Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1917. március (13. évfolyam, 56-76. szám)
1917-03-01 / 56. szám
Homaróvásárfecjr, 1917 Március l c. orostok Áfa 4 filler XXL évfolyam 5« szám VÁSÁRHELYI Hirdetések d^saobéa Meri* Nyörtár patt somi 8» «11«». — Egy asszont ár 4 «Bár. ftbUszoMsi ár: helyben «fisz fivw ifi K„ félév ist S korona. Vicákra negyedévi« 7 korona. SzanusziSiíg és kiadóhivatal a Kweuthléri és Hódi Pál utcai sarokházban. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : KUN BÉLA. Telefon»*«,*» 87. Hirdetmény a szálas takarmányok felajánlásáról Keanei célokra a hcd»«wi n*k rxéles tekerwórsyre lévni »süksósre értesíti a v. tanács azokat, kik szénával vagy szalmával rendelsznek és felanlegokat a“ múlt év őszén felajánlották, hogy a helyszínem okal f«iker«»i hatósági és kataxol kül döttet«t fogadják testvéri szeretettel fel»»l«ycik«t készpénz fizetésért bocsássák rendelkezésre és a ftjstölendő helyre szdlitsák be. Szóval harctéren értünk küzd« testvéreinknak igyekezzünk »indán tekintetben segítségükre lenni. H»v««amilyet, 1917 február 28. * Városi Tanácsa! Más parlamentet! Magyarországnak, de bármely más országnak is alig lehet fontosabb ügye, mint a mód, ahogyan beleilleszkedik a népek közösségébe. Vámszerződés, vámterület, kiegyezés nem más, mint a mindennapi falat, amely nélkül elpusztul az ország. S a kormány most suttyomban elintézte ezt a végzetes problémát, anélkül, hogy a nemzetet sorsának merre dőltéről tájékoztatta volna. Kormányintézkedésnek ez képtelenül vakmerő s a hang, amelyen az ellenzék a kormány cselekedetére válaszolt, sivító élességgel hasít a fülünkbe, mint a veszedelembe jutott hajó vészszirénája." Apponyi Albert, Károlyi Mihály a legvégzetesebb eszközökkel fenyegetik Tiszát és pártját, Andrássy Gyula gróf pedig oly szó alkalmazásától sem riad meg, amely szónak ilyen szájból mindig súlyos és történelmi jelentősége volt. Arról beszélt, hogy Magyarország uj életéhez uj parlament és uj választójog elengedhetetlen. Ha, akik itthon vannak, meg nem alkotják ezt az új Magyarországot, hazajönnek a katonák és ők majd cselekszenek. S ekkor a munkapártnak egyik tagja, Madarassy-Beck Gyula megpróbálta ugratni Andrássyt: — Talán forradalom lesz? — kérdezte. Andrássy felkapta a lapdát. — Igen, forradalom lesz, — jelentette kii. Nem a feladatunk, hogy Andrássy szavait magyarázzuk. Talán nem a fegyverek forradalmára gondolt, hanem az eszmék forradalmára. A katona, aki hazajön, más ember lesz, mint volt, amikor a frontra ment és más lesz, mint azok, akik itthon maradtak. Edzett lelke utálattal néz majd erre a parlamentre, amely még azon mert vitázni: jár e tenger vérért,iszonyú szenvedésért, elveszített lábért, szemért, a halálért választójog, az a jog, amelyet a leghitványabb ember is megvehet néhány koronán, melyet adóban fizet. Nemcsak új parlament kell, de más. Más arccal, más lélekkel, más becsülettel ! — Szeretnék, ha a semlegesek jól átgondolnák a mi helyzetünket. Ugyebár, nem lehet kétség afelől, hogy ellenségeink mire törekszenek , teljesen el akarnak pusztítani bennünket, országainkat pedig feldarabolni. Ha még olyan borzalmas dilemma előtt állottunk is, mikor arról volt szó, hogy eszközt találjunk ellenségeink tervének meghiúsítására , az a döntő szempont vezetett bennünket, hogy népünkjket nem áldozhatjuk