Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1917. április (13. évfolyam, 73-97. szám)
1917-04-01 / 73. szám
Hódmezővásárhely, 1?17 Április 1 vasárnap. maammaaaaamaamaa^máassaBsm^ammamaaaamammaaaaaammaammmmmmmm &&&? Sterhesítéség és kiadóhivatal: Kossuth-tér. Telefon : 87. Egyes szám ára 6 Hilér Ara 6 miér X1R évfolyam 73 szájat VÁSÁRHELY! FOggefltn politikai napilap. Felelős szerkesztő és laptulajdon»« Sun Béla Befizetési ár helyben egész évre 18 K., félévre 9 K., Vidékre negyedévre 7 K. - Nyílttét petít sora 8® !(Sir. Legtssibis. A képviselőház ülése* A Ház tegnapi ülésén a miniszterelnöki jelentés vitájához Urmánczy Nándor szólt hozzá, aki katonai kérdéseket fejtegetett. Elnök ekkor szavazást rendel, amelynek megtörténte után a Ház 93 szavazattal 59 ellen tudomásul veszi a jelentést. Azután az elnök felolvastatja az ellenzék beadott indítványát, amely az orosz forradalomról tárgyal. Teleszky János, pénzügyminiszter kijelenti, hogy hozzájárul az indítványhoz, mert azzal a kormány egyetért. Apponyi Albert gróf örül az indítványnak és hozzájárul. Hozzájárultak még Ugrón Gábor, az alkotmánypárt nevében. Battyány Tivadar gróf a 48-as párt nevében. Utóbbi benső örömének adott kifejezést. Vázsonyi Vilmos és Gresveín Sándor szintén hozzájárulnak. Az elnök az indítvány tárgyalását április 12-re tűzi ki. Az ülés fél 8 órakor ért véget. A spanyolok és az orosz kormány , Madridból jelentik, hogy a spanyol miniszterelnök nyilatkozatot tett amelyben kijelenti, hogy nem ismeri el az új orosz kormányt. Amerika és Németország. Washingtonból jelentik, hogy a legutóbbi minisztertanácson aza nézet volt az uralkodó, hogy Amerika Németország ellen indítandó háború előtt áll, amely alól semmiféle kibúvó útja nincs. Amerika nagykövete elhagyta Bécset, Bécsből jelentik, hogy az ottani amerikai nagykövet Washingtonba utazott. Harcaink. Táv. a miniszt. sajtóosztálytól. Budapest, március 31. Délbukovínában rohamcsapataink alaposan szétrombolva ellenséges műveket, az orosz árkokból 2 tisztet 200 főnyi legénységet és egy géppuskát hoztak magukkal. Délnyugati harctér: Rohamjárőreink és felderítő osztagaink sikeres vállalkozásai következtében a a legutóbbi két éjszaka a tengermelléki arcvonal egyes helyein élénkebb volt a harci tevékenység, csapataink 25 foglyot és egyik géppuskát szállítottak be. Az olaszoknak Jamianotól nyugatra és Bigliától délre megkísérelt támadásai tüzünkben meghiúsultak. Arcát, újból lőtték az olaszok és az evangélikus templomot erősen megrongálták. Délkeleti harctér: Különösebb esemény nem volt. Hofer: A cári család hüségeskenje az ideiglenes kormánynak A „Times“ angol lap jelenti Pétervárról 28-iki kelettel. Valamennyi nagyherceg és a Romanov család valamennyi tagja letette a hüségesküt az ideiglenes kormány kezébe. A volt cár és a cárné még mindig Carszkoje-Szeloban van. Az őrség katonái mint közönséges tisztet üdvözlik és ezredes urnák szólítják. A régi titkos rendőrügynökök letartóztatása tovább tart. Feltűnt, hogy közöttük igen tekintélyes emberek vannak. Kerenszki a cár Angliába szállításáról. A „Ruszkija Vjedomoszti“ orosz lap szerint Kerenszki igazságügyminiszter megjelent a moszkvai munkásképviselők tanácsában, ahol a hozzá intézett kérdésekre az alábbi választ adta: Nikolajevics Miklós semmi esetre se lesz főparancsnok. (Viharos tetszés.) A cár, mindenkitől elhagyva, oltalmat kért az ideiglenes kormánytól. Mint legfőbb igazságügyi hivatalnok az ő és családja sorsa