Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1920. augusztus (16. évfolyam, 171-195. szám)
1920-08-07 / 176. szám
hódmosó Vásárhely, 1920 augusttgs 7. szombat áfa 1 korona. XVI. é-dolyana 176. Mám. VÁSÁRHELYI FÜGGETLEN POLITIKAI N/IPILAP. ELŐFIZETÉSI Ír helyben « Egész évre------K. Fél évre . . . — K, VIDÉKRE s Fél évre . . — K. Főszerkesztő és lap tulajdonos KUN BÉLA. f-Felelőss terkesztö FEJÉRVÁRY JÓZSEF Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth tér. telefonszám 87 . Hirdetések és előfizetések felvétele délelőtt 8 érétől délelőtt 18 éréig. JUPSÉ: A kormányzó házfeloszlatási jogáról tanácskozik most a magyar nemzet képviselőháza. Felelősségteljesebb javaslat talán az alkotmányos élet helyreállta óta nem került a képviselők elé, mint ez a mai. Rendkívüli súlya van gyakorlati és elvi szempontból. A gyakorlati szempont,hogy végre nyugvást hozzunk az alapvető alkotmányjogi kérdésekbe,amelyek 1526 óta szinte szakadatlanul a magyar politikai érdeklődés homlokterében álltak, ideértve az 1867-től 1918-ig terjedő látszólagos nyugvási időt. Fontos a helyes megoldás azért is, mert igazán csak ez vet véget a társadalmilag és gazdaságilag befejezett forradalom közjogi részének és fontos a jövő szempontjából is, mert mentől reálisabb biztosítékokkal ruházza fel a törvényhozói bölcsesség az államfői hatalmat, annál nyugodtabban és higgadtabban foglalkozhat majd annak idején a nemzet a királyi szék betöltésének kérdésével. A kormányzói hatalom adja meg a törvényhozás munkájának azt az egyensúlyt, amelyet a legkisebb emberi funkció sem nélkülözhet. Az államfőnek igen lényeges közjogi hatalmat biztosítanak szélsően demokratikus köztársaságok is, így az északamerikai Egyesült Államok, ahol az elnök úgynevezett „üzenetekben“ lefektetett vétójoga például semmivel sem csekélyebb, mint volt a német és osztrák császároké. Egyáltalán helytelen az államfő házfeloszlatási jogát kapcsolatba hozni az államforma kérdésével. A kettőnek a legtöbb esetben csak véletlen kapcsolódása van egymással, így a francia köztársaság elnökének, ami a házfeloszlatást, kormányelnöki dezignálást stb. illeti, sokkal tágasabb az alkotmányos hatalma, mint például a hatáskörileg agyonnyirbált norvég királyé. A főszempont a legfőbb állami funkciók ellátásában az egyensúly, az igazságosság, a tárgyilagosság. Ahogyan modern ember számára elképzelhetlen a középkori fejedelmi abszolutizmus, éppen olyan ijesztő kell hogy legyen egy testület — törvényhozó kama-ra — diktatúrája is. Még ha a bölcsek konklávéja is volna az a kamara, akkor sem téved- tetetlen. Ha egyszer nincs fölötte sem második kamara és ha az államfőnek sincs meg feloszlatási joga, akkor annak a gyülekezetnek szelleme idő-ével teljesen kritikátlan lesz. Nincs emberi együttes, amely ne magát tartaná a világi bölcsesség és erkölcsösség csúcsának, nincs intézmény, amely ne esne hatalmi túltengésbe, mihelyst működése nem ütközik sehol se,bírálatba, se ellenállásba. Éppen a parlamenteket kell óvnunk a parlamentáris hatalom hypertrophiája ellen. Védeni kell őket magáért a parlamentarizmusért, amelynek hibája lehet ezer, de amelyet jobbal, mással a római szenátus óta sem tudott helyettesíteni egyetlen ország egyetlen államférfia sem. Módosították a kormányzói légkör kiterjesztését. A kánaánisói hatáskör kibővítéséről szóló törváetisvislatot tárgyalta a kormányzópárt éa hosszabb vita után elfogadta a kövasksci módosításokkal . 1. A kormányzó a nemzatgyűlést csak harminc sápi időtartamra napolhatja el. 2. fő törvény kimond!*» hogy a mennyiben a kormányzó a namaszgyölls talossiatását sihatárosan, az uj választásra 1920. évi. I. t. c* bala megállapított általános vállsztójog alapján rendelandő al, hacsak Zsolban, a nemzetgyűlés a választójog reformjáról más törvényt nem hozott. 