Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1921. július (17. évfolyam, 142-168. szám)
1921-07-31 / 168. szám
« Hódmezővásárhely, 1921 július 31. vasárnap. Ura 2 korosa: XVII. évfolyam 168 szám VÁSÁRHELYI Előfizetési ár helyben: Egész évre 500 K Fél évre 250 K vidékre. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő s Főszerkesztő és laptulajdonos Társszerkesztő: FEJÉRVÁRY JÓZSEF____________________________KUN BÉLA ________ _______GRAVÁTZ FERENC Megjelenik a kora reggeli órákban. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kossuth tér. Telefon szám: 87. » s NiC utca N a*PN ©» tíw *1 5» 3 © to« K ©-› © •fl oj a© ■K© © CB»© Egész évre 600 K Fél évre 300 K Egy szám ára 2 K a .3 *C3 ) Cfl 3 FT 3* P 01 N0 a.O* :©•3* ©0t1 ro 3*z ¡ I? a‘o cn p9* ao* £ ‘S3 o;© . M•3£ .a • •+ p hP .3©i *© A to' es w NO • P‚ ■n U)0 3' “I .P 3*‘3 U Nr© .•» „Ml:© P* 4© r © 1 ©-1 »[S :a © 5 9 ' £ ^2. t T rgj 2. r*« 1 O P* 3 * ©· 4 N©- 3 09 ©PNa p ) B r elejét oly „olcsón“ s vájjon odaadd-e felemelt pénzért ami még megmaradt, mert nem lesz-e még jobb ára is ? ... Leégtünk, lepusztultunk. Vagyonunk üszkös romjain elővesszük a bőrtarisznyát. Van benne kenyér, van benne élet bőségesen s nem tudjuk, mit tegyünk vele. Nem tudjuk, hogyan osszuk el, hogy mindenkinek jusson belőle. Egy éhes világ vetette rá magát a kenyérre s millió ember, ki soha nem törődött a földdel, az ekével, a verejtékes szórással és az ezer aggodalommal, most ebből akar vagyont szerezni s megélni. Valamikor, nem is olyan régen, a kicsi madár látta cipóból, abból a szárazból jutott egy karély az iskolásnak, egy morzsa az éhezőnek, egy darab kenyérhaj még a pulinak is. Most elég bőségesen adott az Isten belőle. Nagyot, hasadtat, fehéret. De éppen azért, mert sok a bábája, jól vigyázzunk, hogy ebek harmincadjára ne kerüljön az megint, mint tavaly s hogy jusson belőle mindenkinek. Kézcsókot ne várjunk, az nem divat ma, még a pulinál sem. Fődolog, hogy hűséges sáfárkodással bánjunk a kenyérrel, mely egyesegyedül maradt meg, mint egyetlen kincsünk a koldustarisznyában I J’dI v 3ncn I? ©W potOB NO B•t te *•© ■» | Si* “Nr« P” : 3 i * ri£L i o ©tii.P* Tg „Okkor az m mi mikor hajléka, vagyona üszkös romjain elkeseregte és jól kikáromkodta magát, észreveszi, hogy valami hiányzik az életéből. Nem a háza, hiszen az majd meglesz valahogy s annak hiánya nem fáj a toroknak. Hanem a gyomor kezdi követelni jussát. Mikor ez megkorog, felszáradnak egy percre a könynyek, elmúlik a harag, elül a gyűlölet madara. Az ember egy szilaj gesztussal felemeli a kenyeres kosár tetejét, kihúzza az asztalfiókot, vagy ha más nincs,előre rántja a csikóbőr tarisznyát és elkezd kutatni benne. Öklömnyi karéj madárlátta kenyérből letör egy darabot s odaadja a szipogó iskolásnak. Lába előtt ül a pulikutya, nem vakkant, csak hűséges szemével néz részvéttel, odaadó hűséggel s vár. Összefut a vigyázó két szeme s vár egy szót, egy biztató tekintetet. Dühös még rá is az ember, de nem rúg, hanem odadobja neki a kenyér haját. Ne ! De a hangjában már felolvadt a harag ; ha nem érezné, el sem fogadná azt a kegyelem-falatot az az oktalan állat, melynél hűségesebb barátot ezen a kerek világon nem találsz. Ha bánatod van, veled busul, ha örülsz, veled nevet. Ha falatot vetsz felé, hálásan néz reád. Ha felrúgod, szűkölve jön vissza, megcsókolja a durva kezedet. S ha meghalsz, ráfekteti sírodra az állat s ott pusztul el éhen a kutyahűségben. Ha ajnározod, ha ütöd, mindig kézcsókkal felel. Mint valamikor régen te is cselekedtél a földdel. Ég áldásának nézted a falatot s akármilyen fekete volt is kenyered, felvetted az elejtett darabját s megcsókolva tetted az asztalra. Azzal aludtál el, azzal ébredtél. Altató éneked a mi mindennapi kenyerünkért való hála volt, ébresztő fohászod ezt kérte az égtől. Szent volt a kenyér, az Istennek örök áldása. Világnak közös kincse, mint a levegő, vagy a forrásnak üdítő tiszta vize, melyből jut minden szomjúhozónak egy korty, minden éhezőnek egy falat. A világzivatar megtépett nagyon , leégette