Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1921. január (17. évfolyam, 1-24. szám)
1921-01-16 / 12. szám
- sürgősen _______844 erért. II. ker. ________849 ebédlő stől._ ^843 es fiút felfeletti gyógy- 853 ruhaszekrétes kőrisfa _______861 ítelre keres- 860 hold föld, Dezső Jó_______863 tollat mingasabb napi vek. Paukersmond-utca 720 t vesz fel ______781 jó karban kettős eke Drovecz Já_ 802 esti villanyegyüttes- 832 ek szép és d számolni y fizetési kiadóhiva- 830 majdnem uj _____818 ellékhelyisz. alatt. _____806 földje kö- 3 azonnal zám. 894 óba bútorosnál VI. 790 t. IV. ker. vasárnap. 800 g szerelősi iskola 819 la szám. ____820 il eladó. ____823 cserébe. 826 dan zsir- II., Cso- 837 tmu ház 851 813 'értekezni nőtt egy ős varró s ingyen 835 g-utca 4 850 ;y a keom-utca 845 20 hold. ;tt. 834 Makói- 859 fedezte- 865 mál 30 a hely- 877 eladó. 874 i, alsó, Nagyné _884 Iyszögi-u. 33. ^864 ;y-u. 4. ,875 rés az 868 áz, ér- 870 lánnyal 872 t vállal mellett ip-utca __889 .zu keeladó. linke- 33. sz. 892 rbe-u. 895 t d jó is, t o-Kignovásárhelyt 1931 január 16, vitimnap. Főszerkesztő és laptulajdonos: KUN BÉLA. Felelős szarkemző: FEJÉRVÁRY JÓZSEF. Szerkesztőség és kiadóhivatal: KOSSUTH-TÉR. ,_TI-r •i Telefonszám: 87. Áfa 2 Szoronít. VÁSÁRHELYI- FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. 1 előfizetési 40 M HELYBEN: : Fél évre .... K. 1j Fél évre ............239 K. VIDÉKRE: Egész évre ... 480 K. Fél évre............240 K. HIRDETÉSEK ÉS ELŐFI- ZETÉSEK FELVÉTELE:1 délelőtt 8 órától 12 óráig. 5 Legyünk résen és legyünk igaz hazafiak, okosak, egységes nemzeti közvéleményt teremtők e történelmi napokban, mikor körös-körül recseg-ropog a bennünket kirabolt és országunk testét feldaraboló gonosz kis nációk tákolmány-alkotmánya s mikor az orosz bolsevizmust biztosan következő pusztulásáról adnak hírt a csalhatatlan tények és letagadhatatlan előjelek. A csehet utálja a tót, az osztrák a csehvel kölcsönösen utálja egymást, a szerbet utálja a horvát, a sváb és az oláht utálja a szerb, a lengyel hős nép pedig évszázados hűségéhez mérten ma is mellettünk van. Látjátok-e elcsüggedés felé hajló, busongó magyarok! a bosszúságek villámait nyomorult fejük felett azoknak, akik a maguk hatalmát nem a bennük rejlő erkölcsi és izomerőre, hanem a mi időleges gyöngeségünkre építették i gaz áruló módon törvén reánk, mint antant, bérencek, megnyirbálták határainkat, földünket, örökünket, ami pedig isteni rendelés szerint elvehetetlen! Nos hát, van-e olyan bolond, aki elhiszi, hogy a gyáva cseh, a buta és panamázó oláh s a kivénhedt szipirtyóként dühösködő osztrák állandó uralmat tud létesíteni nemcsak a saját rozzant portáján, hanem az oda ragadozott magyarországi területek felett is? Van-e olyan kishitű és rossz magyar viszont, aki lemondott volna egy porszemnyi helyről, mely a miénk, apáinké és őseinké volt? Van-e olyan elvetemült magyar, aki lemondott volna a most idegen rabságban szenvedő testvéreiről, kiket vele együtt egy közös édesanya emlője táplált: a magyar Haza! Ugye, hogy nincs?! Ma amidőn az Irredenta-szobrokat felavatják s Észak, Kelet, Dél, Nyűgat eszményített alakjai bizonyítják, hogy ebben a népben van élni hit, jog és erő; ma midőn előre veti tüzes fényét az ellenségeinkkel való győztes leszámolásnak glóriája; ma midőn gazdasági, megélhetési bajaink, a kenyér, fűtés, ruházat-kérdés száz és száz töprengés, gond és kétségbeesés eléállítják a családapákat és családanyákat; ma midőn azok is, kiknek van valamijük, földjük és házuk, temérdek terhével küzködnek az életnek s az általános, rettenetes drágaság lidércnyomása alatt sinylődik nemcsak a mi nemzetünk, hanem az egész emberiség: ma ne legyen senki, aki inog, aki pislogat jobbra-balra, hanem nézzen mindenki