3. Abban a kérdésben, hogy a feloszlatás után az új nemzatgyelés a választás napjétól számított két vagy három hónap múlva hívandó-e össze, nem döntött az értekarat: ezt a kormány mirlagülésére bízták , abban a neazatgyfilén fog határozni. A többi módonkánokat nam fogadták el. A kormány a törványjavaslatnak lányaiba vágó módosítások nélkül való megalavalását bizalmi kérdésnek állította fel s a pár, agy kis töredéktől síitkiütve, meg is szavazta. A kormány leszállítja a liszt árát- Behozzák a lisztadót. Mit mond Telek miniszterelnök és nagyatádi Szabó István. A liszté látás körüli zavarok és a liszt magas ára nemcsak a közvéleményt, hanem a kormányköröket is foglalkoztatja. (Diai tudósítónk jelenti» a Magtárak laszárítása ügy£beo s keresztényszocialista munkások küldöttsége feleste fel a kormányt. A küldöttség nevében Székely Jáncé államtitkár kérte a lisztárak leszállítását. Gróf Teleki miniszterelnök kijelentette, hogy a lisztárak megállapítását azonnal revízió alá veszik, mert a kormány is belátja, hogy a dolog felülvizsgálásra szórni. Ellenőrizni fogják, hogy mi okozza azt a többletet, amely a termelőnek fizetett ér és a bi gyásztói ár között van. A mellékköltségek a régi árakhoz viszonyítva tényleg sokat ismuiolganak. A kormány intézkedni fog, hogy mir holnap maghardják a munkálatokat. Nem szabad soselejtani azt sem, hogy » termés ross sabb lett, mint s milyent vértünk. A kormány tudja, hogy első ás legfőbb kötelessége a munkásség Istépolása, mert csak így tudjuk Ipszi vesszeslgiunkat helyreállítani Nagyatádi Szabó István közélelmezési miniszter kijelentette, hogy minden erővel a lisstárak leszorításán van. Keresnak olyan megoldást, hogy az államkincstár honnan blasnyol a doastors fogyasztók érdekében. A gabonaos hasgyűjtés költségei drágítják meg lényegesen a lisztárát, s az új szervek kezén későbben kapják meg a gabonát, sőt bizonyos mértékben még drágábban le, min* *r§!5tt. Fölmerült az a terv is, hogy kenyérellátási adót vetnek ki mindenkire egyformán ás az így befolyó adóból leszorítják a liszt árát. Ami a vásárhelyi ellátatlanok kenyérét illeti, a hónap második lelétől kezdve biztosítva van. A ■ mostani átmeneti időre 6 vagonlisztet utalt ki a kormány. És a ■ többszöri sürgetés dzeáta sem lőtt meg eddig. Ha ma is késik, a város karhatalmat vesz igénybe. Biesnyó siet Kishomokon. Ma és hétfőn a szegedi III. Zászlóalj kishomokon éles lövészetet tart. A veszélyeztetett területet piros zászlók jelzik. Hadicélra alkalmas kutyák jelentése. A nemzeti hadseregnek hadikutyákkal való ellátása nehézségekbe ütközik, mert ezen célra alkalmasnak minősített kutyafajokat is import útján lehet beszerezni. De tekintettel azon körülményre, hogy egyegy ilyen tenyész célra alkalmas fajokért ma külföldön igen magas árt követelnek, csakis az országban található fajkutyák tovább tenyésztése által lehetne az állományt megteremteni. Felkérem tehát a város nagyérdemű közönségét, hogy alkalmas kutyákat ajánljanak fel és adományozzanak a nemzeti hadseregnek. Idomitásra alkalmas egy éven aluli kölyök kutya fajok: német juhász, Dobermann, Airedals, Terriert és a magyar juhászkutya. A hadikutyák tenyésztése és idomítása nemzeti érdek s igy kérem az érdekelt kutyatulajdonosokat, a kunvásárhelyi m. kir. katonai állomásparancsnokságnál (városháza) ajánlatukat rövid időn belül beadni szíveskedjenek. Diendorfer ezredes, katonai állomásparancsnok, éppen él a helyzetről. A Neue Freie Preue drezdii tudóaMlj« beszélgetést folytatott gróf Apponyi as*barttel, aki magánügyben tartózkodik Drezdiban. Őröl Apponyi est vonat« (Magyarország helyzetéröl. — a fegyveraifiet megkötés«i:a naörsyQ dolgokat elifiniál. Előbb politikai felfordulés történt, amelyet csak blaonyoa bfiece milianaticok tettek 9*. hetivé. Több mint négy hónapig kommualamua volt Budapesten éa nehány más városban, a falas azonban nam mindenütt. (Magyarország a maga erejéből la legyőzhette volna ezt a t&osgtoS» mat, mert Szegeden abba« az időben elég nagy hadsereget ezerve vait, az antant azonban megkötötte a kezét, így követké* kezeli ez a románok betörése, amely még a kommunistáknál is sokkal nagyobb károkat okozott az országnak. Emlén következett a békekötés. Ma annyira megcsonkította az országot teppf azóta éllandizn reszket a láztól, a megcsonkított teát csókolt. Országunkban nincs minden úgy, ahogyan lenni kellene, de mondhatom, hogy mératban vagyunk a belső kontrolldélódán felé. Örül Teleky Magyarország vezető államférfia erélyes án az életkorü európai milvestigű ember ki feladatának tekinti, hogy megelőlteste a jogbiztonság minden hiányát , ebben a munkában az agéaz ország ti* mogatja őt, £D»gy«trors«áfir* vésvi » tagnehezebb kérdi# • pénzügyi He vte* meg javítása. Reméljük, hogy sikerülni fog természetes határain