Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1921. augusztus (17. évfolyam, 169-193. szám)

1921-08-05 / 172. szám

3«? nN­ 5 I Oi Fn 50-5» «50 I s*­­ On ’ 2. 3 £ E r+saB©3 JE a* o 0 — ►-2L Is i w *Nlg.­­ P* \* fg sOl · 3 15 ip« 0-h0o. 0O* cn 3* & ■£S* a.Cs .3.5C p­»-1­­ Cr • CD :5vO ›3 . p.0 . 0 ’2r« 3 . 0 30. 3* .0 ‘ C/3 .N *0cn a ,n s[O'o. :3N0'0 0 •0 *­ £ 3 ■ 0 0. w .0­ ,08 ■ er0 3100 0­­3*0 1 I­­ Aki azt g­odolja, hogy vége van a háborúnak, az szörnyen téved. A háború még tart és mint a próféták sötét színekkel festik, csak ezután lesz istenigazá­ban. Nem akarunk arra célozni, ami közöttünk, ami szűk portánkon történik. Nem, most a határokon túlra esik tekintetünk. Felső Szilé­ziában még pattog a puska, Albá­niában ölik egymást az emberek, Lisszabonban kitört a forradalom, Marokkóból menekül a hadsereg s keleten Kemál pasa ismét porolja a görögöt. Szerbiából érkezett utasok beszélik, hogy nagy dolgok vannak készülőben Rábsa földjén s hogy csak egy szikra kell a teljes felfordu­láshoz. Azonban mindez csekélység ahhoz képest, ami Muszkaország határán készül. Nagy látókörű dip­lomaták komoly aggodalommal jó­solják, hogy az orosz éhínség nagy katasztrófát hozhat a közvetlenül szomszédos államokra s elsősorban Oláhországra. Trockij kimondotta őszinte gonosz cinizmussal, hogy az orosz nép csak úgy menekülhet meg a végpusztulástól, ha az éhség teljes vadságával ráveti magát azokra a szomszédokra, akiknél van mit fogni. S hogy ez nem üres fenyege­tés, arra legélesebb bizonyíték az, hogy az oláh kormány már elren­delte a mozgósítást és kapkodva szállatja meg bocskoros hadával a besszarábiai határt. Még ide nem hallatszik el a harci lárma, de a földindulás már remegteti a móc népet. Egyik tudósítás szerint 4, a másik szerint 6 millió éhező ember kerekedett fel az orosz mezőkről s hömpölyög borzalmas népvándorlási áradatbart nyugat felé, hogy mint irtózatos sáskahad vesse magát rá a nyugati országok éléskamráira és hintse el ott a dögvész, a kolera és éktifusz iszonyatos méregcsiráit. Nem kell hozzá túlságos képzelő erő, hogy az éhhalál új népvándor­lása mit jelent Európára nézve, mi­lyen fegyveres hatalom szükséges ahhoz, hogy ilyen tömeggel szembe­szálljon. Azzal a tömeggel, melyet hátul az éhhalál űz, kerget s mely ettől való rettegésében megveti azt a másik halált, mely a puskacsőből mered reá. Nincs az a hatalom, mely feltartóztassa. Az oláh háza tehát nem ok nélkül libabőrös, mert ez a lecke nálánál keményebb le­gényt is kipróbálna. Mi tőlünk el­vették a fegyvert, mi hát nem se­gítünk nekik, ha éppen a szemünk láttára rágja is meg az avas fene az egész oláh bandát olyan apróra, mint a fédervájsz. A mi szenvedő erdélyi véreinket pedig a muszkától nem féltjük, hiszen jó fal a Kárpá­tok bástyája. Mi csak a „szabaditó“ gazoktól, az Isten utolsó fajzatától féltjük. Azoktól, akik korbácscsal érvelnek és beteg embereket cipő­ Hódmezővásárhely. 1921 augusztus 5. péntek. flia 2 Korona. XVII. évfolyam 172 szám VÁSÁRHELYi Előfizetési ár helyben: Egész évre 500 K Fél évre 250 K vidékre: f­üggetlen politikai napilap. Megjelenik a kora reggeli órákban. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kossuth-tér. Telefon­szám: 87. Felelős szerkesztő: Főszerkesztő és laptulajdonos­­ Társszerkesztő: fejérváry József____________________________Kun Béla________________" gravátz ferenc____________ « N 3* ss “S 19 B -1* SEK 1­ 5 3 a »3 “«i f O' ■iö Egész évre 600 K Fél évre 300 K Egy szám ára 2 K sarokkal rugdalnak agyon. Az ilyen nép nem érdemli meg, hogy az Is­ten napja rásüssön és hogy egy falat kenyér jusson az asztalára. Patkányméreg való a pocoknak, még pedig az is Radikál, mely biz­tosan öl. Ezért halljuk olyan hig­gadtan a muszka áradat hirét s azt, hogy közeledik Oláhország felé. Ha így egy kicsit fel­kávézná a határ­csorda a rumungok földjét, azt hisszük, hogy mi csak jól járhat­nánk. Csak pusztuljon a móc, hátha mi jobban jövünk ki vele ! A régi százasokat az állampénztár szedi be. Sok embernek a birtokában van még régi 100 koronás, részben mert nem ju­tott a beváltáshoz, részben mert nem volt érkezése a becseréléshez. Mint ismeretes, a pénzügyminisztérium a százasok levonás nélküli beváltásának idejét augusztus 10-ig meghosszabbította. