Vásárhelyi Reggeli Ujság, 1921. október (17. évfolyam, 221-246. szám)

1921-10-27 / 243. szám

Ulalat udvarban.) Sál tervezett díszesebbig. /eket, rákat, fehér agy bárme­­srangozási is szobrász-Ihály­ítása és tás VITÁST ban it. MOS tékban. 622 um a 3s finom ató napi f 92 lÉP ó rájuk,­­ és di- 3ok kap­­emében, hol sir­­landóan kicsiny­in 224. :az­t bőrből iszesebb ■ban ej­ti, ponto­­ik. Rak­­zakmába­rfestő és ikata. —­­ A Filipp-ház. -ütés icskel-féle dlom­ sze­­mlelhetők RUZSLITZ I. Mihály­­— Telefon 265 ■iiiiiriMiiiiiiwii Ír­­ásra bér­­ekre, vas­­zinházhoz 214. sz. iha, : tüzelni, itond-utca /asüst is 724 T T o k sz. alatt. 526 inőségü púder, az ő-üzlet­­esi-u. 1. 567 Szerette az Isten mindenkor ezt az árva nemzetet. Ha néha-néha rábocsájtotta is a sors viharát s megostorozta elbizott­­ságában, mikor az örvény szélére vitte végzete, vétke, hibája, kevély dacossága, az utolsó percben jobb kezével nyúlt a hóna alá s megtar­totta. Ha szilaj lángolás ragadta el hevét s állította szembe széthúzó sorait, az utolsó percben küldött erős, parancsoló kezet, mely har­ot vezényelt az ütésre emelt ökölnek. Szerette Isten ezt a nemzetet, bár sokszor próbára tette felséges tü­relmét és maga ellen hívta ki ha­ragját. Mert ha jól ment sora, le­nézte a napot is, ha bánat érte, összeszoritotta a szája szélét, ha keserűség szakadt reá, belelőtt a villamos égbe s párviadalra hívta ki teremtő Urát. De a lelkében tiszta volt mindig és szándékában emberileg nemes. Egy rész szóért tudott embert ölni, de ha szépen szóltak hozzá, rá tudta szánni ma­gát a legnehezebb áldozatra, az egy­másnak való megbocsájtásra is. En­nél a pontnál ugyan nem tartunk még egészen, mert húzódozunk és avval tartjuk, hogy olyan jóban meg nem vagyunk, de majd csak oda érünk. És a jó Isten elnézte nekünk ezt a csekély hibát, midőn a sorsdöntő nehéz órákban meg­tartott bennünket, midőn adott nem­zetünknek olyan férfiakat, akik a segítő Isten jobb kezeként vissza­rántottak bennünket az örvény szé­léről. Ez a gondolat csapott fel Vásárhely tegnapi törvényhatósági közgyűlésében a magyar lelkek ha­zafias tüzének lángjában, midőn e nagy magyar városnak parlamentje kimondotta, hogy Nagyurunkat, Horthy Miklós országkormány­zót, lelkünk fejedelmét és gróf Bethlen István miniszterelnököt, a vezetése alatt dolgozó kormány tagjaival egyetemben hódolattal, há­lával köszönti azokért a szolgála­tokért, miket a közeli sorsdöntő órákban hazánk megmentéséért si­keresen végeztek. Egyúttal ragasz­kodását, tántoríthatlan hűséget ajánlt fel hálája örök zálogául. Érezte a törvényhatósági bizottság, hogy ezt a szót ki kell mondania. S érzi az egész város, hogy ez a szó az egész lakosság szíve legmélyéből lelki szükség parancsaként buzo­gott elő. Nem a történelmi esemé­nyek bírálata volt ez, hanem a vi­har után feltörő hálaadás sóhajos fohásza. A budai hegyek között nem a nemzeti akarat és a királyi hatalom mérkőzött meg, hanem az államférfias bölcseség és a hazafi­­ság érzés­ parancsa ütközött össze a pártütéssel. Ellenségek tengeré­nek közepén nemzetünk hajója ott hányódott már a pusztulás szirtjei között, de a kormányzói kéz ellá­­gyulás nélkül tudott erős és szikla­szilárd lenni s a hajót ki tudta ve­zetni az élet, a haladás érvénytelen Hódmezővásárhely, 1921 október 27., csütörtök. Ára 3 korona. Előfizetési ár helyben: Egész évre . . 500 K Fél évre------ 250 K Vidékre: Egész évre . . 