Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1920. február (16. évfolyam, 25-47. szám)
1920-02-25 / 43. szám
EtHZaBATi »ubl. »«lapkamu Sdmellővásárhely, 1920. február 25. ttttd*Ara 50 fillér. XVI. évfolyam 43. sfcáea. VÁSÁRHELYI Felelő« virkeszt. Fejérváry József Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth tér FÜGGETLEN POLITIKAI LAJPil. AJJ. KIVONAT l. és 25-ik számú beviteti rendeletből. '■ Sternek tekintendő: As,kindékosan terjeszt, közöl, akár ingot, akár elképzelt híreket, vértes helyeken, állomásokon, tonatbe vagy véleményeket a műveletekre vonatkozólag a caa- jok beleváltoztatásának tervraj- ját, katonai hatóságok rendelte flöl, vagy akármilyen ügyről ami más hadsereg érdekében áll. Ezt a vétséget a hadbírók első alsó fokú bíróságnál egy évi légy- szál és 2000 lei pénzbüntetéssel kel. S a fent említett tetteket kémkedy céljából követik el, az illetőt azeru idején életben levői büntető tények által előírt büntetések érik déli hadcsoport parancsnoka HOLBAD sz. tábornok, r égi közmondás, mindig igaz marad, hogy , hából nem lesz szalonna, a kiszólás jut eszünkbe, ez a szikáncsi rablógyilelőéletéről hallunk egyetást. A nyomozás adatais a gonosztevő vallomás világosan áll már ad ráminden részlete és vilájságban áll a Joó Ferenc íz előélete. A gyilkost gyerekkorában többször aűzte roszra való hajlan- iga az egyszerű zsellérrel, ahol bölcsője ringott, f jára egyszer kést fogott. 1, ar szolgai sorba került, állandóan nem maradt, í fogához nem fült a dos ha gazdája szidta, szemállt. Tavaly, mikor Mucsi ennál szolgált, leütötte egy iónak a derekát. S mikor a gazda szelíd szóval ismertette, késsel rontott Mégis felkereste azóta is már a Mucsi családot és ig kért valamit. Legutóbbkéredzett a tanyába. A a szívélyesen fogadta, vacsoráztatta és kölcsönt neki. Ezek után az volt a, hogy megölte jóltevő- ismerünk egy hasonlót. Slaima István makói is leütötte a nagylaki imarost 70 forintjáért, öt ült s mikor a rabságból idult s ment volna haza- Földeák határában egy iban kért éjjeli szállást, két éves kis kanász volt a csak. A szegény fiú sztotta kicsi vacsoráját arral, még abból a rél is megkínálta, amelyit édesanyja ajnározó keze leki aznap a tiszta ruha- Szalma István elfogadta sorát s mikor a kisfiút rávette a szelíd álom, ott álmában agyonütötte fejszével a rabviselt ember. A birák lelkében nem volt irgalom : Szalma Istvánnak eloltotta gonosz életét a törvény megtorló ereje. A Joó Ferenc élete éppen igy indult. Tagadásával minden erkölcsnek és hazugságával minden etikának. Ez okozza azt, hogy ezen az embergnómon nincs semmi megilletődés, semmi megbánás. Ezt a vézna, beesett mellű hitvány kis embert börtön nem javítja meg. Kutyából nem lesz szalonna soha . .. Egy vasutas tragédiája. A városban igen jókan ismerték és bizonyára emlékeznek Gaál Imre nyugalmazott vasúti főkalauzra. Gaál Imre a háború alatt a közellátási hivatalban dolgozott. Szorgalmas, megbízható, becsületes robotcsa volt a városnak, felebbvalói tisztelték, ■zerettélí, a vele érintkező felek becédásét vívta ki a maga számára, s Gaál Imre a múlt héten szombaton délutin 4 óra táján izgatottan járt haza Kiatőpart utca 4. szám alatt levő lakásába. Hozzátartozói megkérdezték, hogy mi lennet vele, az öregember azonban nem telett, csak a kezével legyintett, azután leült egy székre, a következő pillanatban azonban lefordult s pár percnyi kínlódás után megszünt élni, mire az orvos megérkezett, már csk a bekövetkezett halált konstatálta, — a beteg szive ölte meg. A tragikus véget ért vasutast tegnapelőtt délután mély, igaz részvét mellett kisérték utolsó útjára, a Diinika temetőben hantolták el. I Tetemrehívás Szlánoson. A gyilkos a dráma színhelyén. — Már február 14-én el akarta követni a rablói gyilkosságot. — Aznap a szemkórházban járt. A szikánosi dráma legapróbb részlete is teljes világításban áll már a nyomozó hatóság f előtt. Az egyetlen rejtély még csak az, hogy ha valóban igáz a gyilkos vallomásának az a résse is, hogy pár siás koronánál több pénzt nem talált és nem rabolt el, akkor hova lett a kínos? Hol van a 20 eset korona ? És már eleve kizártnak látszik, hogy más későn tűnhetett volna el. Tehát vagy Joó Ferenc tagadja ezt, mert arra számít, hogy ha szabadul, hasznát veszi annak, vagy csak az a végső feltevés tehet, hogy a kirabolt gazda félelmében máshova rejtette, talán valahol elásta a pénz nagy részét. Mivel pedig ennek senki tanúja nem volt, a halott pedig már nem ad felvilágosítást, az