe iktatják az általános, titkos választójogot; ez első lépés azon közgazdaságilag rendkívüli fontossággal bíró dolgok felé, melyeket meg kell valósítanunk, ha azt akarjuk, hogy a sárga-fekete lelkű Kolonics bíboros szavai be ne teljesüljenek. A választói jog Ligájának Hódmezővásárhelyen tartott gyűléséről, a vendégek fogadásáról alábbiakat írja tudósítónk: A fogadás. Szombaton este érkeztek a háromnegyed 8 órás vonattal Szeged felől a választói jog Ligájának kiküldöttjei. A fogadásukra a Szabadság térről mintegy 4— 5000 ember vonult ki zárt sorokban az állomásra a Kossuth-nóta hangjai mellett. A tömeg az állomáson kívül helyezkedett el, hosszú, tömött sorban. A vonat 8 órakor érkezett be, a vendégeket: Fáber Oszkár és Jancsó Károly budapesti tanárokat és Garbai Sándor szocialista pártvezért az állomás előtti térségen a rendezőség felkérése folytán Kun Béla országgyűlési képviselő fogadta, utána Fáber Oszkár köszönte meg a szeretet és ragaszkodás impozáns megnyilvánulását, azután kigyúltak a fáklyák s az óriási emberáradat a „Hazádnak rendületlenül“, a munkásinduló és a Kossuth-nóta akkordjai mellett bevonult a Kállay- és Andrássy-utczákon keresztül a Kossuthtérre. A menet élén Kun Béla, Fáber Oszkár, Jákli József, Hézső Pál, Csáky Ferencz, Vetró Lajos Endre, Garbai Sándor, Jancsó Károly stb. haladtak, munkapárti nem volt sehol, a két függetlenségi párt több vezetőjét ott láttuk. Különösen nagy számmal volt képviselve a választáson győztes függetlenségi és 48-as párt. A Kossuth téren előbb Kun Béla, majd Garbai Sándor és Fáber Oszkár, végül Hézső Pál beszéltek. A vendégek a Kossuth-térről a Sasba mentek, hol barátságos beszélgetéssel telt az idő a késő éjjeli órákig. A nagygyűlés. Vasárnap délután szitáló esőben, de azért óriási nagy közönség előtt folyt le a nagygyűlés a Kossuth téren. Csodálatos szívós volt a közönség kitartása, néha szakadó esőben hallgatott a legfigyelmesebben órákon át, néha félórát kellett várnia a harangozás miatt. A gyűlést Vetró Lajos Endre nyitotta meg igen szép szavakkal s kérte a megjelenteket, hogy türelemmel hallgassák végig a nagy eszme kitartó harcosait. — Hallgatjuk akár reggelig — kiáltották. Jancsó Károly állott fel elsőnek szólásra, ismertette az általános, titkos választói jog Ligájának működését, harczát, czélját s azzal fejezte be beszédét, hogy Magyarország csak akkor lehet boldog, ha a népparlament veszi kezébe a kormányzás gyeplőjét. Utána Nagy György beszélt általános figyelem közepette. — Úgy érzem magam, — kezdte Nagy György, — mint Mészáros hadügyminiszter a debreczeni országgyűlésen érezte, mikor a honvédek vesztett csatáiról számolt be. Azt mondotta a történet följegyzése szerint Mészáros hadügyminiszter: „szeretnék a pinczéből beszélni, hogy ne hallják hangom remegését és ne lássák arcom pirulását.“ Én is a pinczéből szeretnék beszélni, mert remeg a hangom, pirul az arcom, mikor rágondolok, hogy Magyarországon 1910 ben még arról gondolkoznak, hogy milyen jó lenne az általános választói jog. Pár ezer ember bűnös, önző érdekei miatt milliók vannak jogtalanok. Azt mondja a magyar közmondás: „Nem jó a gyertyát egyszerre kétfelől meggyújtani.“ A nemzet életerejének gyertyája két felöl ég most. Egyik oldalról a hatalom őrületes külügyi politikájának lángja, a másik oldalról a klerikális főpapok és főurak önző politikájának tüze sorvasztja. Ezeket a tüzeket el kell oltani s a tűzoltó nem lehet más, mint az általános, titkos választói jog behozatala, mely ledönti a társadalmi válaszfalakat, kézt kézbe tesz, kebelt kebelre borultat, ajkat ajkra forrasztat. Arról beszélt még Nagy György, hogy a karimás kalapnak, a báránybőrös süvegnek van annyi joga, mint az úri czilindernek, mert úgy gondolja, hogy ha a csizma, meg lakkczipe öszszerugnák a patkót, nem a csizma bánná meg. Nagy György lelkes éljenzéssel fogadott beszéde után Kun Béla képviselő állott fel szólásra. Perczekig éljenezték, míg szóhoz tudott jutni. — Tisztelt polgártársak ! — kezdte Kun Béla Az általános, titkos választói jog ellenségei soha se jönnek ki az Isten