Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1920. október (16. évfolyam, 302-319. szám)

1920-10-22 / 311. szám

2 A nyugdíjasok segítése. Lapunk tegnapi számának távirati rovatában röviden jeleztük már, hogy a kormány havi drágasági segélyt utalványozott ki a nyugdíjasok ré­szére. A rendelet a hivatalos lap teg­napi számában látott napvilágot, saj­nos azonban az csak az állami nyug­díjasokon segít, a városiakról azon­ban egy kukkot se szól, pedig a városi n­yugdíjasok még nagyobb nyomorban élnek. A rendelet a nyugdíj összegéhez képest 150—400 korona drágasági segélyt ad az állami nyugdíjasok részére. Remélhető, hogy az állami nyug­díjasok segítését nyomon fogja kö­vetni a városi nyugdíjasok dotáció­jának kiegészítése is. Ily értelemben különben a városi , tanács felterjesztést is fog intézni az illetékes minisztériumokhoz. A rokkantak köszönete. Mivel a Rokkant Szövetség szept. 19-én rendezett mulatság nemes szívü adakozói és felülfizetői oly nagy számban vannak, hogy azok névsorát a mai papírhiány és a helyszűke miatt csak dióhéjban közölhetnék a hírlapok, városunk összes polgárságának, akik kiseb­­nagyobb pénz és egyéb adományaik­kal egy könycseppet távolítottak el a nélkülözők szeméről, itt mondjuk el röviden. Hálával tartozunk városunk tekin­tetes tanácsának a vigalmi­ adók és engedély méltányos enged­ményeiért ; a hölgyeknek és leány­káknak, akik az urnák és sátorok körül gyűjtéssel fáradságot nem ismerve foglalkoztak; az egyhá­zaknak, akik a „Rokkant napon“ isteni tiszteletet és szent­misét tar­tottak az elesett hősök és az itthon­levő mártírokért; a Gazdasági Egye­sület és Kisbirtokos Szövetség veze­­­ tőségének pénz és természetbeni­­ adományok gyűjtéséért és további­­ megígért támogatásáért; a görög­keleti egyház gondnokságának az­­ iskolahelyiség egy hónapi díjta­­­­lan átengedéséért; a villanyos­­ társaság igazgatóságának díjtalan­­ áramszolgáltatásért; Roth Antal­­ és Dura Lajos nyomdatulajdonosok-­­ nak belépő-jegyek és egyéb , nyomtatványok díjtalan készí­téséért; az összes rendezőknek a szüreti mulatságon kifejtett buzgól­­kodásukért. Mindazok, akik részt vettek a hadi­rokkantak, özvegyek és árvákat fel­segítő nemes munkában, akár pénz­ben, akár más formában nyilvánított segítségben, fogadják igazi szívből jövő hálás köszönetét azoknak, akiknek az ajkán ez a mondat hang­zik : „A jószívű adakozót Isten is szereti!“ A Rokkant Szövetség vezetősége. Az utazók ellenőrzése. Személyazonossági igazolvány szükséges. A honvédelmi miniszter az uta­zások, határ és demarkácionális vonalak átlépésének szigorú ellen­őrzését rendelte el. Tekintettel arra, hogy dacára annak, hogy az utazások Magyar­­ország meg nem szállott területein semmiféle korlátozáshoz nincsenek kötve, azonban az utasok mégis ellenőriztetni fognak, az utazó közön­ség saját érdekében jól teszi, ha az utazásokhoz személyazonossági iga­­­­zoló okmányait beszerzi. Az utazási személyazonossági bizo-­­­nyítványt az államrendőrségi kapi-­­ tányságok állítják ki. VÁSÁRHELYI REGGELI ÚJSÁG JÖSQ október 22. Pár szó a csizmadiai ipartestület ifjúságáról. Abból az alkalomból kifolyólag, hogy a helybeli csizmadia ipartár­­sulat ifjúsága szombaton este az Iparegyletben táncmulatságot rendez, melynek tiszta jövedelméből 25 hadi­árvát látnak el télire valóval, — az alábbi sorokban ismertetni fogjuk a csizmadia ipartársulat ifjúságának multbani nemes működését. A csizmadia ipartársulat 1723-ban alakult meg. Az ifjúsági iratok 1813-ig visszamenőleg vannak meg, de való­színű, hogy ennél régebbi eredetű. Az ipartársulat működése mindig az összetartás jegyében folyt le, mely a régi jó világban a messze földön híres lakozásokban nyilvánult meg, sohasem tévesztve szem elől a nemes és hazafias célt. A társulat 1905-ig minden megszakítás nélkül működött, akkor egy ellenáramlat akarta elsöpörni, néhány lelkes ifjú azonban 1908-ban