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a régi százasok még forgalom­ban volnának. A meghosszabbítás csupán arra vonatkozik, hogy az állampénztár aug. 10-ig becseréli a százasokat, de sem közpénztárak, sem magánosok azt elfogadni többé nem kötelesek. Tepap nagy áresésről beszéltek a búzánál. Tegnap délben azt újságolták a városban, hogy nagy krach van a tőzsdén a búza körül. Voltak emberek, akik látták a táviratot, mely azt jelentette volna, hogy a búza ára ezer koronára leesett. Utána jártunk a dolognak, de bizony a táviratról senki sem tudott. Hanem a vásárló cégek ezzel szemben más meglepetéssel szolgáltak. Egyik 1450 koronáért vette a búzát, másik 1500-ért, sőt egyes ügynökök már 1550-ről beszéltek. Ez pedig mindennél erősebb cáfolat. Három részletben ürütik ki a baranyai és bajai megszállt termeteket. Még e héten megállapítják a kiürítés idejét.­­ Nyolc nap alatt történik meg az átadás. Elsőrendű ántántforrásból jelentik, hogy a budapesti ántántmissziók az ántánt fő­tanácsának döntése alapján a legutóbbi napokban foglalkoztak — és pedig végle­ges formában — Baranya, Pécs, Baja, vala­mint a szegedi háromszög kiürítésével, úgy hogy most már tisztán a kiürítés határ­idejének a megállapításáról van szó. A jelentés arról is biztosít, hogy még e hét folyamán döntenek a mielőbbi kiürítés idő­pontjáról. Forrásunk azt is hangoztatta, hogy a megszállók minden tekintetben alá­vetik magukat az antant parancsának. Magyar részről az előzetes katonai és adminisztratív intézkedés megtörtént a ki­ürítendő területek átvételére. A nemzeti hadsereg élén Soós Károly tábornok fog be­vonulni Pécsre, hogy Szent István ezeréves országának első visszatérő részeit átvegye. A szerbek kivonulásának és a vissza­térő területek átvételének katonai pro­grammja — ántant információ szerint — a következő : A szerbek kivonulásának első katonai művelete a Somogy, Tolna­vármegyék megszállott részeiből, Baja város és vidékéről s a sze­gedi háromszögből való kivonulás. A második kiürítési terület: Pécs város és egész vidéke Villányig és Siklósig. A harmadik kiürítési hadműve­let a trianoni szerződésben meg­állapított „végleges“ határig fog történni. Mindhárom kiürítési műveletnek nyolc nap alatt kell megtörténnie. A területek átvételének és kiürítésének minden mozzanatát tíz tagú katonai antant­­bizottság fogja ellenőrizni. A területek átvételének pillanatát magyar és szerb részről katonai tisztelgéssel jel­zik olyformán, hogy nemzeti hadseregünk minden szerb katonai állomást és őrhelyet azonnal átvesz. Szappanos Mihály kitüntetése. Vasárnap átadják az okiratot. Megírtuk, hogy Szappanos Mihály dr főorvost, a ref. egyház érdemes főgondnokát Horthy Miklós kormányzó úr őfőméltósága egészségügyi főtanácsossá nevezte ki. Mint most értesülünk, a legfel­sőbb elhatározásról szóló okiratot Temesváry Géza dr főispán vasárnap délelőtt 11 órakor ünne­pélyes formák között adja át Szap­panos Mihálynak. Az ünnepélyes aktus a városháza közgyűlési termében fog lezajlani. A főispán ezúton kéri fel a tár­sadalmi, gazdasági és jótékony egyesületeket, köröket, intézeteket és a kitüntetettnek barátait, tisztelőit, hogy az ünnepélyen magukat kép­viseltetni s ezzel annak fényét emelni szíveskedjenek. Az ünnepség pontosan 11 órakor kezdődik. Teljesen megszűnt Vásárhelyen a kanyaró. A főorvos jelentése. A tavasszal, de még a nyár ele­jén is szokatlan nagy mértékben dühöngött Vásárhelyen a kanyaró. Alig