fölött én rendelkezem. Csodálatos, forradalmunk szinte vértelen volt és én nem akarok Marat lenni. Különvonaton az ex-cárt egy kikötővárosba vitetem s onnét Angliába. A német kancellár a békéről. A német birodalmi kancellár tegnapi beszédének a legértékesebb s legérdekesebb része az, mely az oroszországi világtörténelmi eseményekre vonatkozik. Bethmann-Hollweg kancellár bizonyos nyomatékossággal jelentette ki: „Az orosz nép, amely ezt a háborút bizonyára nem akarta, nyugodt lehet aziránt, hogy mi semmiféle módon bele nem avatkozunk az ő dolgába. Mi semmi egyebet nem óhajtunk, mint azt, hogy minél hamarább békében éljünk vele, oly békében, amely minden fél számára tisztességes alapon épült fel.“ A még mindig háborús viharok és kegyetlen, sőt fokozódó megpróbáltatások közt élő gyötrődő világ bizonyára megnyugvással fogadja Németország békére irányzott készségének ezt a kijelentését. Mi a magunk részéről éppenséggel helyeseljük, mert mi se óhajtunk egyebet, mint azt, hogy az orosz néppel, mely immáron fölszabadul a cári zsarnokság alól, minél hamarabb békességben éljünk, mégpedig oly békében, melynek állandósága biztosítva legyen egyfelől a kölcsönös megnyugvás által, másfelől pedig nemzetközi garanciák által. Nekünk az a hitünk, hogy ilyen békének nem áll immáron útjába az orosz nép részéről sem az a nagy hódítási vágy, mely a megbuktatott cárizmust a háború elején tüzelte, mert a forradalomban diadalmassá lett orosz nép a maga belső világában törekszik inkább a hódításokra, mégpedig a demokratikus eszméknek az orosz nép egész belső világát átreformáló hódításaira. (Itt 1 31 sort nem engedélyeztek.) Még egy irányban tartjuk hiányosnak a német birodalmi kancellárnak épp a békére vonatkozó nyilatkozatát. Abban, hogy ezúttal nem emlékezett meg azokról a nemzetközi intézményes garanciákról, amiket egy előbbi beszédében ő is hangoztatott, arról a nagyszerű eszméről, melyet annak idején Wilson amerikai elnök vetett fel, mint az egész emberiség állandó békéjének biztosítékát, és melyet megtalálunk az orosz nép forradalmi proklamációjában is. Ez után a hosszadalmas háború után, mely megismertette a világgal, emberiséggel a háború minden képzelhető, sőt el sem képzelt rombolásait, az egész emberiség oly békére áhítozik, melyet meg ne zavarhasson egyes nemzetek, vagy hatalmak újabb hódítási vágya és más nemzetekkel szemben kialakulható elnyomási törekvése. Ilyen békét, a békének igazi állandóságát pedig csak úgyérhetjük el, ha a a világ békéjét az összes nemzetek az általuk megállapítandó nemzetközi intézményekkel bástyázzák körül. A cárt meg akarták lincselni. Milánóból jelentik, hogy a carszkoje-szeloi palota elől nagy tüntetés volt. A tömeg be akart nyomulni a palotába, hogy a cárt meglíncselje. A katonák hasztalan igyekeztek a tüntetőket visszaszorítani. Erre megjelent Kerenszki igazságügyminiszter és kijelentette a tömegnek, hogy a cár megadta magát és megígérte, hogy nen tesz kísérletet az ellenforadalomra. Kérte, hogy legyenek tekintettel arra, hogy a palotában betegek vannak és nemtelenség volna bosszút állani. A tömeg erre lecsillapodott és énekelve vonult el. A cár ennek a jelenetnek hatásaalatt síró görcsöt kapott, A cár kívánsága. A pétervári lapok jelentése szerint a cár azt kívánságát fejezte ki, hogy fiát egészségi okokból Norvégiába vigyék. A kastély kápolnájában mondott misén a múlt vasárnap a cár térdelt le elsőnek, amikor a pap az ideiglenes kormányért mondott imádságot.