szabad ege alá. Mikor gyűlést tartanak, akkor visszavonulnak bagolyváraikba, rendőröket állítanak az ajtók elé, hogy valami egészséges gondolkozásu ember oda be ne juthasson s ellenvéleményének kifejezést ne adhasson. Az egész nemzet az általános, titkos választói jog mellett van, pár ezer lakás ellensége a népjogok szükséges általánosításának. A népmilliók jogát 3400 nagybirtokos és az ezekhez fűződő családi érdekeltség akarja elnyomni. Azért küzdünk, hogy megteremtsük a valódi jogrend uralmát. Azért akarjuk ezt, hogy visszaállítsuk a nép akaratának uralmát, mert most csak bécsi akarat, kamarilla-akarat és főúri osztály-akarat érvényesül, romba döntvén az országot." A koalíciós uralomról szólt Kun Béla ezután s azt mondotta, hogy ezen kor vezérei, ha nem lettek volna árulók, akkor sem tudhattak volna maradandót alkotni, mert nem álltak hátuk mögött a népmilliók, sőt a koalíciós szelídített oroszlánok ellenségei lettek a népnek. — A híres „nemzeti munkát" se látjuk sehol — folytatta Kun Béla. A nemzeti munka most is az, amit Bécs diktál. — Kötelet nekik — kiáltották. — Én nem mondom azt igen tisztelt polgártárs, hogy kötelet nekik, ha nem tudnak semmit csinálni a nép javára, de azt mondom, hogy kötelez minden olyan kormány nyakára, mely a népért nemhogy nem tud, de nem is akar dolgozni. Ezután a választói jog szükségességéről szólott,rámutatván arra, hogy Festesich Tasziló gróf fácánjainak évenkint 10 ezer kiló rizs kell, annyit esznek meg, és sok ezer család van, amelyiknek évenkint egy kiló rizs se jut az asztalára. Jobb dolguk van ebben az országban a nagyurak fácánjainak, mint az országfentartó, terhek alatt nyögő millió embertömegnek. Majd a fokozatos adó behozataláról beszélt Kun Béla s általános tetszés között azzal fejezte be beszédét, hogy büszke arra, hogy Hódmezővásárhely város népének képviselője, mely polgárság a munkássággal együtt megértette a kor intő szavát, szivét szívhez dobogtatva, kart karba fonva küzd, harcol az általános, egyenlő, titkos választói jogért, mely megalapozója lesz a jövendő, boldog Magyarországnak. Végül képviselőnk az országos függetlenségi és 48-as párt üdvözletét tolmácsolta. Képviselőnket különben beszéde egész folyama alatt zajosan ünnepelték. Ezután Fáber Oszkár dr. tanár, az országos választójogi Liga kiküldöttje, a kiválóan képzett, nagytudású szociológus lépett az emelvényre. — Egy igen ügyes példázattal kezdte beszédét, — a túlvilági üdvözülés, a halál után való boldogság hiábavalóságát bizonyítva, s e mellett a földi boldogulás lehetőségeit elébe helyezve a vallás, a papok tanításainak. — Szólott a nemességről és a mágnásokról, akik a legtöbbször hazájuk elárulásával jutottak hatalmas birtokokhoz, — így például az Eszterházyak, Károlyiak, akik elárulták a szabadság harcosait: Wesselényit, Rákóczit. — A papok is, akik ma óriási területeit élvezik az országnak, — 1848-ban összegyűltek Pozsonyban, s az osztrák ház és a fiatal Ferencz József érdekében tanácskoztak, pedig az a Ferencz József akkor még miránk nézve csak egy kedves fiatal ember volt, semmi egyébb. Hát ezek az urak, a mágnások és a papok akarnak minket hazafiságra tanítani ? — Fáber dr. ezután az osztályparlament erkölcsi és anyagi lehetetlenségéről beszél. Az ilyen parlament csak a gazdagok, a kiváltságosak érdekeit istápolja, de nem a népét is. Ez osztály parlament bűne a régen megállapított kataszter ki nem javítása is, ami miatt ma úgy áll a helyzet, hogy míg egy Csekonics gróf 5 korona adót fizet holdanként, addig a kisbirtokos 12—14 koronát. Ez a mérhetetlen igazságtalanság az osztályparlament miatt van meg. — Sokan — folytatta Fáber dr., — a nemzetiségek miatt félnek az általános an is szépark.'if'. „íversenyáruház'foan -ra vásárol, mert az összes áruk leszállított versenyárakban kerülnek eladásra. Czipők, harisnyák, téli alsó ruhák, keztjük, „ _ - js _ a. ^ 1 ;ingek, nyakkendők, ruhadiszek és sok más áruk A5i»g;y V«i»i£1»SZ £■ t»i* Ifj. weisz Imre url, női, divat-, czipő- és rövidáru „Versenyáruháza“ Szentesi-utca 2. Zildség-platz, — Szilágyi-hu.