volt olyan ház, ahol gyerekek voltak, hogy a betegség fel nem ütötte volna fejét. Szerencsére ki­lencven százalékban enyhe lefolyású volt a baj. A kanyarós megbetege­déseket most már megszűntnek le­het nyilvánítani. Szappanos Mihály dr főor­vosnak a polgármesterhez beadott fél hónapos közegészségügyi jelen­téséből tudjuk meg, hogy július második felében mindössze két ka­nyarós betegség történt, mintha csak elvágták volna a bajt, egyszerre megszűnt. A két kanyarós megbetegedésen kívül­­ vörhenyes, egy hörghurutos és egy tifuszos betegség is előfor­dult. A fentieket látva, közegészségügyi viszonyainkat nagyszerűnek mond­hatjuk. Búcsú és beköszöntő. Elismerés a Takarékpénztárnak. A Hódmezővásárhelyi Takarékpénztár­hoz tegnapelőtt megérkezett az Osztrák- Magyar Bank igazgatóságának búcsúlevele, mely elismerő köszönetet mond azért a sok évtizedes munkáért, melylyel a Taka­rék a bank működését támogatta. A búcsúlevéllel egyidejűleg megérkezett „A m. kir. állami fegyintézet“ igazgató­ságának beköszöntő levele, mely további együttműködésre kéri fel a takarékot. A búcsú és beköszöntő okmányok szö­vege a következő: Hódmezővásárhelyi Takarékpénztár igazgatóságának. Sok évtizedes működés után az Osztrák- Magyar bank tevékenységét Magyaror­szágon f. hó 31-én befejezte, ennek folytán megszűnt az a bevált kapcsolat, mely a magyarországi mellékhelyek teen­dőinek ellátásával megbízott intézeteket a bankhoz fűzte. Az Osztrák-Magyar bank igazgatósága kötelességének ismeri, hogy a Hód­mezővásárhelyi Takarékpénztárnak, mint az Osztrák-Magyar bank hódmező­vásárhelyi mellékhelye teendőinek ellá­tásával megbízott intézetnek mindenkor kifejezett lelkiismeretes és odaadó közre­működéséért, mellyel a bank közérdekű tevékenységében résztvenni szives volt, hálás köszönetet mondjon. Kitűnő tisztelettel: Az Osztrák-Magyar Bank igazgatósága. A beköszöntő levél igy hangzott: Hódmezővásárhelyi Takarékpénztár igazgatóságának. A m. kir. állami jegyintézet az 1921. XIV. tcz. 9 paragrafusában biztosított joga alapján az Osztrák-Magyar Bank­nak a mai Magyarország területén levő valamennyi mellékhelyét" átvenni, illetve azok üzleti működését az eddigi módon és terjedelemben továbbra is fentartani óhajtván, ezen közérdekű tevékenységé­hez Cim szives közreműködésére számít. Állami fegyintézeti igazgatóság. Megszólalnak a hordárok A hordáriparról, akár hiszi, akár nem az olvasó, van Vásárhely városának sza­bályrendelete. Sok pontban kimondja az, hogy hordár csak fedhetetlen előéletű, megbízható ember lehet. Helyét a hatóság jelöli ki és számmal látja el a kemény mellét. Nyáron reggel 6-tól este 9-ig, télen 8-tól 6-ig tartozik posztot állani. Azután megszabja a viteldíjakat is, például egy csomagért az állomásig 15 krajcárt, egy mázsa teherért 40 krajcárt s egész napra 1 forint és 50 krajcárt szab ki. Boldog világ, mikor ez is élni való volt. Most a hordárok az alábbi beadványt intézték a városi elöljárósághoz: Kelt 1921 julius hó 24-én. Az aláb­biakban vagyunk hajlandók mi alulírottak megtenni a hordári kötelességet. Például a távolság a Sastól a nagyállomásig, vagy a Népkerttől a Sasig. Első pont: 1 kgr.-os csomagtól­ 25 kgr.-ig, ha kéz­ben el lehet vinni 20 K, ha tal­icskán, akkor 25 K. Második pont: 26—100 kilóig ugyanígy 30 K. Ez a megállapítás erre az évre szól. Aláírások: Láda Já­nos, Rácz János, Becsei Ferenc, Kenéz Sándor, Szabó Lajos, Szabó János, Sza­­lontai Imre, Zsíros János, Köpeczi Lajos, Krámdi István, Török János, Gulyás Imre. I 1 K­I Alapittatott 1878. Interurban telefon 134. Aranyoklevéllel kitüntetve 1904. KISS BERTALAN disztemetési intézete Szentesi­ utca 4. szám alatt. A legolcsóbb napi áron ajánlja koszorú, gyászruha és gyászf­ej­kendő különlegességeit. Egyszerű temetéseket teljes ellátást kele­t!5? JOOO koronáért is rendez a legnagyobb kegyeletnek meg­felelően.

Next