új életre keltette, 1911-ben pedig zászlót szentelt, hogy ez által is jelét adja további nemes szándékának. A háború alatt szünetelt a társulat működése, a folyó évben azonban ismét meg­kezdte működését nemcsak azért, hogy a szórakozni vágyóknak kelle­mes estéket szerezzen, hanem azért is, hogy a háború ütötte sebekre gyó­gyító balzsamot csöpögtessen. Meg kell itt említenünk, hogy a vörös világ alatt az ifjúság lobogóját idegen célok szolgálatába akarták némelyek állítani, azonban ez nem sikerült, a társulat tagjainak s egy lelkes nőnek erélyes közbelépésére a zászló becsületben és hófehér tiszta­ságban az ifjúság tulajdonában maradt. A társulat kultúrérzékére vall az, hogy díszes könyvtárral is rendel­kezik. Ennyit akartunk rö­viden jelezni a csizmadia ipartársulat ifjúságának múltbani ténykedéséről most, amikor ismét kibontotta zászlóját, hogy a szombati táncmulatsággal kapcso­latosan a háború árváiról ’tehet­sége szerint gondoskodjon. Hisszük, hogy a vásárhelyi pol­gárság tömeges részvétellel fog tün­­tetni szombaton este a csizmadia ipartársulat nemes akciója mellett. A városháza hírei. A városi tanács Nagy Bélat fogal­­mazónak betegségére való tekintettel december 1-ig szabadságot enge­délyezett. A polgármesteri hivatalban Sebes­tyén József, Benkő József és Kun István diszpenzációjuk alkalmával 50—50 koronát adományoztak a rokkant katonák javára. A földutak­ felülvizsgálata céljából Némethy József miniszteri tanácsos a napokban Vásárhelyre érkezik s a főmérnök társaságában fogja bejárni külterületet. A kórház vezetősége megkeresést intézet a tanácshoz, hogy a kórház részére fát utaljon ki a város. Utalna, de miből? A főispán dr. Mónus Sándor ügy­védet az árvaszékhez ülnöknek helyettesítette be. Mónus Sándor behelyettesítésével az árvaszék zavar­talan ügymenete biztosítva van. Papp Lajos kérelmet adott be a tanácshoz, melyben elmondja, hogy egy lovat vett a várostól, melyet később elkoboztak tőle. A lóért 15 korona kártérítést kér, lankában a tolvajok. Tegnap ismét több feljelentés ér­kezett a rendőrségre, melyek külön­féle lopásokról számolnak be. Rácz Sándor Szilva­ utca 1 szám alatti lakos panaszolta, hogy teg­napelőtt délután, mig ő lakásától távol volt, a szobájában levő bödön­­jét felfeszítették s abból 25 kilónyi kocsikenőcsöt loptak el. * Biró Juliánna feljelentést tett is­meretlen tettes ellen, ki a Vigadó­ban rendezett bál alkalmával a kö­tőjét kedvelte meg s azt magával vitte. A kötő értéke 300 korona. * Csikós János Petőfi­ u. 28 szám alatti lakos, mint kocsis a város szolgálatában áll. Csikós tegnapelőtt eltávozott a város istállójából. Ez alatt az idő alatt valaki feltörte a ládáját s abból elvitte Csikós 1500 koronát érő cipőjét. A károsult teg­nap jelentést tett az esetről a rend­őrségnek. A fenti esetekből kifolyólag a nyomozás megindult, eddig azonban eredmény nélkül. „Szervusz te kutya világ!“ Négy napig a kötélen. Kun János és Varga János Dam­­janich­ utcai lakosok tegnap délután bejelentették a rendőrségen, hogy a Szegvári­ útfélen levő Damján-féle tanya istállójában egy ember van felakasztva. A jelentés folytán a rendőrségről rögtön kimentek a helyszínre, hogy a vizsgálatot megtarthassák. A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a Domján-féle tanyában­­ felakasztott ember Dezső Imre 30­­ éves, Török Bálint­ utca 2 szám­­ alatti lakos.­­ Dezső Imre zsebében egy levelet­­ találtak, melyben testvéreitől bu­­­­csúzik el, bejelenti az öngyilkossá­got s levelét igy zárja be: „Szer­vusz te kutya világ!