házadat, hazádat s most ülsz romjain az üszkös falaknak. Kikeseregted, kikáromkodtad magadat és szilaj lendülettel nyúlsz a tarisznya után. Van benne kenyér, de nem a régi, nem az a madárlátta. Idegen kezek fogdosták össze. Idegen kezek szedik a markukba, méregetik, tépik, tördelik s adják tovább száz láncszemen át. Tépik ki a hombárodból, ígérve érte egymásra licitálva, hogy szinte a fejed fő bele. Ha odaadod ezerkétszázért, már öt perc múlva rálicitálnak. Magad sem tudod már, hol a határ, hol fog ez megállani és hogy mit tegyél. Álmatlan éjszakán töprengsz magadban, miért vesztegetted el az «*3* k+ f N lg* Alapittatott 1878. Interurban telefon 134. Aranyoklevéllel kitüntetve 1904. KISS BERTALJW disztemetési intézet© Szentesi-utca 4. száma alatt. A legolcsóbb napi áron ajánlja koszorú, gyászruha és gyászfejszendő különlegességeit. Egyszerű temetéseket teljes ellátást belenbr 1OOO koronáért is rendez a legnagyobb kegyeletnek megfelelően. Kenyeret kér a város az ellátatlanoknak. Mint ismeretes, a közélelmezési kormány az idén az ellátatlanok listáját nagyon megrostálta s nem vette föl abba sem a mezőgazdasági, sem az ipari munkásokat. Ily címen Vásárhelyről 12 ezer olyan család maradt ki az ellátatlanok közül, amelyek egyrészt mint keresetnélküli kisiparosok, vagy munkanélküli ipari munkások, másrészt mint részből kimaradt földmivesek rászorulnak a kedvezményes ellátásra. Vásárhely város tanácsa a kimaradottak érdekében tegnap sürgős felterjesztést intézett a földmivelésügyi minisztérium közélelmezési osztályához, hogy a közrend és köznyugalom érdekében az arra rászoruló ipari és gazdasági munkásokat pótlólag a hatósági ellátásra jogosultak listájába vegye föl. Pusztát kérek a pusztói kapitányságért. Ma egy hete kézi értekezlet volt a pusztán, a Baraczkosi olvasókörben, a testvér egyletek bevonásával. A baraczkosi elnökségen kívül, melynek vezetője Égető Imre, jelen volt Kardoskut Fehér Antallal, Tatársánc Pusztai Józseffel, Fecskéspart Jankó Antallal az élén, azonkívül Pecércés képviselői s mintegy 60 pusztai magyar. Kimondották, hogy a hely kérdésébe egyelőre nem szólnak bele, csupán elvileg s arra kérik a várost, hogy a szervezés előtt hallgassa meg az ő véleményüket is. Segélyt kapnak az elhalt foglyok hozzátartozói. A kormány a Szibériában elhalt hadifoglyok hozzátartozói részére végkielégítést ad. Ez ügyben a városi tanács az alábbi felhívást bocsájtotta ki: „A Szibériában hadifogságban elhaltak ínségben levő özvegyei és árvái a honvédelmi minisztérium részéről némi azonnali segélyben részesülnek. Felhivatnak az illetők, hogy azon igazolványokkal, melyekkel bizonyítani tudják, hogy férjök, illetve atyjuk valóban Szibériában halt el, s hogy ők ínségben vannak, 1. évi augusztus 15-ig a hadigondozó hivatalnál jelentkezzenek. — Hódmezővásárhely, 1921 julius hó 5-én. — Városi tanács.“ A városok vagyonváltsága. Szádeczky képviselő levele. Megírtuk, hogy a magyar városok kongresszusa tiltakozott az ellen, hogy a vagyonváltsággal kapcsolatosan még külön a városokat is megadóztassák. Tiltakozott azért, mert a városok külön megadóztatása a polgárok kétszeres megdézsmálását jelentené, amennyiben a városok vagyona az összpolgárságé s amikor a polgárokat külön-külön megadóztatják, akkor lehetetlenség az összvagyon újabb meglincselése. A kongresszus határozatából kifolyólag küldöttség kereste fel a pénzügyminisztert és a miniszterelnököt, kik ígéretet tettek, hogy a városokmegadóztatását a lehetőségig kerülni fogják. A kongresszuson való tiltakozás kifejezésére a városi tanács Szádeczkisy Lajos dr képviselőnket szólította fel, ki tegnap érkezett levelen jelzi, hogy a tiltakozó gyűlésen részt vett s ott volt abban a küldöttségben is, mely e tekintetben a pénzügyminisztert és a miniszterelnököt felkereste. Hány ellátatlan van Vásárhelyen ? A tanács a földmunkásokért. A közellátási hivatal már egy hete, hogy összeálltotta az ellátatlanok névjegyzékét s ez jelenleg közszemlére van kitév a célból, hogy ha netán valakit, alá jogosult, fel nem vettek