600 K Fél évre . ... 300 K Telefonszám: 87. VÁSÁRHELYI FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP XVII. évfolyam 243. szám. Főszerkesztő és laptulajdonos: KUN J­ÉLA Felelős szerkesztő: FEJÉRVÁRY JÓZSEF Szerkesztőség és kiadóklaiM Umvásérk­elf, Kollátk­ d­r. vizére. Horthy Miklós, a Novara hőse Otrantó tengerének újabb di­adalát aratta. Novara győzőjének A tanács tagjain kívül 20—25 bizottsági tag van jelen a kellemesen fűtött terem­ben, mikor dr Temesváry Géza fő­ispán a közgyűlést pont 9 órakor meg­nyitja. A nagy események szót hoznak ki a lelkekből, fel akar szólalni dr Temes­váry Géza főispán, dr S­o­ó­s István pol­gármester és Lázár Dezső th. bizott­sági tag. Az ünnepi szót Lázár Dezsőnek engedik át, a ki azután ünnepi szót me­rítve a közgyűlés lelkéből, a következő indítványt teszi: * Éljen Horthy Miklós! Éljen gróf Bethlen István! Az az esemény — mondotta Lázár De­zső, — mely e hó 21-én történt, midőn is IV. Károly király lelkiismeretlen, rossz tanácsadók szavára, kik hatalmi érdeküket előbbrevalónak tartották a haza érdekénél, bejött Magyarországba s ezzel ezer éves hazánkat a végveszély szélére sodorta, késztet arra, hogy az első szó itt ezé a veszélyé legyen. A veszedelem nagyobb része már elmúlt, mert a magyarok min­denható Istenének kegyelme oly férfiak kezébe tette le szegény hazánk vezetését, kik kíméletet, ellágyulást nem ismerve, el akarták és el tudták hárítani országunk egéről a végveszedelmet. E nagy magyar város képviselőtestületének, midőn össze­gyűl, nem lehet más az első szava, mint a hála, az üdvözlés és a tántoríthatatlan hódolat Magyarország Kormányzó Ura iránt. (Nagy éljenzés.) S másodsorban gr. Bethlen István miniszterelnökünk, Vásár­hely város első kerületének képviselője iránt. Indítványozom, hogy Horthy Miklós kormányzó urat, gróf Bethlen István elnö­köt és a vezetésük alatt működő magyar kormányt távirati üdvözlésben, hódoló fel­iratban keresse föl a törvényhatóság. Biz­tosítsa őket tántorithatlan hűségéről, ra­gaszkodásáról, hódolatáról s kérje a ma­gyarok Istenét, hogy áldja, tartsa meg őket nagyon sokáig, hogy e szegény hazá­nak üdvére még sokat munkálkodhassa­nak. (Taps és éljenzés.) Ünnepi szünet. A törvényhatósági közgyűlés a perc ün­nepélyességének kifejezéséül 10 percnyi szünetet rendelt el. Mely után dr Med­ve­c­z­k­y Imre referálása után a közgyű­lés az alábbi távirati üdvözléseket egy­hangú lelkesedéssel elfogadja. A táviratok szövege a következő : Főméltóságú Kormányzó Úr kabinet­irodájának Budapest. Hódmezővásárhely törvényhatósági bi­zottsága mai napon tartott rendes havi közgyűlése alkalmával foglalkozván IV. Károlynak csonka országunk és szeren­csétlen nemzetünk létét végveszélylyel fenyegető vállalkozásávál, benső és haza­fias örömmel egyhangú határozattal ál­lapította meg Főméltóságodnak törté­nelmi látóköréről, mélységes bölcsessé­géről és hősies bátorságról tanúskodó nemzetmentő magatartását. Midőn nem­zetünk örök háláját kiérdemlő tevékeny­ségéért alattvalói hódolattal és hazafias tisztelettel üdvözöljük, kérjük a magya­rok Istenét, hogy Föméltóságodat nem­zetünk boldogitására sokáig tartsa meg. Dr Soós István polgármester. Gr. Bethlen István Őkegyelmességének Budapest, Hódmezővásárhely törvényhatósági bi­zottsága mai napon tartott rendes havi közgyűlése alkalmával foglalkozván IV. Károlynak csonka országunk és szeren­cserkoszorújába