“ Dezső Imre az öngyilkosságot még szombaton elkövette, azóta a kötélen lógott. A hullát tegnap beszállították a kórházba s mivel az öngyilkosság ténye kétségtelen megállapítást nyert, boncolás mellőzésével hantolják el. A levélből nem tűnik ki az, hogy Dezső Imre miért szánta magát ha­lálra, ezt a titkot magával vitte a rögök alá. Betörők a Rákóczi­ utcában. Az utóbbi időben alig múlt el nap, hogy a rendőrségre betörésekről ne érkeznének jelentések. Legutóbb Varga Erzsébet Rákóci­­utca 46 szám alatti lakos tett pa­naszt, ki elmondotta, hogy távolléte alatt kellemetlen vendégek jártak la­kásán, kik onnan ruhaneműeket és 3 pár csirkét vittek el 3000 korona értékben. A betörők az almáriumot feszí­tették ki, úgy látszik pénzt kerestek, mint hogy azonban azt nem talál­tak, a ruhaneműekkel is megeléged­tek. Varga Erzsébet panasza folytán a rendőrség a tettesek után megindí­totta a nyomozást, a betörőket azon­ban még nem tudták kézre keríteni. A Hölgy tornászok felkéretnek, hogy torna dresszeikben lefényké- *­pezés céljából pénteken délután 2­­ órakor a főgimnázium tornatermé-­­­ben megjelenni szíveskedjenek. 10 ezer koronás betört Még az elmúlt hetekben tört, hogy Zombori Gyula Kisfaludi-a 81 szám alatti lakoshoz betörtek, tolvajok előbb a szobába hatol be, ott összeszedték a ruhanem­eket, azután pedig a kamrát fes­tették fel, ahonnan egy pár csizár 12 liter tarhonyát és szalonnát boltak el. Zombori Gyula feljelentése so­rán a rendőrség széleskörű nyom­mást indított a tettesek után, edt azonban eredmény nélkül. Zomboriéktól elvitt ruhanemi értéke 10 ezer koronára tehető, nyomozás természetesen tovább iyik a betörők után. Nincs meg a tettes. A Gazdasági Egyesült Szövetkezet hírei. Tagjaink részére korpát osztó adógabona átvételi elismervény, va vízkár igazolvány alapján. Sőt bevásárlási könyvre fejenké és havonként egy kilót. Petróleum előjegyezhető. Most érkeztek férfibakkancsok, a cipők, bőráruk. Árukészlet: szövet, karton, tej festő, mindenféle kötéláru, gyeri­ gyufa, cipőkrém, meszelő és kef áruk, kékkő stb. stb. Részjegybefizetési nyugták átveh­­ők az irodában. Veszünk mindenféle gazdasá tezményeket. Kérjük tagjainkat, hogy mielé bármit vásárolnának, üzletünkben é­deklődjenek, hol versenyképes áru­­nkról meggyőződhetnek. HÍREK. NYITOTT SZEMMEL [ ha jársz, különös jelenségeket látsz el­­ idő óta az utcán. A városháza felől jön el­­ magas ember; szép komoly vonásai van­­­nak; bajusza ápolt, haja deres, szeme sz­­id, de nagyon szomorú; ha bele akar­ nézni, elkapja fejét, melyen kopott kar­ van, kabátja fényes mint a tükör, láb, szalonnadrág, de a térdén éktelen nap­folt. Alig halad el, már jön veled szembe a másik, a harmadik. Közöttük csak az különbség, hogy egyiknek a térdén, má­siknak a könyökén, harmadiknak mind a helyen van foltja. Ilyen embereket láts elsurranni, szinte bújva a sétálók közé is. A hazátlan emberek ezek, földönfut szegény testvéreid. Talán száz holdakna urai voltak, kiket nagyságolt, tisztelt, sze­retett sok-sok ember. Talán magas állás hivatalnok, kinek szemrebbenését leste emberek százai s most néma bujdosó saját hazájukban. Azután látsz ismert, lát való urakat, a mint csendesen mennek, kalapjuk széle zsíros, ruhájuk kopott ( félre taposott a cipőjük sarka. Ezelőtt 3­ évvel ki nem mozdultak volna az utcái ilyen ruhában, melyet a koldusnak is res­zeltek akkor odaadni, hanem madárijeszti öltöztettek föl azzal az Aranyágban. S lázs asszonyokat is kopott selyem rongyokbal lyukas harisnyával, kezükben kopott szi­tyorral elsurranni az árnyékos oldalot amint hajtják az életet. S ha megfigyelem napról-napra kevesebb a jó gúnya és töb a kopott. Miért van ez ? mert nincs egye­bünk, mint az acélos búzánk és a kővé jószágunk s ezekkel a kincsekkel nem tudunk okosan bánni. Pazarolunk. Nem akarjuk megérteni, hogy nem az a gazdag­ság, ami van, hanem amit feleslegben áruvá teszünk. Ebben a kérdésben éppen olyan egy nemzet, egy ország, mint a ma­gános ember. Ha egy család minden szén búzáját maga emészt föl, amit verejtéki­g terem, ha minden disznóját maga eszi meg ! ’ Ha a hazát nem győzi meg tejjel, túróvá a tehén, tojással a tyúk, akkor ott nincs egy felesleges fillér az adóra, cipőre, ru­hára, patkóra, akkor az a család csa

Next