Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1917. június (13. évfolyam, 123-148. szám)

1917-06-01 / 123. szám

Stil­es ela­ker. 505 ben ta­nle. y-u. 504 Tü­lé­.- 500 sple ››-as sset apu i. 7 498 ián­­í u­­ve­­ko­­bő­én yán ije­­stés 497 ICZ-t­ en tel­is *zi­a. ‡15 egy 4a-16. ‡16 138 'ér­zés izei 101- ;tal zni r 5 170 da­­rte­­­­sz 173 kö­­ráti 111 rte­­i-u. ·06 nás án­­fei­­ve­­'fe­­las- 454 a i­l­­)Id­­ba- Tn­­i-u. 507 lef­elé ísé­­szv. sz. ‡12 k­a már van ki- 522 H­óemezővásárhely, junius­­ péntek. Ár* 6 fillérXIII évfolyam 523 számm VÁSÁRHELY! ««pH«». Előfizetési ár helyben egész évre IS K., félévre * Vidékre negyedévre J K. — N­yílttér petit sora SO füler SzerkesztőBreem kiadóhivatal | Kossuth-tér. Telefon » 87. ,J| Felelős szerkeszti és laptu­lajdonos Egyes szám­ára 6 fillér. | K 3 11 B C 1 A Legújabb. A király beszéde. Bécsből jelentik : A király­nak a Hofburgban­ tett Leg­utóbb beszédében megemléke­zett az elhunyt királyról és annak kormányzási irányelveit tűzte maga elé­, amelynek vég­rehajtására elég erősnek érzi magát Azután szólt a háború­ról Ellenségeink helyes belá­tása­­véget vet a háborúnak és meghozza a kivont békét, amelynek végrehajtását a mo­narchia kész örömmel teljesíti Azután az orosz mozgalomról szólt amely a béke kivívását tűzte ki céljául. Reméli, hogy ez a mozgalom tetterős és eléri célját Az új termésig kitart a nemzet bármely szű­kös viszonyok közt is. S en­nek a dicsőséges kitartásnak meglesz az eredménye : a ki­egyezés, amely Magyarország és Ausztria között kiegyenlíti az ellentéteket és jó viszonyt hoz létre e két állam között. Az orosz hadsereg kijelentése: Stockholmból jelentik. A szocialista konferencia előkészí­tő ülésén fölolvasták az orosz hadsereg nyilatkozatát, amely­ben kijelenti , hogy minden igyekezetével a háború meg­szüntetésén fog fáradni. Orosz­ország súlyos körülmények és nehézségek között harcol.­­Az orosz katona fegyver, lőszer nélkül, csupán puszta kézzel rohan a tűzbe, míg a szövet­séges tüzérség a halált szórja rájuk. Nem lesz Nagyszerbia, Stockholmból jelentik. Az orosz kormány a szerb kor­mánynak kijelentette, hogy a szerb kormány azon állmai, hogy h­­ogy Szerbiát létesítsen szertefoszlott, mert Oroszor­szág nem alakít Nagy­szerbi­ét. Angol szocialisták Stockholmban, Stockholmból jelentik . A holland kandináv értekezleten Henderson angol miniszter kijelentette, hogy angol szocialisták is részt vesznek a stockholmi konferencián. Egy érdekes kommüniké. Stockholmból jelentik: A holland skandináv előértekezleten fölolvas­sák azt a kommünikét, amely sze­rint az osztrákok Belgium, Szerbia függetlenségét, úgyszintén Finnor­szág függetlenségét és néphadse­reget óhajtanának. Harcaink. Táv. a miniszt. sajtóosztálya. Olasz harctér: Isonzó men­tán tegnapi nap folyamán csak tüzérségi harcok voltak. Éjjel San Giovanninál ,Monfalcone­­tól délnyugatra olaszoknak két előretörését visszavertük, őA vezérkar főnöke. Német had­­jelentés. Táv. a miniszt. sajtóosztályától. Berlin, máj. 31. cN­yugati harctér: cAz Ipern és Waschote hajtásban az élénk tüzérségi tevékenység tovább tart. cA tűz rövid fokozását éjszaka Monchy és Guemappe között is angol támadások kö­vették. Nyugatporoszországi ezredek szoros közelharcban visszavetették. A Chemin des Rames hegyhát hosszában és a Champagne nyugati részén a tüzérségi harc ismét jelen­téktelenen erősbödött. Az clis­ne déli partján n­yugatrajnai csapatok kiterjedt robbantások után több francia árkot ro­hammal elfoglaltak és negy­ven fogollyal és néhány gép­puskával tértek vissza. )Aubé­rivé föl keletre egy felsőrajnai ezred osztagai egy felderítő vállalkozást hajtottak végre. (Amelynek során ötven embert elfogtak. Ludendorff.