fel, azzal , hogy az egyetlen hathatós eszközt, amely" kecsegtet, ne alkalmazzuk, csak azért, hogy a semlegesek valamelyikének kedvében járjunk. — Dehogy is vesztettük el a fejünket. Azt pedig se tétilen biztosnak tartjuk, hogy eljárásunkat a semlegesek nem fogják maguk ellen kihívásnak tekinteni. Sajnáljuk a semleges államoknak eddig okozott s ezentúl rájuk váró károkat, és készek vagyunk mindent megtenni, hogy a rájuk háramló hátrányokat enyhítsük. — Aki véletlen tengeri hadviseléssel — folytatta a német birodalmi külügyi államtitkár — még ebben ez évben be fogjuk végezni a háborút. Tengeralattjáró naszádaik meg fogják tenni a magukét, hogy így tegyen. Ha tehát az amerikai Egyesült Államok is azt kívánják, hogy a háború ne nyúljék meg túlságosan hosszúra akkor nem volna szabad bennünket akadályozniok ennek a fegyvernek alkalmazásában Amerika akkor cselekednék helyesen, ha axebed kexet biztositene számünkre, hogy végesztünk ellenségeinkkel, ahogy bírunk, mert akkor sokkal hamarabb bevégződnék a világháború, semmint Amerikában gondolnák. A legtöbb semleges államnak, de a tengeri kereskedelmet űzőknek kivétel nélkül az az érdekük, hogy a tengeralattjáró naszád diadalmaskodjék, mert akkor ők is olyan biztos fegyverrel rendelkeznének, amellyel védekezhetnének a leghatalmasabb és a legzsarnokibb tengeri hatalom ellen és lezárhatnák a jármát magukról. Ha akadályoznak benne, hogy mi tengeralattjáró naszádok veszedelmes fegyverét szabadon akalmazzák, akkor egyúttal maguk mondanak le egy olyan eszközről, amelynek segítségével hamarosan megszabadulnak az angol zsarnokságtól. A mi kezünkben a tengeralttjáró naszádok fegyvere olyan tökéletes, hogy olyasmit is képes végrehajtani, azt eddig lehetetlenségnek tartottunk. Mi tehát feltétlenül biztosak vagyunk sikerünkben. A madridi lap tudósítója azt a kérdést intézte az államtitkárhoz, hogy a német tengeralattjáró naszádok nem fognak-e küönbséget tenni a semleges államok hajói között, s nem tesznek-e kimérettet az egyik vagy a másik állam gőzösei iránt ? — Egyáltalán nem, — válaszolt Zimmermann — nere. ismerünk különbséget és nem fogunk különbséget tenni. mi hetárolásunk végi» geeleg megmásíthetatlen. Csak így tudjuk a háborút még ezen a nyáro* befejezni, márpedig valamenynyien ezt akarják. Zimmermann német államtitkár a háború befejezéséről, mi németek még a sodron végezni akarnak. A párisi Temps francia lap átveszi a madridi ABC spanyol lap egy tudósítását, amely Zimmermann német birodalmi külügyi államtitkárnak a madrídi lap berlini munkatársával folytatott beszélgetését közli . Elismerőleg szólott a német birodalmi államtitkár Spanyolország rendíthetetlen semleges politikájáról és Alfonz király jótékony működéséről. A tengeralattjáró naszádok háborújáról ezt mondotta Zjra megszüntették a pótrekvírátást Zala megyében. Alsórendváról jelentik: A közélelmezési hivatal elnöke Zala megye területén új gabonarekvirálást rendelt el, miután a vármegye a reá te vetett ezer vagon búza helyett csak 734 vagyont szolgáltatott be. A hiányzó 266 vagyont a fejkvóták leszállításával akarták előteremteni és már meg is kezdték a potrekvírálást. A múlt héten egy tíztagú zalai megyei küldöttség járt báró Körthi Lajosnál és a rekvirálás beszüntetését kérte, amit a közélelmezési hivatal elnöke tegnap táviratilag el is rendelt.