nyílegyenest előre, amerre a Becsület csillaga ragyog s az van fölirva a kibontott lobogóra, hogy Árpád Apánk ne féltsd ősi nemzeted ! Nem vész el az, ha eddig el nem veszett!! . . . Távirat. — Telefon, átalakítva. Orrfacsaró bűz. Egyéb *ként a kép ugyanaz. Nyolc férfi,- s három nő együtt, egy szobában. Ruhátlanság. Rongyok. Muzsik György felveti a fejét. — úgy látom, nem akarja senki megmondani az igazat. Rühesek vagyunk mind. Borzasztóan szenvedünk. Nem lehet azt kivenni itt belőlünk. Reggel egy da ’ d'arab kenyeret kapunk. Akkorát, mint a két ujjam! Délben tarhonyában volt, tegnap habban. Estére alig valamit kapunk. — Éhezünk — szólalt meg most itt is, ott is egy-egy szeretetházi . És ők is azt mondták, nem kiváynunk sokat, de 100 korona kevés. » Az Istenért, tegyenek valamit velünk. Vigasztaltuk az öregeket. Biztattok ünnepi kaláccsal. Jó lelkek ado- * mányából kaptak is. De a minden- napi kenyér ? Ezek az emberek a miazmás le- lvegő és az éhség pártfogoltjai. Szenvedésükhöz nincs messze a megváltás. Előbb-utóbb csak eljön. A sarokban egy öreg nénike buzgó* imádkozik is érte. Itt volt három egészséges ember is. Megkérdeztük s elmondották, hogy dolgoztak a házigazdánál lucsokban, sárban, vízben, pedig a bakkancsuk olyan rossz, hogy dróttal kötözik össze. " * A kritikus tavasz. Friedrich István a politikai helyzetről A N. S. 1. jelenti: Friedrich István volt miniszterelnök a politikai helyzetről a következőket mondotta: — A politikában „látszólag szélcsend van s igy természetes, hogy mindenki türelmetlenül várja az eseményeket. Én úgy látom, hogy a nemzet sorsdöntő válság elé került. Ezt meg kell oldani, hogy a kritikus tavasz váratlanul ne találja az országot. Baranya autonómiája. Linderék tárgyalásai. A Nemzeti Sajtóiroda jelenti: Pécsi híradás szerint Baranya autonómiájára nézve a jugoszláv kormány és Linderék között tárgyalások kezdődtek. A tárgyaláson, mely Mohácson folyt le, résztvettek: Draskovics jugoszláv belügyminiszter, Gyurgyevics baranyai alispán, Linder Béla, Hoffmann Ottó volt képviselő s valami Schwarcz Mór nevezetű munkás, továbbá a bajai szerb kormánybiztos és Bencze rendőrkapitány. A belgrádi lapok a tárgyalásokról azt írják, hogy teljes elvi megállapodásra jutottak, melynek következményeként hamarosan megjelenik Baranya és Pécs autonómiájára vonatkozó rendelet. Más forrás szerint, mikor a mohácsi tárgyalások folytak, egy küldöttség járt Belgrádban Visnya bankigazgató vezetése alatt. Ez a küldöttség Baranya sürgős kiürítését kérte. Megadóztatják az itthonmaradottakat A N. S. I jelenti: Beliska Sándor honvédelmi miniszter a nemzetgyűlés elé törvényjavaslatot terjeszt a háborúban részt nem vettek és a felmentettek megadóztatásáról. Az adót a vagyon nagyságához mérten fogják kiróni. Az új adó 3—400 milliós bevételt jelent az államnak. Bécsbe nem lehet telefonálni. A N. S. I. jelenti: Ma reggel óta Bécsbe nem lehet telefonálni, mert az osztrák postások sztrájkot kezdtek. Meghalt a kormányzó nagybátyja. (N. S. I.) Horthy Kálmán tiszaugari földbirtokos, a kormányzó nagybátyja meghalt. A temetésre Horthy Miklós nem utazhat el, mert Tiszaugar megszállott területen van. Keresztényszocialista kongresszus. Az országos keresztényszocialista kongresszus ma lesz Budapesten. A kongresszus határozatát küldöttség veszi Horthy kormányzóhoz és Teleky miniszterelnökhöz. És most ergedelmet kérünk mindenkitől, hogy ezeket az úgy köz- , egészségügyileg, mint erkölcsi és emberbaráti szempontokból egyaránt , kifogásolható nyomortanyákat saját szemeinkkel meg mertük látni. A Hold-utcába, Balog Mária ápoltjaihoz már nem mertünk elmenni. Azt mondják, hogy ott van csak igazán látni való!... Látogatás 3 aportanyit. Hogy élnek :» szeretetház lakói ? Több alkalommal