Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1917. június (13. évfolyam, 123-148. szám)
1917-06-01 / 123. szám
Stiles elaker. 505 ben tanle. y-u. 504 Tülé.- 500 sple ››-as sset apu i. 7 498 iání uvekobőén yán ijestés 497 ICZ-t en telis *zia. ‡15 egy 4a-16. ‡16 138 'érzés izei 101- ;tal zni r 5 170 dartesz 173 köráti 111 rtei-u. ·06 nás ánfeive'felas- 454 a il)Idba- Tni-u. 507 lefelé ísészv. sz. ‡12 ka már van ki- 522 Hóemezővásárhely, junius péntek. Ár* 6 fillérXIII évfolyam 523 számm VÁSÁRHELY! ««pH«». Előfizetési ár helyben egész évre IS K., félévre * Vidékre negyedévre J K. — Nyílttér petit sora SO füler SzerkesztőBreem kiadóhivatal | Kossuth-tér. Telefon » 87. ,J| Felelős szerkeszti és laptulajdonos Egyes számára 6 fillér. | K 3 11 B C 1 A Legújabb. A király beszéde. Bécsből jelentik : A királynak a Hofburgban tett Legutóbb beszédében megemlékezett az elhunyt királyról és annak kormányzási irányelveit tűzte maga elé, amelynek végrehajtására elég erősnek érzi magát Azután szólt a háborúról Ellenségeink helyes belátásavéget vet a háborúnak és meghozza a kivont békét, amelynek végrehajtását a monarchia kész örömmel teljesíti Azután az orosz mozgalomról szólt amely a béke kivívását tűzte ki céljául. Reméli, hogy ez a mozgalom tetterős és eléri célját Az új termésig kitart a nemzet bármely szűkös viszonyok közt is. S ennek a dicsőséges kitartásnak meglesz az eredménye : a kiegyezés, amely Magyarország és Ausztria között kiegyenlíti az ellentéteket és jó viszonyt hoz létre e két állam között. Az orosz hadsereg kijelentése: Stockholmból jelentik. A szocialista konferencia előkészítő ülésén fölolvasták az orosz hadsereg nyilatkozatát, amelyben kijelenti , hogy minden igyekezetével a háború megszüntetésén fog fáradni. Oroszország súlyos körülmények és nehézségek között harcol.Az orosz katona fegyver, lőszer nélkül, csupán puszta kézzel rohan a tűzbe, míg a szövetséges tüzérség a halált szórja rájuk. Nem lesz Nagyszerbia, Stockholmból jelentik. Az orosz kormány a szerb kormánynak kijelentette, hogy a szerb kormány azon állmai, hogy hogy Szerbiát létesítsen szertefoszlott, mert Oroszország nem alakít Nagyszerbiét. Angol szocialisták Stockholmban, Stockholmból jelentik . A holland kandináv értekezleten Henderson angol miniszter kijelentette, hogy angol szocialisták is részt vesznek a stockholmi konferencián. Egy érdekes kommüniké. Stockholmból jelentik: A holland skandináv előértekezleten fölolvassák azt a kommünikét, amely szerint az osztrákok Belgium, Szerbia függetlenségét, úgyszintén Finnország függetlenségét és néphadsereget óhajtanának. Harcaink. Táv. a miniszt. sajtóosztálya. Olasz harctér: Isonzó mentán tegnapi nap folyamán csak tüzérségi harcok voltak. Éjjel San Giovanninál ,Monfalconetól délnyugatra olaszoknak két előretörését visszavertük, őA vezérkar főnöke. Német hadjelentés. Táv. a miniszt. sajtóosztályától. Berlin, máj. 31. cNyugati harctér: cAz Ipern és Waschote hajtásban az élénk tüzérségi tevékenység tovább tart. cA tűz rövid fokozását éjszaka Monchy és Guemappe között is angol támadások követték. Nyugatporoszországi ezredek szoros közelharcban visszavetették. A Chemin des Rames hegyhát hosszában és a Champagne nyugati részén a tüzérségi harc ismét jelentéktelenen erősbödött. Az clisne déli partján nyugatrajnai csapatok kiterjedt robbantások után több francia árkot rohammal elfoglaltak és negyven fogollyal és néhány géppuskával tértek vissza. )Aubérivé föl keletre egy felsőrajnai ezred osztagai egy felderítő vállalkozást