a nagy pénzösszeg talán örökre elveszett, hacsak valami véletlen eset fel nem deríti rejtekhelyét. A nyomozásnak azonban nem szabad lemondania a pénzről s kutatnia kell, mintahogy kutatja is, hogy hova juthatott a kincs. Éppen ez a cél vezette a rendőrséget, mikor hétfő reggel a gyilkosság színhelyére, azután pedig földeák lakására vitte és tetemre hívta a gyilkos bérest. Mert ahogy az elrabolt ingóságok egy részét elásta, a pénzzel is ugyanezt tehette. A dráma ügyében újabban a következő érdekes részleteket tudtuk meg: A gyilkos szerelme , a szemkórházban. I Joó Perese bérest Sötélen Ilia szemkórházban kezelték. November 30-án vették fel a december 3-án sikeres operációt végzett szemén dr. Pásztor Imre főorvos Hályogot vett le szeméről a 6-án bocsájtotta el gyógyotton. Január 15-én azonban újra beállított Joó Ferenc. Az operált szeme erős gyuladásban volt. A főorvos megvizsgálta s meglepő fölfedezésre jött. Maga a béres fa bevallotta, hogy önmaga paprikát szórt a szemébe, hogy újra felvegyék a kórházba, mert agy ápolt leányba azerelmen. Persze kidobták. A leány, egy mindszenti cseléd, ma is a kórházban van még. A gyilkos a múlt szombaton febr. 14-én d.e, látogatta meg utoljára. Délután ment el Vásárhelyről s már akkor azzal a szándékkal gyalogolt a Makai-uton, hogy kirabolja a gazdát. Vallomásában beismerte, hogy mikor a gazda megvacsoráztatta s mikor neki a konyhában helyet adott, már fel is kelt s kezébe vette a baltát, hogy agyon-seiti a gazdát, de eszébe jutott, hogy a béres elárulhatja a talán lármát csap. Ezért elhalasztotta a gyilkosságot. Szegény Mucsi Józsefet ezért gyötörte valami sötét balsejtelem, mikor vasárnap hazajött s mikor hátté délután a halálba indult... Újabb adatok. Joó Ferenc a gyilkosság elkövetése után este 10 órakor érkezett haza Földeákra, mielőtt azonban lefeküdt volna, a tanyából elhozott holmikat, két fekete kabátot, két fekete nadrágot, két mellényt, fehérneműeket és két pár csizmát elásta a kertjükben levő kazal tövébe. A gyilkosság elkövetése közben Joó Ferenci a késsel megsértette a kezét. Másnap reggel Joó Ferencz édesanyja észre vette, hogy a fia késs be van kötve, a kabátja, a nadrágja, a mellénye és az inge véres. Megkérdezte : —Hi baja a kezednek ? — Összeverekedtünk az este."— fülelte a legény, — a bicska megvágta. — A ruhád is attól véres? — Attól, — mondta idegesen, — még ma mossa ki. A szegény asszony rosszat sejtett, azonban ismerte Harabiátus természetét, még aznap kimosta a felső ruhákat, a vérfoltokat azonban a mosás se tudta egészen eltűintetni, ez és a lapunkban tegnap jelzett véres tizkoronás banké a bűnös ember árulójává lett. A boncolás alkalmával Mucsi József nyakán egy összefodrott fekete kendőt találtak, mely oly erősen el volt szorítva, hogy az orvosok véleménye szerint egymagában elegendő lett volna a halál előidézője. Erről a kendőről se akart semmit se tudni Joó Ferenc, mikor azonban megpuhították, mikor elébe tárták rettenetes cselekedetét a maga szörnyűsügében, megtörve mondotta: — Én kötöttem rá a kendőt ! A baltacsapások után még hörgött, nem tudtam hallgatni, így némítottam el. A detektívek, akik Joó Ferencet kivitték a dráma színhelyére, hogy az eltűnt pénz után kutassanak, még nem érkeztek vissza, így a véres dráma esetleges újabb fázisáról nem lehet mit sem tudni.___________ A márciusi csirkéről és a higénikus csirke-itatóról minden gyakorlatilag tapasztalt gazdaaszony tudja, hogy a „márciusi csirke" a legéletrevalóbb. Ha meghagyjuk magnak, mint ahogy az okos gazdasszony a márciusban kelt csirkéből válogatja is ki a magnak valókat, a tenyészállatokat, ezek kezdenek is leghamarabb tojni. Télena tojó egyed lévén a tojótyúk ivadéka, azzá kell, hogy legyen — egy-két visraütésen esetek kivételével — az ivadéknak ja. Ezekből van a legmagasabb áron értékesíthető rántani való csirke is. És éppen mert jól, sőt legjobban a márciusi csirkék értékesíthetők, ennél fógva a kapzsi gazdasszonyok ezeket is adják el —a magnak való hagyás nélkül — leghamarabb : a divatcikkek bevásárolhatéséért, új kalapéért, selyem vigadóért. És alutin csodálkozik egyik-másik, hogy miért a luc ec télen is tojótyúkja, holott a szomszédasszonynak tojásos kabakjai minden heti piacra megtelnek már karácsony hetében és az egész farsangi időben. Meg la próbálja a legelső alkatommal amit, a nénémasszony javasol. Luca napján éjfélkor, miseharangszó alatt piszkilóval piszkálja meg a tojókat és csodálkozik, ennek dacára még sem főj-