volna, módjában álljon orvoslást keresni. Az összeállított névjegyzékből kitűnik, hogy Hódmezővásárhelyen a legújabb rendelet szerint 4750 egyén szerepel ellátatlanként, illetve 470 olyan lélek van, aki hatósági lisztre tarthat számot. Természetes dolog, hogy ez a szám illuzórius, amenyiben az aratási munkálatokkal kapcsolatosan százakra megy azoknak a földmunkásoknak száma, akik az aratásból önhibájukon kívül kimaradtak és akik a magas búzaárakat megfizetni képtelenek. A városi tanács legutóbb tartott gyűlésében foglalkozott ezzel a kérdéssel s feliratot intézett a földmivelésügyi kormányhoz, hogy az aratási munkálatokból kimaradt földmunkások kedvezményes lisztellátásáról valamiképen gondoskodjanak s ne tegyék ki a közigazgatási adminisztrációt a hamarosan bekövetkező kuncsorgásnak. Hisszük, hogy a városi tanács felterjesztése illetékes helyen meghallgattatásra fog találni s hamarosan intézkedni fognak arra nézve, hogy az aratásból kimaradt földmunkások is bekerüljenek az ellátatlanok névjegyzékébe. Nem locsolják a házak elejét. Szigorú ellenőrzés lesz. Lapunk egyik közelmúlt számában megírtuk, hogy Ajkay Miklós dr rendőrtanácsos a szabályrendeletre való hivatkozással felhívást bocsájtott ki a háztulajdonosokhoz, hogy gyalogjárdáikat a reggeli és esti órákban locsolják fel. Megállapítást nyert, hogy a kibocsájtott rendelet pusztába kiáltott szó maradt, a tisztelt háztulajdonosok nagy részének eszébe se jut, hogy gyalogjárdája felöntözése iránt intézkedjen. Utcahosszakat lehet elmenni, hogy egyetlen ház előtt se locsolják fel a járdát, pedig ez ebben az irtózatos, rekkenő hőségben elsőrangú közegészségügyi érdeket képez. A rendőrség nem fogja tovább nézni a háztulajdonosok indolenciáját; a rendőrök utasítást kaptak, hogy a rendelet be nem tartott személyválogatás nélkül jelentsék fel. Most, amikor a kihágási büntetéseket is tízszeresére emelték fel, bizony érzékenyen fog hatni a büntetések kirovása. Remélhető, hogy a fenti figyelmeztetések után a háztulajdonos urak mégis csak rászánják magukat a locsolásra, különben büntetésben lesz részük. Emelkedik a lovakéra. A magyarországi lóvásárokon az áresés február elején kezdődött. Oka a hirtelen áresésnek a valuta gyors javulása volt. Nehéz nyugati fajta igás kocsilovak, muraközi lovak 180—220000 koronás árából 50—60 ('százalékot engedtek el az eladók, a magyar ló 50—60 százalékkal, a hintéslovak 50 százalékkal és a vágólovak 70 százalékkal estek február elején. Az áresés egészen júniusig, az új magyar államjegy kibocsájtásáig tartott. Páronként ekkor a muraközi lovak ára 50— 60000 korona volt, a magyar lovaké 40— 58000 korona, míg a vágólovak kilogrammja élősúlyban 5—10 korona volt. A lóárak most újra emelkednek, amennyiben igen sok kereskedőnek kiviteli engedélye van és a magyarországi lóvásárokra megjöttek a németek is, akik Berlinbe, Drezdába és Münchenbe szállítják a muraközi lovakat páronként 90—160000 koronás áron Szerencsétlenség a Szegedi-úton. Lezuhant a kocsiról. Súlyos szerencsétlenség történt a napokban a Szegedi-úton Pataki Mátyás Gorzsatanya 144 szám alatti lakossal. A szerencsétlenségről tudósítónk az alábbiakat jelenti : Pataki Mátyás Gorzsatanya 144 szám alatti lakos f. hó 26-án délelőtt kocsin a Szegedi-uton ment. Útközben a lovak valamitől megbokrosodtak s magukkal ragadták a kocsit. Pataki minden erejét öszszedve próbálta megfékezni a megvadult lovakat, de nem sikerült ; a lovak a kocsit neki vitték egy kerékvetőnek, minek következtében az felborult s Pataki oly szerencsétlenül zuhant ki, hogy bordatöréseket és mellén súlyos sérüléseket szenvedett. Patakit a szerencsétlenség után behozták a városba, hol Czakó Lajos dr kerületi orvos részesítette elsősegélyben. Az orvosi vélemény szerint a gyógyulás heteket fog igénybe venni. Az esetből kifolyólag a rendőrség is megindította a vizsgálatot, hogy terhel-e valakit felelősség. — Az iparosasszonyok választmányi gyűlése ma, vasárnap d. u. fél 6 órakor lesz. Kedves asszonytársaimat pontos megjelenésre kérem, Kovács Jó■zsefné elnöknő.