hajtottak végre. (Amelynek során ötven embert elfogtak. Ludendorff. tt választójog az első! A napisajtóban itt is, ott is találkozunk azzal a gondolattal hogy a megalakítandó új kormány halassza el a választójog reformját a majd a háború után megtartandó választások révén megalakulandó új parlament összeilléséig. Ez annyit jelent, hogy azt a kérdést, mely miatt a válság kitört mely miatt a Tisza-kormány megbukott, az új kormány tegye jégre és ahelyett másnemű feladatokat végezzen. A leghatározottabban tiltakozunk ez ellen a gondolat, s a bennem rejtett törekvés ellen- A megalakítandó új kormánynak — bármiképp, bárkinek a vezetése és bármely alapon jöjjön létre legelső és legsürgősebb feladata épp az általános választójog megteremtése. Politikailag képtelen s egyenesen kimondjuk, politikailag erkölcstelen dolog lenne, ha az új kormány ez elől a feladat és kötelesség elöl bármily okból elzárkóznék. Ez kijátszása lenne tulajdonképpen való küldetésének és a népjogok kiterjesztését követelő nemzetnek. Nincsen egyetlen olyan kérdés, mely érettebb lenne, melynek megoldása szükségesebb volna. A politikai helyzet egész pszichológiájából, a válság egész természetéből ez következik. Az úgynevezett állami szükségleteken kívül minden más kérdés elintézése elodázható, csak a választójog reformja nem, mert a magyar nemzet ezt várja az új kormánytól. Nemcsak azért mert Tisza-kormányt a választójog kérdése buktatta meg, minthogy nem volt hajlandó ezt a kérdést a király által óhajtott szellemben elintézni hanem azért mert ennek a kérdésnek megoldását a nemzet követeli. Tessék megérteni: a nemzet követeli. A nemzet közhangulatát nem lehet másképp megnyugtatni ; a nemzet közszellemét nem lehet és nem szabad semmiféle kibúvókkal áltatni, vagy éppenséggel megtéveszteni. És ezen a ponton számoljunk le azzal a most főképp munkapárti körökből fel-felhangzó frázissal hogy a választójog radikális reformja a király programja, s hogy tehát Tisza István a királyval szemben is érvényesített elvi kitartásának áldozata. Ez meghamisítása a ténynek. A radikális választójog előbb lett a nemzet programmjává, s csak azután lett a király programmja is miután a király bölcsessége megértette nemcsak a népjogra vonatkozó nemzeti követelésnek jogosultságát, hanem a hozzá fűződő nagy és életbe vágó állami érdekeket is. Ez az egyik. A másik pedig az, hogy Tisza István nem az ő elvi kitartásának az áldozata mert hiszen eleget próbálkozott az elvek csereberéjével, eleget alkudozott, de a feladat teljesítésére képtelennek bizonyult. A megalakítandó új kormánynak tehát nem pusztán királyi programm, hanem egyenesen nemzeti programm megvalósítására kell ezen a téren vállalkoznia. Nem lehet és nem szabad ezt a kérdést elodázni. Nem lehet és nem szabad megengedni, hogy az új kormány majd más kérdéseket dobjon bele a parlametbe, s ezeknek kényszerített elintézése címén elkallódtassa a választójogi reformot. Nem szabad megengedi hogy az új kormány a kiegyezés kérdése nemcsak elodázható, hanem a nemzeti ks érdekek okából is odázandónak tartja, ellenben választójog reformja sürgősen és föltétlenül megalkotandó. Elvárjuk és megköveteljük az új kormánytól, hogy elsősorban az általános választójogra vonatkozó törvényjavaslatot terjessze a képviselőház elé. Ha ennek elfogadását a munkapárt megakadályozza akkor ám döntsön a nemzet ebben a rá legjelentősebb kérdésben. Majd meglátjuk, hogy a munkapárt miképp birkózhatik meg a maga reakciós törekvései mellett a demokratikus haladásra törő nemzettel.