foglalkoztunk már a szeretetházból kiadottak sorsával, úgy látszik azonban, hogy sokan a városban nem tudják, így kénytelenek vagyunk a helyszínen szerzett tapasztalatainkat papírra vetni, hátha segíthetnénk. Észak-utca 39 .szám alatt van az első „Telep“. Egy ablakos, talán négy lépés széles, 5 lépés hosszú, alacsony szobából irtózatos bűz csapja meg az orrunkat, amikor benyitunk. Délután 4 óra. Világot kell gyújtani, mert semmit semmit sem látunk. A pislogó fény világánál is megborzadunk a látványtól. A szűk odúban szorosan egymás mellé sorakoztatott ágyakban, vackon, vegyesen feküsznek asszonyok, férfiak , az ajtótól jobbra egy leány. A sarokban egy asszony fekszik. A szomszédságban férfi. Aztán még négy egy sorban, ismét asszony a másik sarokban. Rettenetes bűz. Felöltözve készültek az éjszakai nyugalomra. Megriadva emelgetik fel fejüket, amikor szánalommal megszólítgatjuk őket. Fukarok a szóban. Bátortalanok. Nem tudják mire vélni a látogatást. Panaszkodnak aztán, hogy nem tudnak kimenni sem, mert nincs lábbelijük. Betegek. Van, aki éjjelnappal ott fekszik abban a miazmás dögletes levegőjű „szobában“. Rongyokba burkolózva. Mert egyiken sincs valamire való ruha. A koszt ellen azért nem panaszkodnak, mert belátják, hogy 100 koronáért nem lehet sokat kívánni. De könyörgő hangon kérnek, hogy járjunk közbe a városnál: emeljék fel a tartás díjat. Reggelire nagyon kis kenyeret kapnak, délbe valami levesfélét, este ismét kenyeret. Kicsit, nagyon kevés — mondották egyhangúan. Miközben beszéltek a szegény ápoltak, hevesen vakarták kezüket, lábukat, mellüket. — ? ? — Igen, tele vagyunk itt mind egytől-egyig. . . Az Ezüst utca 1 szám alat Ambrus Istvánnál van elhelyezve huszonkét ápolt két helyiségben. A főépületben lévő szobában négy aszszony, öt férfi fekszik és két egészséges arcú iskolásgyermek. Bűz és bűz, Padfélére ráerőltetett, lefityegő szalmazsák-fekhely. Meg is szólal, akinek ez jutott, hogy nem tud rajta feküdni. Rongyok. És viszket, és viszket. — Mióta? — Két hónapjánál is több. Mind úgy vagyunk. Rühesek — kérem — Hiedelemmel legyen mondva. — Az orvos ? — Adott valami kenőcsöt. De fürödni kellene utána. Nem lehet.Aztán, ha el is múlik, ebben az ágyban ismét megkapjuk. ’ — Bátyám is? Isteném is? — kérdeztük. — Mind-mind, — felelték. — A másik szoba a trágyadomb és istálló mellett van. Istállóból van At évitisblém után. Háziipari szövetkezete Hódmezővásárhelyen. Az elmult hét folyamán a Gazdasági Egyletben tekintélyes férfi és női közönség előtt tartott előadást a háziipari szövetkezet létesítéséről Bogdány Lajos békési főmérnök. Előadásával nem annyira a szívre igyekezett hatni, mindinkább az észre, mert az általa már Békésen létesített hasonló szövetkezet is nagyon fényes üzletnek bizonyult, tehát aki beleadja pénzét egy ilyen szövetkezetnek a létesítéséhez, az a legjobb és legbiztosabb helyre tette azt. A szövetkezet célja: közszükségleti cikkeknek háziiparszerű előállítása, az így előállított cikkek értékesítése, az előállításukhoz szükséges nyersanyagoknak a lehetőség szerint saját gazda tagjai által való termeltetése, vagy amennyiben külföldről hozandók, nagyban való beszerzése, végül tagjainak részben munkaalkalmakkal, részben saját termelés* olcsó árukkal való ellátása. Ezen cél elérésére az erre alkalmas helyen tanműhelyeket állít fel. A szövetkezet működési köre kiterjed Csongrád és Csanád vármegyékre és a szükséghez képest fiókokat létesít. Egy üzletrész 200 korona és 10 korona alapítási költség. Nagy horderejű és messze kiható a cél, mert nemcsak az a bajunk, hogy le vagyunk rongyolózva és nem tudjuk megvenni a külföldi Tisztelettel hozzuk a nagyérdemű közönségünk tadoMaeér*, 2.?gy farsangi ss fia fi :? «Tt L i I iÍm Ír~^n - ... ,, im ■ "jL ; J tów