küldött tegnap egy új, szerény levelet Vásárhely kö­zönsége­­csétlen nemzetünk létét végveszélylyel fenyegető vállalkozásával, igaz lelkese­déssel győződött meg miniszterelnök úr­nak és a vezetése alatt álló kormánynak azon államférfiai bölcs intézkedéséről, melyekkel hazánkról és nemzetünkről a testvérharcot felidéző és nemzeti létün­ket alapjában fenyegető veszedelmet fér­fias bátorsággal elhárították. Egyhangú­lag hozott határozatunkkal igaz tisztele­tünk és tántoríthatatlan ragaszkodásun­kat kifejezve, a gondviselő Isten legjobb áldását kívánjuk Nagyméltóságodra és Kormányunkra. Dr Soós István polgármester: Tanyai utak javítása. A polgármesteri jelentés felolvasása és tudomásul vétele után Reich Ede fő­mérnök referálja a Lázár Lajos főtaná­csos indítványát, hogy az elhanyagolt th. utak kijavítása iránt"intézzen fölterjesztést a közgyűlés a kormányhoz. Utal azokra a hátrányokra, melyek közgazdasági életün­ket érik azzal, hogy a rosz utak miatt a tanyai polgárság a jobb utakkal bíró szom­széd községeket keresi föl. Rámutat arra az elszakadási törekvésre, mely épp a rosz utak miatt a pusztán folyton kisért. Végül a nehéz megélhetési viszonyokat is figyelembe véve, a munkaalkalom megte­remtése ily irányban is elsőrendű fontos­ságú lenne. Reich Ede főmérnök jelzi, hogy az utak javítása 3 millió és 600 ezer koronát igé­nyelne. Az állami utak javítására már ter­vek vannak s például a kutasi út henge­relésére is 700 ezer korona van felvéve. A város is tervezi az utak javítását. Ily irányban azonban szükségesnek tartja a fölterjesztést. Lázár Lajos az előterjesz­téshez hozzájárul s azt a közgyűlést is elfogadja. Ezután dr Soós István polgármester, mint tb. bizottsági­ tag indítványára ki­mondja a közgyűlés, hogy a Szegeden tanuló menekült egye­temi polgárok segélyezésére 5000 koronát megszavaz. Több indítvány nem lévén, a közgyűlés rátér a tanácsi előterjesztések tárgyalására. A külterületi üresedésben levő szülésznői állást behelyettesítéssel töltik be. A hivatalos órák tartására az a tanács előterjesztése, hogy azok november 15 től kezdve ismét egy­folytában tartassanak. Azzal indokolja a tanács ezt az előterjesztést, hogy ez az államnál így van, de hasznos is, mert vi­lágításban és fűtésben sok megtakarítást jelent. A közgyűlés kimondja, hogy további intézkedésig a városházi hivatalos órák novem­ber 15-től kezdve d. e. 802-ig tartatnak. Balogh Sándor csupán azt a kikö­tést teszi, hogy ez ideiglenes legyen, va­gyis addig, míg a szabályrendelet módo­sításáról szó lesz. Kislakások építése. Dr Csáky Lajos főügyész ismerteti a városi tanács kislakásépítési akcióját. A tanács javasolja, hogy kérjen a város az államtól 40 lakásra 6 milliót s ő maga is szavazzon meg 6 milliót, akként, hogy a vásártérből 40 telket kihasit 2 millió ko­rona értékben, 4 milliót pedig felvesz köl­csön s azt az általános forgalmi adórésze­sedésből törleszti. Balogh Sándor felszólal. Ő tagja volt annak a bizottságnak is, amelyik ezt az ügyet előkészítette. Nem szólalna fel, de a tegnapi lapban tárgyalták, a Reggeli Újságban az ő beszédét. A lakásínség megszüntetéséről szólt , ottan­i azt mon­dotta, hogy a lakásínség megszüntethető, ha azok a mezőgazdasági munkások, akik beözönlöttek a városba, visszamennek lakni a tanyák közé. B­a­n­g­h­a Sándor csak azt kifogásolja, hogy a vásárteret elforgácsolják. Ott a Széchenyi-tér, a