­ tt választójog az első! A napisajtóban itt is, ott is találkozunk azzal a gondolattal hogy a megalakítandó új kor­mány halassza el a választójog reformját a majd a háború után megtartandó választások révén megalakulandó új par­lament összeilléséig. Ez annyit jelent, hogy azt a kérdést, mely miatt a válság kitört mely mi­att a Tisza-kormány megbu­kott, az új kormány tegye jég­re és ahelyett másnemű felada­tokat végezzen. A leghatározottabban tilta­kozunk ez ellen a gondolat, s a benne­m rejtett törekvés ellen- A megalakítandó új kormány­nak — bármiképp, bárkinek a vezetése és bármely alapon jöjjön létre legelső és legsürgő­sebb feladata épp az általános választójog megteremtése. Poli­tikailag képtelen s egyene­sen kimondjuk, politikai­lag erkölcstelen dolog len­ne, ha az új kormány ez elől a feladat és kötelesség elöl bár­mily okból elzárkóznék. Ez ki­játszása lenne tulajdonképpen való küldetésének és a népjo­gok kiterjesztését követelő nem­zetnek. Nincsen egyetlen olyan kérdés, mely érettebb lenne,­­ melynek megoldása szüksége­sebb volna. A­ politikai hely­zet egész pszichológiájából, a válság egész természetéből ez következik. Az úgynevezett ál­lami szükségleteken kívül min­den más kérdés elintézése elo­dázható, csak a választójog re­formja nem, mert a magyar nemzet ezt várja az új kor­mánytól. Nemcsak azért mert Tisza-kormányt a választójog kérdése buktatta meg, minthogy nem volt hajlandó ezt a kér­dést a király által óhajtott szel­lemben elintézni hanem azért mert ennek a kérdésnek meg­­oldását a nemzet követeli. Tes­sék megérteni: a nemzet köve­teli. A nemzet közhangulatát nem lehet másképp megnyug­tatni ; a nemzet közszellemét nem lehet és nem szabad sem­miféle kibúvókkal áltatni, vagy éppenséggel megtéveszteni. És ezen a ponton számol­junk le azzal a most főképp munkapárti körökből fel-fel­hangzó frázissal hogy a vá­lasztójog radikális reformja a király programja, s hogy tehát Tisza István a király­val szem­ben is érvényesített elvi kitar­tásának áldozata. Ez megha­misítása a ténynek. A radiká­lis választójog előbb lett a nem­zet programmjává, s csak azu­tán lett a király programmja is miután a király bölcsessége megértette nemcsak a népjog­ra vonatkozó nemzeti követe­lésnek jogosultságát, hanem a hozzá fűződő nagy és életbe vágó állami érdekeket is. Ez az egyik. A másik pe­dig az, hogy Tisza István nem az ő elvi kitartásának az ál­dozata mert hiszen eleget pró­bálkozott az elvek csereberéjé­vel, eleget alkudozott, de a fel­adat teljesítésére képtelennek bizonyult. A megalakítandó új kormánynak tehát nem pusztán királyi programm, hanem egye­nesen nemzeti programm meg­valósítására kell ezen a téren vállalkoznia. Nem lehet és nem szabad ezt a kérdést elodázni. Nem lehet és nem szabad megen­gedni, hogy az új kormány majd más kérdéseket dobjon bele a parlametbe, s ezeknek kényszerített elintézése címén elkallódtassa a választójogi re­formot. Nem szabad megenge­di hogy az új kormány a kie­gyezés kérdése nemcsak elo­­dázható, hanem a nemzeti ks érde­kek okából is odázandónak tart­ja, ellenben választójog reform­ja sürgősen és föltétlenül meg­alkotandó. Elvárjuk és megköveteljük az új kormánytól, hogy elsősor­ban az általános választójogra vonatkozó törvényjavaslatot terjessze a képviselőház elé. Ha ennek elfogadását a munkapárt megakadályozza akkor ám dönt­sön a nemzet ebben a rá leg­jelentősebb kérdésben. Majd meglátjuk, hogy a munkapárt miképp birkózhatik meg a ma­ga reakciós törekvései mellett a demokratikus haladásra törő nemzettel.

Next