Kutasi-úti rész vagy a Bika-utca. A vásárteret becsüljük meg, mint apai örökséget. A közgyűlés a tanács javaslatát elfo­gadja s kislakásokra 4 milliót megszavaz. Iparcsarnokot akar, a balkáni piac meghódítása céljából léte­síteni az iparosság, mely célra telket kér. A tanács javaslatára a közgyűlés egy bi­zottságra bízza az ügy előkészítését. E bi­zottság elnöke a polgármester, tagjai a tanács tagjai mellett: Lázár Lajos, Lázár Dezső, Nagy Kardos János, Balogh Sán­dor, Kenéz Sándor, Szakács János, Len­cse Ernő, Kalmár Zsigmond, Felberbauer István, Zehery Lajos, D. Nagy Sándor, Bauer Gyula, Fáry Antal, Koncz Pál, Kruzslitz Károly. Vegyes határozatok. Azután simán, zökkenés, szinte vita nél­kül folyt a tárgyalás, melynek során a köz­gyűlés az alábbi határozatokat hozta: A városi alkalmazottaknak fát ad 10 havi törlesztésre; és pedig a családosok­nak 10, a magánosoknak 5 mázsát. A mártélyi csendőrség részére lakást bérel; az ismétlő iskolai tanítók díjeme­­­­lését jóváhagyja; a külterületi orvosok ló- s tartási átalányát 1922 re is folyósítja; a­­ kéményseprési díjakat felemeli. (Földszin­­t­­es helyiség 3, egy emeletes 5, két eme­lt­­etes 8 korona.) — Farkas Károlyt nyug­díjazza. — Nagy István adótisztnek fize­tését május 31-ig utalványozza. Máthé Ferenc a nagyállomástól Körtvé­­lyesig kisvasutat tervez, hozzájárul. — A könyvtárak egyesítésére a tárgyalást el­rendeli. — A paléi bérletet jóváhagyja. — A külterületi passzusirók évi 1040 koro­nás illetményét 2400 koronára emeli. — Rácz Józsefnek 10 évet nyugdíjba beszá­mít. — Néh. özv. Trümmer Endréné 2 ár­vájának 50—50 korona kegydijat megsza­vaz. — A családi pótlékokat utalványozza. — A Fein és Ausländer cégnek a sortélé készítését évi 200 koronáért megengedi. — Török Imrének és Kun Balázsnak évi 40—40 kor. elismerési díjért a csőlerakást megengedi. — Özvegy Budáménak nem ad putri helyet. — A Cz. Nagy Imrének a köztérből 100 koronáért ad­­­elet, Ko­vács Istvánnak pedig 500 korona végösz­­szegért ad el 10 élet. A póttárgysorozaton szerepelt a Somogyi Kálmán színigazgató kérelme, hogy 26 ezer koronát engedjen el neki a város. Nem engedi el. Verók József epreskerti őrnek a havi 100 koronát jövőre is megadja. A kereskedő és iparostanonciskola azon­­ tanítóinak, kik nem hagyták abba a taní­tást, a kért teljes emelést megadja. A mázsaháznál elrendeli, hogy addig végezzék piackor a tárlatírást, mig csak jelentkező van. A mérés télen d. e. 8— 12-ig, nyáron 7—12 ig, délután pedig min­dig 2—4-ig tart. IMI) liolí felirata i tiriíiiií Irta. Törvényhatóságunk október havi rendes közgyűlése. — Ünnepi hangulat, hódolat és hála Horthy Miklós kor­mányzó urnak, gróf Bethlen Istvánnak és a kormánynak a sorsdöntő órákban Magyarország megmentéséért. A rác le akar fegyverezni , bennünket. A Belgrádba érkezett jelentések szerint Jugoszláviában a hangulat izgatott. Demonstrációk voltak, ame­lyek az S. H. S. államtól erélyes intézkedéseket követeltek a magyar­­országi ügyekben. A közvélemény azon kívánságának ad kifejezést, hogy a kis antant ne elégedjék meg csupán Károly király eltávolításával, hanem követelje, ha kell fegyvere­sen is, a leszerelés végrehajtását. Legelőnyösebben vásárolhat óriás választékban kávékat, teákat, rumokat, fűszer- és csemege­különlegességeket, fügét, aralt, Draskovits t­estvéreknél Görög-palota. Telefon 176.­­ győződj­ön meg az árak Olcsóságáról

Next